Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-26 / 22. szám
4 2012. JANUÁR 26., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE (Folytatás az 1. oldalról.) Azon túl, hogy ez milyen károkat okoz, az elsődlegesen tapasztalható tünet a bőrirritáció, -allergia, -szárazság. A kozmetikai ipar jelentős forgalmat bonyolít a világ minden pontján, így természetes, hogy az összetevők miatti ellenkampányokat sokszor csírájában elfojtják. Cikkünk megírásához dr. Rózsa Sándor, egyetemi tanár és kémikus Testápoló kislexikon című könyvét vettük segítségül, amelyet bátran olvashatnak azok is, akik szeretnének elmélyedni a témában. A gyári krémek összetevői általában a következők: víz krémalap (zsírkomponens), emulgeátor, sűrítő, hatóanyag, illatanyag, tartósító, segédanyagok, zsírok, olajok, viaszok, zsírszerű anyagok, kőolajszármazékok. Tipikus krémalapok: növényi olajok, lanolin, vazelin, sztearin. Az emulgeátorok java része szintetikus (például gliceril-, szor- bitán-, PEG-származékok), de vannak természetes emulgeátorok is (például a lecitinek). A sű- rítők kemény zsírok, viaszok, melyek a készítmény állagát (keménységét) adják, például kakaóvaj, cetzsírpótló, gliceridek, zsíralkoholok. Az illatanyagok az illóolajok, parfümök, melyek elfedik a krém alapszagát, kellemesen illatosítják a bőrt. Ezeket gyakran oldódáskönnyítővel viszik a krémbe. A tartósítok megakadályozzák a krém romlását. A szintetikus baktériumölők és avasodásgátlók gyakran megterhelik, izgatják a bőrt, és allergiát is okozhatnak. A segédanyagok például savfokszabályzók, stabilizátorok, gélképzők, oldódáskönnyítők, oldószerek, a készítményt nedvesen tartó anyagok (glicerin, szorbit). Néhány évtizede még szappannal mostak hajat az emberek, és elégedettek voltak az eredménnyel, de mára igen sokan használnak a samponokon kívül, hajfestéket, hajfixálót, hajzselét, hullámosítót. A hajsamponok fő alkotórészei a mosóaktív anyagok (tenzidek), ezenkívül sűrítőket, emulgeátorokat, visszazsírozó- kat, hatóanyagokat, opálosítóVeszélyes kozmetikumok - Mit rejt a tégely? Ma már több tucat kozmetikai szer közül választhatunk, azt azonban mindig szem előtt kell tartanunk, hogy saját bőrtípusunknak mi a legjobb kát, antisztatikus anyagokat, színezékeket, illatanyagokat, stabi- lizátorokat, tartósítókat és vizet tartalmaznak. A mesterséges mosóaktív anyagok gyakran nem kívánt káros melléktermékeiről pedig talán maguk a sampongyártók sem tudnak. így fordul elő, hogy a szulfátos alap- tenzidek gyártásakor rákkeltő dioxán marad a készítményekben. A samponok gyakori alapanyaga még egy enyhébb tenzid, a nátrium-lauril-éter-szulfát, amelynek kozmetikai elnevezése sodium laureth sulfate, amelyet a vegyiparban texapon néven találni. Mivel olcsó, majdnem minden samponban benne van, kivétel a natúr kozmetikumokban. Ám a bőrgyógyászok szerint ez is túlságosan agreszszív, a hajszálakat teljesen lecsupaszítja és csökkenti a haj természetes öntisztuló képességét. Egyre többször kell hajat mosni, -a sampongyártók örömére. A szulfát típusú tenzidek irritálják legnagyobb mértékben a bőrt, szabályosan reakcióba lépnek vele. A szerek által okozott szárító hatást azonban balzsamokkal, hajkondícionállókkal lehet a legjobban kompenzálni, amelyet előszeretettel ajánlanak a sampon mellé. Ezek filmképző anyagai vékony rétegben tapadnak a hajra, hasonlítanak a ruhaöblítőkre. A fogkrémeknél külön ki kell emelni a fluoridokat, a vegyipar sikeres hulladékértékesítő vállalkozását. Ami a bőrnél és hajnál is elmondható, itt is érvényes: kívülről nem lehet a fogakat befolyásolni. A legjobb fogtisztítás még mindig a rágás - a rostos, nyers gyümölcsök, gabonák rágása. Fogtisztító szerként csak egyetlen komponensre van szükségünk: egy kevés dörzsanyagra. A dezodor lehet folyadék, aeroszol, spray, krém, zselé és stift, mindegyikbe oldószereket, hajtógázokat, gélképzőket, kemény viaszokat és még szagtalanítókat, izzadás- gátlókat, tartósítókat, illatanyagokat dolgoznak be és nem utolsósorban alumíniumsókat, amelyek beszűkítik a verejtékcsatornákat. Az izzadást teljesen megakadályozni nem tudják, ám gyulladást és allergiát válthatnak ki. Az izzadás a testhőmérséklet fontos szabályozója, az izzadtsággal anyagcseretermékek is távoznak. Ebbe a folyamatba nem szabad beleavatkozni. A körömlakkok toluol-szulfo- namid műgyantát, halogénve- gyületeket, aromás aminokat, oxibenzont, sztirolt, akrilátokat Érdekességként említhető az anti-aging krémek öregítő hatása. A gyártók olcsóbb - az egyébként világszerte teljesen elfogadott - ionizáló besugárzást használják tartósításra, pedig a parabén-féle tartósítószerek nemcsak irritálhatnak, de a nap sugaraival érintkezve gyorsítják a bőrsejtek öregedését. tartalmaznak - mind-mind problémás anyag, veszélyes hul- ladékgyűj temény. Mivel az allergiás esetek száma is folyamatosan növekszik, a megyei helyzetről dr. Tranker Margit, a Szent Lázár Megyei Kórház bőrgyógyász kozme- tológus főorvosa tájékoztatta lapunkat:- A bőrgyógyászati szakrendeléseket látogató betegek körülbelül 10-20 százaléka szenved allergiás bőrgyulladástól, de tény, hogy ez a szám évről évre emelkedik. A leggyakoribb allergiát a lanolin váltja ki, amely megtalálható szappanokban, mint babaszappan, tusfürdőkben és hintőporokban is. Irritá- ciót, érzékenységet vált ki, főleg sérült bőrfelületen. Az allergiát kiváltható összetevők között használnak még tartósítószereket köztük a parabént, metil- parabént és ide tartozik a tartozik a formalin, amely megtalálható samponokban, bőrkrémekben, fogkrémekben, de veszélyesek lehetnek az illatanyagok is. Uniós szabály alapján kozmetikumokban a szabad formaldehid koncentrációja - rúzsokban, dezodorokban fordul elő - nem haladhatja meg a 0,2 százalékot, míg szájhigiénés készítményekben 0,1 százalék alatt engedélyezett. A formaldehid gyantája, amely a tosilamid körömlakkok, műkörmök alkotórésze. A fent felsorolt összetevők mind allergiás bőrgyulladást, ekcé- más kiütéseket, pigmenthiányt vagy májfoltokat okozhatnak. Az allergiának vannak korai reakciói, amelyek azonnali kiütést eredményeznek, és vannak a késői reakciók, amelyek közé például az ekcémák is tartoznak. Ezek hosszabb, több hét, illetve hónap használat után alakulnak ki - mondta el lapunknak a kozmetológus főorvos, majd hozzátette: - Ahhoz, hogy valaki komolyabb betegséget,' például rákot kapjon, ahhoz igen nagy koncentrációban kellene a szervezetbe juttatni ezeket az anyagokat, de akkor is csak több évi használat után alakulhat ki, mivel az ép (sérülés- mentes) bőr felszínéről ezek kis százalékban szívódnak föl. GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Gyöngyös. Sokak számára e cím tényként jelent meg, s jelenik meg a mai napig is, hiszen a nyelvvizsgával kellett megküzdeni a diplomáért. Számos érintettje van az Országgyűlés által elfogadott nemzeti felsőoktatásról szóló törvény nyelvvizsga-követelmény teljesítése alóli mentességgel kapcsolatos paragrafusának. Azon hallgatók, akik bár sikeres záróvizsgát tettek, de a képzési és kimeneti követelményekben az oklevél kiadásának feltételéül meghatározott nyelvvizsgával nem rendelkeztek, nem kaphatták Nyelvvizsga vs diploma meg oklevelüket. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) élve a törvény nyújtotta lehetőségekkel az ő helyzetüket szeretné megkönnyíteni. A 2012. szeptember 1-jétől hatályos bekezdés alapján a nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól képzési szintre, szakra, tagozatra és finanszírozási formára való tekintet nélkül mentesülhet a KRF azon hallgatója, vagy volt hallgatója, aki számára az oklevél kiadásának követelményeként a képzési és kimeneti követelmény jogszabály alapján általános nyelvvizsgát (ide értve azt az esetet is, ha a nyelvi követelmény államilag elismert legalább középfokú C típusú szaknyelvi vagy felsőfokú C típusú általános nyelvvizsga) ír elő, és a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem tudta bemutatni a bizonyítványát. Az oklevél megszerzésének egyetlen feltétele a főiskola által szervezett külön nyelvi vizsga teljesítése. Az intézményi nyelvi vizsgával kapcsolatosan hallgatói fórumon tájékozódhatnak az érdeklődők január 28-án, szombaton délelőtt 10 órakor a főiskolán (Gyöngyös, Mátrai út 36.) A nyelvi vizsgára való felkészüléshez az érintettek a főiskola államilag támogatott (állami ösztöndíjas és állami részösztöndíjas) képzései között is találnak segítséget. A felsőfokú szakképzések tanterve szerinti nyelvi képzés keretében a leendő hallgatóknak, a nyelvi vizsgázni szándékozóknak, lehetőségük nyílik a nyelvi vizsgára történő felkészülésre, emellett korábbi tanulmányaik beszámításával rövidített képzés keretében újabb szakképzettséget biztosító OKJ-s bizonyítványt is szerezhetnek. A felsőfokú szakképzésekre február 15-ig lehet jelentkezni.
