Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-29 / 51. szám

2012. FEBRUÁR 29., SZERDA 5 Többen dolgoznak Budapest. A foglalkoztatottak száma 2011. november - 2012. januárban 3 millió 816 ezer fő volt, 40 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH megjegy­zi, hogy elsősorban a férfiak munkaerő-piaci pozíciója ja­vult. A vizsgált időszakban a fog­lalkoztatottak 3 millió 816 ezer fős létszáma 1,1 százalékkal ha­ladta meg az előző év azonos időszakát. A15-64 éves foglalkoztatottak száma 3 millió 784 ezer fő volt, ami 39 ezer fős növekedés, a fog­lalkoztatási ráta 0,7 százalék- ponttal 56,0 százalékra emelke­dett. A foglalkoztatásban a válto­zás elsősorban a férfiak javuló munkaerő-piaci pozíciójának köszönhető. Az időszak folya­mán, 2011. november - 2012. ja­nuárban a 15-64 éves férfi né­pességből 2 millió 38 ezren vol­tak foglalkoztatottak, 30 ezerrel többen, mint az előző év azonos időszakában, s ezzel foglalkozta­tási arányuk 1,1 százalékpont­tal, 61,4 százalékra emelkedett. A nőket a vizsgált időszakban 1 millió 74ó ezer fős, 50,9 százalé­kos foglalkoztatottság jellemez­te, ami 0,4 százalékpontos nö­vekedés. A 15-24 éves foglalkoz­tatott fiatalok egyébként is ala­csony létszáma az egy évvel ko­rábbihoz képest 210 ezerre, foglalkoztatási rátájuk pedig 0,9 százalékponttal, 17,8 százalékra csökkent. A legjobb munkavál­lalási korú 25-54 éves, illetve az idősebb 55-64 éves foglalkozta­tottak száma azonban nőtt, előb­biek esetében 1,3, utóbbiak ese­tében pedig 0,8 százalékponttal javult. Lobbistával egyeztetett Lázár dohányügyben trafiktörvény Időről időre ka­pott szövegtervezeteket szakmai egyeztetésre - ezt mondta a Népszabadságnak Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt és a Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetségének vezetője arról, hogy az Európai Bizottság honlapjára felkerült magyar törvénytervezet fájlada tai szerint ő is hozzáfért a sző veghez. A Világgazdaságnak korábban azt mondta, keresik a lehetőséget a vidékfejlesztési tárcával és a frakciókkal való egyeztetésre, de hivatalos sze­mélyes találkozó egyelőre nem volt. Lázái- János Fidesz-frakció- vezető szerint természetes, hogy kikérik a cég véleményét, ko­rábban is egyeztettek magyar és külföldi gyártókkal is. Három nagy dohánygyár köz leményt adott ki, mely szerint „megdöbbenve szembesültek” az állításokkal. Azt írták, a sző vétség szakmai álláspontjától eltérő javaslat képviseletére senkinek nem volt mandátuma. A Conünental termékeit a tervezet szerint ugyanolyan fel­tételekkel árusíthatnák, mint nagyobb vetélytársaiéL «VG ORSZÁG-VILÁG Nem Görögországé a legsúlyosabb recesszió Habár egyes görög tiszt­viselők szerint a dél-eu­rópai ország minden idők leghosszabb recesz- szióját szenvedi el, szá­mos hasonló, sőt súlyo­sabb gazdasági vissza­esésre is volt már példa a történelem során - írja internetes hírportálján a BBC brit közszolgálati médium. Budapesl/London. „Várakozása­ink szerint 2013-ban már a ha­todik egymást követő évben le­szünk recesszióban - nyilatkoz­ta Notisz Mitarakisz görög poli­tikus. - Nem hiszem, hogy len­ne rá történelmi példa, hogy egy ország hat évet töltött re­cesszióban”. Közgazdászok által a legszéle­sebb körben elfogadott definíció szerint a recesszió nem más, mint a bruttó hazai termék, a GDP csökkenése két egymást kö­vető negyedév során. Görögor­szág gazdasági teljesítménye 2008 utolsó negyedévében mu­tatott először csökkenést, és az ország néhány, gyenge növeke­dést mutató időszaktól eltekint­ve azóta is recesszióban van. Ír­ország azonban már 2006-ban recesszióba lépett, és azóta több negatív növekedésű negyedévet szenvedett el, mint a görögök. Az 1930-as évek nagy válsága - amelyhez a legtöbb közgaz­dász a jelenlegi válságot is ha­sonlítja - négy éven át tartó re­cessziót hozott az Egyesült Álla­mokban, de szakértők szerint az nem hasonlítható Görögország jelenlegi problémáihoz. A har­mincas évek gazdasági csökke­nése jóval meghaladta a jelenle­git, ráadásul az előbbi kettős re­cesszió volt: az időleges fellen­dülés után 1937-38-ra ismét ko­moly visszaesés következett be. Míg az Egyesült Államok GDP-je 29 százalékkal esett az említett időszakban, addig Görögországé 2008 óta „csak” 16 százalékos zsugorodást mutatott. A 2008-as események egyébként a legsú­lyosabban Lettországot érintet­ték, amely 24 százalékos GDP- csökkenést szenvedett el. A szi­gorú takarékossági intézkedé­sek életbe léptetésével azonban a görög recesszió a következő években tovább mélyülhet: a je­lenlegi - sokak szerint fenntart­hatatlan - folyamatok alapján a GDP-esés mértéke elérheti majd a 25-30 százalékot is. Ráadásul a magánszektor teljesítményének csökkenését illetően Görögor­szág már „utolérte” a harmincas évek Amerikáját. Az 1930-as évekénél is hosz- szabb volt az 1870-es évtized „hosszú válsága” az Egyesült Ál­lamokban, hivatalos becslések szerint a recesszió 1873 és 1879 között 65 hónapon keresztül tar­tott. Ezen visszaesés azonban az elmúlt évek kutatásai szerint ko­rántsem volt olyan jelentős mér­tékű, mint a későbbi válságok. Nem kell azonban évszázados távlatokban kutatni egy, a Gö­rögországét meghaladó súlyos- ságú válság felleléséhez. Tádzsi­kisztán 1989 után kilenc éven át volt recesszióban a Világbank adatai szerint. Az ezen időszak során polgárháború és humani­tárius válság által is sújtott kö­zép-ázsiai ország gazdaságát a Szovjetunió felbomlása döntötte romba: a Moszkvától jelentős mértékben függő.tádzsik gazda­ság becslések szerint a függet­lenség kikiáltását követően a fe­lére zsugorodott. A tádzsikisztá- ni adatok ugyanakkor koránt­sem megbízhatóak - már csak azért sem, mert az ország gazda­sági tevékenységének fele a feke­tepiacon bonyolódik. Ennél is hosszabb, 17 éves re­cessziót szenvedett el Libéria 1980 és 1997 között. Az afrikai ország gazdasági gondjainak oka szakértők szerint egyrészt a korrupció és a túlzott katonai költekezés, másrészt pedig az acélipar világszintű visszaesése volt, amely érzékenyen érintette a döntően vasércet exportáló Li­bériát. Az ipari forradalmat és a globalizációt megelőző korokban a „modem” válságokénál jóval ko­molyabb társadalmi-gazdasági következményekkel járt egy-egy recesszió, mivel azokból sokkal nehezebb volt lólábaim, ráadásul számos esetben több millió halá­los áldozatot követelő katasztró­fákhoz vezettek. Az 1840-es évek ír éhínségének egyes hatásai szakértők szeriht még ma is érez­hetők, míg az 1340-es évek „feke­te halálként” ismert bubópestis- járványa a világ lakosságának harmadát pusztította el. Számos közgazdász szerint egyébként nem csak a GDP csök­kenése, hanem a teljes foglalkoz­tatottságtól és a stabil növekedés­től való tartós eltérés is recesszi­ónak minősül. Egy „tipikus” fej­lett gazdaságnak éves szinten 1,8­1,9 százalékos növekedést kell mutatnia - ezért azután például a mindössze 1 százalékos növeke­dés, ha ez hosszabb időn át fenn­áll, e nézet hívei szerint már re­cessziónak számít Ezen felfogás szerint Nagy-Britannia 1921-től egészen a második világháború­ig recesszióban volt, míg az 1990- es években Svájc is komoly növe­kedési gondokkal küzdött. E szempontból az eurózóna leg­gyengébb láncszeme Olaszország és Spanyolország, ahol a produk­tivitás növekedése több mint egy évtizede leállt Magyarország-feliratok Budapest. Március 1-jétől, csütörtök­től már nem állítanak ki Magyar Köz­társaság feliratú útleveleket, személyi igazolványokat és vezetői engedélye­ket, az új alaptörvénynek megfelelően azokon a Magyarország elnevezés szerepel majd ettől kezdve - közölte a Közigazgatási és Elektronikus Köz­szolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) elnöke kedden Budapesten, ahol bemutatta az új országnevet tar­talmazó mintaigazolványokat. Az ér­vényes, Magyar Köztársaság feliratú okmányokat nem kell lecserélni. Veté­si Iván újságírók előtt elmondta: a ja­nuár 1-jétől hatályos alaptörvényben rögzített országnév-változtatás miatt az okmányokat - a látható és a szabad szemmel nem látható részeken - ösz- szesen 167 ponton kell módosítani. Ez érinti például az útlevelet, a személy- azonosító igazolványt, lakcímigazol­ványt, a jogosítványt, a forgalmi enge­délyt és a magyarigazolványt is. Semjén: Ján Slota orvosi eset Budapest. Semjén Zsolt szerint Ján Slotának, a Szlovák Nemzeti Párt el­nökének Magyarországgal és ma­gyarországi politikusokkal kapcso­latban az utóbbi időben tett megnyi­latkozásai nem a politikai valóság­ról, hanem az ő kényszerképzeteiről szólnak. A kormányfő keresztényde­mokrata helyettese az MTI-hez eljut­tatott keddi közleményében úgy fo­galmazott: ezek kötetben összefog­lalva „tanulságos példatárául szol­gálhatnak az addiktológia és a pszi­chiátria tudományának”. A szlováki­ai politikus hétfőn pártja trencséni kampányrendezvényén azt mondta: Orbán Viktor magyar miniszterel­nök a Jobbik politikusaival meg­egyezően úgy tekint Szlovákiára, mint az ellopott földre és meg akarja változtatni a trianoni szerződést, amely a Szlovák Köztársaság létezé­sének alapja. „A Magyar Köztársa­ság miniszterelnökének kijelentései nagyon agresszívak. A Magyar Köztársaság alkotmánya (...) egyen­lőségjelet tesz Magyarország és a történelmi Magyarország közé” - jelentette ki Slota. Kórházak átszervezés alatt: tizenhatan a listán egészségügy Kétszázezer embernek kell majd messzebbre utazni műtétre A városi kórházak ez év közepé­re előre hozott államosításának első lépéseként május 1-jétől az úgynevezett fúnkcióváltó intéz­mények kerülnek át mostani fenntartójuktól, a városi önkor­mányzatoktól. Szócska Miklós nemrégiben bejelentette: 16 ilyen intézmény lesz. A Fidesz tegnapi frakcióülésén kiderült, melyek ezek. Az érintett intézményekben hamarosan teljes egészében vagy részben megszűnik az aktív be­tegellátás. A tizenhat kórház kö­zül a debreceni helyzete speciá- Us, mert bár tervezik az átszerve­zést, ez azon is múlik, fuzionáld esetleg az egyetemmel az az egészségügyi holding, amelynek a Kenézy kórház is része. Az átszervezés döntően a mű­tétes szakmákat érinti, vagyis a sebészeti, fiiLorr gégészeti, sze­mészeti, szülészeti ellátásért kell ezentúl messzebb utazni az eze­ken a településeken élőknek. Mi­vel Debrecenben például van or vosi egyetem, így számos klinika is, az itt élőknek nem kell más te­lepülésen kezelt etiii magukat. De az átalakítás ezzel így is több mint kétszázezer embert érint. Az egészségügyi államtitkárság Műtét előtt. Jobb ellátás, de az eddiginél távolabb érvei szerint viszont ők maga sabb színvonalú és biztonsága sabb ellátást kapnak majd, hi szén jobban felszerelt, nagyobb betegforgalmú, így nagyobb ta pasztalattal rendel­kező kórházakban fa gadják őket. Ezek a városi kór­házak nem szűnnek meg, hanem funkciót váltanak. Emiek az a lényege, hogy a jelen leg túlságosan a kórházi ellátás­ra koncentráló egészségügyi rendszert az olcsóbb egynapos sebészet és az ambuláns ellátás A kormányzat jobb ellátással érvel. felé terelje ott, ahol ez lehetséges. Ugyancsak fontos cél a rehabüi tációs és a krónikus ellátás erősí tése. Lesz, amelyik városi kórház a jövőben krónikus betegek vagy rehabilitációra szőrű lók ellátására szako sodik, másutt az egy­napos sebészeti ellá tás kerül előtérbe. De lesznek olyan helyek is, amelyek egy közeli nagyobb kórház, egye temi klinika telephelyei lesznek, így tartva meg például belgyó­gyászati osztályt. Ilyen például a tapolcai Dr. Deák Jenő Kórház­Rendelőintézet és Gyógybarlang Kft., amely a Veszprém Megyei Cholnoky Ferenc Kórházba ol­vad, de megtartja belgyógyászati tevékenységét, kibővíti, erősíti a krónikus és rehabilitációs, vala­mint egynapos sebészeti és járó­beteg-ellátó feladatait A csornaiak hivatalosan még nem értesültek az átszervezésről - közölte a város jegyzője. Hor váth Péter azt mondta: többször egyeztettek az egészségügyi ál lamtitkársággal, azért harcolva, hogy az egynapos sebészet, a sür gősségi ellátás, a belgyógyászat és a szakrendelő megmaradhas­son a Margit kórházban. „Megér tettük, hogy szakmai és gazdasá gossági szempontból is jobb, ha megszűnik a szülészet, ahol évente háromszáznál kevesebb szülés van, de fontosnak tarta­nánk, hogy nőgyógyászhoz és terhesgondozásra ne a harminc kilométerre lévő Győrbe kelljen utazni” - tette hozzá. A városi kórházak és a már ál lanti kézben lévő fővárosi intéz mények átalakításától idén 10-15 milliárd forint megtakarítást vár nak. Ez lenne az egyik forrása az orvosi bérrendezésének. ■ H. É. Az érintett kórházak A csornai, a debreceni, az edelényi, a kazincbarcikai, a kisbéri, a kalocsai, a komá­romi, a komlói, a körmendi, a makói, a miskolci, a mar­cali, a mohácsi, a nagyatádi, a tapolcai és a vásárosnamé- nyi városi kórház. Lázár: Erősebb államot Brüsszelben tenné szóvá az orvoselvándorlást IAzár Já­nos, és kérné az Európai Bi­zottságsegítségét. A Fidesz- frakció vezetője ezt azután mondta, hogy meghallgatták Szócska Miklós államtitkárt az ágazat fejlesztési terveiről. Lázár a gyógyszertámogatá­sok csökkentéséről azt mond­ta: egyetértenek, hogy a ter­hek egy részét gyógyszer gyár­tók és -kereskedők fizessék meg. Beszélt arról is, hogy erősíteni kell az állami sze­repvállalást, ehhez a privati­zációt is felül kell vizsgálni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom