Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-09 / 7. szám
2012. JANUÁR 9., HÉTFŐ 5 EGÉSZSÉG Vesepótlás, akár alvás közben A dialízisközpontban végzett hemo- díalízissel szemben a hasi (peritone- ális) dialízist otthon, akár alvás közben is el lehet végezni. Ha a vesék már nem képesek megfelelően ellátni a feladatukat, az kihatással van az egész szervezetre. Ennek következtében nem tudja kiválasztani az elfogyasztott folyadékot és az anyagcsere folyamatok során keletkezett mérgező anyagokat. (Ugyanakkor az értékes fehérjéket nem tudja visszaszívni, a vizeletben fehérje jelenik meg.) Kialakul a szervezet „vizesedése” (ödéma), a magas vérnyomás és a szervezet mérgezettségi állapota. A visszatartott mérgező anyagok a többi szervet is károsítják. A legjobb és legtökéletesebb vesepótló kezelés egy új vese beültetése, azonban, sajnos erre nem minden veseelégtelenséggel élő beteg alkalmas, és az új szervre várakozóknak legtöbbször - átmenetileg - művese kezelésre van szükségük.- Ma Magyarországon 6 ezren járnak dialízisre. Közülük körülbelül 800-an vannak a transzplantációs várólistán, évente 300 körüli átültetés történik. A vesebetegség leggyakoribb okai a gyulladások, de különösen idős betegeknél a cukorbetegség és a magasvérnyomás- betegség. Nemcsak a gondozottak száma nő, hanem az átlagéletkoruk is emelkedik, a statisztikák szerint a mű- vesekezelésben részesülő betegek 58 százaléka 60 évnél idősebb, 35 százaléka pedig 70 éven felüli. Különösen riasztó, hogy növekszik az akut (sürgősséggel megkezdett) dialízisek száma: az évente a dialízis programba kerülők csaknem 60-70 százalékánál a betegség felismerésekor azonnal el kell kezdeni a kezelést. Ezek a betegek váratlanul szembesülnek vesebetegségükkel, nem részesülnek előzetes gondozásban - mondta Zoltán György, a Nemzeti Vese Program operatív vezetője. Többféle dialízis is lehetséges, a legismertebb a művese állomásokon zajló hemodialízis, amelynek során a beteg vérét (átáramoltatva egy szűrőberendezésen, a dialízis készüléken) megtisztítják a felesleges folyadéktól és mérgező anyagoktól. A másik eljárás a peritoneális, azaz hasi dialízis, ahol a hashártya váltja ki a mesterséges szűrőt. A belső hasfalat és a belső szerveket borító hashártya ugyanis hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a hemodialízis során használt mesterséges membrán: a pórusai bizonyos részecskéket átengednek, míg másokat visszatartanak. A hasi dialízis során a hasfalon keresztül a hasüreg legmélyebb pontjára, a kismedencébe, a húgyhólyag mögötti területre egy katétert helyeznek, ezen át a beteg maga adagolja a tisztító dializáló oldatot. A mérgező anyagok a hajszálvékony vérereken keresztül jutnak a hashártyához és onnan, a pórusokon áthatolva, a tisztító folyadékba, amely koncentrált cukortartalom miatt, az ozmózisnak köszönhetően, a katéteren keresztül távozik a hasüregből, a mérgekkel és a felesleges vízzel együtt. Nagy trauma, ha valaki azzal szembesül, hogy olyan veseelégtelenségben szenved, amely miatt azonnali dialízisre szorul. Nehéz szembenézni azzal a ténnyel, hogy mostantól gyökeresen megváltozik az élet, kétnaponta vagy akár gyakrabban kell több órát kórházban tölteni a kezelésen. A peritoneális dialízis megoldás arra, hogy a betegség esetleg csak kisebb mértékben befolyásolja az addig kialakult életmódot. A kórházi körülmények között, dialízis központban végzett hemodialízissel szemben ugyanis, a hasi dialízist otthon, akár alvás közben végezhető. Az önálló hasi dialízisre természetesen meg kell tanítani a beteget, sőt hasznos lehet, ha egy-két közvetlen családtag is részt vesz a tanulásban. Ugyanis, ha valamilyen ok miatt a beteg nem tudja elvégezni a szükséges kezelést otthon, van valaki, aki segíteni tud neki. Természetesen, a beteg nincs magára hagyva a feladattal, a háttérből teljes, szakmailag felkészült csapat támogatja a kezelést. A hasi dialízis legnagyobb előnye tehát, hogy nincs szükség hosszas kórházi benntartózkodásra, a beteg önállóan maga is végezheti otthon, de akár máshol is, sőt utazhat is. Ráadásul, a hasi dialízis jobban hasonlít a természetes veseműködésre, kevésbé viseli meg a szervezetet, nem terheli annyira a keringést, jobb lehet a tápláltság, a vérképzés, és nem utolsó sorban a rehabilitáció esélye. Egy transzplantációra váró betegnél tehát a hasi dialízis kiindulási pont lehet. Magyarországon a hasi dialízist a betegek 13-14 százalékát veszi igénybe. Világszerte ez az arány valamivel alacsonyabb: a peritoneális dialízis ma világszerte a vesebetegek 11 százaléka, több mint 160.000 beteg részére biztosít hosszabb, jobb és élhetőbb életet. A peritoneális dialízis eddigi hazai tapasztalatai, az így kezelt betegek transzplantációs eredményei, az ország különböző pontjain dolgozó PD teamek és programok munkája is témája volt a Magyar Nephrologiai Társaság Peritoneális Dialízis Bizottsága és a Nemzeti Vese Program által nemrégiben megrendezett, I. Vas István Országos Peritoneális Dialízis Konferenciának. A hasi dialízissel kapcsolatos további részletek és tudnivalók a: www.vesebetegseg.hu/teraniak oldalon találhatóak meg. 143.000 kilométer, 1877 riasztás, 932 baleseti ellátás. A miskolci gyermek-mentőorvosi kocsi életmentő munkájához a sikerélmények hosszú sora kapcsolódik már az első három év alatt, mégis keveset tudunk róluk. Gyakran feltűnik Miskolcon és a környező településeken a színes, gyermek-mentőorvos felirattal matricázott, villogó és szirénázó terepjáró. Sokan látják, de nem ismerik. Sokan kérdezik, hogy mire használják. Sokan érdeklődnek, hogyan működik. Vannak azonban olyanok is, akik már tapasztalták: őket mentette meg vagy kísérte kórházba a gyermek-mentőorvosi kocsi csapata. Az első, régiós gyermek-mentőorvosi kocsi immáron harmadik éve működik sikeresen Miskolcon és elindításának évfordulója megfelelő alkalom arra, hogy megismerjük, milyen céllal és hogyan dolgozik. Három éve sikeres a miskolci gyermekmentés Miskolc. A Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítványt 1999-ban azzal a céllal hozták létre, hogy olyan gyermek-mentőautókat indítson az országban, amelyek gyermekekre specializált felszereltségének és a gyermekin- tenzív ellátásban járatos személyzetének köszönhetően a legmagasabb színvonalon hajtsa végre a gyermekek sürgősségi ellátását és szállítását. A válasz arra, hogy miért kell külön mentő a gyermekeknek magától értetődik, hiszen egy általános orvosi vizsgálatnáí is a kisfiúnkat egy gyermekekre specializált orvoshoz visszük el és nem a felnőtt rendelőbe. Gyermekek esetében teljesen más betegségek léteznek, más gyógyszereket, más terápiát alkalmaznak, de más a betegségek lefolyása is. Ha egy gyermek már annyira rosszul van, hogy mentőt kell hívni, ott valóban nagy a baj. Ebben a stádiumban tényleg perceken múlhat az élete, azon, hogy minél korábban megkapja a megfelelő, speciális ellátást. Míg a felnőtteknél legtöbbször működik az úgynevezett „gázterápia”, azaz nyomni a gázt, hogy gyorsan bejusson a beteg a kórházba, addig a gyermekgyógyászatban ehelyett az „arany óra” vagy a „platina perc” kifejezés tükrözi az időben megtörténő ellátás fontosságát. Azt, hogy jelentősen megnöveli a túlélést, ha a kis beteg már a helyszínen megkapja a magas szintű ellátást. Az alapítvány speciális gyermekmentői bármilyen helyszínen percek alatt képesek egy mobil intenzív osztályt „felépíteni” és azonnal ellátni a kisbeteget. Az alapítvány 1999 óta működteti Magyarország egyetlen gyermekrohamkocsiját Budapesten és két másik gyermekmentőorvosi kocsit Miskolc és Debrecen bázissal. A vidéki gyermek-mentőorvosi kocsik a budapestitől eltérő mentési körülmények miatt nem hord- ágyas rohamkocsik, hanem úgynevezett mentőorvosi-kocsik. A miskolci gyermek-mentőorvosi terepjáró az Észak-magyarországi Régió mentésének specializált egysége, szakképzett gépkocsivezetővel és orvossal a fedélzetén. A miskolci egység 12 órás szolgálatot teljesít a hét minden napján és a miskolci megyei kórház Gyermek Egészségügyi Központja elől indul a bajba jutott gyermekek segítségére. Irányításukat az Országos Mentőszolgálat végzi, az adott régió irányítócsoportjának közreműködésével. Ide futnak be a 104-es segélyhívó vonalak. A mentésirányítók a bejelentéstől függően döntenek a gyermek-mentők kiküldéséről. Fő szempont, hogy a gyermek-mentők valóban a legindokoltabb, legsúlyosabb gyermekesetekhez jusson el a régió minden szegletébe. Dr. Szűcs Andrea, a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat orvos igazgatója így beszél a miskolci mentőcsapat három éves munkájáról:- Három év alatt közel 2000 esetben riasztották a miskolci gyermek-mentőorvosi kocsit. A gyermekek mentése, sürgősségi ellátása mellett a csapat extrém helyzetekben is bizonyított. Az észak-magyarországi árvizek idején többször is kérték a miskolci csapat segítségét, mert a sáros, elárasztott területeken csak terepjárónk tudott odajutni egy baleseti helyszínhez. Máskor egy légimentést igénylő gyermekbaleset alkalmával, a bevett szokástól eltérően orvos kollégánk is elkísérte a beteg gyermeket a kórházba, mert nagy szükség volt a kollégánk szakmai tapasztalatára. Büszkék vagyunk a miskolci gyermek-mentőorvosi csapatra és arra, hogy a miskolci három év bebizonyította a speciális gyermekmentés vidéki jelenlétének fontosságát. A helyiek által a gyermekmentőorvosi kocsiból, röviden gyermek-MOK-os kocsiból továbbfejlesztett „MÓK-us kocsi” lett a miskolci csapat beceneve. A miskolci „Mókuskocsi” népszerűségét az egyre több iskolai felkérés is mutatja, ahol kérik, hogy mutassák be a diákoknak a speciális gyermekmentőt és tanítsák meg őket, hogy mi is pontosan a teendő egy baleset esetén, hogy kell eljárni és hívni a mentőket. A három régióban szolgálatot teljesítő mentőautók karbantartásáról, az egyszer használatos mentési eszközök és gyógyszerek utánpótlásáról a Szent Márton Gyermekmentő Szolgálat Közhasznú Alapítvány gondoskodik. Az alapítvány állami támogatásban nem részesül, adó 1 százalékos felajánlásokból, vállalati és magán adományokból működik. A mentőegység jelenléte a régióban megnyugtató, sokunknak biztonságot ad. Ha látjuk elsuhanni a városban a „Mókuskocsit”, most már tudjuk, kik ők és mivel foglalkoznak. Adjunk utat nekik, mert ők rohannak a gyermekeink megmentésére! További információ: www.gverekmento.hu