Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-24 / 47. szám

SPORTTUKOR 2012. FEBRUAR 24., PENTEK 10 Hosszabbított kézilabda. További két évvel meghosszabbította szerződését Tömöri Zsuzsanna, a női kézi­labda NB I-ben szereplő FTC- Rail Cargo Hungária csapatának válogatott átlövője. „A legfonto­sabb szempont az értékeink megtartása, azaz a csapat gerin­cét alkotó mag egyben tartása” - nyilatkozta a csütörtöki sajtótá­jékoztatón Jeney Zsolt Ákos szakosztály-igazgató. Hozzátet­te: a vezetőség és az együttes cél­ja továbbra is az, hogy a gárda a következő szezonban a Bajno­kok Ligája főtábláján szerepel­jen. „Nagy öröm számunkra, hogy Tömöri Zsuzsanna elfogad­ta az ajánlatukat” „A fejlődésem szempontjából mindenképpen jó döntést hoz­tam, hiszen jövőre remélhető- Teg már a Bajnokok Ligájában tudunk indulni” - mondta Tömöri. „Bízom benne, hogy év­ről évre feljebb lépünk, amiből én is jelentős részt tudok vál­lalni. Jól érzem magam a klub­nál, és két-három erősítéssel pár éven belül újra a BL élcsa­patai közé tartozhatunk.” A 24 éves Tömöri 2010-ben igazolt a Ferencvároshoz, amellyel meg­nyerte a Kupagyőztesek Euró­pa Kupáját, szerződése eredeti­leg a nyáron járt volna le. * * * Kovács László elindult Finnországba Ötszáz kilométer tíz nap alatt, mínusz harminc fok­ban, térdig érő hóban, rénszarvasok és farkasok vidé­kén, magányosan a finn vadonban: Kovács László, a közismert extrém sportoló minden eddiginél meré­szebb expedíciójára indult csütörtökön reggel a feri­hegyi repülőtérről. Kanyó Ferenc Kovács Laci nem ma kezdte a megszállott szent őrületet. Eddi­gi teljesítményei közül csak né­hányat emelek ki. 1995-ben a földkerekség egyik legkímélet­lenebb futóversenyén, a Marathon Des Sables-en indult a marokkói Szaharában, és két­száznegyvenöt indulóból a negy­venkettedik helyen ért célba a kétszáznegyven kilométer meg­tétele után, mint a mezőny legfi­atalabb indulója. Egy évvel ké­sőbb ugyanitt ismét rajthoz állt, ezúttal még előkelőbb a tizenki­lencedik helyen végzett. 2001- ben a huszonnégy órás nemzet­közi gyorskorcsolya verseny má­sodik helyén végzett, úgy hogy háromszázkilencvenhat kilomé­tert teljesített. Következett a vi­lághírű Iditasport Alaszka via­dal -170 kilométer önellátó ka­landverseny sífutással - ahol harmadikként zárt. Az Iditasport Extrémen pedig - ahol hatszáz kilométert teljesí­tettek sífutással - a második he­lyen végzett. 2003-ban már a Yukon Arctic Ultra-n rajtolt, és megnyerte az ötszázötven kilo­méteres önellátó futóversenyt. Egy évvel később ugyanitt az öt­százötven kilométeres sífutás­ban is győzedelmeskedett. 2006- ban a Naturaid, hatszázötven ki­lométeres nonstop kerékpárver­senyen, a Szaharában gördült be harmadikként a célba. Legutóbb a jordániai sivatagban kalando­zott egy héten keresztül. „Mel­lesleg” az elmúlt évek során nyolcszor teljesítette az Ironman triatlon távot (3.8 km úszás, 180 km kerékpározás, 42 km futás). Ilyen előzmények után mi más lehetne a helyszín, mint Finnország, egészen pontosan Lappföld, ahol a Mikulásnál, Rovaniemi-ben tett látogatást követően vág neki a vadonnak. Sílécet, hótalpat, hálózsákot visz magával, de sátorra nem pa­zarolja erejét. Odakinn a Finn­temnek, a nagy dolgok még hát­ravannak, de újabb lépést tehe­tek önmagam megismeréséért, Kovács László legutóbbi expedícióján, a jordániai sivatagban Tervei szerint ötszáz kilométert tesz meg tíz nap alatt a hó és a jég birodalmában: a hőmérő harminc fokos hideget mutat, a nap kilenckor felkel, és tizenöt órakor lemegy, a lakatlan vidék rénszarvasok és farkasok terü­lete. Magyar Társaság emberei fogad­ják, segítik tanácsokkal és térké­pekkel, de a fagyos rengeteggel már egyedül néz szembe. Lás­suk, mit mond a Patvarcon élő Kovács László az útról: - ló kis önismereti tréning lesz. Ugyan ez csak a tanulóidőszaka az éle­a teljesítőképességem felméré­séért. Fizikálisán nem lehet gond, folyamatosan edzésben vagyok az év minden napján, fej­ben és lélekben kell nagyon erősnek lennem. Jó állapotban vagyok, kíváncsian várom a ka­landot. Irány Andalúzia! Távozik posztjáról Nemesik Balázs, a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) főtitkára. „Tizennégy hónapot töltöttem az MKSZ-ben, az elmúlt idő­szak fontos és nehéz volt a szö­vetség számára - idézi Nemesiket az MKSZ közlemé­nye, amelyet csütörtökön jutta­tott el az MTI-hez. - Nyugodt lelkiismerettel távozom, mert az elmúlt bő egy év alatt vala­mennyi fontos feladatunkat si­került elvégeznünk. Sok sikert kívánok a továbbiakban a Ma­gyar Kézilabda Szövetségnek és a válogatottaknak egyaránt.” Vetési Iván, az MKSZ elnöke el­mondta: váratlanul érte a főtit­kár lemondása, de döntését tu­domásul vette. „Nemesik Balázs nagyszerű munkát végzett, a 2011-es átme­neti évben rendkívül sokat segí­tett a szövetségnek és a magyar kézilabdázásnak a sportág kon­szolidálása szempontjából.” Kéri István hegyikerékpár. Hat nap, 404,7 ki­lométer versenytáv, 11600 méter összesített szintkülönbség, 440 résztvevő (220 kétfős duó), 22 or­szág versenyzői. Ez az Andalucía Bike Race február 26-tól március 2-ig Spanyolországban, amely ese­ményen ezúttal magyar verseny­zők is, rajthoz állnak. Hazánkat a Dósa Eszter (Vitalitás SE) - Módos Gabriella (Merida Maraton Team) duó képviseli majd, versenybe szállva a világranglista-pontokért a többnapos hegyikerékpáros ese­ményen. „A verseny szervezőinek, a szövetségünknek (MMTBSZSZ) illetve Szász Viktor közreműkö­désének és segítségének ered­ményeképpen lehetőséget kap­tunk, hogy Módos Góbival képvi­selhessük hazánkat, ezzel is hozzájárulva az olimpiai kvóta megszerzéséhez” - olvasható Dósa Eszter, az eseményről szó­ló blogbejegyzésében. „Rang ide, reklám oda, egy do­log biztos: hatalmas felkészültsé­get és talán annál is nagyobb alá­zatot követel meg a verseny - plá­ne két lány számára. A részvétel­nek két lényeges feltétele van: a betöltött tizenkilencedik életév, ü- letve a páros részvétel. Egyéni rajt­hoz állásra nincsen lehetőség, ami érthető is, ha a verseny nehézségé­re gondolunk.” Dósa Esztert szerdán, a kiutazás előtti napon éppen pakolás köz­ben értük utói. Kérdésünkre el­mondta, hogy véleménye szerint igen kemény esemény elébe néz­nek, de bizakodnak egy jó ered­ményben és ezáltal újabb világ­ranglista-pontok begyűjtésében. Abból a szempontból is eredmé­nyes lehet a kiutazás, hogy a duó mindkét tagja megkapja az adott helyezésért járó UCI pontokat, így a nemzet kvalifikációja szempont­jából még inkább előnyös ezen eseményen való részvétel. Az Andalucía Bike Race rajt­jánál Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Kanada, Csehország, Dánia, Franciaor­szág, Németország, Hollandia, Magyarország, Írország, Olasz­ország, Norvégia, Lengyelor­szág, Portugália, Oroszország, Spanyolország, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság és az USA versenyzői állnak majd. Kategóriákat tekintve ez 78 elit férfi párosra, 116 master férfi párosra, 17 vegyespárosra osz­lik szét, míg versenyzőinknek 9 női páros között kell majd bizo­nyítani. Az esemény egy rövi- debb prológból és öt maraton szakaszból áll majd, Cordóba és Jaén környékén. A prológ 34,2 kilométeres nyomvonala és a hozzá tartozó 715 méter szint- különbség még csak bemelegí­tés lesz majd vasárnap, a lényeg hétfőtől péntekig következik. Az öt maraton szakasz egy-egy önálló eseménynek is beillene, hiszen - a záró, „csak” 60 kilo­méteres etap kivételével - 70 és 86 kilométer között kell majd teljesíteni napról napra, és lesz olyan szakasz, melyen egyetlen nap alatt közel 3000 méter szintkülönbséget is le kell küz­deniük a hölgyeknek. Jelen állás szerint úgy tűnik, hogy delegációnknak az ese­mény alatt is lesz lehetősége kommunikálni az itthoniakkal, így ha ez ténylegesen adott lesz, folyamatosan tudósítunk majd lányaink eredményeiről. Fő célok: bázisbővítés és a bajnokság újjáélesztése Beszélgetés Lombos Istvánnal, a megyei kézilabda szövetség elnökével Hosszú evek kellemetlen varakozasa után januar utol­só napjaiban tartotta tisztújító küldöttgyűlését a Nóg- rád Megyei Kézilabda Szövetség. Az új vezérkar már hozzá is látott a konkrét szervező munkához. Lombos István elnökkel arról beszélgettünk, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy a sportág nógrádi vonala is­mét elfoglalja őt megillető helyét az országos életben. Hegedűs Henrik- Melyek az új elnökség legfon­tosabb feladatai, amelyekhez azonnal hozzá kell látni?- Mivel az elmúlt tíz évben tu­lajdonképpen nem is volt me­gyei kézilabda szövetség, szer­vezési-működési kérdésekben, kapcsolatrendszeri téren min­dent újjá kell építeni. Leglénye­gesebb, hogy a szövetségi veze­tés kezdje meg a munkát, ehhez az elnökséget megválasztottuk. A jövő héten tartjuk első közös tanácskozásunkat, ahol a Nóg- rád Megyei Sportági Szakszövet­ség támogatásáról tárgyalunk majd, illetve javaslatokat te­szünk a szakbizottságok, így át­igazolási, verseny, edzői, fegyel­mi testület tagságára. Majd el kell kezdenünk a megyei egye­sületekkel való szoros kapcsolat kialakítását. H ez megtörtént, akkor megalkotjuk a koncepciót, miként is lehetne tovább szélesí­teni a sportág bázisát. Mindezek alapjainak lerakása már nagy eredmény lesz, de hogy ennek mikor látható-tapasztalható szakmai eredménye, azt jelen pillanatban megjósolni sem me­rem. Ma működnek a megyében műhelyek, ahol nagyon aktív, a kézilabdát minden tekintetben* szerető és fejleszteni akaró szak­emberek, vezetők dolgoznak, és sokat tesznek azért, hogy a sportág a felszínen, talpon ma­radjon, de ez bebizonyosodott, hogy létszámban és lefedettség­ben ez is kevés.- Hogyan lehet motiválni a ko­rábban megszűnt bázisokat, hogy újra csapatokat alakítsanak?- A kérdés nagyon is logikus, de a háttér egyelőre igencsak tragi­kus. A kézilabda sportág ma már infrastruktúra-igényes, és Nógrád a tizenkilenc megye közül az or­szágban a legelmaradottabb léte­sítmény-feltételekkel rendelkezik. Jelenleg csupán két olyan alkal­mas terem van, ahol a sportágat NB-s szinten hivatalos mérkőzé­seken űzni lehet: Balassagyarma­ton és Salgótarjánban. Bátonyterenyén viszont tudomá­som szerint a Fáy Szakképző Isko­la terme nem alkalmas, és ott a középiskolai órákon kívül nincs is oktatás. Ezt nagyon sajnálom, mert a város a múltja miatt is ar­ra hivatott, hogy ott magas szinten foglalkozzanak kézüabdával. Fel­adatunk lesz tehát, hogy körülnéz­zünk Bátonyban, felmérjük a hely­zetképet. Illetve azokon a régi bá­Lombos István zisokon, mint Érsekvadkert, Romhány, Rétság, Jobbágyi, Karancslapujtő, meg kell nézni, hogy az infrastrukturális hátrá­nyok ellenére, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a sportág ver­senyszerűen is megjelenjen.- Ezekből egyértelműen követ­kezik, hogy cél lehet a hosszú évek óta halódó megyei bajnoksá­gok feltámasztása.- A versenyrendszer újjáélesz­tése alapvető feltétele a kézilab­da fejlődésének. Amit jelenleg hozzá kell illesztem a feltételek­hez. Ez azt jelenti, hogy a meglé­vő alakulatokkal, tornarendszer­ben, balassagyarmati és salgó­tarjáni helyszínekkel bonyolíta­nánk le a küzdelemsorozatot. Ha sikerül arra késztetnünk a jelen­leg is működő, vagy éppen csak hobbiszinten együtt edző társa­ságokat, hogy nevezzenek, akkor elképzelhetőnek tartom, hogy a következő szezontól akár öt-hat csapattal rendezhetjük meg a megyei bajnokságot. Ugyanez vonatkozik az utánpótlás bajnok­ságra, és akkor a magasabb osz­tályban játszó megyei klubok is nagyobb merítési lehetőséghez juthatnak.- Mi a helyzet a szövetség gaz­dasági állapotaival? Hogyan le­het majd több pénzügyi forrást csoportosítani a szervezethez?- Ennek három lehetőségét lá­tom. Az egyik, hogy a társasági adókedvezmények adta esélye­ket nem csak azoknak az egye­sületeknek kell kihasználni, akik eddig is megtették, hanem magának a szövetségnek is. A másik, hogy a Magyar Kézilabda Szövetséggel olyan szoros együttműködést kell kialakíta­ni, amely további pénzhez jutá­si forrásokat jelenthet. Az elmúlt években, éppen a megyei aktív vezérkar hiánya miatt ezen a té­ren jelentős visszaesés történt, szoros személyi kapcsolatok nél­kül ezeket nem lehetett kiaknáz­ni. A harmadik: a bázis kiszéle­sítésére épülő nagyobb szponzo­ri háttér kialakítása, megterem­tése. Ez a három vonal szorosan összefügg egymással, s ha az igényeket és akaratot jól összeil­lesztjük, akkor sokkal eredmé­nyesebbek lehetünk az elkövet­kező években.

Next

/
Oldalképek
Tartalom