Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)

2012-03-02 / 53. szám

2 2012. MÁRCIUS 2., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Átadták a palóc etnokultúra kincsestárát Szabó A. Becsó Zsolt ünnepi köszöntőjében hangsúlyozta: vidékünk legértékesebb kincse a palóc ember a maga ősmagyar szavaival, hagyományaival, a termő föld szeretetével és az alkotó szellemmel Segítették a rászorulókat Szenográdi Ferenc Szécsény. - Adni, segíteni a ne­hézségben élő embereken jó ér­zés. Legalább ilyen jóérzés meg­tapasztalni, hogy az emberek egy kérő szóra segítenek a rossz körülmények között lévőkön, az élet perifériájára kerülő családo­kon - mondta Stayer László, Szécsény város polgármestere. A kemény, hideg hetekben, amikor a városban jó néhány családnak gondot jelentett a lakás melegét adó tüzelő beszerzése, segítettek rajtuk.- Az erdészet 10 köbméter fát ajánlott fel, hogy azt belátásunk szerint osszuk szét a rászoruló családok között. Mi tovább gondol­tuk az erdészet jótékonykodó szán­dékát. Felkerestünk a helyi vállal­kozókat, isme- rősöke hogy ki-ki a maga módján segít­sen. Voltak, akiktől pénzado- m á n y kaptunk, zifát, de akadtak olyanok is, akik ruhaneműt aján­lottak fel. Két pékség kenyeret és péksüteményeket adott. Ki-ki a maga módján segített, azonosult a kérésünkkel. így jóval szélesebb körben tudtunk, nagyobb meny- nyiségű tűzifával, plusz élelmi­szercsomagokkal és ruhaneműk­kel segíteni. Az összejött pénzből tartós élelmiszereket vásároltunk, és ezekkel a pékárut kiegészítet­tük. A visszajelzések alapján a tü­zelő, aminek a kiszállítását is mi oldottuk meg, három-négy hétig biztosított fűtési lehetőséget. Azt, hogy kik kapják a segítsé­get, arról a egészségügyi és szoci­ális bizottságunk, a döntése előtt kikérte és figyelembe vette a csa­ládsegítő szolgálat és a Cigány Ki­sebbségi Önkormányzat vélemé­nyét. Két körben Szécsényben és a két társtelepülésen, Pöstény- pusztán és Benczúrfalván össze­sen 82 család kapott tűzifát, 102 élelmiszercsomagot, 25-en pedig ruhaneműt, főleg takarókat. Az adakozásnál voltak átfedések, egy-egy család két vagy esetleg mind a háromféle segélyezésben Is részesült - mondta Stayer László. Nagyszabású infrastrukturális fejlődés valósult meg a Palóc Múzeumban, annak a több mint 97 milliós, száz százalé­kos, uniós pályázati támogatás­nak köszönhetően, amelyet 2010 áprilisában nyert el az in­tézmény. Balassagyarmat. A Palóc Múzeum több mint egy évszázada gyarapodó műtár­gyainak eddig csak egy igen kis hánya­da - öt százaléknál kevesebb - volt lát­ható az állandó és időszaki kiállításo­kon. A lapidárium bővítésével azonban a nyilvánosság elől elzárt, ám országo­san is a népművészeti alkotások élvo­nalába tartozó palóc néprajzi tárgya­kat, az irodalomtörténeti gyűjtemény Madách Imréhez és Mikszáth Kálmán­hoz kapcsolódó emlékeit, illetve a tör­téneti gyűjteménynek a volt megye- székhelyre jellemző tárgyi anyagát tár­ják a közönség elé, oktatóteremmel, virtuális pontokkal kombinálva. A Wälder Gyula által tervezett, 1914-es igen szép múzeumpalota egyik épület­szárnya a rendelkezésre álló pénzösz- szeg hiányában nem épült meg. A most megvalósult fejlesztés egy mint­egy 160 négyzetméteres földalatti ta­nulmányi raktár, látványtár, oktatóte­rem, egyben alkotó terem és műhely létrehozását célozta meg. A terem ren­dezvények, előadások helyszínévé is válik, az iskolabarát múzeum megvaló­sítását, a múzeumpedagógiai foglalko­zások megrendezését is elősegíti. A párját ritkítóan szép tanulmányi raktár átadásakor Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnöke, országgyű­lési képviselő elmondta: vidékünk leg­értékesebb kincse a palóc ember a ma­ga ősmagyar szavaival, hagyományai­val, a termő föld szeretetével és az alko­tó szellemmel. - A legnagyobb össze­függő területen élő félmilliós népcso­port nem tagadja meg őseit, szabadon és magyarul akar élni, megbecsülve sa­ját nemzeti kultúráját és más népekét is - fogalmazott az elnök. Medvácz Lajos, polgármester a törté­neti, néprajzi értékek megbecsüléséről szólt, s a nagyszabású fejlesztéstől a vá­ros turisztikai vonzerejének erősödését is reméli. Réthelyi Miklós, NEFMI miniszter ka­binetfőnöknője, Schmidt Ágota kifejtet­te: a népi kultúra a közösségi önmegtar­tás fontos eleme.- A Palóc Múzeum olyan hely, amely közkinccsé válik. Tanulhatunk, műve­lődhetünk a közös emlékek tündérkert­jében. A múzeum, mint műhely újjáé­leszti a hagyományt, az országhatáron átnyúló paraszti kultúrát - szögezte le a kabinetfőnök. Dr. Lengyel Ágnes, a Palóc Múzeum igazgatója ismertette a fejlesztést. Mint mondta: a Palóc Múzeum a régió bázis­múzeuma, a palócság népi kultúrájá­nak őrzője, öt kiállítóhellyel rendelkezik (Csesztve, Horpács, Hollókő, Bánk és a skanzen), valamint területi múzeum is, hiszen három gyűjtőkört, a néprajzot, az irodalomtörténetet és a helytörténe­tet öleli fel.- Több mint tízezer műtárgy, húsz­ezer fotó, ötezer dia és egy tízezres könyvtár található intézményünkben, mindez egy erős vonzáskörzettel és nagy szellemi örökséggel bíró iskolavá­rosban. A lapidáriummal egybenyitha­tó, modern világosítás- és hangtechni­kával, internetes, számítógépes és mul­timédiás alkalmazásokkal ellátott, fizi­kálisán és infokommunikációsan aka­dálymentesített tanulmányi raktár erősíti majd az intézmény szerepét a megye közösségi, kulturális életében, s remélhetőleg az összlátogatottság is nő majd - fogalmazott dr. Lengyel Agnes. Karaba Tamás, építész, a tervek készí­tője hangsúlyozta: a létrejött földalatti bővítés az épített és természeti környe­zet harmóniáját kívánta elérni, a műem­léki védettség maximális tiszteletben tartásával az energiatakarékosság je­gyében. Földtakarása a környező Cser­hát lankáinak lágy vonalait idézi, s a lapidáriumtól a skanzen parasztház la­kóépületéig nyúlik el. A megnyitó ünnepségen Környei Alice, a szécsényi Palóc néptánc­együttes, valamint a Szent Imre Keresz­tény Általános Iskola és Gimnázium di­ákjai adtak műsort, majd dr. Stella Leontin kanonok, plébános áldotta meg az új létesítményt, amelyet azonnal bir­tokba vett a több száz fős közönség. A rendezvény színvonalát a Palóc néptáncegyüttes tagjainak műsora Is emelte Bíróság előtt az anyagyilkos A Nógrád Megyei Bíróság - dr. Kovács István büntető tanácsa - február 28-án, kedden meg­kezdte a dejtári anyagyilkos­ként elhíresült M. Károly vád­lott büntető ügyének tárgyalá­sát. Mint ismeretes: az őrjön­gő férfi 2011. április 20-án megölte 71 éves anyját, 59 éves nagybátyja súlyosan, míg a 96 éves nagymamája könnyebben sérült meg a vere­kedésben. Balassagyarmat A helyszínre kiérkező járőrök próbálták leállítani a férfit, de az baltával támadt rájuk. A rendőrök­nek nem esett baja, viszont a rendőrau­tóban jelentős kár keletkezett. A rend­őrök erősítést hívtak és csak a később érkezett járőrök segítségével tudták megfékezni a tomboló férfit A rendőr­ség őrizetbe vette, és eljárást indított el­lene emberölés, hivatalos személy elle­ni erőszak és más bűncselekmények miatt. A vádirat ismertetésekor elhangzott: a vádlott nem szenved elmebetegségben, depressziós irányú személyiségzavara fokozott vádaskodásban, ingerlékeny- ségben, indulati labilitásban mutatko­zik meg, ez azonban a cselekmény vég­rehajtásában sem korlátozó, sem kizáró mértékkel nem bírt A tett elkövetésekor M. Károly enyhe fokú alkoholos befolyá­soltság alatt állt A vádlott 2009 kará­csonyától élt egy háztartásban anyjával, annak testvérével és nagymamájával. Garázdaság vétsége miatt feljelentették a tettest 2011 tavaszán, s tanúként ki­hallgatott családtagjait megfenyegette, ha ellene vallanak. A kihallgatás után 2011. április 20-án kora délután arról faggatta hozzátartozóit, hogyan vallot­tak, majd szóváltásba keveredett velük. A bejárati ajtónál kimenni akaró anyját ököllel fejen ütötte, járókeretes nagyany­ját szintén ököllel ütötte meg, aki elesett és feje megsérült. M. Károly nagybáty­ját is bántalmazta, s amikor az a földre esett, többször mellkason rúgta. Anyja eközben kijutott az udvarra és lányát te­lefonon értesítette, hogy hívja a rendőr­séget és a mentőt, mert a vádlott bántal­mazza őket. A vádlott az udvaron földre lökte anyját, majd agyonrugdosta „Meg- döglesz! Megöllek!” kiáltások közepet­te. Anyja a helyszínen meghalt A férfit különös kegyetlenséggel elkövetett em­berölés, súlyos testi sértés és súlyos tes­ti sértés kísérletének bűntettével vádol­ják. A most 45 éves, nőtlen, mezőgazda- sági gépszerelő szakmával rendelkező M. Károly kihallgatásakor kiderült: 17 400 forint rokkantnyugdíjjal rendelke­zik, garázdaság és emberölés kísérleté­nek bűntette miatt már ült börtönben. A vádlott rabszolgának tartotta magát csa­ládjában, anyját megvetette italozó élet­formájáért, ő maga pedig antidep­resszánsokat szedett. Saját bevallása szerint mérsékelten ivott, húsz éve kép­telen volt aludni, s az örökös veszekedés váltotta ki indulatát a végzetes napon. Újabb igazságügyi elmeorvos szakértők bevonását kérte az ügyben, s azt vallot­ta: megbánta tettét. Dr. Kovács István szembesítette a vádlottat korábbi vallo­másai ellentmondásaival. A férfi tagad­ja, hogy agyontaposta volna anyját, a so­rozatos bordatörés okaira nem emlék­szik, azt állítja: anyjának csak a fejét bántalmazta, testét nem. Egyszer azt mondta, anyja gereblyével támadt rá, ő csak védekezett, máskor azt állította: el­borult az agya, „az őrület határán volt az idegtől”, egy korábbi kihallgatáskor pe­dig mégiscsak beismerte, hogy rugdos­ta anyját- Viharos volt a kapcsolatunk, de azért ezt nem érdemelte meg - fogalma­zott a vádlott A tárgyalássorozat márciusban a ta­núk kihallgatásával folytatódik. VAN LAPUNK HOZZÁ 60 éves lettem Pezsgőt bontok, köszöntenek, Isten éltessen te vénülő gyerek, Hajad még mindig dús, szemed hamis Kérdezem Anyukát, tetszem még ma is? Tudom, repülnek az évek Mégis úgy érzem most múltam 18 éves. De az álomnak vége, ébredünk, A valóság tükréhez érkezünk. Sajog a testem, zsibog a kezem, Ezt mind az éveknek köszönhetem. Sebaj, egy kézlegyintés az egész, Nem búsulok, nem panaszkodom és kész. Nagy ünneplésre nincs okom, megy az élet to­vább, De a motor nem úgy engedelmeskedik már. Ütött-kopott dobogó motorom, gyerünk ne add fel, Hisz vár rád még legalább 6x jel. Ha jól számolom, akkor 120 lennék, de szép lenne ez a kor nyugdíjasként. Ha elhagyom a százat, már csak húsz vagyok, erről a korról mostanság csak álmodok. Jó visszapörgetni az éveket, hisz szerelmesként éltem meg ezeket. Dobogott a szívem majdnem kiugrott, mikor megláttam Őt, s hozzám bújhatott. De hagyjuk a múltat, s térjünk a mára, ünnepelni jöttünk, ez volt kollegák álma. Már csak fentről áldást kérek Bort, búzát, békességet Egészséget és szerencsét, Hogy sokáig tudjunk ünnepelni még! Valent János, Patvarc Lassú léptekkel Oly jó lenne esőt látni. Kopogását kinn a kertek alatt, vagy benn egy csendes szobában hallgatni. Érintését arcomon, vállamon érezni. A sok-sok csodára ilyenkor megemlékezni. A bátorságot közben megtanulni. Egy gazdagabb, jobb életet álmodni. Megálmodni, majd azután megpróbálni úgy is élni. Bár manapság könnyen meg lehet tévedni. De jó is volna igaz úton, bátran becsülettel járni. Jönni, menni, énekelni. Ha elfáradtam meleg szobában megpihenni, majd reggel aztán, bátorsággal felébredni. Az esőcseppek kopogását este ismét szemeimmel meglátni, füleimmel meghallani. Vele lassú léptekkej táncolni. Vele együtt nyugovóra térni, hogy reggel ismét mosollyal tudjak felébredni. Bacsa Malvin szót adott ajkadra az Úr * Kadlót Zsófinak * vállamra pillangószárnyként aggatott ezernyi betűt az Áldó spihe táncot járó sorokat ám olykor mázsányi szavakká lángolta telkemen a sors a tegnapok sorát de mindig reményben nyitottam ki e palóc falucska kapuját Zsófi neked szót adott ajkadra az Úr könnyezőt s vígan kacagót csillagok pázsitját terítve eléd ám sosem feledd a Zagyva csillanását hol az első mosolyt gyúrta arcodra az anyai szó s ha szaggatja majd a bú telked e földön majd akkor is hazatalálsz Földi László

Next

/
Oldalképek
Tartalom