Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-14 / 38. szám
8 SZTORI 2012. FEBRUÁR 14., KEDD Akik örülnek a rendkívüli télnek szánhúzás Világ- és Európa-bajnokságon is szereztek már bronzérmet a magyar kutyások Annak ellenére, hogy hazánk éghajlata nem kedvez semmilyen havas sportnak és kedvtelésnek, egyre többen foglalkoznak szánhúzó kutyákkal Magyarországon. A Jack London írásaiból ismert négylábúak állítólag annyira kedves jószágok, hogy aki egyszer megismeri őket, örökre elkötelezi magát. Fábos Erika Csizmadia Blanka 15 éves és már három éve minden szán húzó versenyen ott van. Nem is volt számára kérdés, hogy ki próbálja magát ebben a kutyás sportban is. Édesapám biológus, mindig voltak kutyáink és Dobogókőn az erdőben lakunk, tehát adta magát, hogy valami olyan sportot űzzek, amihez adottak itt a feltételek - mondta Csizmadia Blan ka. - Az alapsportom amúgy a tenisz és az erőnlétem fejleszti séhez kezdtem el olyan futós | sport után nézni, amit kutyával f is lehet csinálni. A szánhúzásról | sokan hallottak már, meg olvas | tak róla, de azt kevesebben tud | ják, hogy van más kutyás sport | is. Én először canicrossoztam, | ami kutyás futást jelent, ilyen- | kor egy rugalmas hámmal van H „összekötve” egymással a futó és a kutya, és együtt futnak. Van ebből kerékpáros és rolleres változat és olyan is, amikor sífutói A cen kell követni a kutyát. Ezek nek a sportoknak is a szánhúzókkal együtt rendezik a verse nyeit. Most a hétvégén éppen Olaszországban, Tarvisióban van az Európa bajnokság és három magyar versenyző is indul. Blanka canicrossban Európa bajnoki bronzérmes, de a szánhúzók között is vannak nem csak az Európa, de a világbajnokságon is magyar érmesek. Annak ellenére, hogy Magyarországon sokkal kevesebb lehető ség van az edzésre, mint mond juk a szomszédos Ausztriában vagy Szlovákiában, a magyar kutyások egyre jobb eredményeket érnek el és jegyzik őket Európában. „12 éves voltam, amikor azt mondták itthon, hogy lehet saját kutyám. Természetes volt, hogy Csizmadia Blanka világversenyeken indul kutyáival. Szigor is kell a jó kapcsolathoz. huskyt szeretnék. Amúgy km mondoros család vagyunk, de akkor már volt egy huskynk és el sem tudtam képzelni, hogy más fajtát válasszak. Igaz, hogy na gyón sok a munka velük, mert ahhoz, hogy lefáradjanak és ke zelhetőek legyenek, rengeteget kell foglalkozni velük, de érdé mes, mert elképesztően kedves és kommunikatív kutyák. Nekem szerencsém van, hiszen itt a hegyek között akkor is van hó, ha máshol nincs, úgyhogy Uyen- kor télen tudok szánozni, amikor pedig nincs, kerekes edzőkocsik kai edzem a kutyákat és maga mat. Ez a sport ugyanis csak lát szólag szól arról, hogy az ember csak áll, a kutyák meg húzzák. Egy egy versenyen öt-hat kilométert is le kell futni a kutyák kai, hiszen az emelkedőkön segí teni kell őket. Éppen ez az oka annak, hogy férfiak vannak több ségben, igaz, Magyarországon elég sok nő is versenyez. A szánhúzóknak egyik évben világbajnokságot, a másikban Európa bajnokságot rendeznek. 1984-ben került az első husky hazánkba JANKOVICH ATTILA Volt (ÍZ, aki a szánhúzósportot meghonosította Magyarországon. 0 volt a legeredményesebb magyar versenyző, ő hozta be az első husky kutyát hazánkba és kezdte el tenyészteni a fajtát. Sajnos ő fiatalon meg halt, de követői azóta is rendületlenül fejlesztik tovább ezt a mozgalmat. Jelenleg három egyesület foglalkozik azokkal a kutyás sportokkal, amelyekhez szánhúzókat használnak. Ezek közül a legnagyobb az Északi Szánhúzókutyások Klubja, amelynek 45 tagja van. Magyarországon úgy százan lehetnek, akik rendszeresen indulnak versenyeken. A legjobb eredményt eddig Verla Zsófia érte el, aki 1996-ban versenyzett először és világ- bajnoki bronzérmet szerzett. Azóta is a szánhúzókról szól az élete, tenyészti is ezeket a kutyákat és Norvégiába is azért költözött, hogy dolgozhasson velük. Önfejű, de barátságos munkakutyák a szánhúzók az alaszkai malamut, a szibériai husky, a samoyed és a grönlandi az a négy kutyafajta, amelyeket arra tenyésztettek ki a világfán, hogy szánhúzásra, teherhordásra és vadászathoz használják őket. Szibériából, Kanadából és Alaszkából származnak. Ezekre mind jellemző a közepes méret, a mérsékelt csontozat és a mozgékonyság, és alapvető a nagy teherbírás. Dupla rétegű szőrzetüknek hála, az időjárási viszontagságokat jól viselik. Bundájuk télen „fűti”, nyáron „hűti” őket. Azok a jellembeli tulajdonságok, amelyek a szélsőségesen hideg éghajlaton nélkülözhetetlenek voltak az életben maradáshoz - önállóság, önfejűség és dominancia -, jelentősen megnehezíthetik a velük való munkát, mivel azonban arra lettek kitenyésztve, hogy emberekkel működjenek együtt, nagyon barátságos állatok, szeretik a gyerekeket is, igaz, szigorú gazdira és sok törődésre van szükség ahhoz, hogy könnyű legyen velük az élet. Arra tenyésztették őket, hogy együttműködjenek az emberekkel Két-, négy, hat, nyolckutyás, valamint open kategóriában - azaz 10 kutya felett - indulhat nak a fogatok, de a hatkutyás szám a legnépszerűbb. A ku tyáknak a versenyzővel együtt nagyjából 60 80 kilót kell húzni uk. A vébén 10 15 km távon kell teljesíteni a sprintszámokban, és 50 kilométeres versenyek is vannak a hosszú távú versenyeken. Ä fogatban a két első a vezérkutya, vezetésükkel a szánok 20-35 km/órás sebességgel haladnak. A haj tónak a kutyákkal nincs fizikai kapcsolata. Hozzá vannak kötve ugyan a szánhoz, de szóval irányítják a kutyákat. Csakúgy, mint a sífutópályán, itt is előre lefektetik a nyomvonalat, a kutyák pedig, hiába nem ismerik az utat, nem tér nek le róla. Addig csak a hajtők jár hatják be, hogy megismerjék a terepviszonyokat. „Erő is kell a szánozáshoz, de önmagában az erőnlét nem elég. Ahhoz, hogy valaki jó legyen, na gyón kell ismernie a kutyáját, jól kell Uidni vele együttműködni és taktikai érzékre, valamint tech nikai tudásra is szükség van az eredményekhez. A kutyák ugyanis egyéniségek. A sprint versenyekhez inkább gyors, a hosszabbakhoz meg inkább ki tartó és fegyel mezen kutya kell. Tivó és Nina az én kutyáim, inkább rövidebb távra jók, de per sze olyan is előfordul, hogy nincs kedvük az egészhez, olyankor a legnagyobb kihívás a szánozás. Ettől függetlenül, aki szereti a természetet és az állatokat, azok nak csak ajánlani tudom, mert hatalmas élmény minden megtett kilométer, ráadásul ez a km zösség is nagyon befogadó és csm ládias, pedig minden alkalommal egyre többen vagyunk.” A betűk és a képek világában PADOS KEDVES ISMERŐSÖM, egy glTlfi kus lány felajánlotta munkáját, mint illusztrátor, amikor hírét vette, hogy megjelenik a rnáso dik könyvem. Sajnos azt kellett válaszolnom neki, a kiadóm nem foglalkozik üyesmivel. A lány megjegyezte: a kiadó nagy hibát követ el hiba vagy sem, a felnőtteknek szóló olvasmányokat valóban nem szokás illusztrálni, leszá mítva a borítót, amely arra hi vatott, hogy a könyv magához csalogassa a vásárlót. Vissza gondoltam gyerekkoromra, amikor egy egy kötetben lelke sen kerestem a képeket, és a mű annál becsesebbnek tűnt számomra, minél több rajzot tartalmazott. Mert a gyerekek nek a szöveg mellé még szűk ségük van képekre. A felnőttben azonban már meg kell len nie a készségnek, hogy kizárólag az olvasottak nyomán igazodjon el a betűk világában. sőt, ez egyenesen kívánatos, mert azt is jelzi, az illetőben megvan az elvonatkoztatás képessége, tud árnyaltan gondol kodni, azaz a betűk alkotta világot a maga képére tudja for utálni, tehát van fantáziája. Az olvasás így tartja ébren a szel lemet. Édesapám, aki nyugdí jas irodalomtanár, és elmúlt hetvenéves, a legjobb példa erre. Hosszú hónapokig csak a tévét leste, reggeltől estig ült a készülék előtt. Ha a családi összejöveteleken beszélgetni próbáltunk vele, általában egy ühüm vagy aha volt a válasz. El voltunk keseredve, hiszen világéletében élénk intellektu sú, művelt ember volt, akivel jóízűen lehetett társalogni. Már már azt hittük, itt a leépii lés. És láss csodát: jelenleg nincs a közelében tévé, visszaszokott az olvasásra, amivel párhuzamosan ismét izgalmas eszmecseréket kezdeményez. A könyvekről pedig azt mond ja: száz oldal a napi penzum, ennyit mindennap elolvas. A középkorban persze kellett a figurális ábrázolás az egysze rű embernek a gótikus kátéd rális volt a Biblia. Szüksége volt a festményekre, a szobrok ra, mert nem tudott olvasni. Mi tudunk mégis, mit látunk magunk körül? Mindent el áraszt a kép a tévéből, a mm ziból, a DVD ről. Aránytalanul. Az újságok zömében is egyre nagyobb teret nyernek a fotók a szöveg rovására. Felnőtt egy nemzedék, akit a hagyomá nyos helyett képolvasással tanítottak olvasni utálják is a könyveket, inkább számítógépes játékokat játszanak. egy tudós művelődéstörténész már régebben megállapította: egyfajta új középkorban élünk. Lehet benne valami, hiszen a gondolkodásunk, a beszéd- készségünk szépecskén elsat nyúl. így léptünk be a 21. szá zadba. Mi lesz ennek a vége? Hogy fogjuk a jövőben végig gondolni életünk fontos problémáit? Valakivel majd lerajzol tatjuk őket? Ki tudja? Újratöltve HŐSÖk akción kívül Arnold Schwarzenegger és Sylvester Stallone a jelek szerint egy kórterembe kerültek egy forgatási szünetben. A kép persze gyanúsan a bemutatás előtt álló Feláldozhatok című film második részének, illetve a most tervezett Tomb-nak a reklámja, de Schwarzinak valóban befáslizták a vállát, Slyban pedig tényleg benne van az infúzió. Schwarzenegger tette közzé a képet azzal a kommentárral, hogy a forgatási akciók sérüléseit kell kiheverniük. Lehet de az elmúlt néhány évtized sem múlt el nyomtalanul a két akcióhős felett.
