Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-23 / 46. szám
2012. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Ami megyénk Nógrád megye országunk egyik legváltozatosabb és legszebb megyéje. Én a Nógrád megyei határvárostól, Balassagyarmattól hat kilométerre található Szügy nevű faluban lakom. Ez egy szép, otthonos, élhető kis község. Szeretek itt lakni, mert kedves emberek élnek a településen és szép környezetben nőhet fel az ember, de szívesebben írnék inkább a mi megyénkről. Nógrád egy változatos környezettel rendelkező megye, amelyet szerintem sok ember kedvel. Sokak véleményével ellentétben én úgy gondolom mind természeti, mind kulturális szempontból élhető megyéről van szó. Rengeteg emlékmű, kimagasló eszmei értékű kiállítás és természeti látni való megtekinthető a megye egy-egy városában vagy településében. Vegyük például az egyik legismertebb Nógrád megyei látványosságot, Hollókő várát. Nemcsak gyermekeknek nyújt szórakozást, hanem felnőttek érdeklősét is felkelti. A megye lakói közül szerintem már rengetegen meglátogatták ezt az érdekességet. Azoknak, akik még nem jártak itt azt javaslom, hogy mindenképpen látogassanak el ide. Nógrád egykori megyeszékhelye, a Civitas Fortissima cím jogos tulajdonosa Balassagyarmat is fontos megyei város. A különböző eszmei értékek mellett még sok érdekes program is színesíti a város repertoárját. A Palóc liget ad otthont a város egyik alapvető látványosságának a Palóc Múzeumnak, ahol az egyik legismertebb tárlat a Bölcsőtől a sírig mutatja be a palóc élet fontos motívumait. Balassagyarmat az oktatást nagyon komolyan veszi. Szokták „iskolavárosnak” is nevezni, ezzel tükrözve a megtalálható hét iskolát, ami egészen első osztálytól az érettségiig végig kíséri a gyerekeket életét. Ezek közül a gyerekek közül sokan szívesen sportolnak. Szerintem ez a sportolás sokszor biciklizés formájában nyilvánul meg. Úgy gondolom még többen és szívesebben bicikliznének, ha a települések között egy biztonságot nyújtó bicikli út épülne. Lakóhelyem, Nógrád megye értéket közvetít, hiszen Palócország szíve, értékes és fontos megyéje Magyarországnak. László Luca 7.b osztályos tanuló lakhelyem: Etes Etes egy körülbelül 1500 lélekszámú, kis falucska Salgótarjántól tíz kilométerre található. Több településrészből áll, amelyek elnevezése a régi virágzó bányász élethez köthető. Például: Rau-akna, Amá- lia-akna, Albert-telep. Településünkön nemrég felújított, barátságosan berendezett óvoda, polgármesteri hivatal, közösségi ház és nyolc osztályos általános iskola működik. Egyik fő nevezetesség a bánya tó, mely Amália-telepen található egy erdőben. A tó kitűnő szórakozást nyújt a horgászoknak és az ide látogató kirándulóknak. A falu római katolikus temploma barokk stílusban épült az 1800-as években. A falu régi paraszti életét bemutató tájház is működik. A falu középpontjában található egy friss vizű forrás, amelyet a környező hegyek táplálnak. Vize közkedvelt forrásvíz, többek között mi is ezt fogyasztjuk. Forrásunk találó neve: „Csurgó”. Focipályánk helyet ad a falu foci- csapatainak és a település különböző rendezvényeinek. Szeretek itt lakni, mert ide köt a család és szeretek a sokszínű rendezvényekre ellátogatni. Kasza Boglárka Séta-oldalunkon a salgótarjáni Stromfeld Aurél szakközépiskola, és a balassagyarmati Balassi gimnázium tanulóinak írásai olvashatók. $A7TÓ ti TANUtÁJ Egykori bányák városa Lakóhelyem Bátonyterenye, nagy történelmi múltú város. Bátonyterenye Nógrád megye harmadik legnagyobb városa. A város térsége a bronzkorban is lakott volt, amit régészeti lelőhelyek bizonyítanak. 1216-ból származik az első írásos emlék. 1231-ben Bachon, 1487-ben Alsó- Batlon, 1549-ben Batlon és 1693-ban Bátor néven emlegették a várost. 1682-ben nagy tűzvész pusztított Nagybátonyban, és leégett a község, a templom és a lelkészlak is. 1277-ből vannak adatok a templomról és egy bizonyos Ulrik nevű őrszerzetesről, ami arra utal, hogy várszerű építmény volt pusztatemplom, hiszen őrszerzetes csak várszerűen erősített helyen dolgozhatott. A falu 1555-ben behódolt a töröknek. A szájhagyomány szerint a templom körül csatározások folytak és a templom kriptájába magas rangú török tisztségviselőt és katonát is eltemettek. A török kiűzése után az 1700-as években a pusztatemplom elvesztette jelentőségét Bátonyterenye városi rangot 1989-ben kapott A település határban látható az Ágasvárnak nevezett várrom, ami nagy turista látványosság és a csillagászok is kedvelik, mivel magasan helyezkedik el és tiszta a levegő, nincs fényszennyeződés sem. A terület gazdaságának meghatározó része volt a szénbányászat, ami azonban mára megszűnt. Helyét a mezőgazdaság és a turizmus vette át. Kisterenye számos kulturális és természeti értékkel rendelkezik. Ezek közül a legfontosabb szerintem a Gyürky- Solymossy kastély, amely barokk stílusban épült a 18. század végén. A kisterenyei római katolikus templom barokk épület gótikus alapokon áll, de többször is átalakították. Szúpatak lélekszáma mára már 100 fő alá csökkent. Az Arany-hegyet Magyarországi régészet bölcsőiéként tartják számon. A Maconkai- víztározóval szemközt, Kisterenye szélén található. Kubinyi Ferenc 1821-ben kezdte gyűjteni azokat a leleteket, melyek a hegy oldalában nagy számban fordultak elő. Egy-egy zápor után cserép, bronz, sőt arany tárgyak is napfényre kerültek. Ettől kezdve lett a korábban Hársas- nak nevezett hegy neve Aranyhegy. A Leletek Európa szinte minden nagyobb múzeumába eljutottak. Az Arany-hegyen volt Rákóczi várkastélya is. Molnár Péter Bányász emlékmű című szobra Bányavárosban található. A bronzból készült bányász alakja mögött, nevekkel telefaragott kő áll. Annak a 118 embernek a neve olvasható rajta, akik a bátonyterenyei bányákban szenvedtek el halálos balesetet Utolsó áldozatát 1983. január 26-án szedte a bánya. A kisterenyei ABC melletti téren áll ifj. Szabó István Flóra című alkotása. A szobor a tisztaságot, a fiatalságot és a tavaszt jelképezi. A kettészakított Nógrád területét ábrázoló Trianoni keresztet 2006-ban szentelték fel. Ezekért is büszke vagyok, hogy Bátonyterenye városban épülhettek fel és annak a lakója lehetek. Nyerges Tamás Szííkebb hazám: a falum Az emberek számára a hely ahol nevelkedtek, élményeket éltek át igen fontos szerepet játszik az életükben. Számomra ez a hely Mátranovák. A falu 25 kilométerre található Salgótarján mellett. Akármikor sétálok itt rengeteg élményjut eszembe, amelyeket sok híres helyhez tudok kötni. Ilyen például a Faluhely major, ami a régi Mátranovák helye volt. Itt fiatalabb koromban rengeteget kirándultam, nyársaltam és bográcsoztam. Ezen kívül a faluban, négy természetvédelmi terület található. A Kaszinópark, ahol idős fasorok állnak, valamint Cserkész-kút nevű forrás és környéke, és itt található Nógrád megye legnagyobb, 818 hektáros helyi védettségű természetvédelmi területe. A Fehérszéken riolittufa borítja a felszínt. A riolittufa felszínén az erózió különleges formákat alakít ki. Ezek látogatását csak ajánlani tudom, mert nagyon tartalmas kirándulásokat lehet szervezni itt és rengeteg új élménnyel lehet gazdagodni. Ezekhez a helyekhez nagyon sok szép emlék és élmény köt. Minden ember számára a saját környezete a legszebb. A településen körül belül 1700-2000 fő él. A falu általában csendes, az emberek barátságosak, de faluhoz méltóan itt is pletykásnak bizonyulnak. Az én véleményem szerint a faluból hiányzik az összetartás. A fiataloknak nincs olyan hely ahol szabadon tudnának kikapcsolódni, szórakozni, új kapcsolatokat teremteni. A legtöbb fiatal ezért a kocsmákba szorul, ahol van egy pár olyan ember aki igen csak zavarja a kikapcsolódást. Ha én lennék a polgármester és engedné a költség- vetés, a fiatalok számára egy klub helységet alakíttatnék ki, ahol a fiatalok együtt lehetnek és jól éreznék magukat. Sok olyan elképzelésem van, ami közelebb hozná egymáshoz a fiatalokat. Ezen kívül az utak minőségére is nagyobb ügyet fordítanék, bár az utóbbi időben javulásnak indult ez is, de a mai vüágban a pénz hiánya sajnos kizárja a nagy fejlesztéseket. Szeretek itt élni mert itt nőttem fel ide köt minden. Tehát mindent összegezve ez a falu számomra örökös hely, ahová mindig visszafogok térni életem során bárhová is kerüljek el a nagyvilágban! Gubán Rlchárd Otthonom Ecsegen lakom. Bár ez első hallásra a legtöbb embernek nem mond semmit Hiszen ez egy eldugott kis falu. Dombok és erdők övezik, s mikor közeledünk, felé egyszer csak előtűnik, szinte a semmiből. Igazság szerint már ismerem minden szegletét, mint a tenyeremet, és sokszor úgy érzem, mintha idegenként tévednék ide. Hiszen a táj nagy része erdő és mező, ami bár ugyanolyan, minden évszakban más és más. A színek különböző palettáit mutatja be napról napra. Ahogy közeledünk a faluhoz elsőként a templom égbetörő, barna kupolájú tornya tűnik a szemünk elé. A templom tornya még a 15. századból maradt ránk. Ám a templom a mai formáját a 17. századi átépítésnek köszönheti. A legnevezetesebb egyházi ereklyéi a középkori harang és a díszes áldozókehely. Ecseg várát sajnos már nem láthatjuk mivel a török elleni harcokban rommá vált és az idők során a falusiak elhordták az építkezésekhez. Csak pár darabját lehet megtekinteni a helytörténeti kiállításon. A várat a 13. században építették a tatárjárást követően. Kis vár volt, ennek ellenére fontos stratégiai szerepet töltött be, hiszen elhelyezkedése jóvoltából két völgyet és útvonalat is ellenőrzött. A várdomb ma is kedvelt kirándulóhely a környékbeliek számára. A falu délnyugati határában, az 1680-as években forrást fedeztek fel melynek az itt élők, gyógyító erőt tulajdonítottak. A forrás fölé kis kápolnát is emeletek, amit sajnos mára már lebontottak. A forrást, hatalmas öreg fák veszik körül, melyek minden évszakban romantikus környezetet biztosítanak, ennek a misztikus helynek. A falu fiataljai előszeretettel jönnek ide beszélgetni, romanti- kázni. Ha valaki végigsétál a falunkon, óhatatlanul át kell kelnie két patakunkon, a Kozárd felől érkező Kozárdi patakon, amit mindenki csak Kis pataknak hív, majd rövid séta után a Zsúny felől érkező Szuha patakon. Ha valaki szeret, csodálatos erdei tájon sétálgatni ajánlom, hogy sétáljon végig a patak mellett a Kelet-Cserhát Tájvédelmi körzetben. Ha a faluban bolyongunk sok szép régi és új házat láthatunk. Az itt élő emberek szeretik maguk körül a rendet, a tisztaságot. Legtöbben arra törekszenek, hogy magukat gondozott kertekkel, szemet gyönyörködtető virágoskertekkel vegyék körül. Nálunk még él az egymás iránti figyelem, törődés. Mindenki törődik a másikkal, együtt örülünk, és együtt szo- morkodunk. Megszámlálhatatlanul sok jó és rossz emlékem köt ide. Például mikor eszembe jut egy-egy kirándulás. Mintha érezném magamon a nap melegét, hallanám a madarak dalolását és újra átélném azt a boldogságot, amit akkor éreztem. Vagy ha eszembe jut a fájdalom, ami bár most is szomorúsággal tölt el, mégis édes, hiszen itt élhettem át. Számomra az otthon nem csak egy ház, ami téglából épül, nekem Ecseg az otthonom. Áz a hely ahol felnőttem és ahova mindig örömmel jövök haza. Bár nem látom, előre a jövőt mégis tudom, hogy sok év múlva majd a gyerekeimmel is végig fogom járni azokat az ösvényeket ahol még gyermekként én is jártam és elmesélhetem, hogy anyuék itt játszottak és beszélgettek. Számomra ezt jelenti az otthon. Itt Ecsegen, ahová, mindig öröm hazajönni. Kéri Tamara Büszkeségem Lakhelyem egy Nógrád megyei kis település Romhány. Sokszor elgondolkodtam azon, miért is szeretek itt élni. Ennek a csöndes kis falunak van egy különleges varázsa, amely az ide érkezőket pillanatok alatt áthatja. Az itt lakó emberek mindennap gyönyörködhetnek a természet nyújtotta szépségekben. Romhányban a falu vezetősége valamint lakosai nagy hangsúlyt fektetnek történelmi múltunk méltó megemlékezéseire. Minden évben emlékezünk az 1710. évében lezajló romhányi csatára, s az ütközetben elhunytakról. Nemzeti ünnepeinkről is méltón emlékezik a nagyközség, ahol a legkisebbektől a legidősebbekig a falu lakói aktívan kiveszik a részüket. A falu templomában minden év januárjában Istent dicsérő, vidám hangulatban telnek ökumenikus alkalmaink. Az említett események is mutatják a falu közössége milyen összetartó. A nyár sem telik unalmasan főleg a falu gyermekeinek, hiszen a 3 hónap folyamán különböző táborokban szórakozhatnak és tanulhatnak. Az ifjúság számára programok hiányában létrehoznék például egy szabadidőközpontot, amely rendelkezésére állna diákoknak délutánjuk hasznos eltöltéseként, vagy egy nehezebb délelőtt utáni remek kikapcsolódási lehetőségként A helység neve híressé vált a csempe- és kerámiagyáraknak köszönhetően. Sokaknak a Romhány név hallatán talán ez az első, amely az eszükbe jut Úgy gondolom, mindenképpen egy pozitív értéke a falunak a helyi n. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és az Aranyalma Óvoda. Több mint 300 gyermeknek könnyebbség az, hogy helyben járhat óvodába, majd iskolába, s csak középiskolai tanulmányaik igényelnek utazást Tanulásunk folytatására azonban rendelkezésünkre állnak főképpen Balassagyarmat és' Rétság gimnáziumai, szakközép- iskolái és szakiskolái. A helyi könyvtár is nagy segítségére van a lakosságnak. Ugyan én még csak diákként tapasztaltam azt, hogy mekkora előny, ha bármilyen információra vagy kötelező olvasmányra hirtelen szükségem van, tudok hova menni, fordulni. Falunk nem feledkezik meg a helyi egyedül élő idősekről sem, az Idősek Otthona rendelkezésükre áll, ha nem szeretnék egyedül tölteni napjaikat Ezen intézmények mellett mindenképpen kiállnék, fejleszteném őket s mindent megtennék annak érdekében, hogy továbbra is fennálljanak, valamint fontos lenne a szülők figyelmét ráirányítani a helyi óvoda és iskola értékeire, hogy gyermekeiket ne vigyék más iskolákba, hiszen itt is színvonalas oktatás részesei lehetnek, amelyet én is személyesen tapasztaltam. Míg lakhelyemen a történelmi múlthoz kapcsolódó nevezetességek találhatók, mint például a Rákóczi szabadságharchoz köthető turulmadár vagy a monda szerint több mint 300 éves török mogyorófa, addig Nógrád megyei paletta széleskörű. Szép emlékekkel leszünk gazdagabbak, ha ellátogatunk Drégely vagy Diósjenő várához, végigjárjuk Mikszáth Kálmán életének színhelyeit: Balassagyarmatot, Horpácsot és Mohorát, vagy megcsodáljuk az országszerte ismert Hollókőt. Ezekkel az értékeinkkel méltóképpen lehetünk büszkék magyarságunkra, településeinkre, Nógrád megyére. Szőcs Adrienn ll.c osztályos tanuló
