Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-14 / 12. szám

2012. JANUÁR 14., SZOMBAT SPORTTÜKÖR Már régóta készült rá, a motorozás az élete Budapest-Bissau, a nagy afrikai futam - A balassagyarmati Dudás Zsolt motorral vág neki Utolsó beállítás és ellenőrzés a motoron a nagy kaland előtt Mire szombat révén né­hány olvasónk esetleg ki­csit később veszi kezébe lapunkat, addigra a reg­gel 8-kor a budapesti 56- osok teréről folyamatosan startoló Buda-pest- Bamako, nagy afrikai fu­tam mintegy 400 induló­jának nagyja már el is rajtolt célja, a „sötét kon- tines” felé, hogy Szlové­nia, Olaszország, Francia- ország, Spanyolország, Marokkó, Mauritánia és Szenegál érintésével kö­zel 9000 kilométert meg- téve két hét múlva a nyu­gat-afrikai Bissau-Guinea fővárosába érkezzenek meg. A hetedik „gagyi Dakar” történetében elő­ször Nógrád megyei mo­toros is indul a nagy erő­próbán: a balassagyarma­ti Dudás Zsolt egy maga által átalakított és épített Honda Dominátorral vág neki a végtelennek. Indu­lása előtt vele beszélget­tem előkészületeiről, fel­készüléséről, elképzelé­seiről. Márton (Satis) István- Már az első Budapest-Bama­ko után felvetődött bennem az ötlet, aztán amikor későbbi futamokon a Nógrád Megyei Hírlap tudósításai­ból a megyénkbeliek kalandjairól is bőségesen értesülhettem, egyre ko­molyabban érlelő- dött bennem, hogy egyszer én is kipróbálom. Hogy mégis csak most, annak több oka volt, de a lényeg, hogy egyszer csak összejött - kezdte a 29 éves gyarmati fiatalember.- Milyen motorral merészkedik el a „világvégére”?- Egy alaposan átalakított 650 köbcentis 44 lóerős Honda Dominátorral, melyen minden vál­toztatást magam követtem el, hisz amióta motorozom - és az még gyerekkoromban kezdődött - ál­landóan szerelem, tuningolom a kétkerekűeket, azt is mondhat­nám, hogy a motorozás az életem.- Mik ezek az átalakítások, van- e valamilyen verseny- vagy túraru­tinja szokott-e indulni valamilyen motorkerékpáros eseményen, talál­kozón, erőpróbán?- Természetesen számos ki- sebb-nagyobb változtatásra volt szükségem, de a hosszú felsorolás helyett csak a lényegesebbeket mondom. A benzintankot 6 liter­rel növeltem meg, a váz, lengés- csillapítók megerősítése mellett különböző konzolokat szereltem fel, melyek a három nagy, ugyan­csak saját készítésű csomagtartó dobozokat tartja, speciális gumik kerültek fel és minden fogyó, ko­pó alkatrészből viszek tarta­lékgarnitúrát. De nem ez az első motor amit ilyen megpróbáltatá­sokra készítek fel, egy budapesti barátom - aki már kétszer is in­dult a BB-n és most is jön - gépét is én bütyköltem, segítettem a fel­készítését. Versenyzői múltam vagy tapasztalatom ugyan nincs, de számos enduro- és terepver­senyre járok nézőként, és persze rengeteget motorozok, amióta pe­dig biztos az indulásom, egy ho­mokbányában is szimulálom a si­vatagi vezetést, bár nem a ver­seny-, hanem a túrakategóriában hajtok, és így döntő részben ki­épített, vagy „fóldutakon” hala­dunk két-három fős sorstársi (az­az motoros) közösségben.- Minden résztvevőnek önellá­tónak kell lenni a fapados Daka­ron, azaz maguknak kell majd gondoskodni az üzemanyagról, szállásról és élelmiszerről. A Budapest-Bamako (mára már) Bissau - bevallott célja a főszerve­ző „Villám Géza ” - alias Szabó Gál András szerint is a kezdetektől az volt, hogy „a klasszikus afrikai ka­landokkal járó kiszolgáltatottság érzését adja át az indulóknak”. Ezt hogy fogják megoldani?- Mint az imént említettem, kis csapatokban megyünk a bizton­ság, az esetleges szerelés, javítás, egymás segítése céljából, de lesz egy motoros asszisztencia - azaz kísérő és szervizautó is.- A BB az első perctől a huma­nitárius segítségnyújtásról is szól, a résztvevők mindig adományok­kal megtömve érkeznek a világ legszegényebb, fekete afrikai or­szágaiba. Évekkel ezelőtt még kü­lön kamion vitte az ajándékokat, de mint csütörtökön a szervezők­től megtudtuk, idén jóval kisebb az adományozási hajlandóság, és (sajnos) egy nagyobb utánfutó is elégséges lesz. Ön mivel szándé­kozik meglepni a szegény afrikai gyereket, rászorulókat?- Én személy szerint számtalan íróeszközt, tanszert, füzetet vettem iskolás gyerekeknek, de a balassa­gyarmati katolikus plébánia is sok adományt küld a rászorulóknak, és a már említett fővárosi motoros kollégámtól is kaptam használt ru­haneműt (természetesen nem té­likabátot és prémes fejfedőket) az ottaniaknak.- Ön tehát adományoz szépen, de vajon kapottá valakitől támoga­tást a nem éppen olcsó, de egyben nemes lelkű kalandozásához?- Erkölcsit jóval többet, mint anyagit... De munkahelyemet, a gyarmati Zöllner KfL-t okvetlen ki kell emelnem és hálás vagyok se­gítségükért- Azt hiszem olvasóink nevében is kívánhatok sikeres célba érést és hazatérést épségben, egészségben és lapunk lehetősége szerint várja helyszíni bejelentkezéseit is. Szalayék jó passzban, Hummerek végnapjai DAKAR 2012 Kiesett a magyar páros mozgó hátvédje, szerelőműhelye - Kamionoknál és quadosoknál már szinte végeredmény Három szakasz (a 9. kedd, 10. szerda és 11. csütörtök) eseményeivel tartozunk olvasóinknak és pár dologban nagyot fordult azóta a világ. Az őrületesen nyomuló Robby Gordont kizárták, de óvás alatt továbbmegy, ám csütörtökön 1 órát is szerelt, s már csak a 4. Szalayék nagyszerűen hajráznak, a mozgó hátvédjük, Darázsiék kamionja viszont kuplunghiba miatt kiesni látszik. Despres rossz végű sárkalandja után újra az élen a mo­torosoknál, a Kamaz végre szakaszt nyert idén és a 11. etapon ismételt a monstrumoknál, a quadoknál behoz- hatatlannak tűnik a Patronelli testvérpár előnye. Márton (Satis) István A Szalay Balázs, Bunkoczi Lász­ló kettős (Opel Antara)kezd ki­mászni a pechgödörből, bár ked­den gyengébb összeredményük (35. hely 115-ből) miatt meggyűlt a bajuk a kényszerű kamionköve­tés és előzgetés miatt, és szörnyű látványban is volt részük, amikor a kiváló és dobogós helyen álló cseh Lopraisék hatalmasat bucs- kázó Tátra „dobozosát” meglát­ták. De azért ha óvatosabban is haladtak tovább, 18. helyen értek célba és összetettben is feljebb kúsztak. Másnap, a 10. szerdairól még a gyári pilóták közül is so­kan azt mondták, a verseny eddi­gi legnehezebb szelektívje volt, és az Opel Dakar Team sem úsz­ta meg kalandok nélkül: egy kis ásás és két defekt az utolsó 15 ki­lométeren volt a terítéken, de vé­gül 17. hely aznap. Ezeknél sok­kal tragikusabb történt a csapat versenykamionjával, mert a Da­rázsi Zsolt, Hoffmann Péter, Vörös Ferenc trió MAN-kamionjában tönkrement a kuplung, lehetet­len volt megjavítani ott a helyszí­nen és még a szervizkamionnak is vissza kellett fordulnia, hogy kimenekítse őket, hiszen a me­zőny másnap elhagyta Chilét és Peruban folytatta a száguldást. Ott, ahol a szóbeszéd szerint to­vábbi két pokoli szakasz (csütör­tökön és pénteken) várt a me­zőnyre. Előbbiről már be tudunk számolni, utóbbi eredménye csak lapzártánk után jóval, szombat hajnalra válik végleges­sé. De előbbiről lássuk Szalay el­mesélését „Vízválasztó nap volt a mai. Az előzetesen kiadott útvo­naltervben nem nagyon volt dű­ne, aztán csak előkerültek vala­honnan azok az óriási, nagyon puha homokhegyek. Amikor meg­láttuk, azonnal megálltam, hogy leengedjük a kerekeket Hárman megelőztek, de ők utána ott ástak, amikor mi vígan elmentünk mel­lettük... Ezek után beértünk egy mély homokos részre, ahol három buggy ásott. Azokat szlalomozva kerültem ki, az egyiktől csak né­hány centire voltunk, de tudtam, ha elveszem a gázt, akkor jöhet az ásás. Nem jött! - szerencsére. A második szakasznak volt egy sziklás része, amelyen sokszor két­esélyes volt, hogy az autó leesik a szakadékba, vagy fent marad az úton. Laci (Bunkoczi) a vége felé már nem is mondta, hogy balra menjünk vagy jobbra, hanem csak azt, hogy türelmesen, türel­mesen, türelmesen. Igaz, volt ala­punk az óvatosságra, mert a vé­gén csak ráugrattunk egy köves dombra és eltörtük az egyik rugót. Összességében azonban elégedett vagyok a nappal, hiszen az volt a cél, hogy végigmenjünk rajta és ez sikerült. ” Az említett hármasug­rás után Szalayék az összetett 22. helyre jöttek fel, és ha a 3 hátra­lévő napon legalább 23 percet fognak az előttük elérhetőnek tű­nő haladókon, 20-on belül végez­hetnének. Az autósoknál dráma­ian alakult a két Hummer sorsa, AlAttiyah feljövőben ugye kiesett műszaki okok miatt, és örületes(en) gyors autózással Robby Gordon már az 5 perc kör­nyékén előtte lévő éllovas Peterhanse.lt támadta, de a 9. sza­kasz utáni vizsgálat során sza­bálytalanságok miatt kizárták a versenyből. A döntés ellen ter­mészetesen az amerikai felleb­bezett, az újabb döntésig pedig még versenyben van. A hummeres egyébként nem ment úgy a szelektíven, ahogy szere­tett volna, ugyanis megütötte a bal elejét az autónak, és le kellett jönnie a szakaszról. Ennek elle­nére azért beért a 4. helyre négy és fél perccel a szakaszgyőztes Nani Roma mögött. A csütörtöki 10. etap viszont megpecsételni látszik Gordon sorsát, a pályán a többieknél jóval gyorsabb (ezt jól lehetett látni amikor a behemót- nak tűnő Góliátjával előzgette a parányi Mini Dávidokat). Robby ugyanis közel egy órát szerelt a szakaszon, így csak a 20. helyet tudta megszerezni, de még így is 4. összetettben, ám 2 óra 10-re lemaradt Peterhanseltől, akit a csapattársa, Roma és a toyotás De Villiers követ. Motorkerékpá­rosoknál a két KTM-es, Despres és Coma két és fél perces különb­séggel izgalmas meccset vív a győzelemért és a végkifejletet az utolsó percekig elhúzzák. A quadoknál pedig a Patronelli testvérek dominálnak a Yama­hákkal. Úgy tűnik, hogy a Kama­zok a verseny vége felé feltámad­tak, az első és második győzel­müket szerezték meg a 10. és 11. szakaszon, ám De Rooy kisebb navigációs hibának tulajdonítja a harmadik helyet, és megteheti, hogy lazán kezeli a mai eredmé­nyeket, hiszen az összetettben ő is egyórás előnnyel áll az élen, ráadásul csapattársa, Hans Stacey előtt. Gordon és narancsszínű Hummerja: nagy kár értük, egyértelműen a leggyorsabbak voltak, de nem csak ez számít

Next

/
Oldalképek
Tartalom