Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-30 / 25. szám

2012. JANUÁR 30., HÉTFŐ 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Visszatérnek a lovas fakitermelésre Nyíregyháza. Környezetvédel­mi okokból visszatérnek a lo­vas fakitermelésre a Nyíregy­háza melletti, Natura 2000-es Oltalom alatt álló, 370 hektá­ros Sóstói-erdőben. Tölgyfa Gábor, a Nyírerdő Zrt. nyíregyházi erdészetének igazgatója az MTI-nek elmond­ta: az erdőben öt helyen, össze­sen 13 hektáron kezdődnek ál­lománynevelési munkálatok, s a kivágásra kerülő rossz álla­potban lévő, vagy kiszáradt, balesetveszélyessé vált fákat traktor helyett lóval vontatják majd ki a területről. A nagy rönköket egyesével húzzák ki a lovak, míg a kisebbeket, ága­kat és gallyakat könnyen for­duló, kétkerekű kocsikra rak­va vontatják ki az igásállatok- kal. Az igazgató szerint ez a fa- kitermelési mód környezetkí- mélési szempontból előnyös, bár kétségtelenül költségesebb és lassabb. Az erdő felső talajá­nak rétegét ugyanis a lóvonta- tású szállítás nem bolygatja úgy meg, mint a gépi, ráadásul zaj-és károsanyag-kibocsátás sincs. Ez igen fontos - hangsú­lyozta Tölgyfa Gábor - hiszen védeni kell az erdő téli lakóit, madarait, állatait, sőt a kora ta­vasszal érkezőket is, mivel a munkálatok március közepéig tartanak. A Sóstói-erdőt télen hatalmas csapatokba összeve­rődve lakják a vetési varjak és a hozzájuk csapódott csókák. Süvöltő, csíz, csonttollú, nagy őrgébics, sárgafejű királyka és fenyőrigó is ugrál a lombtalan fákon. Rajtuk kívül cinegék, zöldikék, tengelicek, csil-csap füzikék, csicsörkék, fülemü­lék, őszapók, szürke légyka­pók, poszáták, kakukkok, szaj­kók és baglyok fészkelő helye még-az erdő. Őz, mezei nyúl, borz és róka is jellemző lakója a területnek. Az idős fák odva- iban pedig gazdag denevérfau­na él, korai-, törpe-, vízi-, sző­rös karú-, fehértorkú- és szop­rándenevér. S a téli vackaikba húzódó sünök, mocsári teknő­sök, vízisiklók, kockás siklók, tarajos és pettyes gőték, tavi és mocsári békák, illetve va­rangyok álmát sem akarják megzavarni gépek zajával a fa­vágók. És persze vigyázni kell a rovarok, a hőscincér, az orr­szarvúbogár, kis szarvasbo­gár, futrinka és az aranyos bábrabló lakóhelyére is. Rendet tesz az energiaügynökség szabályozás Magyarországon két cég kutat, nincs rájuk panasz Globális szabályozással tehető biztonságossá a nem hagyományos gáz kutatása és termelése az IEA szerint. A hazai elő­írások behatárolják a használható eljárásokat, vegyszereket, még a rob­bantások nagyságát is. B. Horváth Lilla Hamarosan ajánlásokat fogai máz meg a világ gáztermelő or­szágainak a Nemzetközi Energia­ügynökség (IEA) a nem hagyo­mányos gáztermelés szabályozá­sára vonatkozóan. A cél a terület globálisan egységes szabályozá­sa lenne. Az utóbbi években lendületet kapott a korábbiaknál kevésbé hozzáférhető szerkezetben lévő gáz utáni kutatás, Észak Ameri kában már a termelésben is je­lentős eredményeket értek el. A munka során azonban olyan, új technológiákat kellett bevetni, amelyekkel kapcsolatban ko­moly környezeti aggályok is fel­merültek. Az egyik problémát a föld alatti vizes repesztéses, robban tásos eljárások jelentik, a mási kát a föld mélyébe juttatott, az ivóvízbázisokat veszélyeztető vegyszerek. Az aggályok miatt néhány európai országban betiltották, máshol felfüggesztették a nem hagyományos gáz kutatását, tér melését. Magyarország is érin tett a kérdésben. „A Magyar Bá nyászati és Földtani Hivatal (MBFH) támogatja, hogy a sza bályozás előkészítése szaksze­rű legyen és minden veszélyfor­rás vizsgálatára kiterjedjen” - közölte lapunkkal Tamaga Fe­renc, a hivatal elnökhelyettese, fontosnak tartván, hogy az érin­tett lakosság és környezetvédők minden aggályát tudományosan Az utóbbi években lendületet kapott a korábbiaknál kevésbé hozzáférhető szerkezetben lévő gáz utáni kutatás megalapozott vizsgálatok osz­lassák el. Magyarországon a Delcuadra konzorciumnak és a HHE North Kft. nek van nem hagyományos gázkutatási engedélye. Mélyfú­rást egyik sem végez. (A makói árokban indított munkájáról is­mert TXM a korábbi fúrásai nyomán fellelt geotermikus A tight gas olyan hagyományos és nem hagyományos gázelőfor­dulás, ahol a tárolókőzet pó- rustérjögata és áteresztőképes­sége olyan alacsony, hogy csak speciális eljárásokkal, főleg ré- tegrepesztéssel, fokozott haté­konyságú eljárásokkal termel­hető ki a nyersanyag. A hazai nem hagyományos gázelőfordu­energia hasznosítására készül, a Mól feltehetően koncessziós területre vár.) Magyarországon szigorú sza bályai vannak a nem hagyomá­nyos gázzal kapcsolatos mun káknak. Adott társaságnak a műszaki üzemi tervében ismer­tetnie kell a kutatás és termelés során használandó technológiá­lásokat medenceközponti gáz­nak hívják A márgagáz nevet nem használják, mert nem­csak márga, hanem más is lehet a tárolókőzet. Az angol­szász gyakorlatban használt shale gas (palagáz) olyan elő­fordulásokra vonatkozik, ahol a gáz agyagkőzetben, vagy agyagkőzet által bezárt homok­kal és vegyszereket. Arról, hogy végül milyen kutatási és műsza­ki eljárást használhat, a területi­leg illetékes bányakapitányság dönt a hatályos jogszabályok alapján, a vegyszerek alkalmaz hatóságáról, annak feltételeiről vagy tütásáról pedig a területüeg illetékes Környezetvédelmi, Tér mészetvédelmi és Vízügyi Fel kőben tárolódik, és rétegrepesz- téssel szabadítható fel belőle a földgáz. A hazai nem hagyo­mányos előfordulások gáza nem kellően megszilárdult, né­hány millió éves pannóniai ko­rú agyagos kőzetekben találha­tó. Ezekből a rétegek robbantá­sos repesztése nem ígér biztos eredményt ügyelőség szakhatóság, szintén a vonatkozó jogszabályokat km vetve. (Állásfoglalása kitért a vegyszerek beszerzésére, fel- használására, ártalmatlanításá­ra vagy újrafelhasználására is.) Tamaga Ferenctől megtudtuk azt is, a föld alatti robbantáskor használt töltet maximális meny nyisége az Általános robbantási biztonsági szabályzat alapján szá­mítható ki, amely figyelembe ve­szi a robbantás felszíni hatását Mindazonáltal föld alatti robban tással nem történt Magyarorszá gon kőzetrepesztés. A kiadott robbantási engedélyek a béléscső ^lyukasztására, rétegmegnyitás­ra vonatkoztak, ez a kőzetrepesz tés előtti munkafolyamat Eddig az országban 12 ilyen kutat fúr tak le, de sehol sem hoztak fel ipari hasznosításra alkalmas gáz- mennyiséget. Viszont panasz sem érkezett az MBFH-hoz. „Medenceközponti” gázunk van Megújult Túrkeve egészségügyi intézménye Szolnok. Százmillió forintos be­ruházással korszerűsítették Túrkevén az 1950-es évek ele­jén készült orvosi rendelőt; a munkák elvégzéséhez az ön- kormányzat sikeres pályázata révén európai uniós pénzügyi forrásból 68,6 millió forintos tá­mogatást kapott - mondta el Nyitrai Rita, a polgármesteri hi­vatal munkatársa az MTI-nek. A minőségi egészségügyi szol­gáltatás megteremtéséhez to­vábbi 30 millió forintot az önkor­mányzat saját pénzéből és lakos­sági hozzájárulásból teremtettek elő, így a pályázati ütemmel egy időben, több tervezett felújítás is megvalósulhatott - tette hoz­zá. A kisváros Széchenyi utcá­jának képét megszépítő rendelő­ben többek között akadálymen­tes feljárót, vakvezető sávot, foto- cellás ajtókat és egy 132 négy­zetméteres várótermet építettek ki. Az épület minden helyiségét új bútorokkal rendezték be. A háziorvosok és a fogorvosok új munkaállomást kaptak, ame­lyek biztonságos működését egy szerver biztosítja. A háziorvosok által használható új generációs egészségügyi orvosmedikai szoftverbe beépítették a beteg- irányító rendszert is. A teljes kö­rű akadálymentesítés fontos ele­meként a nagyothalló beteg és az orvosa közötti beszélgetést mobil indukciós hurok könnyíti meg. Az épületben történő eliga­zodást kontrasztos, tapintható, Braille-írással ellátott térkép és egyéb feliratok segítik. Az épü­let üzemeltetésének műszaki új­donsága, hogy a használati me­leg vizet alternatív energiafor­rásként egy napkollektoros köz­ponti rendszer biztosítja. Nyolcezer hallgatója van a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek Budapest. Nyolcezer hallgatója van jelenleg a január 1-jén lét­rejött Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek (NKE) - közölte Patyi András, a budapesti ok­tatási intézmény rektora pén­teken a fővárosban tartott saj­tótájékoztatón. Az új intéz­mény a Zrínyi Miklós Nemzet- védelmi Egyetem, a Rendőr- tiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazga­tás-tudományi Karának jog­utódjaként, azok összevonásá­val jött létre. Az öt évre, 2016 végéig kinevezett rektor az egyetem nyílt napján elmond­ta: az idén szeptembertől ösz- szesen mintegy ezer, államilag finanszírozott helyet tudnak majd biztosítani a jelentkezők­nek, akik alapfokú és mester­fokú képzésben vehetnek részt, valamint az intézmény két doktori iskolával is rendel­kezik. Az új egyetemnek vala­mivel több mint 800 alkalma­zottja van, az intézmény mint­egy 6,5 milliárd forintból gaz­dálkodik évente. A működési költség egyébként kevesebb, mint amennyiből a három jog­előd összesen gazdálkodott - fűzte hozzá Patyi András. A kormány várhatóan február elején dönt az új egyetem át­költözéséről a volt Ludovika épületegyüttesébe, amelynek egy részében jelenleg a Ma­gyar Természettudományi Mú­zeum működik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom