Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-07 / 32. szám

2012. FEBRUÁR 7., KEDD 5 ORSZÁG-VILÁG A Tisza befagyott, a Duna továbbra is zajlik Budapest. A Tisza és mellékfolyói szinte teljes szakaszukon befagy­tak, a Dunán azonban továbbra is csak zajlik a jég - tájékoztatta Láng István, az Országos Műszaki Irányí­tó Törzs (OMIT) vezetője hétfőn az MTI-t. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság védelmi szer­vét irányító szakember elmondta: a Tiszán és mellékfolyóin az állójég a jellemző; a Tisza nagyon kis szaka­szán van jégzajlás, illetve néhány helyen torlódik a jég, ezeket a víz­ügyi szolgálat folyamatosan figyeli. Láng István tájékoztatása szerint a Tisza különböző, úgynevezett kriti­kus pontjain összesen tizenhat jég­törő hajót tartanak készenlétben, megtankolva, illetve további kettő Tiszadobnál szükség esetén vízre tehető. Gyulán is „állomásozik” két mobil jégtörő, amelyeket az ország­úton szállítva bárhová el tudnak juttatni - tette hozzá. Az OMIT ve­zetőjének közlése szerint a Dunán még nem állt be a jég, csak zajlik; állójég akkor lesz, ha a jégtáblák megakadnak, ez várhatóan azon­ban csak a jövő héten történhet meg. Mint Láng István tájékozta­tott, a dunai vízi közlekedés korlá­tozott: hajózni csak saját felelősség­re, a parti jelek alapján lehet. Ugyanakkor felhívta a hajósok fi-* gyeimét arra, hogy azok a kikötők, amelyeket az állami vízügyi szolgá­lat kezel, folyamatosan megközelít­hetők. A szakember utalt az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgatóság hét­fői közlésére, amely szerint másod­fokú készültség van érvényben Dunakiliti térségében, miután a szlovák társszerv jelezte: a felerősö­dött zajlás miatt, a bősi vízerőmű védelmében a szlovák Duna-sza- kaszról áteresztik a jeget a magyar szakaszra. Az időjárásról szólva Láng István elmondta: bár a továb­biakban is hideg idő várható, ez a jegesedés szempontjából nem je­lent gondot, azt inkább az olvadás okozza majd. Szigetmonostor köz­ség vezetése arról tájékoztatott, hogy hétfőn jégzajlás miatt leálltak a révek és kompok a Szentendrei szigeten. Szombat este az ml volt a legnézettebb televízió Budapest Rekordszámú néző választotta szombat este az ml közszolgálati csatornát; a magyar eurovíziós dalválogatót csaknem egymillióan néz­ték végig, lényegesen többen, mint a két nagy ke­reskedelmi csatorna műsorait - közölte Cserháti Ágnes, az MTVA sajtószóvivője hétfőn az MTI-vel. A szóvivő közleménye szerint szombat este 968 ezren nézték A Dal című kétórás élő showműsor má­sodik elődöntőjét, ezzel az ml megelőzte mindkét nagy kereskedelmi csatornát a nézettségi táblázat­ban. Az eurovíziós dalválogató a fiatalok körében is sikeres volt, ebben a célcsoportban majdnem 13 százalékos közönségarányt ért el a ml - írja Cser­háti Ágnes. Az MTVA szóvivője emlékeztet arra, hogy az eurovíziós dalválogató műsor első elődön­tőjére is nagyon sokan, 822 ezren voltak kíváncsi­ak. Cserháti Ágnes szerint a nézők választása bebi­zonyította, hogy az igényes szórakoztató műsorok­ra a közszolgálati csatornákon is szükség van. A közmédia büszke arra, hogy a műsorral a már or­szágszerte ismert és népszerű énekesek és formá­ciók mellett tehetséges fiataloknak is lehetőséget nyújt arra, hogy a legjobb dal előadójaként Európa- szerte is ismertté válhasson - áll a közleményben. A műsor február 11-i döntőjében dől majd el, hogy az elődöntőkből továbbjutott nyolc legjobb dalból melyik képviselheti majd Magyarországot a máju­si Eurovíziós Dalfesztiválon, az azerbajdzsáni Baku­ban. A szóvivő közleménye szerint a nyolc dalra ez­úttal már a műsor elejétől lehet szavazni, és a nézők által legjobbnak ítélt négy produkcióból a zsűritag­ok nevezik meg a győztest, ám ha ők nem értené­nek egyet, akkor a nézők SMS-ei döntenek. Mi a jó pálinka titka? Beszélgetés Birkás Istvánnal, aki elnyerte az év vállalkozója címet Birkás István, a győrvári Birkás Pálinkafőzde tulajdo­nosa 2011-ben az év vállalkozója lett. A nemcsak szű- kebb pátriájában elismert, hanem nemzetközileg is egyre inkább számon tartott szakember az MTI- Pressnek adott interjúban beszélt családi vállalkozá­suk kezdeteiről, a gyümölcstermesztésről és a pálin­kafőzés fortélyairól. Csala Péter- Mi a jó pálinka titka? - tuda­koltam (a kérdés már csak azért is kézenfekvő volt, mert a pálinka- főzdében ültünk le beszélgetni). - Túl kell lépnünk nagyapáink mondásán, amely szerint a hul­lott gyümölcsöt azért kell össze­szedni, mert az pálinkának még jó lesz. Nem lehet rothadt és pe­nészes a gyümölcs. Csak száz százalékban érett, étkezési mi­nőségű gyümölcsből lehet jó pá­linkát főzni - válaszolta moso­lyogva, hiszen tudta, hogy ezzel még korántsem árulta el pálin­kafőzés minden titkát. - Fontos még, hogy a gyümölcsöt a fán a nap érlelje be, és ne a hűtőház­ban érleljék, de az is, hogy az alapanyagot a lehető legrövidebb időn belül, irányított erjesztési technológiával dolgozzák fel, er­jesszék, majd főzzék le, így lesz ugyanis a lehető legtökéletesebb az íze, illata és zamata. A főzés során a „leválasztás” - vagyis az előpárlatok és az utópárlat kü­lönválasztása a középpárlattól - nagy gyakorlatot igényel.- Mi a fontosabb? A gyakorlat, a tudás vagy a megfelelő techno­lógia? Lehet otthoni körülmények között igazán jó pálinkát főzni? - vetettem közbe a házi főzés enge­délyezése óta többeket is foglal­koztató alapkérdést. - Ha valaki igazán igényes magával szem­ben és megfelelő tudásra, gya­korlatra is szert tett, akkor igen. Két régi mondást azért figyelem­be kell venni: minden kezdet ne­héz, és a tanulópénzt meg kell fi­zetni. Huszonegy éve, amikor kezdtem, én se olyan pálinkát főztem, mint most. A mennyi­ségnek a főzés gyakoriságát ille­tően van jelentősége, hiszen nem mindegy, hogy valaki min­den nap a pálinkafőzéssel foglal­kozik, vagy évente csak egy-két alkalommal próbál némi gyakor­latra szert tenni.- Hogyan és miért kezdett elő­ször pálinkát főzni? Mikor indult a vállalkozása? - Mezőgazdasá­gi technikumot végeztem, nö­vénytermesztő és növényvédel­mi szakon. Mint magtáras dol­goztam egy termelőszövetkezet­ben, a termények betárazásával, raktározásával foglalkoztam. Az első pálinkafőzdét 1990-ben, még legénykoromban vásárol­tam meg Oszkón, mert fizeté­sem mellé egy kis plusz jövedel­met szerettem volna. Hamar megtetszett azonban az önálló­ság, és megvásároltam a főzdét Győrváron is. Eleinte kizárólag bérfőzéssel foglalkoztunk - em­lékezett vissza a kezdetekre a va­si vállalkozó. - A pálinkafőzés mellett előbb 20 hektáron, majd további földeket bérelve 70 hek­táron gazdálkodni kezdtem. Az­tán az 1992-es kárpótlással újabb földekhez jutottam, a gaz­daságot 100 hektárra fejlesztet­tük fel. A kilencvenes évek vé­gén elterjedt, hogy a bérfőzés napjai meg vannak számlálva, ugyanis az Európai Unióban, ahová tartottunk, csak az otthon­főzést és a kereskedelmi főzést ismerik. Régen nálunk szinte minden faluban volt pálinkafőz­de, de csak azon az egy helyen lehetett főzetni, zugban persze a falvakban mindig is főztek, hiá­ba tiltották. Az ezredfordulóra Birkás Istvánnak és családjának mezőgazdasági vállalkozása már 300 hektáron működött, de ebből csupán 70 hektár volt a sa­ját tulajdon, a többi földet bérel­ték, a bérleményt viszont bi­zonytalannak tartották. Úgy gondolták, ha az unióba lépünk, 70 hektárral aligha lesznek ver­senyképesek, ezért gyümölcste­ákkor a mezőgazdasági tevékeny­séget 300 hektárról 600 hektárra növeltük, és a 70 hektár helyett most már 400 hektár földtulaj­donnal rendelkezünk - sorolta. Birkás István gyümölcsösének a környéken több okból is a csodá­jára járhatnak, hiszen kajsziba­Napjainkban egyre népszerűbb a pálinkafőzés, de azt kevesen tudják, hogy száz százalékban érett, étkezési minőségű gyümölcsből lehet csak jó pálinkát főzni lepítésbe fogtak a hetven hektár földre és a pálinkafőzdére ala­pozva jövőjüket.- Amikor 2005-ben megmutat­ta magát az első termés, akkor azt mondtuk, hogy a kettős érté­kesítési forma adott, a piac fogja eldönteni, hogy gyümölcsként vagy pálinkaként adjuk majd el. Amit nem tudunk gyümölcsként eladni, abból pálinka készül, és ha kell, betároljuk, és majd csak lesz vele valami. A pálinka érté­kesítését saját kézbe kellett ven­nünk, ezért 2006-ban kereskedel­mi engedélyt szereztünk. Ugyan­rackot is termel, amely ezen a vi­déken nem nagyon marad meg, ritkaságnak számít. A titok a szakember szerint a mészpótlás és a fagyvédelmi öntözés. - Ah­hoz, hogy aszályos években is ön­tözni tudjunk, pályázati pénzből egy kéthektáros mesterséges ta­vat alakítottunk ki - magyarázta a szakember. - A kajszi másik nagy termelési nehézsége a vi­rágzáskori fagyérzékenység. A fagy ellen öntözéssel védeke­zünk, ami mínusz 7 fokban is eredményesen védi meg a gyü­mölcsfák virágait. Mikroszó­rófejes öntözést végzünk, attól kezdve, ahogy a levegő hőmér­séklete nulla fokra süllyed, egé­szen addig, amíg fagymentessé nem válik az idő. Ilyenkor jégbu­rok veszi körül a virágot, a szó szoros értelmében jégcsapok lóg­nak a fákról. Különös látványt nyújt, hogy a néhány fokos tava­szi hidegben, napsütéses időben, amikor már minden zöld, nálunk a kerítésen belül jégbe vannak dermedve a virágzó fák. Mégis ez védi meg őket. A víz ugyanis, amelyet kipermetezünk, plusz fo­kos, a virág, miközben lélegzik, ebből magához vonja a hőmér­sékletet, így a jég közepén min­den látszat ellenére fagyás nél­kül vészeli át a virág.- Mennyi pálinkát főznek évente?- 2006-ban az induláskor 4-5 ezer litert főztünk, 2007-ben 8- 10 ezret, 2008-ban már közel 20 ezer litert, 2009-ben pedig 50 ez­ret. Ez a kereskedelmi főzés mennyisége, de emellett tovább­ra is vállalunk bérfőzést is, ami 2006-ban évente 30 ezer litert jelentett, azóta azonban meg­duplázódott, megháromszorozó­dott. Érdekes, hogy a bérfőzés azután sem csökkent, hogy 2009. szeptemberétől megenge­dett az otthon főzés. Elárulta, hogy jelenleg több mint 30 fajta pálinkájuk van, termékeiket el­sősorban szállodákban, étter­mekben értékesítik. Tavaly első alkalommal rendezték meg Győrváron a Birkás Pálinka Fesztivált, amelynek keretében zajlott le a második Vas megyei nyílt pálinka- és párlatverseny. Ennek érdekessége, hogy a ver­seny fő szervezői a vám- és pénz­ügyőrség munkatársai. A ver­senyre 2011-ben már 188 pálin­kát neveztek be az ország min­den részéből, sőt a megmérette­tést nemzetközivé téve érkeztek nevezések Ausztriából, Szlové­niából és Németországból is. Idén június 30-án lesz a feszti­vál, amelyen képviselteti magát a Magyarországi Pálinka Lovag­rend is, amelynek 2008-tól Bir­kás István is a tagja. A Birkás Pálinka Kft. jelenleg 20 ember­nek ad munkát, de bővíteni szándékoznak az üzemet, és újabb munkatársakat is felven­nének. Mivel azonban jövedéki termékről van sző, az unió pá­lyázati pénzekből nem finanszí­rozza közvetlenül a fejlesztése­ket. Korábban sok pályázatot nyertek, mezőgazdasági gépek­re, traktorokra, a csepegtető ön­tözés és a tó kialakítására is, most azonban a palackozó gépe­ket szeretnék korszerűbbre cse­rélni, és egy irodaépület felépíté­sére is szükség van annak érde­kében, hogy újabb kollégákat tudjanak felvenni. Birkás István szerint a fejlesztések szempont­jából döntő lesz, hogy milyen ha­zai pályázatok jelennek majd meg, illetve milyen kondíciókkal hajlandóak kölcsönt nyújtani a pénzintézetek.- Vannak-e, akik majd tovább viszik a vállalkozást? - Két fiunk van. A kisebbik 13, a nagyobbik 19 éves, ő kereskedelmi és mar­keting szakon tanul. Mindkét fiú 10 éves kora óta tud önállóan traktorozni, targoncázni, a na­gyobbik 16 éves kora óta önálló­an tud pálinkát főzni. Ő már el­kísér a hazai és külföldi kiállítá­sokra, nemzetközi vásárokra. Ebben az évben Németországba és Szibériába is van meghívásuk a nyárra. Az orosz piac nagy le­hetőség, de ehhez a már említett fejlesztésekre feltétlenül szük­ség lesz - avatott be terveikbe a szakember.- Végezetül beszéljünk kicsit az év vállalkozója díjról is... - Várat­lanul ért az elismerés, de nagyon örültem neki. Sok időbe és mun­kába került, amíg a szakmában is elismertek, ma már talán mondhatom, hogy a pálinka jó hírének öregbítéséhez, a pálin­kakultúra terjesztéséhez járul hozzá a munkánk, legalábbis ezért dolgozunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom