Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-06 / 31. szám
4 A HÉT TÉMÁJA 2012. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ Nógrád Megye Önkormányzata pénzügyi helyzetének ellenőrzéséről A megyei önkormányzatok ellenőrzésének indokoltsága •ÉHPUS2TA ZAGYVAFÓ Báma SALGÓTARJÁI S0MLYÓ6ÁNYÍ Kazár Ma" órha'or SZÉCSÉNY- '7^ür^ nyírás twtYSZOG Szjg> I 1 C vesztve Bálassagyarrkati i-ákert , . „, Wwra \ kistérség ) Oeíxtfoefly j ( Szátok szedte VanOor este Kétbodony ' Rcmháfty. KÄecv': V ■— — Bicske > Misági kistérség"0**^'*™ \ Aivópetóny1-69605 , ÖsagánJ |T Má/a- Wj Icrenye Ncgrádsipe* Cserhatsurány renye/ Borsosberé^y Puszlaber* Herencsény KlifM AisóteM Dtósjenö Szarut aratja Cserhátszenavén Kozaht HASZNOS. PáSZtÓi Csécse kistérség Szarva Sz'fak K*béyyon , EgyházasMagyarország jelenlegi gazdasági nehézségei nagy részben a korábbi időszakok rendezetlen közpénzügyeire és a magas adósságállományra vezethetőek vissza. A 2010-es év megmutatta, hogy a kockázatok egy része nem a központi költségvetéshez, hanem az államháztar tás helyi szintjéhez kötődik. Az önkormányzati rendszerben megjelenő gazdálkodási nehézségek, a pénzforgalmi hiány növekedése, vala mint az eladósodásból adódó veszélyek miatt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a helyi önkormányzatok pénzügyi helyze tének ellenőrzéséről döntött. Az ÁSZ által végzett kockázatelemzés azt mutatta, hogy elsőként a középszinten működő - mindenekelőtt a megyei, majd a megyei jogú városi - önkormányzatok ellenőrzése indokolt. Az ellenőrzés célja annak értékelése volt, hogy a megyei önkormányzatok biztosították-e a tartós pénzügyi egyensúlyt, hasznosultak-e a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során a pénzügyi egyensúly javítására tett szabályszerűségi és célszerűségi javaslatok. Az ellenőrzést az ÁSZ a 2007- 2010 közötti évekre vonatkozóan végezte, valamint lehetőség szerint kitért a helyszíni ellenőrzést megelőző utolsó negyedév végéig terjedő időszakra. Nógrád Megye Önkormányzata pénzügyi egyensúlyi helyzete A Nógrád Megyei Önkormányzat adóssága jelentősen nőtt az ellenőrzött Időszakban. Az adósságállomány 2007-2010 között közel 10 millió forintról 3488 millió forintra emelkedett. A működési forráshiány kialakulásában leginkább az játszott szerepet, hogy az önkormányzat legfőbb bevételi forrásai - a jogszabályi kedvezmények bővülése, és az ingatlanforgalom visz- szaesése következményeként az illetékbevétel, valamint a központi forráskivonás hatására az átengedett szja és az állami támogatások - csökkentek. A folyó költségvetés egyenlege 2007- 2009 között működési forrás- többletet mutatott, önkormányzat a költségvetési bevételt csökkentő központi intézkedéseket nem tudta a helyi kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedésekkel ellensúlyozni. A felhalmozási költségvetés egyenlege folyamatosan negatív volt, amely miatt 2007-2010. évek között összesen 2171 millió forint felhalmozási forráshiány keletkezett. A pénzügyi egyensúly fenntartása külső forrás bevonásával volt biztosítható. A működési forráshiány finanszírozása munkabérhitelből, folyószámlahitelből, továbbá hosszú lejáratú működési hitelből történt. A fejlesztési forráshiányt hosszú lejáratú fejlesztési célú hitellel, illetve fejlesztési célú kötvénykibocsátással kezelték. A hitelállomány folyamatos emelkedésével együtt járt az önkormányzatot terhejál teljesítenie. Az önkormányzat 2010. év végi szállítói tartozása 547 millió forint (eb- v bői 469 millió forint a megyei kórháznál keletkezett). A kórház likviditása megőrzése érdekében szállítói tartozásaiból 426 millió forintot átütemezett. Az összes kötelezettségállományra fedezetet nyújt a kötvénykibocsátásból származó 890 millió forint és 1431 millió forint egyéb pénzmaradvány, a forgalomképes ingatlanvagyon értékesítése, és a követelésállomány behajtásából származó forrás. A 2014. évtől fennálló további pénzintézeti kötelezettség 11 millió CHF, amely törlesztésére figyelembe vehető forrásként az önkor Az önkormányzat nem vizsgálta, hogy az elhasználódott eszközök pótlása milyen kötelezettséget jelent a számára. A 2007-2010. években a tárgyi eszközök után 2513 millió forint értékcsökkenést számolt el, ugyanakkor felszabad kapacitások hasznosítása, valamint intézményátszervezések és feladatváltozások, ezzel együtt járó jelentős létszámcsökkentések, egyéb takarékossági intézkedések), melyek együttes hatásaként 2957 millió forinttal javította pénzügyi helyzetét. A korábbi ÁSZ ellenőrzés során a pénzügyi egyensúly javítására tett célszerűségi javaslatot az intézkedési tervükben előüt határidőt követően hasznosították. A főjegyző a költségvetési koncepció helyett az éves beszámoló keretében tájékoztatta a közgyűlést az önkormányzat eladósodásának növekedésére való tekintettel arról, hogy a hosszú lejáratú adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokból adódó tőke- és kamatfizetési kötelezettségét az önkormányzat milyen feltételek biztosítása mellett tudja teljesíteni. Összegezve megállapítható, hogy az önkormányzat a központi intézkedések hatására jelentkező bevételi kiesést a kiadáscsökkentő és bevételnövelő intézkedéseivel nem tudta ellentételezni. A 2010. évet követő beruházások finanszírozhatóságát veszélyezteti a saját források biztosítása, az EU-s források előfinanszírozásának többlet költsége. '«AOSpUUU Nógrád«***! ÉgyNizasgwge Mindezek alapján az önkormányzat gazdálkodását a pénzügyi kockázatok veszélyeztetik, a pénzügyi egyensúly rövid- és hosszú távú fenntarthatósága azonnali intézkedéseket igényel. Az ÁSZ javaslatai: A 2011 májusában lezárult helyszíni ellenőrzés tapasztalatai alapján - figyelembe véve az önkormányzat észrevételeit és a saját hatáskörben tett intézkedéseit - a közgyűlés elnökének az alábbi javaslatokat tette az ÁSZ.- Tájékoztassa a közgyűlést rendszeresen a pénzügyi helyzetről, azon belül a kötelezettségállomány alakulásáról, a feltételekben bekövetkező változásokról, az adósságot keletkeztető kötelezettségek teljesítési feltételeiről.- Terjesszen - feltételek további romlása esetén - a közgyűlés elé cselekvési tervet, amely tartalmazza a szükséges - üzem- gazdasági számításokkal alátámasztott - újabb bevételnövelő, kiadáscsökkentő intézkedéseket, a beruházások és más kötelezettségek felülvizsgálatát, a tartalékok képzését a méretgazdaságos intézményi struktúrát eredményező döntések meghozatala érdekében, a pénzügyi, működési egyensúly mielőbbi i S«técs*r>yfeÍ3ij. f-Míly EndrcfaV* BENCZURFALVA U0M Karancs» Ql - Mgatypaitak qa Patai. Pátere Csrtár Varsany SzéCSényi ftógrádma'cat limy Ségűffci Magyargéc Kistvartyi-i NógrádmegjW Sóshartyán ^kistérség HoKM összességében 1319 millió forintot. A 2008. évet követően a folyó kiadások folyó bevételekhez viszonyított kedvezőtlenebb dinamikája következtében a pozitív egyenleg 2009. évben 87 millió forintra, 88 százalékkal esett vissza az előző évhez képest. A 2010. évben a kedvezőtlen tendencia tovább folytatódott, melynek eredményeként a működési jövedelem máf negatívvá vált (- 245 millió forint). A vizsgált időszakban az önkormányzat 12 381 millió forint értékű beruházást folytatott és indított el, amelyből 2010. év végéig 3242 millió forint kifizetés teljesült. Az önkormányzat pénzügyi helyzetét negatívan befolyásolta a vizsgált időszakban, hogy az lő kamatkiadások növekedése is. Az önkormányzat 2010. év végi pénzintézeti kötelezettségéből 2091 millió forint (60,0 százalék) fejlesztési célú kötvény kibocsátásából, 200 millió forint (5,7 százalék) hosszú lejáratú működési célú hitel felvételéből, továbbá 1197 millió forint (34,3 százalék), a költségvetési év végén ki nem egyenlített folyószámlahitelekből keletkezett. Ezek miatt az önkormányzatnak a 2011- 2013. években 1426 millió forint és 1,4 millió CHF tőketörlesztést és kamatot a 2011.1. negyedévi kamat mértéket alapul véve kell Nagyteresituf lutfate Kfehfekány l.»ar*tiáza ö« IV? Garáb " * Báton gH- Sémscnháza i D -M ... ✓ NAGYBAT0NY mányzat a saját bevételeket (illetéket) határozta meg. A fejlesztésekhez kapcsolódó aktív pályázati tevékenység eredményeként a 2010. évet követően 5657 millió forint kötelezettséget vállalt az önkormányzat, melyet kötvényből, EU-s és hazai támogatásból, valamint 84 millió forint saját forrásból tervez finanszírozni. újításra ennek töredékét, 260 millió forintot (10,3 százalék) fordított. Az önkormányzatnál kialakult pénzügyi helyzet javítására bevételnövelő és kiadás- csökkentő intézkedéseket tett (átmenetileg szabad pénzeszközök lekötése, ellátások és szolgáltatások díjkötelessé tétele, Az önkormányzat működési célú kiadásai finan- szúozása folyamatos feszültséget okozott, mivel csak munkabér- és folyószámlahitel, valamint hosszú lejáratú működési hitel igénybevételével, továbbá kötvényforrás, illetve a kötvényforrások befektetéséből származó kamat- bevétel felhasználásával tudta a működést biztosítani. A hosszú lejáratú kötelezettségek 2010. évet követő forrásai az elkövetkezendő 3 évben még biztosítottak, azonban az azt követő időszakban esedékessé váló kötelezettségek fedezetének megléte - figyelemmel a saját bevétel forrásként történő megjelölésére - nem igazolható. biztosítása és fenntarthatósága céljából.- Gon- p doskodjon róla, hogy a jövőben az adósságot keletkeztető kötelezettségvállalásokról szóló közgyűlési döntéseket megalapozó előterjesztések tartalmazzák a kötelezettségvállalás várható kamat-, egyéb költség és tőkefizetési kötelezettségeit, legalább 3 évre kitekintőén a várható kamat és árfolyam- kockázatok bemutatását, és kezelésének lehetőségeit.- Gondoskodjon a pénzintézeti kötelezettségek finanszírozási lehetőségeinek számbavételéről és arra források biztosításáról.- Mutassa be a közgyűlésnek az éves költségvetési előterjesztésekben az értékcsökkenési leírás összegét és ezzel arányban az elhasználódott eszközök pótlásának forrásigényét és lehetőségét. Az elkészített jelentés az interneten, a www.asz.hu címen olvasható. Az Állami Számvevő- székkel kapcsolatos friss hírek a www.aszhirportal.hu oldalon találhatók.
