Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-31 / 26. szám

2012. JANUÁR 31., KEDD 5 ORSZÁG-VILÁG Padlóra került a Malév A légitársaság tevékenységének finanszírozása január végétől ellehetetlenül Könnyen előfordul, hogy ha nem jön segítség hamarosan földön maradnak a gépek Putyin és a privatizáció Kegyes Csilla Moszkva. A kilencvenes évek oroszországi privatizációja nem volt tisztességes, de ha azt felül­vizsgálnák, lefékezné a gazda­ságot - írja elnökválasztási programjának hétfőn megjelent újabb fejezetében Vlagyimir Putyin. A kormányfő a Vedomosztyi című gazdasági­politikai napilapban közölt cikkben azt is elismeri, hogy nem történt jelentős előremoz- dulás a befektetői klíma javulá­sában, holott a Medvegyev ál­lamfő kezdeményezte moderni­zációs program keretében szá­mos reformot hajtottak végre. A külföldi cégek inkább külföl­dön jegyzik be magukat és ügy­leteiket, a tőkekiáramlás folyta­tódik. Putyin szerint a gazda­ság fejlődésének legfőbb gátja a rendszerszerű korrupció, vala­mint az átláthatóság és elszá­moltathatóság hiánya az állami szervek esetében, a vám- és adóhatóságot, az igazságszol­gáltatás és a bűnüldözést is be­leértve. Azt is megállapítja, hogy 20-30 kilométerre a nagyvárosoktól gyakorlatilag nem létezik megfelelő infrast­ruktúra az országban. - Orosz­ország nem engedhet meg ma­gának olyan gazdaságot, amely nem garantálja sem a stabili­tást, sem a szuverenitást, sem a jólétet - fejti ki Putyin, aki egy­szersmind egy új, innovatív gazdasági modellt hirdet meg, amelynek alapját világszínvo­nalú egyetemek alkotnák. Az elnöki programba foglaltak sze­rint 2018-ig többszörösére, 25 milliárd rubelre (körülbelül 150 milliárd forintra) kellene növelni a tudományos alapok, a kutatóközpontok támogatását, és a csúcstechnológiai ipar­ágakba - a gyógyszeriparba, vegyiparba, űrkutatásba és kommunikációba - kell befek­tetni. A kormányfő azt is sürge­ti ugyanakkor: 2016-ig csök­kenteni kell az állami részese­dést a nyersanyag-kitermelő és -feldolgozó óriáscégekben. Elemzők szerint a március 4-i elnökválasztás legesélyesebb jelöltjének tartott kormányfő belátta, hogy mára nem tartha­tó a nyersanyagexportra beren­dezkedett gazdasági modell. Putyin 2000-2008 közötti ál­lamfői tisztsége idején a kőolaj magas világpiaci ára alapozta meg az orosz gazdaság roha­mos fejlődését és biztosítja ma is Oroszország számára a stabi­litást a gazdasági, pénzügyi vi­lágválság közepette. A Vedo­mosztyi című lap szerkesztősé­gi cikkben, az elnöki program­téziseket bírálva megállapítja, hogy az orosz gazdaság nem fog politikai reformok nélkül fejlőd­ni. A kommentátor szerint a gazdasági program olyan, mint­ha egy jelentést írt volna a főnö­kének, amelyben a „kell, szük­séges, feltétlenül” szavak több­ször is megjelennek. Vlagyimir Putyin az elnökválasztási kam­pány idejére nem vett ki szabad­ságot, a televíziós vitákban az őt jelölő párt képviselői védik az ő, illetve az Egységes Oroszország álláspontját, programját pedig a kampány idejére nyitott inter­netes oldalon és a különböző központi lapokban közli. mti) Hirfelhasználó^^^^ Budapest. A Malév tevé­kenységének finanszíro­zása január végétől elle­hetetlenül a folyamatosan javuló kereskedelmi ered­mények ellenére - jelen­tette be Limburger Lóránt vezérigazgató a légitár­saság igazgatóságának hétfőn tartott ülésén. A Malév az MTI-nek küldött közleményben beszámol arról, hogy megállapodás született az ILFC amerikai lízingcéggel, amely továbbra is biztosítja a fo­lyamatos működéshez a repülő­gépeket. Az igazgatóság elnöke, Berényi János felkérte a Malév menedzsmentjét, hogy a folya­matos működés érdekében ké­szítse el a következő időszak lik­viditását bemutató tervét a hét végéig. Az igazgatóság azzal a kéréssel fordulta tulajdonoshoz, hogy tegyen meg minden tőle tel­hetőt a helyzet megoldása érde­kében. A közleményben hozzá­fűzik: elismerik, hogy „a légitár­saság örökségét súlyosbító, a 2007 és 2010 közötti időszak jut­tatásait jogellenes állami támo­gatásként értékelő, januárban megszületett bizottsági határo­zat miatt a kormányzati mozgás­tér rendkívül korlátozott”. Az Eu­rópai Bizottság január elején a Malévnak nyújtott állami támo­gatás visszafizettetésére szólítot­ta fel Magyarországot, mert meg­állapította, hogy a Malév számá­ra 2007 és 2010 között a privati­zációval és a visszaállamosítás­sal összefüggésben nyújtott finanszírozás jogellenes állami támogatásnak minősül, mivel a légitársaság nem volt képes Budapest. A Budapesti Közleke­dési Központ (BKK) szerint a városi útdíj bevezetése nem al­kalmas a BKV finanszírozási problémáinak megoldására, ezért nem javasolják a megvaló­sítását. A BKK arra reagálva kö­zölte ezt hétfőn, hogy az Index hírportál azt írta: Tarlós István főpolgármester a BKV finanszí­rozásának megoldására nyolc lehetőséget tárt a kormány elé, amelyből a gazdasági tárca csak egyet támogat: a havi tíz­ezer forintos úthasználati díjat. Ezt a portál szerint a főváros te­rületén minden közutat hasz­náló gépkocsira meg kellene váltani, papíralapú matrica for­májában. A központ MTI-hez el­ilyen finanszírozáshoz jutni a pi­acról a magyar hatóságok által nyújtott feltételek mellett. A ma­gyar hatóságoknak kell dönteni­ük arról, milyen formában és ütemezésben történjék a vissza­fizetés. Szintén a magyar félnek kell kiszámítania, pontosan mekkora összeg visszafizetésé­ről van szó. Az Európai Bizottság a 2010 végén indított vizsgálatá­ban a következő tételeket tekin­tette át: a 2003-ban nyújtott, 76 millió euró összegű kölcsönt (amelyet a cég 2007 decemberé­ben kapott meg), a 4,3 milliárd forint összegű kölcsönt a Malév Ground Handling leányvállalatá­nak „meghiúsult eladásával ösz- szefüggésben”, 13,8 milliárd fo­rint összegű adó- és társadalom- biztosítási adósság elhalasztását, 2010 februárjában 25,4 milliárd forint és 2010 szeptemberében 5,7 milliárd forint összegű tőke­emelést, a 2010 májusa és szep­tembere között nyújtott 14,9 mil­liárd forint összegű tulajdonosi kölcsönöket, továbbá ezen tulaj­juttatott közleményében azt ír­ta, több mint egy éve egyeztet­nek a budapesti tömegközleke­dés finanszírozásának megol­dásáról, ennek keretében több elképzelés elemzését is elkészí­tettek. Ennek célja, hogy a kor­mányzat által támogatható és döntést követően végrehajtható megoldásokat találjanak a fi­nanszírozási válságra, de erre a városi útdíj koncepciója szerin­tük nem alkalmas. Az elkészült elemzésben a BKK rámutatott: jelentős kockázatok vannak a koncepcióban, például az, hogy aránytalanul terheli a külső ke­rületek között rövid utat megte­vő autóst a belvárosba tartó, az utakat és a környezetet jobban donosi kölcsönök egy részének (az összeg után fizetendő kamat­tal együtt) Malév-részvényekké átalakítását 2010 szeptemberé­ben. Ez összesen mintegy 88 mil­liárd forint. A Malév egyébként 2011-ben is kapott állami pénze­ket. A Magyar Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. két lépcsőben emelt tőkét a magyar nemzeti légitár­saságban. Az áprilisi közgyűlé­sen 4,5 milliárd forintról, a má­sodik, 2011. augusztusi közgyű­lésen pedig 18,5 milliárd forint tőkeemelésről döntöttek. Ugyan­akkor tulajdonosi kölcsönt is ka­pott a Malév az elmúlt évben: leg­utóbb a december 29-i kormány- határozat szerint ötmilliárd fo­rintot, előzőleg pedig november­ben 4,2 milliárd forintot. Az idei, a 2012. évi költségvetési törvény­ben a Malévról nevesítve nem esik szó. A sikeresen meghosz- szabbított lízingszerződést a Ma­lév 2001 novemberében írta alá a Los Angeles-i székhelyű, első­sorban repülőgépek lízingelésé­vel foglalkozó ILFC-vel összesen terhelő ingázókhoz képest. Szintén kockázat az alacsony, akár 50 százalék alatti fizetési hajlandóság elérése, mivel a fi­zetés ellenőrizhetetlen, a lakos­ságban pedig jelentős felhábo­rodást válthat ki tömegközleke­dés-fejlesztés és egyéb intézke­dések nélkül. E mellett „lejárat­hatja" a dugódíj koncepcióját és ellehetetlenítené annak beveze­tését is. A BKK hangsúlyozta, nem javaslattételi, hanem ha­táselemzési feladatokat látott el, ennek nyomán a szükséges technológiai háttér nélkül, ilyen típusú, az úthasználattól független díjrendszer mellett a megvalósítást nem javasolták és egy „elkapkodott” útdíjat 18 darab Boeing 737 Next Generation repülőgépre. Az ak­kori közlés szerint a magyar lé­gitársaság operatív lízing formá­jában béreli a gépeket, s a szer­ződés lejáratakor volt lehetőség annak meghosszabbítására. Az első repülőgép szállításakor, 2003-ban az akkori vezérigazga­tó, Váradi József azt mondta, hogy a Malév évi 54-55 millió dollár lízingköltséggel jut a 18 re­pülőgéphez. A kormány a Malé­vet hétfői hatállyal stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette. A tör­vény szerint a kormány ilyen szervezetnek minősítheti azokat a gazdálkodó szervezeteket, ame­lyek adósságainak rendezésé­hez, hitelezőikkel való megegye­zéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek, vagy ki­emelt közérdek fűződik, továbbá amelyeknél kiemelt gazdaságpo­litikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egysé­gesített eljárás szerint történjék. szakmailag nem is támogatnak. Az Index hétfőn megjelent cik­kében azt írta, szerdán tárgyal­ja a kormány Tarlós István ja­vaslatait. A főpolgármester az Index birtokába került levélben a hírportál szerint azt írta, a fő­városnak nincs több pénze, a hiányzó 21 milliárd forintot csak úgy lehet előteremteni, ha jogszabály-módosítással lehető­séget biztosítanak a fővárosnak bevételei növelésére. Erre több lehetőség van, így a kerületek- főváros forrásmegosztás ará­nyainak módosítása úgy, hogy az átcsoportosítást csak tömeg- közlekedésre lehessen költeni, az agglomerációs települések bevonása, a parkolási bevételek átcsoportosítása a fővároshoz, az iparűzési adó emelésének le­hetősége, és a tömegközlekedés 27 százalékos áfájának 5 száza­lékosra csökkentése. Tarlós Ist­ván hétfőn újságíróknak „sú­lyos ötletnek” nevezte a díj be­vezetését, majd hozzátette: „a mai hírek nem a főváros vezeté­sének az álláspontját tükrözik”. A matricás útdíj bevezetésére vonatkozó elképzelés nincs a javaslatok között - hangsúlyoz­ta, hozzátéve, hogy a főváros ál­tal javasolt behajtási díj teljesen más, nem lehet egyenlőségjelet tenni a kettő közé. Újabb kisbolygó Washington. Újabb kisbolygó, a 433 Eros száguld el kedden a Föld mellett, előzőleg pénteken, január 27-én a 2012 BX34 kataló­gusjelű aszteroida robogott el 59 ezer kilométerre bolygónktól. A 433 Eros 26,7 millió kilométerre halad el bolygónk mellett, vagyis az elmúlt 37 év során a legköze­lebb merészkedik a Földhöz. Leg­utóbb 1975-ben volt ekkora kö­zelségben, legközelebb pedig 2056-ban lesz ilyen kis távolság­ra - olvasható a Universe Today csillagászati hírportálon. A 34 ki­lométer átmérőjű aszteroida vi­szonylag fényes, így akár amatőr teleszkópokkal is jól megfigyel­hető lesz február 10-ig, amint az Oroszlán (Leo), Szextáns, majd a Hydra (Északi Vízikígyó) csillag­képeken halad át az éjszakai ég­bolton. A 433 Eros S-típusú aszte­roida, amely elsősorban magné­zium- és vas-szilikátból áll, ebbe a kategóriájába tartozik a kis­bolygók 17 százaléka. Az Erőst 1898. augusztus 13-án fedezte fel Carl Gustav Witt berlini és Auguste Charlois nizzai asztro- nómus. Az 1036 Ganymed után ez a második legnagyobb Föld­súroló kisbolygó. 2000 február­jában a NASA NEAR Shoemaker űrszondája az Eros körüli pályá­ra állt, majd egy évvel később, 2001. február 12-én le is szállt a felszínére. Az egy évi keringés során az űrszonda több műit 160 ezer felvételt készített az asztero­idáról, és százezernél több krá­tert azonosított. A kisbolygón a felszíni gravitációs gyorsulás erősen változó, mivel az Eros alakja hosszan elnyúló, krumpli alakú. A nappali hőmérséklet el­érheti a 100 Celsius-fokot, éjsza­ka pedig -150 Celsius-fok alá es­het. A kisbolygó 5,27 óra alatt fordul meg a forgástengelye kö­rül. Az Eroshoz hasonlatos égi objektumok tanulmányozása be­tekintést nyújt a Naprendszer korai időszakába, valamint segít megismerni az aszteroidák ve­gyi összetételét Hét hónap a kiemelés Róma. Az olasz polgári védelem vezetője szerint legalább hét hó­napot vesz majd igénybe a janu­ár 13-án zátonyra futott Costa Concordia elszállítása, miközben a hajó rakománya a tengert szennyezi. A javult meteorológiai viszonyok újraindították az áldo­zatok keresését A tűzszerészek az óceánjáró falának újabb pont­ját robbantották be húszméteres mélységben. A búvárok a hajó 4. és 5. fedélzetének kabinjait vizs­gálják végig. Eddig 17 halottat ta­láltak, további 16 eltűntet keres­nek. Az oldalán fekvő hajó el­mozdítására pályázatot írnak ki. Az eredményhirdetéstől számít­va 7-10 hónap kell a Costa Concordia eltávolításához - mondta az olasz sajtónak Franco Gabrielli, a polgári védelem veze­tője. A pályázati feltételek és a be­adási határidő még nem ismert. Azt sem tudni, hogy a hajót el- vontatják-e, vagy pedig a helyszí­nen szétszedik és darabokban szállítják majd el. A hajó tizen­hét tartályában levő üzemanyag kiszivattyúzására minden ké­szen áll, a munka azonban szer­da előtt nem kezdődik el. Addig is problémát jelentenek azonban a Costa Concordiából a vízbe szi­várgó tisztítószerek, a főzéshez és a karbantartáshoz használt olajok. Többek között negyven­egy köbméter gépolaj, közel két tonna fagyasztott hasábburgonya és ugyanennyi marhahús kerül­het a tengerbe. Vita az útdíjról BKK: nem alkalmas az útdíj a BKV megmentésére

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom