Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-09 / 7. szám

2012. JANUÁR 9., HÉTFŐ NOGRAD MEGYE 3 Elhagyott kisbabák Rákóczista gondolatok Egyre gyakrabban halljuk a hírt: szociális okokból az anya vagy a család nem vál­lalja fel újszülöttjét, felneve­lését Egyesek már jóval a pici világrajövetele előtt meghozzák ezt a döntést Megyénkben is voltak, van­nak az „édes” szülő(k) által elhagyott, a családi fészekig el nem jutó kisbabák? A kérdésre választ adnak az alábbiak. (Mj.) ______________________ Balass agyarmat/Salgótarján. A ba­lassagyarmati dr. Kenessey Al­bert Városi Kórházban dr. Szabó Géza igazgató tudomása szerint nem volt példa arra az utóbbi időben, hogy újszülöttről lemon­dott volna az anya. A más ország­részeken nem ritka ilyen jelen­ségeket figyelembe véve azon­ban szükségét érzi az intéz­ményvezetés, hogy az idei terve­iben szerepeltesse inkubátor ki­helyezését olyan csecsemők szá­mára, akiket nem vállalnak fel a szülők. Salgótarjánban sajnos az élet már nem egyszer mutatta meg, hogy a megszületett kicsik védelme érdekében indokolt minden lehetséges eszközt meg­ragadni. Bár a Szent Lázár Me­gyei Kórházban négy éve elhe­lyezett inkubátorba még nem tettek babát, a gyermekosztá­lyon tavaly és tavalyelőtt is intéz­kedni kellett a hozzátartozók ré­széről sorsukra hagyott újszülöt­tekről. Dr. Saada Eyad, osztály- vezető főorvos megkeresésünkre elmondta, hogy a két utóbbi év­ben öt-öt kicsit hagyott el az any­ja vagy a családja, mindig szoci­ális okokra, legfőképpen sze­génységre hivatkozva. Annak el­lenére, hogy a szakszemélyzet minden alkalommal megpróbál­ja más belátásra bírni az érintet­teket Volt közöttük, aki már ez­zel a szándékkal jött a szülőszo­bára és szerencsére akadtak, akik - magukhoz ölelve kicsinyü­ket - a gyermekük megtartása mellett döntöttek. Dr. Saada Eyad felhívta a figyelmet arra: az orvosok, ápolók szerint - és a ta­pasztalat is ezt igazolja - amikor egy baba világra jön, nagyon fon­tos, hogy már a szülőágyon az anyja mellére tegyék, hogy a tes­ti kontaktus megmaradjon kö­zöttük. S minden szülő nőnél így is járnak el. Mint az osztályveze­tő főorvos jelezte, a vér szerinti szülők kórházban hátrahagyott újszülöttjeinek elhelyezéséről az intézményi védőnő gondosko­dik, ő tart kapcsolatot a gyámha­tósággal, gyermekvédelemmel, illetve a csecsemőotthonnal. A Rákóczi gimnáziumba történt beiratkozásomkor merőben új dol­got tudtam meg a gimnázium tör­ténetéről. Előzőleg arról volt tudo­másom, hogy a II. világháború előtt egyházi iskola volt. Neve: „Rákócziánum Érseki Katolikus Főgimnázium” volt, mivel az Esz­tergomi Érsek fennhatósága alatt állt Édesapám is ide járt, így ter­mészetes volt, hogy az időközben államosított és II. Rákóczi Ferenc általános gimnázium néven mű­ködő gimnáziumba iratkoztam be én is az Áldás utcai általános isko­la elvégzése után, amely szintén apám egykori iskolája volt Ekkor tudtam meg, hogy a patinás „Rákó­czi” jogelődje az éppen 300 éves Mátyás király gimnázium volt, amelyről csak annyit tudtunk, hogy a Budai várban működött. So­káig kutattam, hogy nyomára buk­kanjak ennek a régi iskolának. A várat eléggé ismertem, mivel az ostrom alatt a várbarlang egyik Úri utcai részében húzódtunk meg, mint óvóhelyen, ezért az ostrom után rendszeres vasárnapi sétáink mindig a várba vezettek. Más szá­lak is a várhoz kötöttek. Édes­anyám kislány korában a Batthyá­ny utcában lakott, elemi iskolája a Bécsi kapu téri evangélikus iskola volt Sajnos, ez az iskola az ostrom­ban nyomtalanul eltűnt. Ahogy szintén eltűnt az egykori Szilágyi Erzsébet leánygimnázium is, amelynek Mami korán elhunyt" Mártus nővére volt a tanulója. A hajdani „Szilágyit” egy emléktái)- la jelzi ma a Hotel Hilton Duna fe­lőli falán. A Mátyás király gimnáziumot azért nem fedeztem fel sokáig, mert számomra a vár a várfalak által körülkerített történelmi várnegyedet jelentette. Már le­mondtam arról, hogy valaha meg­tudjam a régi gimnázium rejtélyét, amikor egy rádióriport felfedte a titkot. Egy külföldön élő színész, Rónai András beszélt életéről. Tő­le tudtam meg, hogy a Mátyás ki­rály gimnázium, amelynek tanuló­ja volt, a várhegy oldalában lévő Ilona, ma Szabó Ilonka utcában volt, ahol sokáig működött a Ferencz lózsef hadapród iskola. Megjegyzem, az ostrom előtt mi is az Ilona utcában laktunk, épp a hadapród iskolával szemben. A Ferencz lózsef Intézet hatalmas tömbszerű épületében működött a Mátyás király gimnázium. Rónai elbeszélése igen érdekes volt, ugyanis ő arról is híres, hogy „Fi- csúrt” alakította az emlékezetes, „Valahol Európában” című film­ben. Egy igen jellemző esetet is el­beszélt gimnáziumi élményeiből. Egyszer egy tanáruk azt kérdezte, hogy ki tudná akár csak elkezdeni a Nemzeti dalt Többen próbálkoz­tak így: „Hazádnak rendületlenül...”... A tanár leültette, a másik így próbálkozott: „Bús düledékeiden”... Ez sem volt jó. A következő így: „Isten áldd meg a magyart!” Természetesen ez sem volt jó. A sok sikertelen próbálko­zás után a későbbi színész így kezdte: „Talpra magyar...!” A tanár erre: - jellemző! Éppen a Röhmer tudja! Büszke vagyok egykori isko­latársamra. Szinte magam előtt lá­tom, amint mély meggyőződésből kivágja a sok elképedt magyarko- dó diák előtt, hogy „Talpra ma­gyar...!” Ilyenkor jut eszembe, hogy egyik szépapámat Rehrenbeck Szüvesztemek, később Feszty Szil­veszternek hívták, apai nagyszüle- im neve pedig Schneider (Sándor) Imre és Fleischmann Irén voltak és ide kívánkozik néhány név a ma­gyar hazafiak népes táborából ter­mészetesen nem teljes körűen, csupán „jellemző” példának: Pető­fi (Petrovics) Sándor, Damjanich lános, Leiningen Westerburg Kár­oly, Lahner György, Mansfeld Pé­ter, Sinkovits Imre, Dugovits Ti­tusz. És még sokan mások is val­lották ebben az áldott Kárpát me­dencében szívük mélyéről, hogy .Áldjon, vagy verjen sors keze, itt élned - halnod kell!” Tehát fogad­juk meg a kis Röhmer tanácsát: „Talpra magyar, hí a Haza!” Dr. Gönczy Zoltán Diákok a stációkért Egyházasgerge/Salgótarján. a Szent lózsef Katolikus Szakiskola bútorasztalos-tanulói fakereszte­ket készítenek a salgótarjáni kál­várián elhelyezett stációkra, ame­lyeknek eredeti keresztjei az idők folyamán már nagyon elkoptak. Az elkészült munkákat január 11-én, szerdán helyezik végső he­lyükre a diákok szaktanáruk se­gítségével. A magyar észjárásról Balassagyarmat. 2012-ben is folytatódik az Örökség Kulturá­lis Műhely népszerű előadásso­rozata a Mikszáth Kálmán Mű­velődési Központban. Január 10-én, kedden 18 órakor Czakó Gábor író „Beavatás a magyar észjárásba” címmel osztja meg gondolatait a közönséggel. Még megtekinthető Salgótarján. „Az én karácso­nyom” című gyermekrajz-kiállí- tás január 13-ig, péntekig láto­gatható a József Attila Művelő­dési és Konferencia-központ konferenciatermében. A tárlat irodalmi és képzőművészeti pá­lyázat pályázat keretében a Tu­dományos Ismeretterjesztő Tár­sulat Nógrád Megyei Egyesüle­te kezdeményezésére több szer­vezet együttműködésében illet­ve támogatásával valósult meg. Nyolcvan akkumulátor hullott le az úttestre Salgótarjánban egy szabályta­lanul szállítmányozó tehergépjárműről A 21-es főúton a jobbágyi elágazó közelében egy autóbusz szarvassal üt­között és az árokba borult Az év legnagyobb tűzesete Sal­gótarjánban, október 15-én tör­oltógépjárművel közel 60 lánglo­vag oltotta, s az utómunkálatok még 16-án délután is tartottak. A szakemberek szerint a gyár tel­jes pusztulását eredményező esemény minden bizonnyal az elmúlt öt év legnagyobb tűzese­te címet is magáénak tudhatja szűkebb hazánkban. A legtöbb sérüléssel járó bal­eset szeptember 5-én, a 21-es fő­úton következett be. A jobbágyi elágazó közelében egy menet­rend szerint busz borult az árok­asztás minősült műszaki-men­tésnek, 987 pedig tűzeseti besorolás alá tartozott - tájékoz­tatta lapunkat NoskóZsolt, a me­gyei katasztrófavédelem sajtó­ügyeletese. Az évértékelés részét képező statisztikai adatok ki­emelkedő mutatószámmal ren­delkező eseteket is rejtenek, íme, egy rövid összefoglaló! A legtöbb tűzeset 2011-ben szűkebb hazánk területén már­cius 13-án történt. Ezen a napon összesen 36 alkalommal riasz­tották a tűzoltókat. Mondhatni, a lánglovagok addigra megszok­hatták a megállás nélküli zaka­tolást, az ezt megelőző huszon­négy órában ugyanis - két eset A „vétkes” vad az elhunyt gépkocsivezető helyén vesztette életét dig az Országos Mentőszolgálat szakembereinek kellett ellátni, illetve kórházba szállítani. A legtöbb emberéletet követe­lő baleset október 13-án, szintén a 21-esen és ugyancsak a regge­li órákban következett be, Bátonyterenye kisterenyei város­része és Vizslás-Újlak között. Egy távolsági autóbuszjárat üt­között egy kisbusszal. Ez utóbbi utasai közül két főt feszítővágó­val emeltek ki a tűzoltók. A bal­A legtöbb áldozattal járó, öt emberéletet követelő baleset Kisterenye és Vizslás-Újlak között történt Hatvan tűzoltó működött közre a teljesen leégett salgótarjáni csokoládé­gyártó üzemnél eset következtében öten meghal­tak, ketten pedig súlyos sérülé­seket szenvedtek. A legsúlyosabb, veszélyes anyagokkal kapcsolatos ese­mény az elmúlt év utolsó hónap­jában, egészen pontosan decem­ber 9-én, a megyeszékhelyen történt. Csaknem nyolcvan da­rab akkumulátor hullott le egy szabálytalanul szállítmányozó tehergépjármű platójáról az út­testre. Az úgynevezett aksikból sav szivárgott, a kamion pedig - a leborult szállítmányt hátra­hagyva - elhajtott a helyszínről. A rendőrség azonban rövid időn belül felderítette az elkövetőket. (Piro)mániákus március, autógyilkos augusztus, halálos huszonegyes, for­ró csoki(gyár) és „savas eső” a végére - ezek vol­tak 2011 katasztrofális leg-jei Nógrádban. S. K. Az elmúlt esztendőben össze­sen 1447 bejelentett káreset tör­tént a Nógrád Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság illetékes­ségi területén. Mindebből 460 ri­Tüzes tavasztól a veszélyes télig híján - szinte ugyanennyiszer kérték a segítségüket. Minden­nek fényében nem csoda, hogy a márciusi hónap az éves tűzeseti statisztikában is elvitte a prímet, nem kevesebb mint 329 vonu­lással. A legtöbb műszaki mentés - egy hónapra vetítve - augusz­tushoz kötődik, 74 esettel. Ezek­nek az események a többsége vízkár-elhárítás és értékmentés volt, de ebben a hónapban Nóg­rád megye útjain sajnos balese­tek is nagy számban fordultak elő. tént. Ki ne emlékezne rá? Az es­ti órákban lángra kapott a csoko­ládégyártó üzem. A tüzet 11 tűz­ba, miután vaddal ütközött. Egy ember a helyszínen életét vesz­tette, további harminc utast pe-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom