Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-26 / 22. szám

4 2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE (Folytatás az 1. oldalról.) Azon túl, hogy ez milyen károkat okoz, az elsődlegesen tapasztal­ható tünet a bőrirritáció, -allergia, -szárazság. A kozmetikai ipar je­lentős forgalmat bonyolít a világ minden pontján, így természetes, hogy az összetevők miatti ellen­kampányokat sokszor csírájában elfojtják. Cikkünk megírásához dr. Ró­zsa Sándor, egyetemi tanár és kémikus Testápoló kislexikon című könyvét vettük segítségül, amelyet bátran olvashatnak azok is, akik szeretnének elmé­lyedni a témában. A gyári kré­mek összetevői általában a kö­vetkezők: víz krémalap (zsír­komponens), emulgeátor, sűrí­tő, hatóanyag, illatanyag, tartó­sító, segédanyagok, zsírok, olajok, viaszok, zsírszerű anya­gok, kőolajszármazékok. Tipi­kus krémalapok: növényi ola­jok, lanolin, vazelin, sztearin. Az emulgeátorok java része szinte­tikus (például gliceril-, szor- bitán-, PEG-származékok), de vannak természetes emulgeáto­rok is (például a lecitinek). A sű- rítők kemény zsírok, viaszok, melyek a készítmény állagát (ke­ménységét) adják, például ka­kaóvaj, cetzsírpótló, gliceridek, zsíralkoholok. Az illatanyagok az illóolajok, parfümök, melyek elfedik a krém alapszagát, kelle­mesen illatosítják a bőrt. Ezeket gyakran oldódáskönnyítővel vi­szik a krémbe. A tartósítok meg­akadályozzák a krém romlását. A szintetikus baktériumölők és avasodásgátlók gyakran megter­helik, izgatják a bőrt, és allergi­át is okozhatnak. A segédanya­gok például savfokszabályzók, stabilizátorok, gélképzők, oldó­dáskönnyítők, oldószerek, a ké­szítményt nedvesen tartó anya­gok (glicerin, szorbit). Néhány évtizede még szap­pannal mostak hajat az embe­rek, és elégedettek voltak az eredménnyel, de mára igen so­kan használnak a samponokon kívül, hajfestéket, hajfixálót, haj­zselét, hullámosítót. A hajsam­ponok fő alkotórészei a mosóaktív anyagok (tenzidek), ezenkívül sűrítőket, emulgeátorokat, visszazsírozó- kat, hatóanyagokat, opálosító­Veszélyes kozmetikumok - Mit rejt a tégely? Ma már több tucat kozmetikai szer közül választhatunk, azt azonban mindig szem előtt kell tartanunk, hogy saját bőrtípusunknak mi a legjobb kát, antisztatikus anyagokat, szí­nezékeket, illatanyagokat, stabi- lizátorokat, tartósítókat és vizet tartalmaznak. A mesterséges mosóaktív anyagok gyakran nem kívánt káros melléktermé­keiről pedig talán maguk a sam­pongyártók sem tudnak. így for­dul elő, hogy a szulfátos alap- tenzidek gyártásakor rákkeltő dioxán marad a készítmények­ben. A samponok gyakori alap­anyaga még egy enyhébb tenzid, a nátrium-lauril-éter-szulfát, amelynek kozmetikai elnevezé­se sodium laureth sulfate, ame­lyet a vegyiparban texapon né­ven találni. Mivel olcsó, majd­nem minden samponban benne van, kivétel a natúr kozmetiku­mokban. Ám a bőrgyógyászok szerint ez is túlságosan agresz­szív, a hajszálakat teljesen lecsu­paszítja és csökkenti a haj ter­mészetes öntisztuló képességét. Egyre többször kell hajat mosni, -a sampongyártók örömére. A szulfát típusú tenzidek irritálják legnagyobb mértékben a bőrt, szabályosan reakcióba lépnek vele. A szerek által okozott szá­rító hatást azonban balzsamok­kal, hajkondícionállókkal lehet a legjobban kompenzálni, ame­lyet előszeretettel ajánlanak a sampon mellé. Ezek filmképző anyagai vékony rétegben tapad­nak a hajra, hasonlítanak a ru­haöblítőkre. A fogkrémeknél kü­lön ki kell emelni a fluoridokat, a vegyipar sikeres hulladékérté­kesítő vállalkozását. Ami a bőr­nél és hajnál is elmondható, itt is érvényes: kívülről nem lehet a fogakat befolyásolni. A legjobb fogtisztítás még mindig a rágás - a rostos, nyers gyümölcsök, ga­bonák rágása. Fogtisztító szer­ként csak egyetlen komponens­re van szükségünk: egy kevés dörzsanyagra. A dezodor lehet folyadék, aeroszol, spray, krém, zselé és stift, mindegyikbe oldó­szereket, hajtógázokat, gélkép­zőket, kemény viaszokat és még szagtalanítókat, izzadás- gátlókat, tartósítókat, illatanya­gokat dolgoznak be és nem utol­sósorban alumíniumsókat, ame­lyek beszűkítik a verejtékcsator­nákat. Az izzadást teljesen meg­akadályozni nem tudják, ám gyulladást és allergiát válthat­nak ki. Az izzadás a testhőmér­séklet fontos szabályozója, az iz­zadtsággal anyagcseretermékek is távoznak. Ebbe a folyamatba nem szabad beleavatkozni. A körömlakkok toluol-szulfo- namid műgyantát, halogénve- gyületeket, aromás aminokat, oxibenzont, sztirolt, akrilátokat Érdekességként említhető az anti-aging krémek öregítő ha­tása. A gyártók olcsóbb - az egyébként világszerte teljesen el­fogadott - ionizáló besugárzást használják tartósításra, pedig a parabén-féle tartósítószerek nemcsak irritálhatnak, de a nap sugaraival érintkezve gyorsítják a bőrsejtek öregedését. tartalmaznak - mind-mind problémás anyag, veszélyes hul- ladékgyűj temény. Mivel az allergiás esetek szá­ma is folyamatosan növekszik, a megyei helyzetről dr. Tranker Margit, a Szent Lázár Megyei Kórház bőrgyógyász kozme- tológus főorvosa tájékoztatta la­punkat:- A bőrgyógyászati szakren­deléseket látogató betegek kö­rülbelül 10-20 százaléka szen­ved allergiás bőrgyulladástól, de tény, hogy ez a szám évről évre emelkedik. A leggyakoribb al­lergiát a lanolin váltja ki, amely megtalálható szappanokban, mint babaszappan, tusfürdők­ben és hintőporokban is. Irritá- ciót, érzékenységet vált ki, főleg sérült bőrfelületen. Az allergiát kiváltható összetevők között használnak még tartósítószere­ket köztük a parabént, metil- parabént és ide tartozik a tarto­zik a formalin, amely megtalál­ható samponokban, bőrkrémek­ben, fogkrémekben, de veszé­lyesek lehetnek az illatanyagok is. Uniós szabály alapján kozme­tikumokban a szabad formalde­hid koncentrációja - rúzsokban, dezodorokban fordul elő - nem haladhatja meg a 0,2 százalékot, míg szájhigiénés készítmények­ben 0,1 százalék alatt engedé­lyezett. A formaldehid gyantája, amely a tosilamid körömlak­kok, műkörmök alkotórésze. A fent felsorolt összetevők mind allergiás bőrgyulladást, ekcé- más kiütéseket, pigmenthiányt vagy májfoltokat okozhatnak. Az allergiának vannak korai re­akciói, amelyek azonnali kiütést eredményeznek, és vannak a késői reakciók, amelyek közé például az ekcémák is tartoz­nak. Ezek hosszabb, több hét, il­letve hónap használat után ala­kulnak ki - mondta el lapunk­nak a kozmetológus főorvos, majd hozzátette: - Ahhoz, hogy valaki komolyabb betegséget,' például rákot kapjon, ahhoz igen nagy koncentrációban kel­lene a szervezetbe juttatni eze­ket az anyagokat, de akkor is csak több évi használat után ala­kulhat ki, mivel az ép (sérülés- mentes) bőr felszínéről ezek kis százalékban szívódnak föl. GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Gyöngyös. Sokak számára e cím tényként jelent meg, s je­lenik meg a mai napig is, hi­szen a nyelvvizsgával kellett megküzdeni a diplomáért. Számos érintettje van az Or­szággyűlés által elfogadott nemzeti felsőoktatásról szóló törvény nyelvvizsga-követel­mény teljesítése alóli mentes­séggel kapcsolatos paragrafu­sának. Azon hallgatók, akik bár sikeres záróvizsgát tettek, de a képzési és kimeneti köve­telményekben az oklevél ki­adásának feltételéül meghatá­rozott nyelvvizsgával nem rendelkeztek, nem kaphatták Nyelvvizsga vs diploma meg oklevelüket. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) élve a törvény nyújtotta lehe­tőségekkel az ő helyzetüket szeretné megkönnyíteni. A 2012. szeptember 1-jétől ha­tályos bekezdés alapján a nyelv­vizsga-követelmény teljesítése alól képzési szintre, szakra, tago­zatra és finanszírozási formára való tekintet nélkül mentesülhet a KRF azon hallgatója, vagy volt hallgatója, aki számára az okle­vél kiadásának követelménye­ként a képzési és kimeneti köve­telmény jogszabály alapján álta­lános nyelvvizsgát (ide értve azt az esetet is, ha a nyelvi követel­mény államilag elismert leg­alább középfokú C típusú szak­nyelvi vagy felsőfokú C típusú általános nyelvvizsga) ír elő, és a sikeres záróvizsga napjától szá­mított három éven belül nem tudta bemutatni a bizonyítvá­nyát. Az oklevél megszerzésé­nek egyetlen feltétele a főiskola által szervezett külön nyelvi vizsga teljesítése. Az intézményi nyelvi vizsgá­val kapcsolatosan hallgatói fó­rumon tájékozódhatnak az ér­deklődők január 28-án, szom­baton délelőtt 10 órakor a főis­kolán (Gyöngyös, Mátrai út 36.) A nyelvi vizsgára való felkészü­léshez az érintettek a főiskola államilag támogatott (állami ösztöndíjas és állami részösz­töndíjas) képzései között is ta­lálnak segítséget. A felsőfokú szakképzések tanterve szerinti nyelvi képzés keretében a leen­dő hallgatóknak, a nyelvi vizs­gázni szándékozóknak, lehető­ségük nyílik a nyelvi vizsgára történő felkészülésre, emellett korábbi tanulmányaik beszámí­tásával rövidített képzés kere­tében újabb szakképzettséget biztosító OKJ-s bizonyítványt is szerezhetnek. A felsőfokú szak­képzésekre február 15-ig lehet jelentkezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom