Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-07 / 32. szám

2012. FEBRUAR 7, KEDD NOGRAD MEGYE 3 Í "\ A Hírlap postájából W A Pf. M - A Hírlap portájából - u olvaaók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Az emberség gyógyító ereje Hetven év fölött mind gyakrab­ban jelentkeznek hol a gyors be­avatkozást, hol a speciális szak­értelmet, időnként felelős és gyors döntéseket igénylő betegsé­gek... Az elmúlt négy évben több­szörvoltam kénytelen „vendéges­kedni” a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházban, az utóbbi két hónapban a sebészeti osztályon két műtéten is átestem. S sorstár­saimmal együtt éltük meg a fizi­kai fájdalommal együtt a félelem, a bizonytalanság, a kiszolgálta­tottság el nem csillapítható érzé­sét, annak ellenére, hogy az osz­tályon eltöltött időszakok mindig is megelégedésre adtak alkalmat, így volt ez január közepén is, ami­kor dr. Bakos Sándor főorvos úr betegeként egy három órás műtét (előtt) és után tapasztalhattam meg, hogy az osztály valamennyi dolgozója a szó igazi értelmében a betegekért él és dolgozik. Az osztályon egyszerre, egy műszak­ban több ápolónő s orvos „állt a betegek rendelkezésére”, szak­szerű munkájuk mellett kedves­ségük, őszinte odafigyelésük ta­lán jobban segítette javulásunkat, kezdeti felépülésünket, mint a fáj­dalomcsillapító injekciók és piru­lák. Mind az orvosok, mind az ápoló személyzet közvetlen és se­gítő szándékú kapcsolatot alakí­tottak ki a látogatóba érkező csa­ládtagokkal is, s hát ez a légkör meghozta hatását a betegek egy­más közötti viszonyában is. így hát a szobatársak, - mint a nyolc­vanadik születésnapjának örven­dő Somoskőújfalui Balázs Sándorné Katika - s a többi be­tegtársak nevében a nyilvánosság felhasználásával szeretnék köszö­netét mondani nemcsak Bakos doktornak, de az osztály vala­mennyi orvosának, nővérkéjé­nek, ápolójának a nagy felelősség­gel, figyelemmel, odaadással, tü­relemmel, lelkiismeretesen vég­zett munkájukért. A világ, éle­tünk, mindennapjaink, s az egészségügy jelenlegi - egyre ne­hezebbé és keserűbbé váló - hely­zetében elismerés illeti őket min- denekfelett a munkájuk minden területét átható emberségükért. Sándor Imréné, nyugdíjas pedagógus, Bátonyterenye Hideg: többeken is segíteni kellett MJ-SK NÓgrád megye. A rendkívüli hi­degre való tekintettel a NÓg­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság közrendvédelmi és körzeti megbízotti állománya a hétvégén is felkereste az egyedül élőket, főleg idős em­bereket, akik rossz egészség- ügyi állapotuk és életkoruk miatt segítségre szorulhatnak. Az egyenruhások a hét vé­gén is dolgozó sofőröket, to­vábbá a hajléktalanokat és a rászorulókat a szolgálati gép­járműbe készített meleg teá­val kínálták és ha a helyzet úgy kívánta, takaróval látták el a mentők kiérkezéséig. Aki­nek kellett, segítettek eljutni a kórházba, illetve a melegedő­be, hajléktalan szállóra. A nagy hidegben az egyenruhások teát osztanak az úton levőknek Három embert mentettek meg A lakosságot - elsősorban az egyedül élő időseket és haj­léktalanokat - veszélyeztető kihűléses halálesetek meg­előzése érdekében a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a rendőrkapitányságok minden szükséges intézke­dést megtesznek. A rendőrök a Nógrád Megyei Polgárőr Szövetséggel és a polgárőr egyesületekkel együttműköd­ve ebben az időszakban foko­zott figyelmet fordítanak az egyedül lakó idősebb embe­rek otthonaikban történő visszatérő ellenőrzéseire. A járőrözés során a rendőrök és polgárőrök ellenőrzik - a már korábban feltérképezett - az utcán, elhagyatott városré­szen, vasútállomásokon tartóz­kodó hajléktalanokat, szükség esetén intézkednek a kórházba vagy hajléktalan szállóra szál­lításukról. Ezen intézkedések eredményeképpen a közel­múltban három emberen is se­gítettek a szolgálatot teljesítő polgárőrök és rendőrök. Kazáron, a település szélén ta­lálható erdős területen egy haj­léktalan férfit találtak a polgár­őrök, majd a rendőrök segítségé­vel rábírták, hogy néhány napot töltsön meleg helyen és beszállí­tották a salgótarjáni hajléktalan szállóra. Salgótarjánban egy la­kótelepi háztömb mellett egy magateheteüen férfit találtak a rendőrök, értesítették a mentőt és intézkedtek az illető kórházba szállításáról. Utóbb megállapí­tást nyert, hogy a 41 éves férfi hajléktalan, ittasan elesett és fej­sérülést szenvedett Ugyanezen a napon, az esti órákban Salgótarján egyik köz­terén a szolgálatot teljesítő egyenruhások egy hajléktalan férfit igazoltattak, aki segítség­re szorult, fázott és ittas állapot­ban volt A járőrök megállapítot­ták, hogy a személy a város haj­léktalan szállóján rendelkezik szállással, ezért intézkedtek a beszállításáról - tájékoztatta la­punkat Lászlók Nőm, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Valószínűleg a hideg áldozata lett Nógrád megye. Európában már több mint két­száz áldozatot követelt a dermesztő hideg, és sajnos Magyarország is az érintett államok közé tartozik. Kihűlés miatt életüket vesztett egyedül élőkről, hajléktalanokról naponta jönnek a hírek az ország különböző települé­seiről. A szomorú listán sajnálatos módon me­gyénk is ott szerepel már, pár napja ugyanis az egyik Salgótarján-környéki faluban holtan találtak fűtetlen házában egy idős férfit. Ágyá­ban feküdt, s valószínűleg kihűlés miatt ve­szítette életét. Nagy József, a Nógrád Megyei Mentőszervezet vezető mentőtisztje érdeklő­désünkre azt is elmondta, hogy naponta leg­kevesebb két-három kihűléses eset miatt kap­nak riasztást, amióta a nagy hideg tart. Máso­kat közterületről vittek kórházba még időben, és így túlélték a fagy közvetlen támadását. Néhány napja a salgótarjáni Kálvária-dom­bon találtak egy fiatal férfit, akit szintén a kihű­lés fenyegetett. Az észlelés, a mentés, a kórhá­zi ápolás elejét vette annak, hogy a rendkívüli hideghullám legyen a végzete. A mentősvezető hangsúlyozta, ezek a törté­nések is azt erősítik, hogy a legnagyobb ve­szélyben az egyedül élők, az idősek, betegek va­gyis az olyan személyek vannak, akik nem vagy nehezen tudnak magukról gondoskodni. Ezért életet menthet a fokozott odafigyelés. Ta­nácsolta továbbá: szomszédok, ismerősök ne csupán akkor tegyenek valamit, ha napokig nem látják a közelükben egyedül lakókat Eny- nyi idő alatt ugyanis megeshet a legrosszabb. Ilyen zord időben az a helyes, ha már néhány órai távoliét, életjeleket nem mutató lakás is fel­tűnő, gyanús az idős, magányos környezeté­ben élők számára. Utóbbiak meg is kell győződ­jenek arról van-e baj vagy nincs, s ha szüksé­ges, mielőbb hívjanak segítséget. (Mj.) RÓLUNK SZÓL BARÁTHI OTTÓ Várostörténeti villanóképek Salgótarján várossá válásának 90. évfordulójára rendezett ünnepségek után saját, négy évtizedes emlékeim, mintfilmszerű várostörténeti képek pe­regtek le szemem előtt Az idő rendjében előszóra ‘70es évek „felvételeit” muta­tom meg. Az 1971. évi „totálképen” a szocreál megyeháza, első salgótarjáni munka­helyem látható: jó két évtizedig volt má­sodik otthonom. Gyors „vágás": az or­szág egyik legszebb fekvésű stadionjá­ban az NB.I-es SBTC focistáinak druk­kolok, nemhiába, 1972-ben dobogóra kerülnek. A pályát a varázslatos Dolinka fogadja be, üde zöld erdőren­getegével, tiszta levegőjével, játszótéré­vel, csábító büféjével. Előbbire gyerme­keimmel, utóbbiba barátaimmal járok. Az új villanóképek a városrekonstruk­ció utáni Salgótarján Fő terét és korsze­rű épületeit mutatják. A József Attila Művelődési Központ befogadó színhá­zával, változatos programjaival megha­tározó szereppel bír szőkébb pátriám kulturális életében. Ekkor még itt mű­ködik a megyei könyvtár is, előtere a fi­atal értelmiségiek törzshelye. A város­történeti filmem árulkodó, látható, hogy a könyvtárból hazafelé benézek a Karancs Szálló éttermébe, ahol a ci­gányprímás és az igazgató is jó bará­tom. Itt működik a kedvelt ínyenc-klub, rendszeresek a vidám nótaestek, a bár­ba későn este csak egymás hátán lehet bejutni A kamera a magasba néz: az 1973-ban átadott, a város egyik jelkép­évé vált 15, illetve 18 emeletes garzon­házat mutatja, amely nagyban enyhítet­te a város lakásgondjait. A filmkocká­kon már Salgótarján patinás nagyvál­lalatai láthatóak: a kohászati üzemek, a tűzhelygyár, a két üveggyár és a töb­biek, amelyek még a 7des évek végén is jól teljesítenek, exportra is termelnek, biztosítják a város és környéke aktív né­pességének foglalkoztatását. Gyarapo­dó szálláshelyek és új vendéglátó egysé­gek (Tajga Teázó és Karancs Bisztró) is várják a városlakókat és a turistákat. Korszerű áruházak és üzletek kínálják bővülő választékukat A képzeletem filmvásznán Salgótar­ján a 70-es években még fejlődő, élhe­tő, hangulatos város. Emlékeim nem halványulnak, ezért remélem, hogy leg közelebb a ‘80-as évek mozijának képe it is felvillanthatom. Még mindig megéri diplomát szerezni Felvételi tájékoztatót tartottak, a Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Karának Salgótarjáni Intézetében (BGF- PSZK), ahol a meghívott vendégek és előadók nemcsak tájékoztat­ták a leendő hallgatókat, érdeklődő szülőket, hanem a felsőokta­tással és a BGF képzéseivel kapcsolatban felmerült kérdésekre is válaszokat adtak a résztvevőknek. Az előadók és a meghívott ven­dégek között szerepelt Sándorné dr. Kriszt Éva, a BGF rektora, a Magyar Rektori Konferencia társelnöke; dr. Heidrich Balázs, a BGF PSZK dékánja; dr. Rozgonyi József, a salgótarjáni intézet igaz­gatója; dr. Bablena Ferenc, a Nógrád Megyei Önkormányzat Köz­gyűlésének alelnöke és Gazsi Ferenc, a Vállalkozók és Munkálta­tók Országos Szövetségének (VOSZ) Nógrád megyei elnöke is. Báli Dániel Nógrád megye. A felvételi tájékoztatóval és a felsőoktatásban bekövetkezett vál­tozásokkal kapcsolatban Sándorné dr. Kriszt Éva elmondta, hogy jelenleg a felsőoktatási intézmények helyzete ne­héz, de egyáltalán nem reménytelen. Az új felsőoktatási koncepciót a parla­ment ugyan már elfogadta és törvény­be iktatta, de a változások többsége ­köztük a felvételi pontszámok mértéke - csak szeptember elsejétől lépnek életbe. Továbbá örömmel tájékoztatta a hall­gatóságot arról is, hogy a BGF-PSZK Sal­gótarjáni Intézetében végzetteknek to­vábbra is lehetőség nyílik mesterképzé­sen való részvételre a BGF budapesti karain, valamint idén még nem korlá­tozzák a jelentkezési lapon megjelölhe­tő helyek számát. A BGF ugyanis kiváló piaci megítélés­sel, minősítéssel rendelkezik és a kuta­tási területekre vonatkozólag pedig nemzetközileg is az elismert intézmé­nyek közé tartozik. A jelentkező hallga­tók több képzés közül is válogathatnak, mint például: informatika, gazdasági in­formatika, műszaki-, természet-, agrár- és egészségtudománnyal foglalkozó képzések. A rektor arra is felhívta a figyelmet, hogy az állami ösztöndíjas diákoknak idén már hallgatói szerződést is alá kell írniuk, valamint az államilag támoga­tott ösztöndíjas férőhelyek elosztása központilag fog megtörténni. A felvéte­lihez szükséges, minimális pontszám jelenleg 240 pont lesz, ugyanez a felső­fokú szakképzésnél 140 pont. Sándorné dr.-Kriszt Éva azt is hangsúlyozta, hogy idén is, a hallgatónak érdemes lesz több helyet is megjelölni a felvételi lapján. Sőt, a levelezős és a távoktatás esetén, a képzések munka mellett is elvégezhe­tők. Az önköltséges hallgatók továbbra is igénybe vehetik az ösztöndíj rendsze­reket, úgy mint Bursa Hungarica, vagy Köztársasági Ösztöndíj. Az is elhang­zott, hogy ezentúl három féle finanszí­rozási forma lesz lehetséges. Egyrészt állami ösztöndíjjal támogatott képzés, amely 100 százalékban fedezi a tandí­jat. Másrészt a részköltséges képzés, amely konstrukcióban az állam a tandíj 50 százalékát fogja állni. Harmadrészt az önköltséges képzés, amelynek egyik formája, hogy a hallgató a tandíj 100 százalékát fizeti, míg a másik, hogy a megállapított tandíj kifizetését, a ked­vezményes diákhitel konstrukció össze­géből finanszírozza. Gondot jelent, hogy az üzleti szakok­ra az állam 2012-ben nem biztosított állami helyeket, azaz a tanulók csak költségtérítés mellet tanulhatnak eze­ken. A BGF egy 14 milliós ösztöndíj­programot (Biztos Jövő Ösztöndíj) hir­detett, melynek keretében a jól tanuló, költségtérítéses hallgatók „tandíját” egészében vagy fele részben a főisko­la átvállalja. Gazdaságinformatika szakra viszont 150 állami ösztöndíjas, és 200 részösztöndíjas helyet kapott a BGF. A rektor azt is szemléltette, hogy a BGF intézményeiben szerzett diploma rendkívül piacképes, hiszen a hallga­tók 50 százaléka úgy államvizsgázik, hogy gyakorlati helyén már álláslehe­tőséget kapott. Továbbá az a statiszti­kai adat is rendelkezésükre áll, hogy az intézményekben végzett hallgatók 98 százaléka, már három hónapon be­lül el tud helyezkedni a munkaerőpia­con. A felmérések alapján kimagasló, nettó 160 és 180 ezer forintos kezdő fi­zetéssel. Mindezek a jó mutatók, az oktatói gárda minőségének, és felkészültségé­nek, valamint a gyakorlatorientált kép­zési formáknak köszönhető. Dr. Rozgonyi József ehhez annyit tett hozzá, hogy érdemes jó időben és jó he­lyen tanulni, ugyanis ekkor az élet ka­pui nyitva fognak állni a hallgatók előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom