Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-27 / 49. szám

8 2012. FEBRUÁR 27., HÉTFŐ KULTÚRA Fliegauf Bence nem pesszimista csak a szél Ezüst Medve és ellenpropaganda a magyar alkotásnak Berlinben Adele megdöntötte Houston rekordját HUSZONNEGYEDIK HETE Ural­ja az amerikai Billboard 200-as albumeladási listáját Adele brit énekesnő 21 cí­mű lemeze. Ezzel a leghosz- szabb ideig listavezető al­bum lett női előadótól, leta­szítva a trónról a közelmúlt­ban elhunyt Whitney Hous­ton 1992-es The Bodyguard című korongját. Sürgősségi alap azartmoziknak A MŰVÉSZFILM-FORGALMAZÁS folytonosságának biztosítása érdekében a Magyar Nem­zeti Filmalap sürgősségi ala­pot hoz létre az artmozik és a forgalmazók kritikus hely­zetének átmeneti rendezésé­re. Tavaly ősszel egy főváro­si és tíz vidéki artmozi volt kénytelen bezárni a támoga­tások hiánya miatt. Vékony Fannié az Ev ékszere ötvenöt alkotó több mint száz munkájából választot­ta ki a zsűri az év ékszerét, Vékony Fanni Keresztsze­mes című munkáját. Az év pályakezdője Smid Eszter lett Forintvirág gyűrűjéért. Mindkét ékszer látható lesz március 2-4. között az Év ékszere 2012 tárlaton. Letiltották Varnus Xavér pozsonyi koncertjét új helyszíneket kell keresni Varnus Xavér márciusi felvi­déki koncertsorozatának, mert a pozsonyi érseki hiva­tal nem engedélyezte, hogy az orgonaművész a Szent Márton-dómban tartsa meg a koncertet. A fellépések időpontjai változatlanok. Varnus Xavér új helyeket keres Mészáros Márta, Szabó István és Tarr Béla után Fliegauf Bence is nyert a világ egyik legrangosabb filmfesztiválján, a Berli- nalén. A két kisebb díj mellett a Csak a szél cí­mű alkotás a zsűri külön- díját, az Ezüst Medvét ér­demelte ki. A film várha­tóan március végén érke­zik a magyar mozikba. Fábos Erika- Miért a Berlini Fesztiválon vett részt ezzel a filmmel? Azt mondják, politikusabb közeg.- Elküldtük Cannes-ba és Ber­linbe is. Elég gyorsan kiderült, hogy amíg Berlinben a verseny­filmek közé sorolnák, Cannes- ban ez csak tavasszal dőlt volna el véglegesen. Tavaszra nekem már más terveim vannak. A Berlinale gyors volt és határo­zott, és a kezdetektől fogva nagy figyelemmel követte ezt a filmet. Nem sokat hezitáltunk.- A film körül a minisztérium akciója miatt már-már megint olyan politikai hisztéria alakult ki, mint tavaly, amikor Tarr Bé­la nyüatkozott kissé indulato­san. Ön szerűit miért reagált így a német közvélemény?- Németországban érthető mó­don hagyománya van a minden antidemokratikusnak vélt esz­mével, döntéssel szembeni érzé­kenység. Ez az állapot egy kelle­mes és üdvözlendő következmé­nye Németország második világ- háborús szereplésének. A német média hisztérikusan ugrik arra, amikor azt érzi, hogy a demokrá­cia intézménye fenyegetett. Ma­gyarországon ijesztő mértékű centralizáció folyik, az erre reagá­ló riadalommal szinte minden in­terjúban találkoztam, néha meg kellett kérnem az újságírókat, hogy próbáljunk meg inkább a filmre koncentrálni.- Akkor az is lehet, hogy a magyar belpolitikai helyzet éppenséggel ráirányította a fi­gyelmet a Ilimre.- Sok minden kell ahhoz, hogy egy fűm jól szerepeljen, elsősor­ban egy jó filmre van szükség hozzá. KeU szerencse is, és ha egy film kényes társadalmi kérdése­Filmfesztiválon alig várom, hogy újra nekiáll- jak írni.- Emberileg változott ettől a munkától?- Azt hiszem, nyitottabb és ta­lán alázatosabb lettem. Most na­gyon érdekel és szívesen foglal­koznék szociális krízisben élő emberek történeteivel. Magán­emberként persze mindig érzé­kenyen reagáltam a megalázott és megszomorított emberek sor­sára, most viszont mindez már alkotóként is érdekel. Ez nagy változás.- Mit gondol, a díjak, a hatal­mas felhajtás után itthon mi­lyen lesz a Csak a szél fogad­tatása?- Nem tudom. Annyit tapaszta­lok, hogy nagyon sokan gratulál­nak, mindenhol. A Facebookon keresztül romák köszönik meg a fűmet Kanadából és Romániából meg mindenhonnan a vüágból. Másrészt abban bízom, hogy elin­dul egy minőségi párbeszéd. Ab­ból még nem volt baj. Névjegy 1974-BEN született Budapesten, író, rendező, látványtervező, sound-designer. filmjei: Határvonal (2000), Beszélő fejek (2001), Hypnos (2001), Van élet a halál előtt? - beszélgetések Feldmár And­rással (2002), Rengeteg (2003) , A sor (2003), Dealer (2004) , Pörgés (2005), Tejút (2007) A RENDEZŐ SIKERSOROZATA 2003-ban indult, amikor Ren­geteg című első játékfilmjével Berlinben elnyerte a Wolfgang Staudte-díjat Ezzel pályázott Magyarország 2004-ben a leg­jobb idegen nyelvű fűmért járó Oscar-díjra is. Következő film­jére, a Dealerre is valóságos díjeső zuhant a külföldi film­szemléken. 2008-ban a 39. Magyar Filmszemlén különdí- jat nyert a Tejút. 2008-ban Ba­lázs Béla-díjat kapott. 2012-BEN a 62. Berlini Nem­zetközi Filmfesztiválon a Csak a szél című alkotásával Film békedíjat, az Amnesty International emberi jogi cso­port német szervezetének kü- löndíját és Ezüst Medvét, azaz a zsűri nagydíját nyerte el Fliegauf Bence (jobbra) az Oscar-esélyes iráni filmrendezőtől, Asghar Farhaditól vette át az Ezüst Medvét a Berlini két, problémákat boncolgat, nyil­ván fontos, hogy aktuáüs és idő­szerű legyen. Kisebbségek a vilá­gon mindenhol vannak, ezt a té­mát mindenhol értik, a kirekesz­tés univerzális jelenség. A Csak a szél nem aktuálpoűtikai pamflet, ugyanakkor nem is relativizálja a rasszizmus kérdését. Ez egy egy­szerű fűm, ami nagyon komplex módon mutatja be a fenyege­tettség érzését. Mike Leigh - a zsűri elnöke - legalábbis ezt mondta nekem.- Tudott róla vagy számított rá, hogy a minisztérium arra készül, hogy „háttéranyag­ban” tájékoztatja az újságíró­kat Berlinben arról, hogy ez a film nem a mai magyar való­ságról szól?- Az, hogy a minisztérium támogatta ezt a filmet - még ha egy ilyen kis összeggel is -, na­gyon fontos, remélem előremu­tató dolog. Ami a sajtótájékozta­tón történt, az az én szememben egy kapitális PR-hiba.- Általában hogyan választ té­mát, vagy mindig a téma vá­lasztja önt? . - Ha azt mondom, hogy ezt a filmet két évig írtam és 25 na­pig rendeztem, rögtön érthető, hogy én alapvetően íróként élem meg önmagamat. Legszí­vesebben prózát írnék, ha len­ne rá időm, és mint ahogy a pró­zaíróknak általában, nekem is állandóan történetek zsonga- nak a fejemben. Most is kezd nagyon naggyá válni a zsongás, The Artist: utazás a mozi hőskorába mozi Vannak filmes technikák, amelyeken nem fog az idő A legnagyobb slágerekkel ünnepük a születésnapot Le tudja-e kötni a néző figyelmét egy fekete-fehér némafilm közel két órán át? Michel Hazana- vicius francia rendezőnek sike­rült a varázslat. A The Artist - A némafilmes című alkotásért a közönség és a szakma is rajong. A mozi eddig 75 díjat söpört be világszerte, most pedig tíz jelö­léssel várja a magyar idő szerint február 27-én 2 órától zajló Oscar-ceremóniát. A történet 1927-ben, a han­gosfilm hajnalán kezdődik. A ré­gi mozik sztárja, George Valen­tin (Jean Dujardin) nem hajlan­dó alkalmazkodni a változó vi­lághoz - hiába figyelmezteti er­re a stúdió tulajdonosa (John Goodman). Hamarosan minde­ne odalesz, szép háza, értékes bútorai, de még a felesége is. Ahogy az ő karrierje hanyatlik, úgy ível felfelé a csinos Peppy Miller (Bérénice Bejo) csillaga. A nézők azon izgulhatnak, mi mentheti meg a férfit a teljes összeomlástól, és kibontakoz- hat-e a két, eltérő időben tün­döklő sztár szerelme. A film lenyűgöző atmoszférát sugároz, amit a gazdagság kora­beli szimbólumai, valamint a múlt század első harmadába re­pítő, swinges lüktetésű zene is erősít. A humorra és a képi világ­ra helyezve a hangsúlyt a francia rendező bebizonyította, hogy vannak olyan fümes technikák, amelyeken nem fog az idő. ■ Jean Dujardin és Bérénice Bejo. A színésznő a rendező felesége. Paso Születésnapja alkalmából nagyszabású koncertet ad a ska és reggae zene magyar sztárja, a Pannónia Aüstars Ska Orchestra. A zenekar szinte pülanatok alatt jutott el az underground klubok deszkáiról a legjelentősebb hazai zenei fesztiválokra és lett külföldön is rend­kívül népszerű. „Az indulás óta el­telt küenc évben több mint 600 koncertet adtunk ló or­szágban, de talán a legemlékeze­tesebb az volt, amikor a Sziget Fesztivál Nagyszínpadán léptünk fel. A nyári fesztiválokról idén sem fogunk hiányozni, és még eb­ben az évben koncertezünk Ausztriában, Svájcban, Szlovéni­ában, Németországban és Hor­vátországban is - mondta KRSA, a PASO énekese. A Pannónia Allstars Ska Orchestra március 3-án a főváro­si Akváriumban, vagyis az Erzsé­bet téri kulturális központban tartja születésnapi butiját. A nagyszabá­sú koncerten külföldi és magyar vendég- művészek is fellép­nek, ületve egy régi rejtélyre is fény derül. „Évek óta kérdezge­tik a rajongók, vajon hány küo- métert futok le egy fellépés alatt. A születésnapi butin pontos vá­laszt kapnak, mert ezúttal egy lé­pésszámlálóval áüok színpadra - árulta el a frontember. ■ ■ Lépésszámlálót is üzembe fognak állítani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom