Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-21 / 18. szám
2012. JANUÁR 21, SZOMBAT KARRIER 7 felmérés Tíz megkérdezett vezetőből mindössze egy számít javuló gazdasági eredményekre 2012-ben ÓVATOSAK A CÉGEK BÉRÜGYEKBEN A munkavállalók igényei, a motivációs tényezők, a költségcsökkentés és a társadalmi felelősségvállalás szempontjai egyaránt érvényesülnek akkor, amikor a munkáltatók a bérekről és a béren kívüli juttatásokról döntenek - mutatják a legújabb felmérési eredmények. VG-összeállítás Mi várható a bérek és juttatások terén 2012 ben? Ezt vizsgálta kő zös felmérésében a Devise Hun gary és a Nemzeti Üdülési Szolgálat tavaly karácsony táján. A beérkezett válaszokból egyértel műén kiderült, hogy miként a gazdaságban, úgy a bérek és a béren kívüli juttatások terén is heterogén az ország szögezte le lapunknak adott nyilatkozaté ban Dara Péter, a Devise ügyve zető igazgatója. A kutatók legmeglepőbb tapasztalata az volt, hogy a karácsonyi és a Magyar- országon szokásos év végi sza badságolások ellenére feltűnően sok céget tudtak elérni. Tíz nap alatt az ország minden részéből és valamennyi iparágból összesen 835 magyarországi munkáltató töltötte id a kérdőívet Zömében cégtulajdonosok, cégvezetők vettek részt a kutatásban. A válaszadók több mint 60 szá zaléka került ki ebből a körből, s a legaktívabb a szolgáltató, kereskedelmi, IT, építő-, járműipa ri és pénzügyi szektor volt. Feltűnő volt az is, hogy a felmérés ben részt vevők egyharmada a felmérés idején még nem tudta, mit lép a direkt és indirekt jut tatások terén 2012-ben. A válaszokból kiderült, a 83 5 szervezet több mint 40 százaié ka készül béremelésre 2012 ben, további mintegy 28 százaléka nem változtat 2011-hez képest s 3,5 százalék kényszerül csökkentésre. A felmérés ide jén csaknem 27 százalék volt azok aránya, akik még nem tudták, miként döntenek az ügyben. A béren kíviiü juttatások terén is vegyes a kép. Egyidejűleg vannak jelen a munkaerőpiacon olyan cégek, ahol már működött cafeteria rendszer, és ezen nem változtatnak, illetve olyanok, ahol csökkentik vagy növelik a keretösszeget. Akadnak vállal kozások, amelyek megszüntetik az eddig létező elemeket, és van nak olyanok is, amelyek a von zóbbadó és járulékvonzat miatt 2012-ben első ízben tervezik bevezetni a béren kívüli juttatása kát a bérrendszerükbe. Mindez a számok nyelvére lefordítva a következőképpen jelent meg a kutatás most közzétett eredményeiben: nem döntött a válaszolók egyharmada, 22 százalékuknál nem változik a 2011ms keret, 14 százaléknál nem volt és nem is lesz cafeteria. Az adatszolgáltató cégek 11 százaléka vagy az idén tervezi bevezetni a béren kívüli juttatást, vagy emeli a tavalyi keretösszeget. Amelyek a cafeteria mellett döntöttek, azért adják, mert a munkavállalók el vájják, vagy mert kevesebbe kerül, mint a több bérkifizetése. Ez a két megfontolás vezeti a toplis tát, a harmadik a motiváció. A juttatások közül az Erzsé bet utalvány a legnépszerűbb. Majdnem egyharmaddal többen Változnak-e a bérek? Nem lesz változás 27,99 Még mindig nem tudjuk 26,81 Béremelés lesz, de munkaköri szintenként eltérő mértékben 23,39 Béremelés lesz, egységes mértékben a teljes szervezetnél 18,27 Bércsökkentés lesz, egységes mértékben a teljes szervezetnél 1,97 Bércsökkentés lesz, de munkaköri szintenként eltérő mértékben 1,58 adják ezt a munkavállalóknak, mint a második helyen szereplő a SZÉP kártya vendéglátás alszámlájára nyújtott hozzájáru lást. Harmadik az egészség vagy önsegélyező pénztárba tör ténő utalás, negyedik az iskola kezdési támogatás, ötödik a Szé- chenyi-kártya szálláshely alszámlájára jóváírható hozzájáru lás, hatodik a helyi bérlet és végül hetedik az önkéntes nyugdíjpénztári támogatás, melyet a SZÉP kártya szabadidő alszám Iájára utalt a rekreációt, egészségmegőrzést szolgáló hozzájárulás, illetve a kockázati élet-, italeset és egészségbiztosítás km vet. A többi juttatás az előzők I Miként a gazdaságban, úgy bérügyekben is heterogén az ország (VÁLASZOK A KÉRDŐÍV KÉRDÉSÉRE, SZÁZALÉKOS ARÁNYBAN) FORRÁS: DEVISE HUNG ARY ÉS NEMZETI ÜDÜLÉSI SZOLGÁLAT DARA PÉTER, A DEVISE HUNGARY ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA höz képest jelentősen kisebb mértékben kerül 2012 ben a cafeteriaelemek közé. A válaszokból az is kiderült, hogy a kiélezett gazdasági viszo nyok, az év végén elfogadott adó törvények, az űj minimálbér, az életbe lépett bérkompenzációs szabály és az új béren kívüli jut tatási elemek (pl. Erzsébet-utal- vány, SZÉP kártya) miatt még nagy a tanácstalanság a bérek és a béren kívüli juttatások terén. Az egyik legnagyobb gond, hogy megemelkedett ezen juttatások járulékterhe, 19,04 ról 30,94 százalékra. Ezt a munkáltatók 41,6 százaléka áthárítja a munkavál lalókra, 44 százalék maga fizeti. Dara Péter szerint ez is azt erősí ti meg, hogy vegyes a kép, és in dokolt a tanácstalanság. A felmérés keretében rákér deztek arra is, hogy a vállalkozá sok mit várnak 2012-től. A válaszadók 16 százaléka jelentő sen romló, 33 százaléka romló eredményre, 36 százaléka stag náló, 13,7 százaléka javuló, 1,5 százaléka erősen javuló gazda sági eredményre számít. Nem kizárt hogy a kiélezett gazdasági viszonyok és a temérdek új jogszabály miatt még hátrányosabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók Szerkeszti: Németh Márk, karrier@vg.hu Új vezető a Randstad élén JANUÁR ELSEJÉTŐL Baja Sándor a Randstad Magyarország ügyvezető igaz gatója. baja SÁNDOR közgaz. dász és tizennyolc éves iizlc ti tapasztalattal rendelkezik. Mielőtt a Randstadhoz csat lakozott, az LG Electronics Magyarország vezérigazga tója voll, korábban pedig há rom évig dolgozott Francia országban. Elődje, Jankovich Ilona még három hónapon át tanácsadóként segíti Baja Sándor munkáját, majd égé szén új területen indít vállal kozást a fiatal feltörekvő vál lalkozók támogatására. ■ VG Mémökhiány Németországban MINDEN KORÁBBINÁL tia gyobb mértékű a mérnök hiány Németországban, a betöltetlen ilyen állások száma megközelítette a 100 ez rét A gépgyártásban a leg súlyosabb a helyzet, az ága zatban érdekelt cégek 35 ezer szakembert keresnek. VillamosmémökbóT is kiemelkedően nagy a hiány, itt összesen 19 600 állás be- tölteüen. Az állástalan mérnökök körében ugyanakkor a legtöbb az építész- és az építőmérnök, ■hrportal.hu A lengyelek könnyen váltanak A MUNKAERŐ-PIACI mobilitás terén a lengyelek a legjob bak 52 százalékos mobilitá si készséggel és 16 százalékos aktív munkakeresési mutatóval mutatta ki a Randstad 30 országra kitér jedő felmérése. Ugyanakkor az is kiderült, hogy 9 százalékkal, 72-re csökkent a lengyel munkavállalók opti mizmusa. Minden harma dik lengyel aggódik amiatt, hogy elveszítheti a munka helyét, ebben csak a görög (49 százalék), magyar (42), szlovák (38) és spanyol (37) munkavállalók előzték meg őket. ■ VG Cipruson és Görögországban tovább lehet fiatal az ember program Az aktív időskor európai évétől a népességelöregedés problémáinak megoldását reméli az EU Az európaiak több mint 60 szá zaléka szerint lehetővé kellene tenni, hogy az 55 évesnél idm sebb emberek a nyugdíjkorha tár elérését követően is folytathassák a munkát, sőt, a megkérdezettek harmada maga is sze retne dolgozni. Ezt derült ki az aktív időskor európai évének nyitányaként közzétett EU- felmérés eredményeiből. Az európaiak 71 százaléka tisztában van azzal, hogy a kontinens lakossága elöregedőben van, de még csupán 42 százalékukat foglalkoztatja ez a jelen ség. Ugyanakkor a politikai döntéshozók már egyre na gyobb kihívásnak tekintik az elöregedés problémáját, s látják Nem kell kötelező nyugdíjkorhatár azt is, hogy az eddigieknél ha tékonyabb fellépésre van szűk ség a növekvő gondok megoldá sa érdekében. „Az aktív időskor és a nemzedékek közötti szolidaritás euróAz EU-program dimenziói 1. Aktív idősödés a foglalkoztatás területén (továbbdol- gozás, részidős munkavállalás) 2. Részvétel a társadalomban (önkéntesség, betegápolás) 3. Önálló életvitel (megelőző egészségügyi ellátás, idős- barát környezet) FORRÁS: EURÓPAI BIZOTTSÁG pai éve arra ösztönzi a polgáro kát, az érdekelteket és a döntéshozókat, hogy tevékenyen segítsék elő az aktív idősödést, és po zitív módon kezeljék az ezzel kapcsolatos kihívásokat” Válaszok Magyarországról Engedni kellene 40,0 a további munkavállalást ____________ Nem kellene engedni, 54,0 hogy a nyugdíjkorhatárt elértek dolgozzanak_________________ A részleges nyugdijat 60,0 vonzónak tartja____________________ (A FELMÉRÉS KÉRDÉSEIRE, SZÁZALÉKOS ARÁNY) FORRÁS: EUROBAROMÉTER hangsúlyozta Brüsszelben An dor László, az Európai Unió fog lalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért fele lős biztosa az Eurobarométer közvélemény kutatási eredmé nycinek ismertetésekor. A felméréséből kiderült példá ul, hogy országonként mennyire különböző a „fiatal" és az „idős” fogalmának megítélése. Máltán, Portugáliában és Svédországban 37 év alatt, Cipruson és Görögországban 50 éves korig tekintik az embert fiatalnak, miközben az európai átlag szerint az idős kor 64 éves kortól kezdődik és 41,8 éves kortól már nem tekint hető valaki fiatalnak. Ráadásul kortól és nemtől is függ a meg ítélés: a nők kicsit későbbre (65 év) teszik az időskor kezdetét, mint a férfiak (62,7 év). Miközben a tagállamokban sorra emelik a hivatalos nyug díjkorhatárt, a válaszokból az is kitűnt, csak minden harmadik európai ért egyet ezzel. Ezzel szemben jelentős 61 százaié^ kos - támogatottságot élvez az a nézet, hogy az emberek a nyugdíjkorhatár elérése után dolgozhassanak, s kétharma duk számára sokkal vonzóbb kilátás a részmunkaidős mun ka melletti részleges nyugdíj, mint a teljes nyugdíjba vonulás. Az európaiak 53 százaléka elutasítja a kötelező nyugdíjkorhatárt. ■ VG
