Nógrád Megyei Hírlap, 2012. február (23. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-14 / 38. szám
6 2012. FEBRUÁR 14., KEDD ORSZÁG-VILÁG Martonyi-interjú Frankfurt/Budapest. a magyar külügyminiszterrel közölt interjút A középeurópaiság az alapvetésünk címmel hétvégi számában a konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung. Martonyi János a lap rovatvezetőjének, Georg Paul Heftynek válaszolva kifejtette: a Magyarország ellen folyó külföldi hadjárat - amelyre válasz volt a január 21-én civilek által szervezett Békemenet nevű kormányt támogató felvonulás - valójában a kormányt erősíti, egyúttal pedig a szélsőjobbot is. A felmérésekből az derül ki, hogy az aktív szavazók körében alig csökkent a kormánypártok támogatottsága. így ha a közeli jövőben választásokra kerülne sor, a Fidesz újból kétharmados vagy csaknem kétharmados többséget szerezne - jelentette ki a külügyminiszter. A külföldi kampánynak tulajdonítja Martonyi azt is, hogy finoman szólva nem növekszik az EU népszerűsége az országban, amit ő sajnálatosnak tart „Éppen ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy egyrészt elmagyarázzuk a külföldnek a magyarországi fejleményeket, másrészt azokon a pontokon, ahol erre lehetőség van, kijavítsuk az Európai Bizottság által kifogásolt törvények és jogszabályok szövegét... Nyitottak vagyunk, párbeszédet akarunk, és meg akarjuk vizsgálni, hogyan oszlathatók el az aggályok” - fogalmazott a magyar külügyminiszter. Arra a kérdésre, vajon nem lett volna-e célravezetőbb eleve kizárni azokat a kételyeket, amelyek a kötelezettségszegési eljáráshoz vezettek, Martonyi kifejtette: .Átfogó előzetes egyeztetések voltak, például az Európai Központi Bankkal a jegybanktörvényről. Feltűnő azonban, hogy az EKB észrevételei nem vágnak egybe az Európai Bizottság észrevételeivel. Mindazonáltal általánosságban hajlandó vagyok elismerni, hogy eseüeg célszerű lett volna többször közösen megvitatni, elsősorban a gazdasági kérdéseket.” Magyarország európai partnereivel való kapcsolatát illetően a külügyminiszter a politikai céljai közt említette, hogy az uniós tagállamok közt ne legyenek intézményi vagy strukturális különbségek, sem a csatlakozás időpontja alapján, sem az euróövezeti tagság alapján, vagy más regionális tengely mentén. A külügyminiszter kifejtette, hogy a középeurópaiság képezi a külpolitikájának alapját, amely azonban soha nem irányulhat az EU ellen. Úton az első magyar műhold Elindult az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén az első magyar műholddal, a fellövésre az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjában került sor hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor. gramm tömegű lehet. Építése elsősorban oktatási célt szolgál, pályára állását követően gyűjti a saját állapotára és környezetére vonatkozó adatokat, amelyeket a BME csapata által e célra kialakított földi állomásra továbbít későbbi feldolgozásra. A fedélzeten elBudapest A Vega hordozórakéta első repülését „kvalifikációsnak küldetésnek” szánják. Fedélzetén összesen kilenc műhold van: két olasz, valamint 7 pikoszatelit (2 olasz, továbbá 1-1 magyar, román, lengyel, francia és spanyol űreszköz). A harminc méter hosszú és három méter átmérőjű, 137 tonna összsúlyú hordozórakéta fejlesztését 1998-ban kezdték el, a projekt költsége 776 millió euró (230 milliárd forint), amelynek csaknem 60 százalékát Olaszország vállalta magára. A Vega az ilyen méretű hordozórakéták kategóriájában egyedülálló, egyszerre több műholdat képes akár eltérő pályára is állítani. Ez a képesség lényeges újdonság az európai hordozórakéta-palettán, de világviszonylatban is. Kis terheket, 300 kilogrammtól 1500 kilogrammig szállít Föld körüli alacsony, 700 kilométeres poláris pályára, amelyekkel tudományos megfigyeléseket végeznek. Az északi félteke második legfényesebb csillagáról, a Vegáról nevezték el. Fejlesztésekor Ariane- 5 technológiát is felhasználtak. Három szilárd hajtóanyagú fokozata, és egy folyékony hajtóanyagú felső modulja van - olvasható a Space.com (http://www.space.com). A Masat-1 a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Az űreszköz, amelynek neve a magyar és a satellite szavakból származik, egy kisméretű, úgynevezett pikoszatellit. A CubeSat szabvány szerint készült 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold legfeljebb 1 kilohelyezésre került egy félaktív mágneses stabilizáló rendszer, ennek segítségével a Földről távirányítással lehet a műhold orientációját befolyásolni. Az egész művelet alig 70 percig tart. A sikeres pályára állás után körülbelül 5 órával a Masat-1 Magyarország fölé ér, ezt követően a pikoműhold aktuális pozíciója folyamatosan követhető lesz a http://cubesat.bme.hu honlapon. Reálbérek: húsz százalékot meghaladó csökkenés adminisztráció A szakszervezet azt ajánlja: kérjen mindenki bérkompenzációt Az év végéig ötszázalékos inflációval számolva 1998- as szintre esnek vissza a közalkalmazotti reálbérek FEHÉR JÓZSEF, AZ ORSZÁGOS KÖZSZOLGÁLATI ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS ÜGYVIVŐJE Mintegy 400 ezer embert érint a közszféra bérkompenzációja, ennyien keresnek ugyanis a 650 ezer közalkahnazottból annyit, hogy veszítenének az adóváltozá sokkal. Az állam által a saját km lében minden dolgozónál végre hajtandó kiegészítés célja, hogy a nettó bér ne csökkenjen. A kérel met viszont - eltérően a verseny szférától maguknak a dolgozók nak kell kérniük. „A bérkompenzációra azért is szükség van, mert a közalkalma zotti illetmények már negyedik éve nem emelkedtek, emlékezni kell, hogy 2008 ban volt utoljára tarifaemelés. Mindez az infláció miatt 20-22 százalékos reálbér- csökkenést jelent a közalkalmazottaknak” nyilatkozta a Világ- gazdaságnak Fehér József. Az Országos Közszolgálati Érdekegyez tető Tanács munkavállalói oldalának ügyvivője hozzátette: „Az év végéig 5 százalékos inflációval számolva olyan mértékű lesz ez a csökkenés, hogy a közalkal mazotti reálbérek az 1998-as szintekre esnek vissza.” Fehér szerint részben a szak- szervezeti tiltakozások eredménye is, hogy a 2012 es költségve tésben 62 milliárd forint áll rendelkezésre a közszolgák bérkom penzációjának fedezésére. „A munkavállalói érdekképviseletek egyébként 5 százalékos béremelést akartak, amely 70 milliárd forintba került volna, ám ebbe az áüam nem ment bele. A bérkompenzáció viszont jelentős mértékű adminisztrációs teherrel jár, ráadásul sok a bizonytalanság abban, hogy kinek jár és kinek nem. Ráadásul a gyerekek után járó adókedvezmény beleszámít a kompenzációba, így azok, akik ezzel az adókedvezménnyel nyertek, nem kapnak kompenzációt. Figyelembe veszik emiatt azt is, hogy a házastárs a közszférában dolgozik-e vagy sem, ezért kell a dolgozónak beadni a nyüatkoza- tot. Felmerül ugyanakkor a kérdés, hogy például egy bölcsődei dada tisztában van-e azzal, ez a rendkívül bonyolult rendszer hogyan működik. Márpedig ezen a bérszinten néhány ezer forintos veszteség is nagyon érzékenyen érinti a munkavállalókat” mutatott rá Fehér József. Lapunk információi szerint több helyen is problémásnak találják a rendelkezést, mondván, az túl bonyolult, és komolyadon nisztrációs többletterhet jelent. Az is kérdéses, hogy a bérszámfejtési kérdésekben nem jártas dolgozók hogyan tudják eldönteni, hogy beadják-e nyilatkozatukat, vagy sem. „Mi azt javasoljuk, mindenki nyilatkozzon arról, hogy kéri a bérkompenzációt, és legyen a munkáltató, illetve a bér számfejtés gondja, hogy eldönt se, kinek jár az és kinek nem” - jelentette ki ezzel kapcsolatban Fehér József. ■ B. L Több százezer kárigény Budapest. Eddig több tízezer károsult jelentkezett a Malévnál a légitársaság február eleji leállása miatt, a Malév arra számít, hogy a beérkezett kárigények száma eléri a több százezret - mondta Karsai Györgyi, a légitársaság vezető jogtanácsosa az Országgyűlés fogyasztóvédelmi bizottságának ülésén hétfőn. Az ülésen Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára azt mondta: várhatóan néhány héten, de maximum három hónapon belül a bankkártyával fizetett ügyfelek, a károsultak mintegy harmada visszakapja a pénzét. Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára a napirendi pont megtárgyalása után újságíróknak azt mondta: jelenleg zajlik a valós igények felmérése. „A nemzet érdeke a legfontosabb" Budapest. A nemzet érdeke a legfontosabb, és ennek biztosítását nem várhatjuk senki mástól, csak saját magunktól - mondta Szarka Gábor miniszteri biztos, a Honvédelmi Minisztérium (HM) kabinetfőnöke hétfőn a budai Várban tartott megemlékezésen. A miniszteri biztos az 1945-ös budapesti harcokban hősi halált halt katonák és a polgári áldozatok, valamint az egykori magyar királyi I. és II. egyetemi rohamzászlóalj hősi halottjai tiszteletére tartott megemlékezésen azt mondta: nem szabad elfeledni, hogy Budapest ostromának története nemcsak történelem, hanem nagyszü- leink története is. Mint felidézte, a szétbombázott pályaudvarok és hidak, a Dunán elsüllyedt lőszerszállító uszály, a „vér áztatta” Sas-hegy és a „körömszakadtáig” védett Farkasréti temető, Margitsziget, a Nagykörút, a Gellért-hegy, a Széna tér és végül a fasor jelentették a két front közötti „senkiföldjét”. A házak, amelyek mellett nap mint nap elmegyünk, számtalan tragédia helyszínei voltak - fűzte hozzá. Szarka Gábor úgy fogalmazott: emlékezni kell egy „végtelenül sötét és embertelen kor áldozataira”, akiket Budapest ostromának nehéz napjaiban faji alapon lőttek a Dunába, és azokra, akik a megszálló hadsereg erőszakoskodásainak estek áldozatul. „Emlékeznünk kell, hogy megértsük, milyen értékes a béke, és a magyar szabadság, emlékeznünk kell arra, hogy a mi feladatunk: ennek a békének a megőrzése és a továbbadása” - mondta Szarka Gábor. A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, valamint a budavári önkormányzat közös rendezvényének végén megkoszorúzták a Magdolna-torony- nál lévő katonai, majd a múzeum udvarán található, az „egyetemi rohamzászlóalj” tiszteletére állított emléktáblát
