Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-25 / 48. szám
4 2012. FEBRUÁR 25., SZOMBAT KULTÚRA Újra szól (t) a kisharang... A Bányász-Kohász Dalkör repertoárjában valóban megszólalt egy kisharang: lélekindító csengése akár szimbolikusnak is tekinthető egy olyan kiállításon, amely Salgótarján kilencvenéves városi múltjából mutat be úgymond történelmi mozaikképeket. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Közművelődési Intézet Bóna Kovács Károly Galériájában rendezett bemutatón az intézmény saját állományában, helyismereti gyűjteményében fellelhető könyvek, plakátok, meghívók, képeslapok, fotók stb. mellett az olvasóktól erre az alkalomra kapott dokumentumok is láthatók. 0Z2~2®12 tarjan------------------A m egnyitóünnepség résztvevőit Molnárivá könyvtárigazgató köszöntötte majd Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótarján Megyei logú Város - amelynek önkormányzata egyszersmind a kiállítás támogatója is - polgár- mestere mondta el gondolatait. Utalt arra, hogy a közgyűlés a 2012-es esztendőt emlékévnek nyilvánította s a jubileumi rendezvénysorozat kimunkálására, koordinálására emlékbizottságot hozott létre. A január 27-i díszünnepség óta szinte minden napra esik egy-egy olyan program, amely a várossá nyilvánítás kilencvenedik évfordulójával függ össze. A Balassi könyvtár - noha alapvetően megyei fenntartású intézmény - az alapszolgáltatásain túl is megannyi szálon kötődik Salgótarján kulturális, szellemi közéletéhez: számos figyelemre érdemes esemény házigazdája, színhelye s jó partnere a városnak a műhelymunkában, a közös gondolkodásban is. Ezt bizonyítja ez a kiállítás is. A polgármester asszony örömét fejezte ki, hogy a könyvtár felhívására sokan megmozdultak és otthon őrzött kincseik egy részét hajlandók voltak közösségi célokra kölcsönadni. Szép példája ez a városlakók egymás közti és az intézményekkel való összefogásának, az együttműködésnek. Miután a könyvtárban jelentős számmal fordulnak meg salgótarjániak, kicsik és nagyok, jogos a reménye annak, hogy a kiállítás élményt jelent majd különböző generációk számára. Ebben közös pontot jelenthet a város szeretete, sorsa iránti érdeklődés - emelte ki Székyné dr. Sztrémi Melinda, aki egy, a múlt, a gyökerek pótolhatatlan szere- s pét hangsúlyozó Márai Sándor- | idézettel fejezte be mondandóját, f A meghívó szerint a kiállítást Szilasi András nyugalmazott tanár, a Salgótarjáni Civil Kerekasztal tagja nyitotta volna meg, sajnos azonban megbetegedett s távollétében csak tervezett prezentációja volt látható a kivetítőn. Szilasi András szerepét Molnár Éva igazgató - aki tagja a városi emlékbizottságnak is - vette át. Érzékletesen vázolta, hogy mi is látható a paravánokon, a tárlókban, például az iparvagy az iskolatörténeti könyvekből, dokumentumokból, az építészet, a sport- vagy a hitélet területéről, a jelen sokszínű - többek között a nemzetközi folklórfesztivál, a Palócfóld vagy a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház által fémjelzett - kulturális életéből. Érdeklődésfelkeltőként, kedvcsinálóként emelt ki néhány olyan kuriózumnak számító képet, falragaszt, kiadványt, amelyen illetve amelyben megjelenik az olvasóegylet, a zsinagóga, a városi tanácsház, a dolinkai hajóhinta vagy a Salgóra kapaszkodó fogaskerekű vasút, a November 7 filmszínház. A nevezetes Stécé-meccsekre hívó plakátokon egykori totó- és lottóreklámok is olvashatók. - A Balassi Bálint Megyei Könyvtár és Köz- művelődési Intézet mindent megtett annak érdekében, hogy minél többet bemutathasson abból a múltból, amely sokakat - sokunkat - Salgótarjánhoz köt - mondta Molnár Éva - és - Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármesterrel együtt - külön is megköszönte azok segítségét, támogatását, akik reagáltak felhívásukra. Emléklapban részesültek az alábbi személyek: dr. Cseplák György, Dankó Miklósné, dr. Fancsik János, Godó Józsefné, Kreicsi Mária, dr. Kúti István, Marek Aladár, Mészáros Istvánná, Szabó Andrásáé, Szokács Rezső, Tolnai Gáborné és Tóth Zoltán. Zömük személyesen vette át az elismerést. A Diósi János vezette Bányász- Kohász Dalkör - amelyik szintén megkapta az emléklapot - hagyományőrző műsorát követően derült ki: a közönség soraiban akadt olyan érdeklődő is, aki csak ide, a megnyitóünnepségre hozott el néhány saját dokumentumot. Kár, hogy a táskából előkerült fotókat nem láthatják a március 9-éig látogatható érdekes, böngészni, felfedezni érdemes - a könyvtári kollektíva s főként Szabóné Kereskényi Gabriella könyvtáros, kulturális szervező és Gecse Zsuzsa helyismereti könyvtáros által összeállított, rendezett - kiállítás látogatói. Csongrády Béla A hagyományokat éltető Bányász-Kohász Kórus is közreműködött a megnyitóünnepségen Sokan voltak kíváncsiak a kiállításon látható történelmi mozaikképekre Nincs új Madách-kép Gréczi-Zsoldos Enikő Mint közismert, Madách Imre 1859. február 7-étől I860, március 26-áig írta Az ember tragédiáját. Az első kiadás - 1861-es dátummal - 1862. január 12-én hagyta el a nyomdát. Madách 1864. október 5-én meghalt, a Tragédia színházi premierje pedig 1883. szeptember 21-én volt. Ezalatt a másfél évszázad alatt a szó szoros értelmében könyvtárnyi irodalom született Madáchiról illetve fő művéről. Már csaknem ötven év eltelt azóta is, amikor 1966-ban Kántor Lajos megjelentette a Százéves harc „Az ember tragédiájáéért című könyvét.. .S az-» óta is megszámlálhatatlan tanulmány, könyv jelent meg országhatáron belül, kívül és itt a megyében is. Példaként említhetők Kerényi Ferenc, Radó György, Hubay Miklós, Praz- novszky Mihály, Andor Csaba Madách-kutatásai, munkái. Az utóbbi által vezetett Madách Irodalmi Társaság több mint hetven, Madách-témájú kötetet jelentetett meg... A salgótarjáni székhelyű Ma- dách-hagyományápoló Egyesület ehhez a hatalmas irodalomDr. Gréczi-Zsoldos Enikő sok érdekes adalékot tartalmazó kötetét - a megyei és a Salgótarján i önkormányzat, valamint a TIT megyei egyesülete támogatásával - a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület adta ki hoz egy pici adalékkal kívánt hozzájárulni, amikor kiadta dr. Gréczi-Zsoldos Enikő „retortán át bocsájtani” - Harsányi Zsoltnak a Madách-regény megírását megelőző levelezése című dolgozatát. A Miskolci Egyetemen oktató helyi szerző korábban a Nógrád Megyei Levéltár munkatársaként figyelt fel arra a Bory- Madách család irataiban fennmaradt 66 levélre, amelyek Harsányi Zsolt huszadik század eleji író, színházigazgató a Pesti Hírlap 1932. április 17-i számában illetve a Magyar Rádióban közzétett felhívására fogalmazódtak meg. Kutatásairól először a Nógrád Megyei Hírlap 2000. január 15-i számában új- ságcikknyi terjedelemben számolt be, ezúttal pedig kibővítve mondandóját könyvformában publikálta tapasztalatait, bemutatva magát Harsányi Zsoltot, a levélírókat - köztük leszármazottakat, barátokat, „ismeretlen ismerősöket” - és a levelek tartalmát. Harsányi Zsolt - aki saját korában úgymond bestseller írónak, Bessenyei György szavaival szólva „ szórakoztató iparos”„retortán át bocsájtani" Harsányi Zsoltnak a Madách-regény megírását megelőző levelezése nak számított - több jeles magyar és külföldi személyiségről - Petőfi Sándorról, Munkácsy Mi- hályról, Liszt Ferencről, Galileiről, Rubensről - írt életrajzi regényt. Ezek sorába tartozik az 1932 végén „Ember küzdj”...Madách életének regénye című, háromkötetes, csaknem 800 oldalas műve is. A hosszas adatgyűjtés során használta fel a címére érkezett leveleket is. Gréczi-Zsoldos Enikő ezeket a leveleket vizsgálta - ahogyan Henriczy Béla, poltári evangélikus lelkész fogalmazott - „retortán”, mint a kémiai lepárlásra használt eszközön, szű- rűn át bocsájtva, értelmezve, kommentálva az adatokat. Erre már csak azért is szükség volt, mert a levelekben a valóságelemeket nélkülöző vélemények is helyt kaptak. Némelyik még azt is megkérdőjelezte, hogy egyáltalán Madách Imre írta a Tragédiát. Ezért hangsúlyozta már a kötetben is, aztán a januári, a Madách gimnáziumban tartott könyvbemutatón, majd a Kossuth Rádió minapi Disputa című műsorában Tarnóczi Lászlónak válaszolva Gréczi-Zsoldos Enikő, hogy a levelek bár érdekesek, sok kuriózumot tartalmadnak, de nem hitelt érdemlőek, gyakori bennük a szóbeszéd, az ellenőrizhetetlen mondták-, a hallot- tam-típusú állítás, ennélfogva semmiképp nem tekinthetők au- tentikus forrásnak Madách Imre élete, munkássága megítélésében. Ez ügyben változatlanul a fentebb említett - és nem említett - tudós elmékhez kell tehát fordulnunk. Cs. B. JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Semmi dolgom a városban, de a busz jól felrázza a gyógyszerem.” Szerencsés nyertesünk: Gulyás Gréta Mihálygerge, Zöldfa u. 2. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését 2012. március 1-jéig juttassák el szerkesztőségünk ügyfélszolgálatára (Salgótarján, Alkotmány út 9.). Az 1000 forintos vásárlási utalvány szintén itt vehető át.
