Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-21 / 18. szám
2 2012. JANUÁR 21., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE Költségvetésről, tiszteletdíjakról döntöttek A Nógrád Megyei Önkormányzat legutóbbi közgyűlésén több napirendi pont is vitásnak bizonyult, az ellenzék kifejtette a költségvetéssel és a tiszteletdíjak csökkentésével kapcsolatos aggodalmát. K. K. Salgótarján. Főként a költségvetés, a bizottsági vélemények, illetve a tiszteletdíjak módosításával foglalkozó javaslatok váltották ki a legtöbb vitát. Az ellenzék kifogásolta továbbá, hogy nincsenek konkrétumok és bírálta a megyei közgyűlés jövőbeni hatáskörét.- A legrosszabb forgatókönyvet is meghaladta a kialakult helyzet. A jelen sajnos az, hogy egy óvodához hasonlítva, homokozó lett a megyei önkormányzat - fogalmazta meg véleményét Borenszki Ervin (MSZP), majd hozzátette: - Közreműködünk, kezdeményezünk, elősegítünk, véleményezünk és jó napot. A szocialista politikus után Latkóczki Bálint (MSZP) is szót kért, amelyben aggodalmát fejezte ki a jelenlegi két bizottság működésével kapcsolatban. Véleménye szerint eredményesebben működhetett volna a három bizottsági struktúra, amennyiben különválasztódik a pénzügyi bizottság, az ügyrendi és a területfejlesztési bizottság, továbbá kifejtette: - Ez nem pénzkérdés, mert lehetett volna úgy változtatni az egész tiszteletdíj-rendszert, hogy a jelenlegi vezetés - amelyben változatlanul egy elnök és két alelnök van - módosulhatott volna úgy, hogy egy elnök mellett egy alelnök kap helyet. Barna János Béla, alelnök erre reagálva elmondta, véleménye szerint legkésőbb május végére tartalommal fog megtöltődni a munka. Úgy fogalmazott, a bevett szokásokkal ellentétben ő egyáltalán nem hozna létre bizottságokat, de ezt törvény kötelezi, továbbá az a konszenzus, hogy a frakcióvezető tanácsnok legyen, ahhoz előbb át kell látni, hogy milyen feladatok érkeznek majd a közgyűléshez a jövőben. A további napirendi pontok között szerepelt többek között a Nógrádi Területfejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft társasági szerződésének módosítása, illetve egységes szerkezetbe foglalása, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének 2012. évi ülésterve, a megyei roma nemzetiségi önkormányzat és a szintén megyei szlovák nemzetiségi ön- kormányzattalkötendő megállapodások. Ez utóbbi esetében Palotai Szilárd (Jobbik) fejezte ki nemtetszését a szlovák nyelvtörvényre hivatkozva. Úgy véli, ennek kapcsán nem kellene támogatni a szlovák kisebbséget, mivel északi szomszédjaink a magyarok sérelmére nem csupán uniós normákat, de emberi jogokat is sértenek. A további kisebbségi kérdésben azzal indokolta véleményét, hogy a roma önkormányzatoknak utalt ösz- szegből a lakosság támogatására szinte semmi sem jut, a pénzek máshol landolnak, a javaslatot végül elfogadták. Ezt követően Becsó Zsolt, a közgyűlés elnöke tájékoztatta a jelenlévőket az Északmagyarországi Operatív Program 2.2.1-11 Üzleti célú szálláshelyek fejlesztése című pályázati kiírás véleményezéséről szóló javaslatát, arra hivatkozva, hogy a turizmus fellendítése szálláshelyek nélkül nem megoldható, a javaslatot elfogadták. Kultúra hete, ünnepe Jókai Annával Pásztó. Témagazdag rendezvénysorozattal, ezen belül kiemelt eseményekkel ünnepli, illetve ünnepelte a magyar kultúra napját a város. A Teleki László Városi Könyvtár és Művelődési Központ január 17-én indította kultúraheti programjait, amelynek keretében az elmúlt napokban Lázár Zsóf iáml találkozhattak az olvasók a könyvtárban. Ugyanitt régi magyar mesterségekkel foglalkozáson ismerkedhettek az alsó tagozatos diákok. Következő alkalommal Téli ünnepkörök mottóval a kézművesség szépségeit, értékeit, illetve saját kézügyességüket fedezhették fel az iskolások. Január 20-án pénteken a kultúra napjához kapcsolódó visszapillantót és vetélkedőt középiskolások részvételével tartották meg. Az intézményi eseménysorozat a művelődési központban a január 23-án, hétfőn 15 órakor kezdődő író-olvasó találkozóval zárul, a vendég Jókai Anna Kossuth díjas író, költő lesz. Ez a rendezvény része a városi ünnepségnek, amelyhez kapcsolódik egyrészt az Apáczai Könyvkiadó, az önkormányzat és az általános iskola közösen szervezett pedagógiai, szakmai rendezvénye. Ennek a Dózsa Iskola ad helyet 13 órától. Az ünnepi műsort a művelődési központban 15 órától kísérhetik figyelemmel. Az összeállításban a Madárka, madárka című zenés-verses összeállítást a Dózsa György iskola alsó tagozatos tanulói adják elő, majd Sisák Imre polgármester mondja el köszöntőjét. Az útkeresők igazsága Szabó Andrea Balassagyarmat. Szülőföldje, a „sárba-porba fulladt, szívszakasz- tó dombokkal teli Nógrád” emlékezett csütörtökön a Tragédia köT tőjére abban a városban, ahol megyei aljegyző lett, s ahová - Jobbágy Károly szavaival élve - gyakran „elzörgöú kopott kocsija”. A Madách Imre Városi Könyvtár immár 22 éve karolja fel e megemlékezést, amely évről évre a város kulturális életének fénypontja. A költő születésének 189. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség első programja a Sidló Ferenc készítette szobor megkoszorúzása volt, majd Csach Gábor művészettörténész nyitotta meg a könyvtár galériáján Adorján Attila és Márton Bálint festőművészek kiállítását E két művész veheúe át idén a város képzőművészeti díját, a Horváth Endre művészeti díjat MedváczLajos polgármestertől. A balassagyarmati születésű Adorján Attila 1986-tól 1990-ig Gyémánt László Óbudai Festőiskolájába járt, majd elvégezte a Magyar Képzőművészeti Főiskolát festő szakon. Az új évezredben a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium tanára volt. Ebben az időszakban készültek a balassagyarmati közintézményeket díszítő alkotásai. A szakmai karrier azonban pályáját Budapest felé irányította. Adorján Attila hiperrealista és pop-artos elemekből épülő művészete egyéni módon ötvözi a klasszikus festői hagyományokat és technikai megoldásokat a hatvanas években feltűnt, majd a 21. század elején újra virágkorát élő fotórealizmus szenvtelen, távolságtartó attitűdjével. Alkotásainak a fogyasztói társadalmat finoman kritizáló, sokszor ironikus hangulata a különböző stílusokat bátran egyesítő festészeti felfogásából fakad. Az elmúlt években elért hazai sikerei után (Strabag-díj) a nemzetközi művészeti porondon is bemutatkozón, s albuma is megjelent a KOGART támogatásával. Dr. Márton Bálint amatőr képzőművész 1962-től a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet intézeti főgyógyszerészeként tevékenykedeti. A gyógyszerészhivatás mellett fiatal korában megérintette a művészet iránti vágy. 1961-ben beiratkozott Farkas András képző- művészeti szakkörébe. Időközben megalakult a Nógrád Megyei Képzőművészeti Egyesület, amelynek egyik alapító tagja éppen Márton Bálint volt. Csach Gábor kiemelte festészetének ösztönös könnyedségét, a táj szeretetét, a városhoz való mély kötődését. A tárlat megnyitását követő megyei Madách-ünnepségen Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke köszöntötte elsőként a résztvevőket Az elnök - aktuálpolitikai utalásokkal teli beszédében - egy mai, brüsszeli színt vizionált Madách művébe, s kiemelte: hiányzik közülünk Madách Imre, hiszen az emberiség sorskérdéseire választ keresni - Dante és Goethe égi társaságában - ma ő lenne a legilletékesebb.- Ádám óta tudhatjuk, a lét értelme egyensúlyt tartani a szabadság és fegyelem, az erkölcsi önállóság és alázat között. A bukásból felemelkedő, a küzdelmet újra és újra vállaló ember követendő példa minden kor számára. A küzdés az egyetlen erkölcsös létforma, de nem biztos, hogy elnyeri méltó jutalmát, a boldogságot - fogalmazott Becsó Zsolt, aki a madáchi paranccsal fejezte be mondandóját: - Soha semmit nem feladni, hanem kitartani a végsőkig! Bállá Mihály országgyűlési képviselő először Madách „lelki Odüsszeiájáról”, lelki bolyongásairól szólt, körvonalazva a költő fordulatos, válsággal, boldogsággal, tragédiákkal, raboskodással teli életét. - Elég-e az Úr bíztatása, vagy csak Lucifer örök kétkedésében találjuk meg válaszainkat? Lehet-e bármelyik szín bizonyítása tételeinknek? - vetette fel a kérdést a képviselő, aki a küzdés értelmét latolgatva a boldogságot a közösségért végzett értelmes munka goethei válaszában láttatta, ezért tartotta nagyra az idei díjazottakat is, akik saját útkeresésük közben megtalálták létük értelmét Az ünnep egyik díjazottja Banda Ádám balassagyarmati születésű hegedűművész volt, aki a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöki különdíjában részesült. A Rózsavölgyi Márk Művészeti Iskolában tanuló gyermek annak idején 11 évesen megnyerte a Zathureczky Ede országos versenyt, majd első díjat kapott a Koncz János hegedűversenyen is. A zeneakadémia különleges tehetségek osztályába került 13 évesen. Az akadémiát 2009- ben fejezte be, diplomahangversenye kiemelkedő zenei eseménynek számított Budapesten, ugyanis ekkorra már Magyarországon és sok más országban is ismert és elismert művésszé vált koncertjei révén. Koncertezett már többek között Kanadában, a New-Yorki Carnegie Hallban, az Arab Emirátusban, Oroszországban, Kínában, Vietnamban és Európa számos országában. Madách-díjjal tüntették ki Jankovics Marcell rajzfilmrendezőt, akit 1963 óta készít önállóan animációs filmeket, több száz film van a háta mögött, közülük 280 filmet maga is rendezett. Három egészestés játékfilmjének: János vitéz, Fehértóija, Ének a csodaszarvasról, valamint egyedi rövidfilmjeinek nemcsak rendezője, hanem forgatókönyvírója és tervezője is volt 1989 óta ki- sebb-nagyobb megszakításokkal dolgozott Az ember tragédiája animációs filmváltozatán, amely 2011-ben készült el. Zsűritagként eddig kilenc alkalommal képviselte Magyarországot nemzetközi lllmfesztiválokon, számos cikke, tanulmánya és könyve jelent meg. A Duna TV egyik alapítója, 2011 -ben beválasztották a Magyar Művészeti Akadémia elnökségébe. Szintén Ma- dách-díjas lett Kerényilmre rendező, aki 1966-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházrendező szakán. A Szolnoki Szigligeti Színház igazgató-főrendezője volt, majd a Madách Színház igazgató-művészeti vezetőjeként tevékenykedett. 1968 óta tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1988 óta egyetemi tanár. A mai színészgeneráció kiemelkedő egyéniségei közül sokan vallják mesterüknek. Pályája során a magyar drámairodalom olyan kiemelkedő darabjainak színházi rendezése fűződik nevéhez, mint például Katona József Bánk bánja. Rendezőként számos műfajban bizonyított, Shakespeare Hamletjétől kezdve Arthur Miller Édes fiaim című drámáján át a Hegedűs a háztetőn című musicalig. A Csíksomlyói passióban íróként, a János vitézben dramaturgként is közreműködött. Rendezései között kiemelt helyet foglal el Madách Imre örökérvényű drámai költeménye, Az ember tragédiája, amelyet 1999-ben a Madách Színházban vitt színpadra. A Madách Imre Városi Könyvtár idén is igen színvonalas műsorral kedveskedett az ünnepeiteknek. Nógrád megye egyik legsikeresebb népzenei együttese, a Dűvő muzsikált parádésan, akiknek zenéjére az Iglice táncegyüttes táncolt. Varga Ivett, a Pikéthy Tibor Zeneművészeti Szakközépiskola tanulója egy csokor moldvai népdalt adott elő, Turek Miklós színművész pedig versszínházi sorozatának Petőfi előadásából mutatott be egy részletet, bizonyítva azt: költőzsenink éppúgy a lét nagy kérdéseit, az útkeresés céljait, az élet titkos értelmét kereste minduntalan, minta sztregovai tekintetes úr, kinek nyomában „szinte zúgott az emberiség sorsa”. Madách Imre születésének 189. évfordulójára emlékezett csütörtökön szűkebb pátriája
