Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-27 / 23. szám

2012. JANUÁR 27., PÉNTEK SPORTTÜKÖR SPORTTURMIX Csoportkört zárnak az amatőrök TEREM LABDARÚGÁS. A Salgótarjáni Városi Sportcsarnokban pénteken a profik középdöntőivel, illetve az amatőrök csoportkörének záró for­dulójával folytatódik a megyeszék­hely hagyományos téli teremlab­darúgó bajnokságának idei küzde­lemsorozata, míg a Szlivka László- emléktorna keretében újabb két serdülőmérkőzést rendeznek. A program. Január 27. péntek, 15 óm- Dornyay - Arany (Szlivka László-emléktorna). 15.30 óra: Speciál-X - Woodcentrál (profi kö­zépdöntő). 16.20 óra; Mont-Inox - Rózsaszín Párduc (amatőr cso­portmérkőzés). 17.10 óra; Gagarin - Kodály (Szlivka László-emlék­torna). 17.45 óra: ForGoMeter - FRSZ (amatőr csoportmérkőzés). 18.30 óra; Fort-Bau Therm - Tank­ina Bau (profi középdöntő). Apa és fia nyert asztalitenisz. A helyieken kívül, Rétság, jSzécsény és a szlovákiai Csalomia csapatai részvételével rendezték meg a napokban a Cserhát Takarék Szövetkezet által kiírt DC asztalitenisz versenyt Ba­lassagyarmaton. A kétfős csapa­tok három csoportban mérkőztek egymással, melyek első helyezett­jei kerültek a döntőbe. A fináléban a Balassagyarmati Dózsa DSE- Gúla Vasker együttesét képviselő Vankó Attila-Vankó Máté „apa-fia” páros minden találkozóját meg­nyerve végzett az első helyen, meg­előzve a Bander Attila- Páris Ác- him (Bgy. Dózsa DSE-Cserhát Ta­karék), valamint a Gyenes Gyula-Mártha Zoltán (Bgy. Dózsa DSE-Gúla Vasker) duókat. Három győri jelölt kézilabda. A Győri Audi ETO KC női csapatából hárman is jelöltek a Nemzetközi Kézilabda Szövetség (IHF) Év játékosa szavazásán. A legjobb öt közé bekerült a norvég kapus Katrine Lunde Flaraldsen, honfitársa, a beálló Heidi Löké, va­lamint a szerb átlövő, Andrea Lekics. Az IHF honlapján olvasha­tó, hogy mellettük a Metz francia irányítója, Allison Pineau, vala­mint a Krim Ljubljana horvát átlö­vője, Andrea Penezic van ott a je­löltek között. A férfiaknál az olim­piai, világ- és Európa-bajnok fran­cia válogatottat hárman képvise­lik: Luc Abalo, Nikola Karabatic és Thierry Omeyer mellett a cseh Filip Jícha és a dán Mikkel Hansen van versenyben a címért A jelöl­tekre február 27-ig lehet szavazni a nemzetközi szövetség honlapján. Ez a szint még (nagyon) magas kosárlabda Magyar Kupa, férfiak, negyeddöntő Konecranes-Salgótarjánl KSE - Falco-Szova KC Szombathely 53-96 (3-23,21-23,16-24,13-26) Salgótarjáni Városi Sportcsarnok, 700 néző, vezette: Földházi, Po­zsonyi, Sallai. Salgótarján: Surmann P. 6, Sebők 5, Gorszkij ó, Hartvich 9, Godena 2. Csere: Kocsis 11, Surmann G. 5, Likár 4, Kiss K. 3, Szabó Z. 2. Edzó': Dániel Tamás. Szombathely: Simon L. 7/3, TIMBERLAKE 15, WILL 13/9, Szabó Zs. 9/3, Pantelics 6. Csere: JANCSIKIN 23/6, SZANATI11, Harazln 8, Nárai 2, Jarosevits, Mol­nár B. 2. Edző: Bencze Tamás. Az eredmény alakulása. 4. perc: 0-7,8. perc: 2-17,14. perc: 14-27,18. perc: 20-41,24. perc: 31-51, 28. perc: 32-62, 34. perc: 45-82, 38. perc: 51-91. Kipontozódott: Godena (26.), Nárai (38.). Az esélyeknek megfelelően kezdettől fogva az élvonal máso­dikja diktálta a szerda esti MK- nyolcaddöntő tempóját, a rend­kívül bátortalanul játszó Hepp Kupa-győztes SKSE mindössze a 7. percben, 0-11-es állásnál sze­rezte meg első kétpontosát, amit a kisszünetig további egyetlen hazai büntetőgól követett. Bár tá­madásban többnyire szépen já­ratták a labdát, s megfelelő dobó­helyzeteket alakítottak ki, a befe­jezéseket rendre elügyetlenked- ték a tarjániak, akiknek a statisz­tikai lapján tízpercnyi játék után 1/17-es (6%-os!) mezőnymutató mellett hat labdaeladás díszel­gett. Az Atomerőmű múlt szom­bati földbe döngölése alkalmával mutatott csúcsformájuktól azért messze járó szombathelyiek a három rendkívül mázlis találat­tal bemutatkozó szerb Jancsikin vezetésével ezzel szemben egé­szen könnyedén termelték a ko­sarakat, s az első felvonás végé­re teljesen megérdemelten tettek szert húszpontos vezetésre (3-23). A második negyedben azután már egy jóval bátrabban és pontosabban játszó hazai csa­patot láthatott a viszonylag szép­számú, ám - ki tudja miért - csu­pán tessék-lássék „szurkolgató” közönség. Különösen a nagyszü­netig tizenegy pontot összeszor­goskodó Kocsis Tamás szívta föl magát, de Gorszkij és Godena is hasznosan kosárlabdázott ekkor­tájt. A mindössze egyetlen árva gólt érő átadást jegyző Surmann Péter ugyanakkor továbbra sem tudta a tőle megszokott hatékony irányítójátékot produkálni, így a vendéglátók leginkább egyéni akciókból voltak eredményesek. A túloldalon Jancsikin mellé el­sősorban a lendületes Szanati zárkózott fel, de a helyi népszerű­ségi lista legvégén helyet foglaló Szabó Zsolt-Djordje Pantelics duó is meg-megvillan- totta az est nagyobb részében jól rejtege­tett klasszisát. A szombathelyiek nyű­gösködő sztárjaitól is kevesebb szimpatizánst szerzett viszont magának a mér­kőzés három sípmestere, akik sok-sok vitatható ítéletük meg­koronázásaként a gyengélkedé­sük okát firtató Dániel Tamás­nak is „befújtak” egy technikait. Játékvezetői nyomás ide vagy oda, ha nincs Will dudaszó pilla­natában esett távoli kosara, a má­sodik játékrészt akár meg is nyerhették volna a feljavuló házi­könyökös nyomán a parketten lan­doló Surmann Gábor színészke­désért, a (nem csak) szerinte nem teljesen megalapozott ítéletet he­vesen vitató Godena pedig rekla­málásért kapott technikai hibát, amivel ráadásul utóbbi ki is pon­tozódott. A látottakhoz úgy isten- igazából először „hozzászó­ló” hazai drukkerek szá­mára ugyan némi elégtételt jelenthe­tett, hogy Simon László és Wül mind a négy megítélt büntetőt elrontotta, mindez azonban nem helyet foglaló játékos és stábtag a parkettre vágtatott. Bár az esemé­nyek fölötti irányítást immár telje­sen elveszítő játékvezetők meg­próbálták salamoni döntéssel rö­vidre zárni a csetepatét, a hazai kispadnak (amelynek területét egyébként senki sem hagyta el) „kiutalt” sportszerűtlenségi hiba, valamint az engedély nélkül pá­lyára özönlő szombathelyi játéko­sok ügyében hozott „felmentő ha­tározat” nem biztos - de akár azt is mondhatnánk, hogy biztosan nem - állná ki a szabálykönyv pró­báját A tulajdonképpen megyei szintű bíráskodás mellett leját­szott, alacsony színvonalú, s nem is túl hangulatos találkozót végül jó hajrájának és a házigazdák ki­fulladásának köszönhetően több mint negyvenpontos különbséggel nyerte meg a Falco KC, , amely így a papír­gazdák, mindazonáltal a legfon­tosabb kérdések a nagyszünetre már kétségkívül eldőltek (24-46). így az Albacomp elleni hétvé­gi szuperrangadóra készülő szombathelyi gárda mestere, Bencze Tamás a „szabadna- fl pos” Kálmán László kivételé­vel a folytatásban minden játé­kosának lehetőséget adhatott, húsz pont körüli vezetésükből még felforgatott összeállítás­ban sem sokat engedtek a vendégek. A harmadik pe­riódus derekán azután az ■> addig sem éppen fe- * szültségmentes talál­kozón pillanatok alatt * újra felforrtak az indulatok, amikor egy szombathelyi I Tarjáni részről egyedül Kocsis Tamás jutott tíz pont fölé a fölényes vendégsikerrel záruló ku pata Iá I közön iotő: hűvösi csaba fii * változtatott azon a té- ' nyen, hogy a folytatás­ban immár harminc egy­ségnyire duzzadt a szép csendben egy 16-2-es rész­hajrát kivágó vasiak előnye (40-70). Ennek ellenére a végső tíz percre is maradt még némi izgalom, miután a Surmann Gábort durván fa­ultoló és ezért a sértett fél ál­tal meglehetős vehemenciá­val felelősségre vont Harazin védelmében szinte valamennyi, a vendégkispadon formának megfelelően könnye­dén biztosította helyét a Magyar Kupa legjobb nyolc csapata között. Az egyetlen pillanatra sem volt kétséges, hogy melyik gárda nyeri meg a szerda esti kupatalálkozót, ám abban, hogy a szombathelyiek végül több mint negyven ponttal ütötték ki a házigazdákat, a rop­pant gyenge napot kifogó, ítéletei többségével a „kiscsapatot” sújtó sí­postrió keze is jócskán benne volt Természetesen az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy Kocsis Tamá­sék jó tízperces késéssel „érkeztek meg” a mérkőzésbe, majd két ki­egyenlítettebb negyed után a végjá­tékra jócskán el is fáradtak a más tempóhoz szokott piros-feketék. Ha­bár sokan ettől többre, jobbra szá­mítottak a másodosztály csúcsát megcélzó tarjániaktól, bekelllámi, hogy az élvonal egyik bajnokesé­lyes alakulatával még az ország leg jobb amatőr csapata sem említhe­tő egy lapon... Dániel Tamás: - Nagyon saj­nálom, hogy három enervált, szakmailag felkészületlen játék­vezető elrontotta a két csapat mérkőzését, a szurkolók szóra­kozását. Ha becsülettel elvégez­ték volna munkájukat, akkor játszhattunk volna egy jó mérkő­zést, mondjuk 23 pontos szom­bathelyi sikerrel. Nem így lett, s leginkább annak örülök, hogy mindkét gárda sérülésmentesen van túl ezen az ámokfutáson. Bencze Tamás: - Célunkat el­értük, a nyolc között vagyunk és szerencsére nem is sérült meg senki. További eredmények: Jászberé­nyi KSE - Marso-Vagép Nyíregy­háza KK 86-68 (továbbjutott: a Jászberény, kettős győzelemmel, 161 -141-es összesítéssel), Kecske­méti KSE - Fortress-Lami-Véd Körmend 61-57 (tj.: a Körmend, 149-140-es összesítéssel), Naturtex-SZTE-Szedeák - Atom­erőmű SE 87-66 (tj.: az Atomerő­mű SE, 160- 148-as összesítéssel), Kanizsa KK-DKG-EAST - Kis-Rá- ba menti Takarék-Soproni KC 74-107 (tj.: a Sopron), Kaposvári KK - Pécsi VSK-Pannonpower 94-89 (tj.: a Kaposvári KK, kettős győzelemmel, 179-172-es összesí­téssel), Albacomp Fehérvár - Zalakerámia-ZTE KK 91-67 (tj.: az Albacomp Fehérvár, kettős győzelemmel, 168-138-as összesí­téssel). A Factum Sport Debrecen - Szolnoki Olaj KK párharc mérkőzéseit a szolnokiak nemzetközi kupasze­replése miatt februárra halasz­tották. Külföldön is remekül szerepeltek röplabda. A 2011-es évben az MRSZ Szakmai Kollégiuma úgy döntött, hogy az év legjobb női utánpótlás strandröplabda páro­sa Ancsin Kitti és Lakatos Enikő. Két sugárzó, életvidám hölgy, akik nem csak itthon, de külföld­ön is remekül szerepeltek. Ve­lük beszélgettünk.- Ob-másodikok lettetek, de emellett voltatok ifjúsági világbaj­nokságon és Európa-bajnoksá- gon is. Hogyan jutottatok ki? Ancsin Kitti: - Édesanyám so­kat tett ezért. Mivel utánpótlás­ban mindig elsők lettünk, min­den fordulóban, így a szüléink összebeszéltek, hogy ha már ilyen jól megy, akkor mi lenne, ha kimennénk. Sok áldozatot hoztak. Rajtuk kívül segített a szövetség is, kaptunk tőlük ru­hákat, edzéscuccokat, de nagy­részt a szüléink finanszírozták. Horvátországban volt az Európa- bajnokság és Izraelben a vb.- Milyen volt kinn? A. K.: - Mindkettő nagyon jó volt. Izraelben picit több időt töl­töttünk. Ott bejutottunk a főtáb­lára, 13. helyezést értünk el. Hor­vátországban egyenes kiesés volt, ott egy meccset elvesztet­tünk, egyet pedig megnyertünk. Ennek ellenére nagyon jó volt, mert rengeteget tanultunk belő­le, és jól is éreztük magunkat. Lakatos Enikő: - Sokkal má- sabb külföldön játszani, mint Magyarországon. Olyan volt, mintha ez a sport teljesen más lenne külföldön, mint itthon.- Mióta játszotok együtt? A. K: - A BSE-ben csapattársak voltunk teremröplabdában. Négy­öt évvel ezelőtt egyszer-kétszer strandon is elindultunk, de aztán Enikő átigazolt a Vasasba, én pe­dig Újpestre mentem, emiatt egy ideig megszakadt a kapcsolat. Ak­koriban Kis Vikivel voltam pár­ban, vele indultam. L. E.: - Tavaly játszottunk elő­ször együtt, mert előtte mindket­ten lesérültünk, nekem is és a Kittinek is a térde ment ki. De mielőtt ez megtörtént pont előt­te beszéltük meg, hogy mostan­tól együtt fogunk indulni. Majd jött a sérülés, és emiatt azon a nyáron nem indulhattunk így gyakorlatilag.- A rövid idő ellenére mégis si­került jól összeszoknotok, nyerő páros lettetek. A. K: - Igazából mi mindig is nagyon jóban voltunk, úgymond kiegészítjük egymást. Pályán kí­vül is jóban vagyunk, valószínű­leg ezért nagy az összhang.- Mik a terveitek? L. E.: - Biztos vagyok benne, hogy együtt fogunk edzeni idén is. Mikor vége van a teremröpinek, és lehet menni a strand homokjára, mi azonnal megyünk. A. K: - Az, hogy ki tudunk-e majd menni külföldre megint, az tényleg már csak a pénzen fog múlni. Már az eddigi szülői finan­szírozás is nagyon sok volt, nem tudom lesz-e rá megint keret. Az viszont biztos, hogy a magyar tor­nákon indulni fogunk. Nagyon ko­molyan gondoljuk Enikővel, még akár a teremröpit is abbahagy­nánk, ha azon múlna. Simon Ádám a Barinál labdarúgás. Simon Ádám, a Palermo 22. életévében járó focistája egyelőre el­hagyja a Serie A-t, az olasz első osz­tályt, és Palermóból nyárig kölcsönbe a másodosztályú Bari csapatához igazol. A játékos, aki a Salgó Öblös-Faipar SC csapatában kezdte a pályafutá­sát elmondta, biztos volt abban, hogy a Palermo kölcsön fogja adni, a klub pedig remek viszonyban van a Barival. „Mivel egyesületem Olaszországba akart csak engedni, hogy szem előtt maradjak, kézenfekvő volt a Serie B-s ajánlat. Mit mondjak, nem ideális az, ami­kor á játékos új kö­zegbe kerül, de iz­gulni nem izgulok, elfogadom a szituá­ciót. Mi több, meg­próbálom kihasz­nálni ezt a lehetősé­get. Nem akarom túldramatizálni, de pályafutásom talán legfontosabb fél éve előtt állok.” Simont a Hala­dástól 2011. június 8-án igazolta le a Palermo, de hamar megsérült, a felépülése után há­romszor ülhetett a kispadon, de pályára csak a Primavera együttesben lépett. Új csapata, a Bari jelenleg tizenharmadik a Serie B-ben. Simon Ádám

Next

/
Oldalképek
Tartalom