Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-16 / 13. szám
2012. JANUÁR 16., HÉTFŐ 7 UTAZÁS Kárpátokon innen, erdőkön túl székelyföld Hegyen-völgyön barangolva megismerkedni a jelennel és a múlttal A „Drakula-kastély" Brassótól alig harminc kilométerre, Törcsváron található. Itt élt a kegyetlenségéről elhíresült III. Vlad, azaz „Karóbahúzó Vlad”. Nyitottak a magyarok a külföldi munkára nemzetközi összehasonlí- tásban a magyarok az átlagnál nyitottabbak a külföldi munkavállalásra: a magasabb fizetésért és a karrier- lehetőség miatt szívesen keresnek munkát a határokon túl. Ezt mutatja a The Network és az Intelligence Group 20íl-es felmérése. Míg 66 vizsgált ország átlagában az emberek külföldi munkavállalási hajlandósága 68 százalék, addig a magyaroké 84. Honfitársaink amerikai és európai országokba mennének szívesen. Két év múlva ér a határig az M43-as autópálya 2014-RE ELKÉSZÜL az M43- as autópálya Makótól az országhatárig. Az új, 23,1 küo- méteres gyorsforgalmi út csatlakozik a meglévő M43- as Szeged és Makó közötti szakaszához. A kivitelező várhatóan májusban kezdi meg a munkálatokat, és a tervek szerint 2014 júliusában adhatják át a forgalomnak az akkor már egészen az országhatárig elérő autópálya utolsó szakaszát XXL-es lovak duci turistáknak AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN a falusi turizmus, azaz a farmturizmus szervezői felismerték, hogy egyre több a túlsúlyos vendég, így nagyobb lovakra és nyergekre vari szükség. Harminc évvel ezelőtt az amerikai felnőttek 15 százaléka volt kövér, ma már minden harmadik felnőtt az. A lovak közül a termetesebb, 7 mázsás jószágokat alkalmazzák, amelyek a középkori csatamének méretének felelnek meg. így is van súlyhatár: 126,5 kilós ember már nem ülhet lóra. Nagy embereknek nagy ló jár Románia sokáig tiltotta, később tűrte, ma már támogatja az erdélyi turizmust. így aztán egyre többen látogatnak tőlünk is a Maros-völgyében a Hargitára vagy a Gyulai Havasokba. VR-összeállítás Erdély eredetileg a hegyekkel határolt Erdélyi-medencét (56 ezer km2) jelentette, de Trianon óta a köznyelv Erdélynek nevezi a Magyarországtól Romániához csatolt 103 ezer négyzetkilométeres terület egészét, így a Partiumot és a Bánságot is. Őseink az Alföldtől keletre fekvő területeket „erdőn túlinak” vagy Erdőelvének hívták, ami megegyezik a latin Transsylvania jelentésével. A mintegy 8 millió erdélyi lakos háromnegyede román. A Ceausescu-éra alatt szászok tízezrei vándoroltak ki Németországba, „hazatelepülésüket” a német kormány több ezer márkás „fejpénzek” kifizetésével támogatta - mára alig húszezren maradtak. Rengeteg magyar is világnak indult, de számuk még ma is másfél millióra rúg. ■ A magánházak kényelmesebbek, bensőségesebbek, mint a kétes hírnevű turistaházak. Ha irodalmi, művészeti emlékhelyek felkeresése - Ady, Arany, Kazinczy, Kölcsey nyomainak kutatása - irányítja lépteinket, a, Máramaros megyei Kohót ne hagyjuk ki. A csöpp faluban Teleki Sándor gróf kastélyának parkjában hat éve felállított bronzszobor Petőfi Sándort és Szendrey lúliát formázza. A szomszédos Nagybánya szép környezete a szocialista nagyberuházások és az iparosítás áldozata lett. A közeli Bódi- tónál pedig felvonóval felszerelt síközpontja várja a sport és a természet szerelmeseit decembertől áprilisig. A téli tervezge- téshez mondjuk: Erdélyben számtalan síelési lehetőség kínálkozik, Brassó és Hargita- fürdő a legigényesebbeknek sem nyújt csalódást. Szászrégenből mára szinte teljesen kikoptak a névadók, de magyarok még viszonylag sokan élnek a hangszergyárairól elhíresült városkában. A Maros völgyét, a folyóparti kastélyokat végigjárni kívánók is innen indulnak útnak. A Teleki család hajdani rezidenciái Sáromberken és Gernyeszegen, a Bornemisz- szá-kastély Görgényszentimrén, a Kemény família reneszánsz vára pedig Marosvécsen várja a látogatókat. Az országutat az Istenszéke zárja: a Maros felé magasodó fennsík 1300 méteréről fenséges látvány tárul elénk, igaz, csak az elszánt korán kelők járják meg sötétedésre Galónyá- ról a köves, csúszós meredélyt egy nap alatt. Nincs messze a gyógykúráiról elhíresült Maroshévíz és Borszék sem, ahonnan a „kötelező látnivalók” közt feltüntetett Gyilkos-tó és Békásszoros már csak egy ugrás. A Csíki-medencében az Olt kanyarai közt fekszik a határon innen és túl egyaránt kedvelt Bálványosi Nyári Egyetemről elhíresült Tusnádfürdő. A patinás villák a szocializmusban nagyon lerongyolódtak, de már sok új gazdára és felújítóra talált. Innen egy ugrás a legendás Bálványos, a XI. századi vármaradvány. A székely Apor nemzetség a keresztény időkben is ősei vallását követhette, mert a meredélyt erőszakkal bevenni lehetetlen volt. Békében sem egyszerű. Szállásról, utazásról ma virágzik a falusi turizmus Romániában. A magánházak kényelmesebbek, bensőségesebb, mint a kétes komfortú kabánák, azaz turistaházak, illetve az olcsó hotelek. Naprakész információk, címek, telefonszámok az erdélyi turizmus honlapjáról tölthetők le (www.erdelyiturizmus.hu). Léteznek kényelmes luxusszállodák, neves gyógyüdülők is, ám ott értelemszerűen magasabbak az árak A vonattal utazók itthon vagy valamelyik erdélyi nagyvárosban váltsák meg menetjegyüket Kisebb állomásokon ugyanis nem árulnak nemzetközi jegyet, az onnan indulókat a határon leszállítják Erdélyben helyközi autóbuszokkal is lehet cirkálni, csakhogy a járatok annyira ritkák, hogy a helybéliek is inkább autóstoppal próbálkoznak Aki autóval vág neki a kalandnak, készüljön fel a néhol még rossz minőségű utakra. Az üzemanyag viszont egyelőre olcsóbb, mint Magyarországon, a 95-ös benzin és a gázolaj egyaránt 390forint körül kapható literenként Mit kell megkóstolni Erdélyben? Etel Leírás Kiirtőskalács Cukros, diós, fahéjas és kókuszos változatban, a parázson sütött íze páratlan. Puliszka Vízben főzött kukoricadara juhtúróva 1, tejföllel, füstölt szalonnával. Lekvárok Nyáron és ősszel tízezrek járják a rengetegeket, és gyűjtik a somot, szedret, áfonyát Csorba Román savanyított leves, zöldséggel, hússal, pacallal, tejföllel. Miccs Két-háromféle, erősen fűszerezett darált húsból gyúrt hosszúkás pogácsa Brassó belvárosa megújult, a sétálóutca üzletei várják a turistákat Az oroszok imádják a termálfürdőinket A PIKO vasúttól a Moszkvics hajtányig utazás a múltba A szocializmus játékszerei a Közlekedési Múzeumban wellness Az elmúlt években sok orosz és ukrán vendéget fogadott Hévíz. Vannak, akik nemcsak üdülni jönnek a zalai városba, hanem ingatlanokat vásárolnak. Hévízen és a közeli Keszthelyen a német nyelvű feliratok mellett megjelentek az orosz nyelvűek is. Az ingatlanforgalmazók orosz nyelvű prospektusokat kínálnak, az éttermek cirill betűs étlapokat készítettek, a program- szervezők pedig már orosz nyelvű istentiszteleteket is szerveznek az igények alapján. Keszthelyen oroszul kínálnak bútort, Hévízen ajándéktárgyakat és cipőbolti akciót, az ingatlanosok cirill betűs leírást adnak a házakról. A sok német és osztrák rendszámú autó mellett a fürdőváros környékén ma már gyakran látni orosz és ukrán autókat. A rendszerváltás után tömegesen jöttek a német és osztrák vevők, most sokszor az akkori vevők az eladók: az oroszok az új vásárlók. Az újabb igények alapján úgy tűnik, szükség lenne Hévízen legalább egy olyan hotelre, amelynek színvonala ötcsillagos, vagy annál is igényesebb. Nagyon várják azt is, hogy Sármelléken ne csak chartergépek, hanem menetrend szerinti repülők is leszálljanak. ■ Melyik gyerek ne vágyott volna pár évtizeddel ezelőtt lábbal hajtott szovjet Moszkvicsra, cseh vagy keletnémet autómo- dellre, PIKO játékvasútra? Ezeket a kultikus játékokat gyűjtötték össze a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum február végéig megtekinthető kiállításán. „Az egykori szocialista országok - a Szovjetunió, az NDK, Csehszlovákia, Lengyelország, Bulgária, Románia, Kína és természetesen Magyarország - játékiparának teljességét szeretnénk bemutatni: mindaz, ami annak idején hiánycikk volt és sorba kellett érte állni, most egy helyszínen megtekinthető, hóA múlt század gyerekjátékai napokon keresztül” - mondta el lanovszki Tamás főigazgató-helyettes. Hozzátette: a kiállítás több száz darabos anyaga a legjelentősebb magyar játékgyűjtők kollekcióiból áll össze, néKorhű környezetben A múzeumban berendeztek egy, az 1960-as éveket pontosan felidéző termet A kiállítótérben korabeli zene szól és a látogatók ízelítőt kapnak a kor játékreklámozási technikáiból: plakátok, MTl-fotók és egykori híradófelvételek idézik meg a megboldogult szocialista játék- gyártást és játékkereskedelmet hány, az MMKM által őrzött játékkal kiegészítve. Ezeket a játékokat 1945 és 1989 között gyártották. A közlekedési eszközök mellett különféle gépek, játékpisztolyok, konstrukciós készletek, építőjátékok, összerakható műanyag repülőgépmodellek és kisvasutak kaptak helyet a kiállításon. A látogatók a saját maguk által fejlesztett árammal működtethetnek két autóverseny-pályát, de a gyerekek játszhatnak egy TT vasúti terepasztallal is. A nemcsak apróságoknak, de nosztalgiázó papáik számára is érdekes kiállítás 2012. február 29-ig tekinthető meg a Közlekedési Múzeumban. ■ ■ Lendületesen nő az érdeklődés Hévíz iránt.
