Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-06 / 31. szám

2 2012. FEBRUÁR 6., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Hófúvás, hideg, nagy bajok nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Nógrád Megyei Igazgatósá­ga diszpécser-szolgálatától ka­pott információk is azt mutatják, adott feladatokat a havazás, de erőssége a szél ellenére sem ál­lította nagyobb próbatételek elé eddig a szolgáltatót, az úttakarí­tó, síkosságmentesítő gépeket. Vasárnap délelőtt a pár centis, - vagy hófúvás miatt ennél vasta­gabb - hóréteg eltávolításán dol­goztak, továbbá az érdesítőt szórták a csúszósság megszün­tetésére, vagy megelőzésére. Az ugyancsak tegnap délelőt­ti állapotok mindenhol járható utakat mutattak, a helyzetkép további jellemzői: hókásás, nyo­mokban fekete főutak, többnyi­re havas burkolatú mellékutak. Meg kell viszont jegyezni, hogy a hideg miatt a sózás nehezen fejtette ki a hatását. Bejelentés a hét végén szinte nem is volt. szombaton csak a Pásztó-Galya- tetői vonalon közlekedők, illet­ve a salgóbányaiak jeleztek problémákat, amelyeket rövide­sen el is hárítottak. A volántól és a mentőktől sem érkezett jel­zés komolyabb, „havas” gon­dokról. Balassagyarmaton és környé­kén valamivel intenzívebbnek bizonyult a havazás, mint a me­gyeszékhelyen és tájékán. A közúti igazgatóság értesülései szerint mintegy hét centiméte­res hó borította be az előbb em­lített térséget, de - mint meg­tudtuk - a különbség ellenére az autóbusz-közlekedésre ugyanazok voltak jellemzőek, mint a megye más részein. A Nógrád Volán Salgótarjánból, il­letve Balassagyarmatról induló járatai mindössze öt-tíz percet késtek, kivéve az egyik buda­pesti járatot, amely baleset mi­att érkezett negyven perccel ké­sőbb. * * * A fentiek is azt erősítik, a tél első rohama veszített erejéből, mire hegyeink közé ért, kérdés, marad-e ez a helyzet, ha további havazás jön, aminek a meteoro­lógia szerint nem kicsi az esé­lye. Ahogyan az egyes szervek napokkal ezelőtt is felhívták a fi­gyelmet, a mínusz tíz foknál hi­degebb idő veszélybe sodorhatja a kiszolgáltatott embereket, fő­ként az egyedül élőket vagy a be­tegeket. Ezért ilyenkor jobban kell figyelni a szomszédra, a ma­gára maradt ismerősre. Nem­csak az embert teszi azonban próbára az enyhébb hónapok után a valóságosnál is zordabb­nak tűnő időjárás: az állatok ki­szolgáltatottabbak nála. A gaz­dák bőséges takarmányozással, kellő almozással, az istállók, ólak megfelelő szigetelésével védik a nagy hidegben a jószágaikat. Na­gyobb gondoskodásra szorulnak ilyenkor a szabadban tartott ku­tyák is, a megfelelő mozgás mel­lett a kalóriadús eledel és a napi egyszer meleg ételféleség jót tesz a szervezetüknek. Elfogadták az új civil kódexet A nemrégiben megtartott Salgó­tarján Megyei Jogú Város Köz­gyűlésén, a képviselők elfogad­ták az új civil kódex módosítása­it, valamint elfogadták több egyesület és szervezet 2011. évre szóló beszámolóját is, valamint döntés született az óvoda- és is­kolatej programban való részvé­tel támogatásáról is. Salgótarján. Elsőként a Salgótarjáni Kistérségi Többcélú Társulása Taná­csában végzett 2011. II. félévi beszá­molót fogadták el. Székyné dr. Sztrémi Melinda a kistérségi társulás munká­ját példaértékűnek nevezte, s megkö­ködtetett CSIMPUJMPI elnevezésű, va­lamint a Futrinka-meseház Non­profit Kft és a Kistipegő Nonprofit Kft fenntartásában működtetett családi napközikről szóló beszámolókat is. Hasonlóképpen egyöntetű döntés született, hogy támogatják a Szív a Szí­vért Alapítvány pályázatát, amely egy TÁMOP-os forrás megszerzésének le­hetőségét tartalmazza. A képviselők jóváhagyták az Illyés Gyuláné Óvoda, Általános Iskola, Spe­ciális Iskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat intézményének, hogy részt vehessen a 2012. évi óvoda- ás is­kolatej programban, illetve egyöntetű­en támogatták a Nógrádi Történeti Mú­zeum Bányászati kiállítóhelyének to­vábbi működtetését is, amely egyedül­szönte a szervezetben dolgozók mun­káját, továbbá köszönetét mondott, a közgyűlésen őket képviselő Svecz Ist­vánnak, a munkaszervezet vezetőjé­nek a tevékenységét is. A polgármes­ter úgy értékelte, hogy a kistérségi tár­sulásnak köszönhetően rengeteg pá­lyázati forráshoz jutottak a települé­sek, valamint a szervezet megfelelő ta­pasztalattal és kiváló színvonalon in­tézte a projektekhez kapcsolódó napi feladatokat is, úgy mint a pályázatírás, a projektmenedzsment, vagy az enge­délyeztetési eljárás lebonyolításának területén is. A közgyűlés elfogadta a Keresztény Advent Közösség fenntartásában mű­álló értékeivel nemcsak Salgótarján, ha­nem egész Nógrád megye hírét és kultúráját öregbítik. A civil élethez kapcsolatos döntés ér­telmében a közgyűlés elfogadta a civil kódex módosításait, amely Salgótarján civil szervezeteinek együttműködésé­nek szabályait tartalmazza, ezentúl a ci­vil fórum - amely a civil szervezetek tagjaiból áll - javasolja a szűkebb testü­let, vagyis a civil kerekasztal vezetőjé­nek a személyét. Ezentúl a civil fórum tagsága közvetlenül, saját tagjai közül, 3 éves időintervallumra fogja megvá­lasztani a civil kerekasztal elnökét, két alelnökét és a grémiumot alkotó továb­bi kilenc tagot is. Elindult a felnőtt szakképzés Bátonyterenyén A napokban a városháza dísztermé­ben rendezték meg a „Felnőtt szak­képzés beindítása” elnevezésű pro­jekt nyitókonferenciáját, amely program a TÁMOP-5.1.1-09/6-20ÍO- 0004 jelű pályázat keretében, az Eu­rópai Unió támogatásával és az Eu­rópai Szociális Alap társfinanszíro­zásával valósulhatott meg. A ren­dezvényen szakmai helyzetértékelé­sek, és előadások is elhangzottak a felnőttképzés múltjáról, jelenéről, és természetesen annak jövőérői is. Bátonyterenye. A konferenciát, Nagy- Majdon József, Bátonyterenye Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Társulásá­nak elnöke, a város polgármestere nyitot­ta meg, amelyen részt vett Skuczi Nándor, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyű­lésének elnökének - Becsó Zsolt - kabinet- főnöke és Kecskés János, a bátonyterenyei Munkaügyi Központ vezetője is. Nagy-Majdonlózsef elmond­ta, hogy a projekt nem titkolt célja az volt, hogy esélyt teremt­senek a helyi munkaerő szá­mára. A kistérség vezetése újabb lehetőséget szeretne ad­ni, az iú élő, hátrányos helyze­tű embereknek. Méghozzá az­zal, hogy a program keretén be­lül, ezek az emberek szakmai képzéseken vehetnek részt, sőt a foglalkoz­tatásokon kívül kidolgozzák, a képzésekbe beépíthető kompetenciafejlesztést is, ami a rendszeren belül abszolút innovatív elem­ként jelenik meg. Bátonyterenye és a kistérségébe tartozó települések, mintegy 116.028.750 forint vissza nem térítendő támogatást kaptak a TÁMOP-5.1.1-09/6 kódszámú „Képzés-fog­lalkoztatás hátrányos helyzetűeknek című pályázati kiíráson, a TÁMOP-5.1.1-09/2010­0004 azonosítószámú „Felnőtt szakképzés beindítása” cím alatt futó pályázatnak kö­szönhetően. Kecskés János azt hangsúlyozta, hogy a projektkiemelt eleme a komplex probléma- megoldás, mert jó néhány esetben bebizo­nyosodott, hogy önmagában a képzés, vagy átképzés nem éri el eredeti célját. Ennek oka, hogy a szakmai képzés nem igazodik a helyi igényekhez, nem kapcsolódik hoz­zá a foglalkoztatók által elvárt kompetencia­fejlesztés és a mentori támogatás sem. A célcsoport programban való részvételét és bennmaradását nehezíti, ha mellé nincs megfelelő motivációs rendszer kidolgozva. A projekt, várhatóan a kistérség egyik legjelentősebb problémájának megoldásá­ban fog segíteni, méghozzá a hátrányos helyzetű csoportok képzettségi és foglal­koztathatósági helyzetének javításában je­lentős, rövid távon is érezhető fejlődés jöhet létre. A pályázat megírását, egy széleskörű helyzetfelmérés előzte meg. Az így kidolgozott tanulmány alap­ján jól körülhatárolhatóvá vált a potenciális foglalkoztatók igé­nyei. A kistérségben olyan prog­ram fogalmazódott meg, amely­ben sikerült aktivizálni a foglal­koztatási partnereket, munkál­tatókat, munkavállalókat, és a képző intézményeket is. Ä megvalósítás érdekében fontos, hogy erősödjön az együtt­működés a térség gazdálkodói, önkormányzatai és egyéb szervezeti között, amelynek legfőbb célja, hogy a pályázati források eredményesen legyenek felhasz­nálva. A szakmai konferencián is ezek a kívá­nalmak fogalmazódtak meg és az előadók is ezekre a végkövetkeztetésekre jutottak, amikor a felnőtt szakképzés helyzetét ele­mezték. A nyitórendezvényen meghallgat­hattuk Gembiczki Ferenc: „Élethosszig tar­tó tanulás fontossága, lehetősége és mód­szere” című előadását Ezen kívül Bocsok Józsejhé bemutatta a „Felnőtt szakképzés beindítása” című projektet, amelyben a leg­fontosabb célok, adatok és információk hangzottak el. Ezekből az derült ki, hogy a projekt se­gítségével hat képzés fog elindulni. A szo­ciális gondozó és ápoló képzés célja, hogy olyan szakembereket képezzen, akik ké­pesek önállóan is ellátni az egészségileg, vagy szociálisan rászorultakat mindezt in­tézményi, vagy otthoni keretek között A konyhai kisegítő képzéssel, szükség sze­rint előkészítő műveleteket végez, ételmin­tát vesz, az étel jellegének megfelelően ké­szen tartja azt, illetve gondoskodik, a napi maradék tárolásáról is. A bevontelektródás hegesztő képzés célja, hogy a tanfolyamon résztvevők képesek legyenek, a korszerű elméleti és gyakorlati ismeretek birtoká­ban önállóan, a szakképesítésüknek meg­felelő munkakör betöltésére. A szerkezetla­katos képzésben résztvevőknek, a tanfo­lyamon el kell sajátítaniuk az alkatrész- gyártás, a kötésbontás, a szerkezet összeál- b'tás és a helyszíni szerelés képességét. A raktárkezelői és targoncavezetői képzés se­gít abban, hogy a jelentkezők, az áruszállí­tás előkészítéséhez és a raktározáshoz szükséges ismereteket megszerezhessék. A C járműkategóriára érvényes képzés pe­dig - az autóbusz és a trolibusz kivételével - a 3500 kilogramm megengedett legna­gyobb össztömeget meghaladó gépkocsi, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény vezetését teszi lehetővé. ▲

Next

/
Oldalképek
Tartalom