Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-31 / 26. szám
6 2012. JANUÁR 31., KEDD ORSZÁGJÁRÓ „Az egészségügy csak papíron működik" problémák Négy időzített bomba ketyeg az ágazatban, bármelyik bármikor bedöntheti a rendszert Ha a bérkövetelések nyomán bedőlne a magyar egészségügy, talán a politikusok számára is egyértelművé válna, hogy a rendszer működésképtelen - vélekedik a Világ- gazdaságnak adott interjújában Káló Zoltán egészségügyi közgazdász. Haiman Éva- Két hónapja maradt a kormánynak arra, hogy megoldást találjon az egészségügyi bérek rendezésére, különben több ezren élesítik felmondó- levelüket. Közgazdászszemmel van reális esélye jelentős fizetésemelésnek?- A gazdaság jelen állapotáén nem lehet jelentős többletterheket bevállalni a közszféra ágazataién. Ugyanakkor ha azt nézzük, hogy a nagypolitika mindig talál megoldást az olyan helyzetekre, amelyek az ország egészének működését veszélyez tetik lásd a vasutassztrájkot vagy a BKV helyzetét akkor egészen biztosan lesz megoldás. Nem csak a szlovák, a magyar kormány sem engedheti meg magának, hogy ellehetetlenítse az egészségügyi ellátást.- Jelenleg úgy tűnik, ez a felismerés még nem történt meg; ami most zajlik az ágazat vezetése és az egészség- ügyi érdekképviseletek között, az leginkább időhúzás. Sajnos a nagypolitika számára még mindig nem világos, hogy az egészségügy már most csődben van. Az alacsony bérek nyomán egyre jelentősebb méreteket öltő orvos és nővérhiány csak egy azok közül az idA zített bombák közül, amelyek mind hangosabban ketyegnek. Ugyanúgy bármikor bedöntheti az egészségügyet a még mindig a kórházi ellátásra épülő, ezért is flnanszírozhatatlan el látó rendszer, az egészségügyi tech nológiák befogadásának és fi nanszírozásának helytelen gya korlata, valamint a pénzügyi egyensúlyhiány, amelyben az állami többletforrások híján sincs érdemi megoldás a kiegészítő biztosítások térnyerésére és ezen keresztül magánpénzek bevonására. Káló Zoltán szerint egyértelmű visszalépés, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat központilag irányított rendszerben végzik- Az ellátórendszerbe jó mélyen belenyúlnak most a kórházak államosításával. Ön szerint jó ez az irány?- Az, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat egy központi lag irányított rendszerben végezzék, véleményem szerűit egyértelmű visszalépés. Egy központi hivatal egységes dön Névjegy KÁLÓ ZOLTÁN (43) az elte Egészséggazdaságtani Kutató Központjának igazgatójaként oktat, kutat és rendszeresen előad. tagja a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz tartozó egészségügyi államtitkárság szakmai tanácsadó testületének, a Szakmai Kollégiumnak. tései nehezen hozhatók ossz hangba az adott régióban élők helyi szükségleteivel Pozitív ho zadéka lehet ennek a lépésnek, hogy egy centralizált rendszer ben sokkal könnyebb lesz ke resztülvinni a fekvőbeteg-ellá tás csökkentésére irányuló döntéseket, amelyeket közvetlenül a rendszerváltás után kellett alapítója, volt és leendő elnöke a neves szakértőket tömörítő Magyar Egészséggazdaságtani Társaságnak. Emellett vezeti saját kutatócégét, a Syreont. újabban leginkább az általános egészség és iparpolitikai kérdések gazdasági vetületeit kutatja. nős, két gyermek apja. volna meghozni. A kapacitása kát azonban nem úgy kell redtt kálni, mint korábban, hogy fű nyíróelv szerint mindenkit megvágunk, mert akkor mindenki veszít. És arra is figyelni kell, hogy csak úgy lehet visszaven ni a kórházi ellátásból, ha köz ben fejlesztjük a járóbeteg-, illetve a háziorvosi ellátást.- Ennek egyelőre nem látszanak a jelei, ahogyan annak sem, hogy koncepcionálisan változtatnának a gyógyszerek és a nagy értékű eszközök befogadásának gyakorlatán.- A tűzoltás és a stratégiai tervezés kényszerűen egybemosódik az amúgy kiváló szak embereket felsorakoztató szak államütkárságnál, és az ágaza ti vezetés emiatt olykor csak követője, de nem alakítója az eseményeknek. Zárójelben jegyzem meg, ezen sokat segít hetne, ha nem akarnának egy nagyon szűk csapattal véghezvinni mindent, amelynek a tag jai már a szívinfarktus határá ig leterheltek. De visszatérve a kérdésre, az egészségügyi tech nológiák befogadásának egy szer volt egy nagyon előremu tató időszaka, amikor igyekez tek az objektív tudományos kri tóriumok és a költséghatékony ság szerepét növelni a döntésekben. Ezt hívják bizonyítékokon alapuló egészségpolitikának. Jelenleg a folyamatot jól ismerő bennfentes szakértők segítenek a cégeknek abban, hogy sikerrel lobbizzanak a tlr nél a termékeikkel. Csakhogy mivel a felhasználható pénzke rét nem bővül, muszáj beépíteni a szisztémába valamiféle gá tat. így volumenkorláttal csők kentik a betegek hozzáférését a szükséges, de drága technológiákhoz. Ha megnéznénk pél dául, mennyi idő telik el attól, hogy egy áüagbetegnél dagana tot diagnosztizálnak, addig, amíg megkapja a megfelelő te- rápiát, megkockáztatom, na gyón durva számot kapnánk. Miközben papíron szinte min den elérhető ma a magyar köz finanszírozott egészségügyben.- Úrnak mutatjuk magunkat, miközben lyukas az alsónk ülepe. Pedig nem kellene annak lennie. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy a jelenleginél lényegesen megbízhatóbb finanszírozási forrásokhoz juttassuk az egészségügyi rendszert. Eh hez egyrészt növelni kellene a járulékfizetők körét, és korlátoz ni az egészségügyi szolgáltató sokat jogosulatlanul igénybe vevők számát. Másrészt rendkívül fontos lenne, hogy az egészség- ügyi forrásteremtés tervezhető és címkézett legyen. Sajnos a népegészségügyi termékdíj adó vá alakítása ezzel éppen ellentétes irányba mutat, mert az adó jellegű forrásokból az állam az aktuáüs gazdaságpolitikai helyzettől függően bármikor elvehet. Múlhatatlanul fontosnak tartom továbbá a kiegészítő egészségbiztosítási piac tudatos építését, mert az ágazatnak szüksége van az ezekből befő lyó milliárdokra. A munkálta tók egészségpénztári befizetéseinek köztehermentessége eh hez akár egy óriási lendületet is adhatna. Ez azonban csak ak kor válhat az egészségügyi szektor jelentős bevéteü forrásává, ha a közfinanszírozott ellátási kör pontosabb definiáló sával a biztosítók érdemi kiegészítő szolgáltatáscsomagot kínálhatnának tényleges egész ségügyi ellátásokra. Feketelista: kevesebb cég a rossz adósok közt A városok kérik az eszközkezelő lakásait DEvizAHiTELESEK Helyileg megállapított lakbérért adnák ki a 25 ezer ingatlant összesítés Csökkent az adóhatóságnak hosszú ideje tartozó cégek száma a negyedik negyedév ben, több lett viszont a tartósan adós magánszemély és egyéni vállalkozó derül ki a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) fris sen közreadott adataiból. 2011 decemberének végén 1771 vál lalkozás tartozott több mint 100 miUió forinttal ugyanez az adat szeptemberben 2023 volt. A magánszemélyek és az egyéni vállalkozók között nyolcvannal, 3581 re nőtt azoknak a száma, akik legalább tízmillió forinttal tartoztak az adóhatóságnak leg kevesebb 180 napja. A listán két kisebb önkormány zat is található, komolyabb települési gazdaságpolitikai szála azonban annak a megállapítás nak lehet, hogy az esztergomi für dő is a rossz adósok közt van. A fürdő támogatása a politikaüag kettészakított város egyik legnagyobb vitatémája, a közgyűlés kormánypárti többsége nemegy szer szavazott meg jelentős ősz szegeket az üzemeltetésre, mi közben már a város szociális szol gállatásai is veszélyben voltak. A legrosszabb adósok közül a magánszemélyek és egyéni vál lalkozók 35,8 milliárd forinttal, a cégek 177,1 milliárd dal tartóz nak. A valóságos tartozások azonban sok esetben ennél jóval nagyobbak lehetnek - figyel meztetett a NAV. ■ VG Az önkormányzatok átvennék a Nemzeti Eszközkezelőtől a hozzá kerülő lakásokat jelen tette be Kosa Lajos, a Megyei Jo gú Városok Szövetségének elnö ke a szervezet tanácskozása után. Mint elmondta, abban állapodtak meg Nemzeti Eszközkezelővel, megvizsgálják a lehető ségét, hogy az eszközkezelő a hozzá kerülő lakásokat átadja. Az ingatlanokat bérlakásként adhatnák ki a települések, ez nagyjából 25 ezer lakást jelent. Az önkormányzatoknál megvan a bérlakáskezelő rendszer, így ezt a felad&tot a lakásvagyonnal együtt átvennék az eszközkeze lőtől mondta. Az önkormány zatok feltétele az, hogy a lakbért Porga Gyula veszprémi polgármester és Kosa Lajos. Új feladatok ne a kormány határozza meg, hanem a település vezetése a helyi adottságokhoz alkalmazkodva. Kosa Lajos közölte azt is, az önkormányzati szövetség úgy látja: bevezethetetlen a mostani helyzetben a hulladékgazdálko dási törvényben szereplő ton nánkénti 20 eurós hiüladéklera kási díj. Ez 20 40 százalékos díj emelést jelentene, amelyet a pol gármesterek szerint csak lépcsőzetesen haladva lehet megvalósí tani. Beszélt arról is, hogy egyez tettek a kormánnyal, hogyan tudják az önkormányzatok a járásoknak zökkenőmentesen át adni a feladatokat, igaz, azt még ők sem tudják, konkrétan milyen feladatokról lesz szó. ■ VG
