Nógrád Megyei Hírlap, 2012. március (23. évfolyam, 52-76. szám)
2012-03-13 / 62. szám
4 2012. MÁRCIUS 13., KEDD ORSZÁGJÁRÓ Államosítás és árbefagyasztás jöhet hulladékszektor Radikális díjemeléseket okozhat a lerakási járulék gyors bevezetése Az államnak jelentős pénzügyi teher, csökkenti a vállalkozások lehetőségeit és a hulladékgazdálkodás sem javul, ha 2013. január l-jétől csak többségi állami vagy önkormányzati tulajdonú cégek kezelhetik a hulladékokat közszolgáltatásként - értékeli a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége a hulladéktörvény tervezetét. Németh I. Gergely A nemzetközi beruházásvédel mi egyezmények alapján a közszolgáltatásból kiszoruló többse gi magántulajdonú cégek részéről jelentős kártérítési igényre lehet számítani, ha a jelen tor májában fogadja el az Ország- gyűlés a hulladékgazdálkodási törvény tervezetét a Környezet védelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége (KSZGYSZ) szerint. Jelenleg a közszolgáltatók mint egy 70 százaléka többségi magántulajdonban működik. További költségeket jelenthet a ki eső kapacitások pótlása, illetve azon támogatások egy részének esetleges visszafizetése, ami a már működő, de uniós finanszí rozással létrejött hulladékgazdálkodási projektekhez köthető. Farkas Hilda, a szövetség ügyve 3 •Ö o Lakossági szelektív hulladékgyűjtés (az Öko-Pannon Nonprofit Kft. rendszerében*, ezer tonna) 2003 2004 2005 2006 2007 2011 * E társaság fedte le a múlt év végéig az ország nagy részében a finanszírozási rendszert. FORRÁS: ÖKO-PANNON 2010 Támogatás nélkül aligha tartható fenn a szelektív hulladékgyűjtés költséges rendszere zető igazgatója rámutatott, hogy a javaslat nem rendezi a közszol gáltatási díjakból származó kin lévőségek kérdését sem, noha mára a közszolgáltatóknál mint egy 4 milliárd forint hátralék halmozódott fők A tervezet szerint hulladéklerakási járulékot kell majd bevezetni, ami segítené a lera- kásos ártalmatlanítás visszaszo íitását. A KSZGYSZ a járulék bevezetésével alapvetően egyetért, de a tervezetben eredetileg sze replő nettó tonnánkénti 6000 ftr rintos díj az első évben a települési szilárd hulladékok esetén magát a lerakás díját 60 75 szá zalékkal növelné, a következő évben pedig megduplázódna a járulék. Mivel a közszolgáltatási díjban a lerakási díj körülbelül 40 százalékot képvisel, az első évben 30, a következőben 70 körüli százalékkal nőhet a tarifa, nagy terhet jelentve a lakosság nak és a szolgáltatóknak is. Ezért a KSZGYSZ üdvözli azokat a módosító javaslatokat, amelyek fokozatos bevezetést és ala csonyabb induló értékeket irá nyoznak elő. „A jogalkotó egy december végi törvénymódosítással lehetet lenné tette, hogy a közszolgálta tók 2012. január 1 jén emeljék díjaikat, noha e terveket a dönteni jogosult önkormányzatok már elfogadták” mondta a köz- szolgáltató társaságokat tömörítő Köztisztasági Egyesület igaz gatója. Nagy György szerint, ha a díjak nem követhetik az inflációt, akkor csökkenhet a települési szilárdhulladékkezelési közszolgáltatás színvonala. Például az együtt több tízezer főt foglalkoztató közszolgáltatók aligha lesznek képesek a maga sabb üzemanyag és bérköltségek, a több milliárd forintos la kossági tartozás mellett a drága szelektív hulladékgyűjtést fenntartani. Még jelentős elbocsátá sokra is kényszerülhetnek. A magántulajdonosok szerepének tervezett visszaszorításáról Nagy György úgy vélekedik, hogy a többségi magántulajdo mi gazdálkodóknak is biztosíta ni kellene közszolgáltatási szer ződéseik kifutását, ez felkészü lést jelenthet az önkormányzatok számára is. Küszöbön a támogatási tenderek A KÖZSZOLGÁLTATÁSON kívüli ipari és kereskedelmi hulladékot begyűjtő vállalatok számára súlyos gond, hogy még várniuk kell azokra a közbeszerzési tenderekre, amelyeken a termékdíjas termékekből képződő hulladékok szelektív begyűjtésére és hasznosítására kaphatnánk támogatást - fogalmazott Sáirosi Eszter, a Hulladék- hasznosítók Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója. E hulladékok kezelését ez évtől az állam koordinálja. Azonban késik annak az állami támogatási rendszernek a bevezetése, amely felváltaná a múlt év végéig működött finanszírozási rendszert E rendszerben a korábbi, piaci alapon működő koordináló szervezetek hasznosították a csak veszteségesen feldolgozható hulladékokat. Kormánykörökből azonban úgy értesültünk, hogy a küszöbön az első közbeszerzési kiírások. Minél gyorsabb tendereztetésre van szükség, hogy az érintett vállalkozásoknak minél lövi- debb ideig kelljen a jelenlegi veszteségek mellett finanszírozniuk a begyűjtést. Még nő a GDP, de kérdéses a jövő kilátások Jelentősen függ az idei évünk az unió gazdaságától, sok a kockázat Kohéziós alapok: elvi megvonásban bízik a kormány, de kiigazítás jöhet A bruttó hazai termék volumenindexei (kiigazítás nélküli, nyers adatok, az előző év azonos időszaka - 100) 10G VG GRAFIKA FORRÁS: KSH Tavaly 1,7 százalékkal bővült a magyar gazdaság éves összehasonlításban. A negyedik negyedévben 1,4 százalékos emelkedést mértek, a gazdaság fő motorja a mezőgazdaság és az ipari export volt. Szezonálisan kiigazítva 0,3 százalékkal növekedett a bruttó hazai termék (GDP) negyedéves alapon. 2011-ben a GDP értéke folyó áron 28154 milliárd forinton alakult, egy főre vetítve 2,823 millió forint volt. Hornyák József 2011 második negyedévétől kezdve a gazdaság teljesítménye (kiigazítatlan adatok alapján) mérsékelt ütemben nőtt. A bő viilés súlypontja az elmúlt két negyedévben az ipari termelés ről, illetve a külkereskedelmi többletről a mezőgazdaságra került át, amely 0,9 százalékkal já rult hozzá a növekedéshez - ál lapította meg a KSH. Az ipar 0,8 százalékponttal segítette a GDP bővülést, a hozzáadott értéke 3,5 százalékkal nőtt, főként a feldolgozóipaiban bekövetkezett 4,5-es bővülés kő vetkeztében mutatráastatisz tikai hivatal. Az építőipar vissza esése ugyanakkor folytatódott, és 0,1 százalékponttal mérsékel te a GDP növekedését, a szolgál tatások csökkenése pedig 0,3 százalékponttal rontotta a teljesítményt A fogyasztás 0,2 százalékkal zsugorodott az előző év azonos időszakához képest, és ugyanennyivel mérsékelte a GDP változását. Az állóeszköz felhalmozás és a készletek állományváltozásának eredőjeként számolt úgynevezett bruttó fel halmozás 5,4 százalékkal csők kent, így -1,3 százalékponttal járult hozzá a GDP változásához. Összességében tavaly a mező- gazdaság kedvező alakulása, valamint a külső konjunktúra, va gyis a nettó export segített ab ban, hogy a magyar gazdaság teljesítménye pozitív tartomány ban maradjon. Az idén azonban egyrészt nem valószínű, hogy a mezőgazdaság újra meg tudja ismételni tavalyi teljesítményét, másrészt nem biztos, hogy az eurózóna el tudja Kerülni a recessziót, amely a magyar export teljesítményét is visszavetheti. Az sem várható, hogy a fogyasz EU-átlag feletti a magyar bővülés az eurostat gyorsbecslése szerint az EU bruttó hazai terméke 2011 negyedik negyedévében 0,6 száza lékka l bővült az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva Az adatok szerint a tagországok felében, köztük Magyarországon is az EU átlaga fölötti volt a gazdasági növekedés. Hét tagországban: Cipruson, Görögországban, Hollandiában, Olaszországban, Porűtgáliában, Spanyol- országjban és Szlovéniában csökkent a UDP volumene. tás a gazdaság motorjává váljon, hiszen a kényszerűen restriktiv gazdaságpolitika negatív ha tással van erre. Elemzők szerint azt sem lehet kizárni, hogy az idén újabb költségvetési kiigazításra kerül sor, hogy a kormány eléije a 2,5 százalékos GDP arányos deficitcélt. Ez újabb negatív hatást fejthetne ki a növekedésre. További kockázatot jelent a gyenge hitelezés, míg az autóipari beruházások, valamint a külső környezet esetleges javulása segítheti a gazdaság bővü lését. Közgazdászok szerint ez évben stagnálás várható, azon ban többen recessziót jósolnak Magyarországon alapforgatókönyvük szerint. deficiteljárás Holnap szavaz a pénzügyminiszterek tanácsa a kohéziós támogatások ügyében, Győri Enikő, a Külügyminiszter rittm uniós ügyekért felelős államtitkára szerint várhatóan a j A vő januári felfüggesztés mellett döntenek. Hozzátette: a kormány technikai ügyként kezeli a kér elést, bízik abban, hogy a követ kező fél évben felmutathatnak bi zonyítékokat, amelyek alapján az eljárást megszüntetik, így egyet len fillért sem veszít el Magyar- ország. I lasonlóképpen nvilatko zott Orbán Viktor is a Békés Megyei Hírlapnak adott interjúban. A tanács szavaz a hiány leszorítását célzó ajánlásairól is, melyek szerint kiigazítások lehetnek szükségesek. Lépett a kormány eközben a kötelezettségszegési eljárások ügyében: az adatvédelmi hatóság elnökének függetlenségét erősítő törvénymódosítást nyílj tott be. A Der Spiegel című német hír magazin vasárnap az Európa Tanács Velencei Bizottságának a magyar igazságszolgáltatási rendszer átalakításáról készített jogi szakvéleményéről számolt be, e szerint a testület megálla pította: az alkotmány lényegi pontokban megsérti a dernokra tikus alapjogokat, az alkotmányos reform fenyegeti az igazságszolgáltatás függetlenségét és megkérdőjelezi a tisztességes eljárás elvét. ■ VG Külkereskedelem: a behozatal nőtt jobban A januári külkereskedelmi forgalom az előzetes adatok szerint 6,253 milliárd eurónyi (1933 milliár d forint) export és 5,830 milliárdnyi (1802 milliárd forint) import volt. /iz exporttöbblet januárban 423,5 millió eurót tett ki, tavaly ez 432 millió volt. A csökkenéshez hozzájárult a cserearány romlása és a forintgyengülés: forintban 130 és 118,6 milliárd ez a két adat. Az import valamivel jobban nőtt, mint az export. Árokszállási Zoltán, az Erste és Suppan Gergely, a TakaiékBank elemzője arra számít az idén, hogy a belső kereslet visszafogja az import növekedését.
