Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-16 / 13. szám
2012. JANUÁR 16., HÉTFŐ NOGRAD MEGYE 3 Birtokba vették a kicsik Balassagyarmat. Lezárult a városi bölcsőde fejlesztésére vonatkozó pályázat megvalósítása. 2011 decemberének közepén a gyermekek és gondozónők már birtokba is vették a teljes körűen felújított intézményt. Mint ismeretes, még 2010 folyamán közel kilencven millió forint európai uniós támogatásban, valamint négy millió forint EU Önerő Alap támogatásban részesült az ön- kormányzat a fejlesztéshez. Szeretetcsomag Budaörsről Ludányhalászi. Nagy értékű adomány érkezett a közelmúltban a helyi óvodába. Mint azt Demus Ottóné, vezetőóvónő lapunk érdeklődésére elmondta, a budaörsi óvodától kapták a csomagot. A felajánlásból származó ruhaneműt, játékokat és élelmiszert a település hátrányos helyzetű gyermekei és családjai között osztottak szét. A jó minőségű ajándékokból mindenkinek jutott elegendő. A nagyidai cigányok Rétság. A középiskolásoknak és a felnőtteknek is ajánlja a városi művelődési központ és könyvtár azt a színházi előadást, amelynek január 17-én kedden ad helyet az intézmény. Tizennégy órától Arany János: A nagyidai cigányok című művét Gál Tamás és Bodonyi András adja elő. A fergeteges humorú, interaktív, játékos produkció során elhangzó cigányzenét Bodonyi András gyűjtötte. Zenebölcsi, kézműves foglalkozással Endrefalva. Zenebölcsibe várják az 1-3 éves korú gyermekeket és szüleiket a II. András Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) munkatársai január 17-én, kedden 10 és déli 12 óra között. A játékos, zenés együttlét célja az óvodára való felkészülés és a közösségi érzés megerősítése az apróságokban. A programok másnap, azaz január 18-án, szerdán 16 órától számítógépes ismereretek fejlesztésével folytatódnak. 17 órától pedig a felnőtt kézműves klub első foglalkozását tartják. Baba-mama klub és heti naptár Salgótarján. Újévi első baba-mama klubját január 18-án, szerdán tartja az ifjúsági információs és tanácsadó iroda (SITI). Az anyukák és a kicsik 10-30-tól 12 óráig szakember vezetésével vehetnek részt a foglalkozáson. Az iroda 2012-ben is szervez állandó programokat: hétfői napokra a jóga és a thai-chi tanulást, gyakorlást, keddi napokon az anime klub, szerdánként aerobic, csütörtökön a Hip-Hop Break Team, péntekenként pedig sportlehetőség várja itt a fiatalokat. Most is térdig ér a vize Ipolytamóc. Nem sokat emelkedett az Ipoly vízszintje a községnél mért adatok szerint a tél eddigi heteiben az őszi, igen csapadékhiányos időszakhoz mérten. Lényegében továbbra is térdig ér a folyó vize vagyis hatvan centi- méternyi, illetve annál legfeljebb egy-két centiméterrel magasabb. A legutóbbi számottevő csapadékhullás után rövid ideig mintegy tíz centiméteres emelkedést mutattak az adatok. Új helyre költöztek Bátonyterenye. Elköltözött a városi Közművelődési Központ és Könyvtár a Kossuth út 2. szám alatti épületből és a Bartók Béla Általános Iskolában, két teremben kapott helyet A nyitásig még néhány hetet ugyan várni kell, mert a kipakolás folyamatban van, de ez ne szegje kedvét senkinek, mivel a kastélykerti könyvtár fogadja az olvasókat. A nyitás pontos idejéről későbbi lapszámunkban olvashatnak. Beszélgetés a Madách-múzeumról Salgótarján. A teljes felújítás alatt álló csesztvei Madách Imre Emlékmúzeumról lesz szó a Szerdatársaság Irodalmi Kávéház január 18-i, szerdai 16.30 órakor kezdődő összejövetelén a Café Frei-ben. A rendezvény vendége Kovács Ida muzeológus, a Madách-kiállítás szervezője és dr. Gyapay László, irodalomtörténész, a XIX. század kutatója. A beszélgetést dr. Gréczi- Zsoldos Enikő, nyelvész, szerkesztő, egyetemi oktató vezeti. A ludányi főkötő a XXL században SBeszélgetés Adám Róbertnével a ludányi népviseletről Ludányhalászi. A múlt és a jelen találkozásának lehetünk tanúi egy-egy hagyományőrző rendezvény alkalmával, amikor sokan öltöznek be ludányi népviseletbe. A falu vezetése az utóbbi években nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy minél több községi rendezvényen népszerűsítse a rég feledésbe merült népviseletet és a méltán gyönyörű főkötőt. Sokan megcsodálták a ludányi főkötőt, misem bizonyítja jobban mint Petőfi Sándor 1845-ben kelt feljegyzése: „Losonczról Balassa-Gyarmatra mentem... útba esett Ludány helység, hol a legszebb főkötőket láttam életemben, ha megházasodom, onnan hozatok fejkötőt feleségem számára.” A hagyományok ápolása, felelevenítése kapcsán gondoltunk arra, hogy bemutatjuk a ludányi népviseletet és Adám Róbertnét,- Katalint - akinek keze alatt újjáéledt a ludányi főkötő.- Meglepődve hallottam, hogy ön nem is tősgyökeres ludányi. Honnan származik akkor a ludányi népviselet iránti érdekl& dés?- Valóban nem itt születtem, hanem Patakon s ide jöttem férjhez sok-sok évvel ezelőtt. Amikor nagyobbik fiam - Norbert - bekerült a szécsényi Palóc Néptáncegyüttesbe, ő kezdett el először érdeklődni a népviseletek után. így talált rá a balassagyarmati múzeumban a ludányi viseletre. Készített róla képeket, s nekem nagyon megtetszett. Mivel szakmámat tekintve varrónő vagyok, úgy gondoltam megpróbálom elkészíteni. Ennek több mint tíz éve. Azóta több rend ruhát és főkötőt varrtam.- Milyen segítsége volt a fényképen kívül a csodás főkötő elkészítéséhez?- Sajnos nagyon kevés. Az idősek már nem nagyon emlékeztek vissza, hisz a főkötő a múlt század harmincas, negyvenes éveiben eltűnt. Egy-két példány előkerült a padlásokról, persze nagyon rossz állapotban. Viszont országszerte vannak gyűjtemények, ahonnan sikerült ihletet merítenem, illetve Romhányi Olga tanárnő gyűjtőmunkája révén sikerült ismereteimet bővíteni.- Nézzük a főkötőt, hogy is zeit ez ki? lel, művirággal. Mindkét főkötőt a kontyra tűzték gombostűvel.- Mennyi idő míg elkészül egy főkötő?- Több heti, s néha havi munka. Hiszen itt mindent kézzel kell varrni. Nagyon aprólékos munka, így keményen igénybe A férfiak is hordtak kötényt Az ing fehér gombos és galléros volt, rákerült a mellény vagy, más néven a lajbi. A fejüket kalappal díszítették.- Úgy tudom nemcsak teljes méretben készíti el a ludányi népviseletet!- Kétféle főkötő volt: a singelt (farkas) és a tarajos (csárdás) főkötő. Az első a köznapi új menyecske viselet volt, míg az utóbbi az ünnepi. A singelt főkötő anyaga mindig fehér színű vászon, háromszög alakú ívelt kendőforma, amelyet kézi lyukas hímzéssel, singeléssel szegélyezetek. Hátul selyemszalag díszítette derékig masni formában, amelyre művirágcsokrot erősítettek. A tarajos főkötő selyemből készült és színes volt (rózsaszín, kék, piros). A túldíszítettség jellemezte: tüli, gyöngy, flitter és művirág. Az elnevezés a sűrűn lerakott 2-3 centiméteres fodrok miatt volt. Hátul díszes, széles pántlika lógott, ugyancsak selyemből és fodros díszítéssel, tülveszi a kezet és a szemet. Munka és a háztartás mellett legtöbbször csak este vagy éjszaka jut erre időm, de nagyon szívesen babrálok vele.- Mit kell még tudni a ludányi népviseletről?- A nők hétköznap karton, míg ünnepnap fél lábszárig érő selyem szoknyát hordtak, alatta alsószoknyával, harisnyával. A szoknya elé vászon illetve selyem kötény került. Felül vászonból készült ingvállat viseltek, rajta derékig érő mellényt, s erre került a színes vállkendő. A nyakat gyöngy díszítette, s mintegy koronaként ékesítette a fejet a főkötő. A férfiaknál volt a fehér bő gatya hétköznapra és ünnepre csizmanadrág sötét színben.- Valóban, babákat csinálunk, és ezeket öltöztetem fel népviseletbe. Az egyik falunapra például 5 felöltöztetett babát varrtam, amelyeket a testvértelepülések polgármesterei kaptak meg ajándékba. Elnézve és felpróbálva a ludányi népviseletet, elmondható, hogy nem olyan kényelmes mint a XXI. századi ruhák, de hogy gyönyörű, ehhez kétség nem férhet. Minden egyes centiméterviseli Katalin keze munkáját, így még értékesebb. Lesz- e aki folytatja az elkezdett munkáját?! Megnyugtathatok mindenkit, hogy lesz, hiszen menye Tímea is segítkezik már a varrásban. Bódiné Fenyvesi Mónika Kiállítási ajánlat Szirák-Budapest. 2012. január 31-ig látogatható Budapesten a Nemzeti Múzeumban a 2011. október 27-én megnyílt reprezentatív történeti kiállítás, amelyet gróf Teleki László születésének 200., halálának 150. évfordulóján rendeztek. Gróf Teleki László a Szirákra települt főnemesi családból származik, gróf Teleki József (1738-1796) unokája, 1811. február 11-én született Pesten. Apja id. gróf Teleki László hétsze- mélynök, aki Szirákon született 1764-ben. Anyja édesapja második felesége báró Mészáros Johanna volt. Gyermekkorában gyakran tartózkodtak a sziráki kastélyban, ennek emlékét 10 éves korában naplójában örökítette meg, amely látható a kiállításon is. A reformkor egyik vezető politikusa, az 1848-49-es szabadságharc idején párizsi követ. A Kossuth emigráció kiemelkedő egyénisége, az 1861-es ország- gyűlés Határozati Pártjának vezére volt. Az 1861. május 8-án a Nemzeti Múzeumba összehívott országgyűlésen jelentették be a tragikus eseményt, gróf Teleki László halálát, öngyilkosságát. Deák Ferenc a Felirati Párt elnöke felszólalásában kérte a házelnököt, hogy napolják el az országgyűlését, ők ketten lettek volna aznap a gyűlés főszónokai, Madách Imre képviselő is jelen volt. Gróf Teleki Lászlót a Nemzeti Múzeum kör alakú előcsarnokában ravatalozták fel, itt kezdődtek a gyászszertartások, majd innen Szirákra hozták. Május 11-én a család sírboltjában helyezték örök nyugalomra. A kiállítást ebben az előcsarnokban rendezték meg, ami az eddig leggazdagabb, legértékesebb tárgyi anyagot bocsátja az érdeklődőknek szemlélődésre. A kiállításban nagy hangsúlyt kapott az öngyilkosságot követő rendőrségi helyszínelés, boncolás iratanyaga is. Az eredeti dokumentumok mellett 3D-ben láthatjuk az eredeti fotókat és egy az ORFK Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetének filmjét is, erre utal a Pesti helyszínelők 1861 cím is. A rendőrségi szakértők előadásokat is tartanak, az utolsóra január 28-án, szombaton kerül sor 15 órakor. Ugyancsak nagy figyelmet érdemel Csorba László a MNM főigazgatójának előadása, „Teleki-Forradalom és kiegyezés válaszútján” címmel fog tartani, január 19-én, csütörtökön ló órai kezdettel. Ezek a programok a kiállítási belépőjeggyel látogathatóak. Előzetes bejelentkezés szükséges! „Teleki László az országgyűlés halottja - Pesti helyszínelők 1861” kiállítás méltó megemlékezés, tisztelgés, személye és életműve emlékének. Gazdag képanyaga feledhetetlen élményt nyújtott számomra. A kiállítás katalógusa tartalmazza a legjelentősebb dokumentumokat, portrékat és színvonalas tanulmányokat. Szép nyomdai kivitelezésben egy értékes könyvet vehet kézbe az olvasó. Lőrincz Gézáné
