Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-20 / 17. szám

2012. JANUÁR 20., PÉNTEK 5 ORSZÁGJÁRÓ Vizsga van! Pénteken megkezdődtek a középfokú iskolák köz­ponti írásbeli felvételi vizsgái. Az oktatási hivatal tájékoztatása szerint írásbelit 506 intézmény szervez, és azokon több mint 70 ezren vesznek majd részt. A Bakonyért és a Balatonért Veszprém. Megalakult a Bakony és Balaton Térségi Turisztikai Desz- tinációs Menedzsment (tdm). A csütörtöki veszprémi megnyitón a közigazgatási miniszter kijelentet­te: a térségi tdm révén megújul a Bakony és a Balaton ezeréves kap­csolatrendszere. Navracsics Tibor hozzátette: bízik abban, hogy Ta­polca csaüakozik a 42 település összefogásához. Lencsés Tamara, a Bakony és Balaton Térségi Tu­risztikai Nonprofit Kft. ügyvezető­je elmondta: a társaság 62 millió forint vissza nem térítendő támo­gatást nyert el a Közép-dunántúli Operatív Programtól a térségi tdm- szervezet létrehozására, valamint programjai megvalósítására. A tdm célja a terület idegenforgalmá­nak fellendítése és a turizmus tér­ségi irányításának megszervezése, területe Várpalotától Sümegig hú­zódik. A projekt összköltsége 77,1 millió forint, időtartama két év. A fejlesztések fő célja, hogy kialakít­sák a térség egységes turisztikai arculatát, növeljék ismertségét, összehangolják az idegenforgalmi kínálatot és megjelenést a belföldi és a külföldi piacon. Magyarországon szerepelnek Temesvár-Budapest. a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház januárban és februárban magyarországi előadássorozatot tart. A magyarországi nézők hat pro­dukciót láthatnak az összesen csaknem két tucat előadásból álló turnén - olvasható a színház MTI- hez eljuttatott csütörtöki közlemé­nyében. Az előadáskörút első elő­adásai a héten már lezajlottak Csongrád megyében, január 22-től február 6-ig a budapesti közönsé­get várják több színházban a te­mesváriak előadásaira. Budapes­ten mind a hat darabot előadják. A többhetes turné február 11-én zá­rul Nyíregyházán, a Woody Allen szövegei alapján készült Mellékha­tásokkal. Ä gazdag kínálatban megtekinthető Németh Ákos Devi­ancia, Gianina Carbunariu Mady- baby, Spiró György Prah és Thomas Bernhard Immanuel Kant című darabja is. Vannak olyan pro­dukciók, amelyek az előző évadok termései és már számos fesztivá­lon vettek részt, több díjat elnyer­ve, illetve olyanok is, amelyek új előadásnak számítanak. A turnén előadnak kisbuszban játszódó pro­dukciót, szerepel gyerekelőadás és keserű vígjáték is. Budapest. A hivatal MTI-hez csütörtökön eljuttatott közle­ménye szerint a 8 és a 6 évfo­lyamos gimnáziumokba jelent­kezők számára január 20-án 14 órától, a 9. évfolyamon az álta­lános tantervű képzésre és a hátrányos helyzetű tanulók Arany János tehetséggondozó programjába jelentkezők szá­mára január 21-én 10 órától kell a vizsgákat megszervezni. Központi írásbeli felvételi vizsgát összesen 506 intéz­mény szervez, a vizsgákra kö­zel 70 200 diák mintegy 73 400 vizsgajelentkezését rögzítették a középiskolák. A 9. évfolyamos általános középiskolai tantervű intézménybe 61 ezer, tehetség- gondozó gimnáziumokba mint­egy 3200, a 6 évfolyamos gim­náziumokba mintegy 5200, a 8 évfolyamos gimnáziumokba mintegy 4000 diák adott be je­lentkezést. A 9. évfolyamra történő beis­kolázás során magyar nyelv és matematika tantárgyakból kü­lönböző feladatiapok készülnek azoknak, akik az általános tan­tervű középfokú iskola 9. évfo­lyamára, illetve akik tehetség- gondozó középiskola 9. évfo­lyamára jelentkeznek. A 9. évfo­lyamra történő beiskolázás so­rán mindkét tantárgyból kétfajta vizsga letételére van lehetőség. A 8 és a 6 évfolyamos gimná­ziumok írásbeli felvételi vizsgá­ján szintén magyar nyelvi és matematika vizsgákat rendez­nek. Ezen iskolák közül azok kér­hetik a központi írásbeli vizs­gán való részvételt egyik vagy mindkét tantárgyból, és szer­vezhetik meg azt, ahol a fenn­tartó hozzájárult a felvételi vizs­gáztatáshoz, a központi írásbe­li megíratásához, és az előző há­rom év átlagában a jelentkezők létszáma legalább másfélszere­se volt az adott évfolyamokra felvehetők létszámának. A 8 és a 6 évfolyamos gimná­ziumok, valamint a 9. évfo­lyamra történő beiskolázás írásbeli vizsgáit a magyar nyel­vi és matematikai kompetenci­ákat mérő központilag kiadott, egységes követelményeket tar­talmazó feladatlapok alapján, országosan egységes eljárás­rend szerint szervezik meg. A magyar nyelvből és mate­matikából készített központi írásbeli vizsgatesztek elsősor­ban nem tantárgyi, lexikális tu­dást mérnek, hanem azokat az eszköztudás körébe tartozó ké­pességeket és készségeket, amelyek a középfokú iskolában való eredményes továbbtanu­láshoz szükségesek. A vizsga feladatlaponként 45 percet vesz igénybe, a két feladatlap kitölté­se között 15 perc szünetet kell tartani. A feladatlapokra vonatkozó­an tájékoztató található a www.oh.gov.hu honlapon a Közoktatás/Középfokú beiskolázás/Aktuális beiskolá­zási időszak (2011/2012. tanév) menüpontban. A pótló írásbeli vizsgát a 8 és 6 évfolyamos gimnáziumokba, továbbá a 9. évfolyamra az álta­lános tantervű képzésre, vala­mint a hátrányos helyzetű tanu­lók Arany János tehetséggondo­zó programjába jelentkezők szá­mára január 26-án 14 órától tart­ják. Pótló írásbeli vizsgát azok a tanulók írhatnak, akik az előző írásbelin alapos ok miatt nem tudtak részt venni. Vizsgaismétlésre nincs mód, minden tanuló csak egyszer te­het azonos típusú és fajtájú köz­ponti írásbeli vizsgát. A 9. évfo­lyamra jelentkező tanulók az általános követelmények sze­rinti és a tehetséggondozó köve­telmények szerinti vizsgákon is részt vehetnek. A tanulóknak a központi írás­beli vizsgára személyazonosí­tásra alkalmas igazolványt - di­ákigazolványt vagy személyi igazolványt - kell magukkal vinniük. A központi írásbeli vizsga során - körzőn és vonal­zón kívül - semmiféle segéd­eszköz (például számológép) nem használható. A felvételi fel­adatlapokat tollal kell kitölteni. A központi írásbeli vizsga ki­értékelt feladatlapjait a vizsgá­zó és szülője az igazgató által meghatározott helyen és időben, az iskola képviselőjének jelen­létében megtekintheti. Ehhez az írásbelit követő nyolc napon be­lül - egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítania az iskolá­nak. A megtekintéskor az iskola a feladatlapokról a vizsgázó vagy szülője kérésére és költsé­gére másolatot készít. A megte­kintéskor lehetséges az elektro­nikus másolat készítése is pél­dául digitális fényképezőgéppel. A vizsgázó és szülője a hiva­talos javítókulcstól eltérő érté­kelés esetén az értékelésre írás­ban észrevételt tehet, amelyet a megtekintést követő első munkanap végéig - 16 óráig - adhat le az iskolában. A fentiek­ről a vizsgázókat az írásbeli vizsgák megkezdése előtt a vizsgát szervező iskolának tájé­koztatnia kell. A jogszabály ar­ra nem ad lehetőséget, hogy a tanuló által megoldott, a közép­fokú iskola által értékelt feladat­lapot vagy annak fénymásolatát másik középfokú iskola bekér­je és felülvizsgálja, újraértékel­je. Az egyes iskolák felvételi vizsgáján belül azonban az írás­beli vizsgán elért pontszám el­térő súllyal szerepelhet. A központi írásbeli eredmé­nyéről a vizsgát szervező kö­zépfokú iskola február 9-ig köz­vetlenül tájékoztatja a vizsgá­zókat, azzal, hogy a vizsga rész­letes eredményeit tartalmazó, az iskola bélyegzőjével és az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelőlapot minden tanuló­nak átadja. Aggódnak Budapest Az osztatlan jogász- képzés jövő évi állami keretszá­mának emelését kéri a kor­mánytól a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferen­ciájának (HÖOK) jog- és igazga­tástudományi szakmai szövet­sége. A hallgatói szervezet a tagön­kormányzatok képviseletében megfogalmazott és a honlapján közzétett állásfoglalásában fel­idézte, hogy az oktatási állam­titkárságjanuár 5-én tette közzé az állami ösztöndíjas és részösz­töndíjas férőhelyek tudomány­területenkénti felosztását, s eszerint az osztatlan jogászkép­zésben 2012 szeptemberétől or­szágosan mindössze száz hall­gató kezdhetné meg államilag fi­nanszírozott képzésben tanul­mányait. „Mi, Magyarország jogász­hallgatóinak képviselői, fiatal értelmiségiként felelősséget vállalva tudományterületünk jövőjéért is, aggodalmunkat fe­jezzük ki az államilag finanszí­rozott jogászképzés férőhelyei­nek egynyolcadára csökkentése miatt. Meggyőződésünk, hogy évi száz végzett jogász még az állam jogászigényét sem képes kielégíteni” - olvasható az ál­lásfoglalásban. A dokumentum szerint reális esélyét látják annak, hogy az át­alakuló finanszírozási körülmé­nyek veszélyeztethetik a tudo­mányos műhelyként létező tan­székek struktúráját, ezáltal pe­dig a hazai jogászképzés szelle­mi alapját, továbbá a magyar jogtudomány fejlődését. Meglátásuk szerint az állami­lag finanszírozott jogászhallga­tói létszám jelentős csökkentése akár azt is eredményezheti, hogy egyes régiókban nem lesz lehetőségük a hallgatóknak tan- díjmentesen tanulni. Ez pedig a társadalom egy jelentős hánya­da számára elérhetetlenné teszi a jogtudományi képzéseket. Nem tartják elfogadhatónak azt sem, hogy csak ilyen későn, a felvételi jelentkezési határidő vé­ge előtt alig másfél hónappal ke­rült nyilvánosságra az államilag finanszírozott jogászhallgatói keretszám drasztikus csökken­tése. Tekintettel arra, hogy a jo­gász szakok minden hazai kép­zőhelyen többszörös túljelentke­zés mellett indulnak minden év­ben, meggyőződésük, hogy az állami ösztöndíjas férőhelyek alacsony száma ezekben a na­pokban számos, érettségi előtt álló diák és családja életét nehe­zíti meg - zárul a hallgatók állás- foglalása. A hajózás az egyik legbiztonságosabb közlekedési mód Szakértők szerint a hajózás az egyik legbiztonságo­sabb közlekedési mód, a hajók biztonságára már a gyártástól figyelnek, a hajók közlekedését pedig szigo­rú szabályok rögzítik. Budapest Munkácsy András, a Közlekedéstudományi Intézet tudományos munkatársa a Cos­ta Concordia olasz óceánjáró múlt pénteki balesetével kap­csolatban az MTI-nek csütörtö­kön elmondta: a hajózás bizton­ságát itthon és külföldön is egyezmények segítik. A SOLAS egyezmény (Safety of Life at Sea - Életbiztonság a tengeren) még a száz évvel ezelőtti Titanic-katasztrófa után kelet­kezett, legfrissebb verzióját 1974-ben írták alá, és ezt Ma­gyarország is ratifikálta. Az egyezmény részletesen meghatározza a hajózás bizton­sági követelményeit, így kiterjed a biztonsági műszerekre, a ha­jók felszereltségére és a baleset esetén követendő eljárásokra, protokollokra is. Ezek ellenére Munkácsy And­rás szerint - az emberi mulasztás mellett - előállhat olyan, a hajózó személyzet felelősségén kívül eső probléma, amely balesetet okoz­hat, például a hajózási útvonalon még fel nem térképezett, a műsze­rek által nem észlelt akadály. Egy ilyen vagy hasonló esetben hiába tartanak be minden szabályt, bal­eset lehet a következménye. Hangsúlyozta, minden közle­kedési területen előfordulnak bal­esetek, ezeket minden esetben ki­vizsgálják, és ha szükséges, szi­gorítják, pontosítják a szabályo­kat, vagy új előírást vezetnek be. Álláspontja szerint az olaszorszá­gi baleset után is erre lehet szá­mítani. Hozzátette: ez nem jelen­ti azt, hogy a mostani szabályozás nem megfelelő, hiszen minden eddigi tudást felhasználva alkot­ták meg. A zátonyra futás, hajózá­si útvonaltól eltérés, ütközés elő­fordul a hajózásban, de ettől még alapvetően biztonságos közleke­dési mód - mondta. A Nemzeti Közlekedési Ható­ság (NKH) az MTI megkeresésére közölte, a belvízi és a tengeri ha­jókon a biztonságos üzemeltetés több elemből áll, amelyeket már a hajók tervezésénél figyelembe vesznek, ezenkívül biztonsági el­lenőrzéseket is tartanak. Ezeket nemcsak a lobogó szerint állam, hanem annak az országnak a ha­tósága is elvégezheti, amelynek kikötőjében a jármű horgonyoz. A hajó tervezésekor, építése­kor figyelmet fordítanak az ösz- szeütközéssel, lékesedéssel, il­letve a hajó elsüllyedésével kap­csolatos sérülésekre. Már a Titanic építésekor megjelentek a válaszfalak, amelyek a hajót vízmentes szekciókra bontják. Ezt azt jelenti, hogy ha megsérül a hajótest, akkor a sértetlen szekciók lezárásával továbbra is úszóképes maradhat a hajó. To­vábbi biztonsági elem a hajóépí­tésben a kettős hajófenék, illetve az oldalfalrendszer, amely a kül­ső hajótest héjazaton túl egy má­sik belső héjazatot jelent. A biztonsági rendszer további részei a mentő eszközök, tűzoltó­berendezések is, és mentőcsónak­gyakorlatot is tartani kell, hogy minden utas tisztában legyen a menekülés alapvető szabályaival. A tengeri hajó irányítását végző személyzetnek a képesítésének megújításához ötévente ismeret- felújító tanfolyamon és vizsgákon kell részt vennie, hogy szolgálatot láthasson el tengeri hajón. A hajókon több segélyhívó rendszer is működik, URH-rádi- ón, műholdas kapcsolaton keresz­tül és középhullámon működő vészhívó berendezések is kötele­ző berendezések a tengeri hajó­kon. Azok az országok, amelyek­nek tengerpartjuk van, felkutatá­si és mentési (search and rescue) csapatokat tartanak fenn a men­tési feladatok ellátására. Ez itthon a rádiós segélyhívó és Országos Infokommunikációs Egyesület feladata. A Costa Concordia olasz óceán­járó péntek éjjel hajótörést szenve­dett, amikor a toszkánai partok kö­zelében fekvő Giglio szigeténél sziklának ütközött és az oldalára fordult A114 500 tonnás luxusha­jó fedélzetén mintegy 3200 utas és 1023 fős legénység tartózkodott, köztük 12 magyar. Tizenegy em­bert holtan találtak, az eltűntek listáján 28-an szerepelnek. Egy magyar férfi holttestét megtalál­ták, de hozzátartozói egy magyar nő eltűnését is jelezték.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom