Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-14 / 12. szám
2012. JANUÁR 14., SZOMBAT 7 A HÉT TÉMÁJA áremelések Az áfakulcs miatt minden többe kerül az idén. Emelkednek a rezsiköltségek, többet kell fizetni a közlekedési és a postai szolgáltatásokért - ez pedig minden mást is drágít majd. KÉTEZER-TÍZEN KETTŐ, TI DRÁGA! Átárazás az élelmiszerboltban. A áfaemelés hatása mindenhol érződik, de az üzemanyagok drágulása is minden terméket megdrágít Egy átlagos - négyfős - háztartásra havi 8-12 ezer forint pluszterhet rónak az új évi áremelések. Ez a megszokottnál is nagyobb mértékű drágulás. Ennek hátterében az áfakulcs emelkedése áll. Minden elköltött 100 forint után az eddigi 25 helyett 27 az államkasszába kerül vissza adó formájában. Árvay N. Tivadar, Fábos Erika Növekszik a rezsiköltség Minden januárban aktuális az év eleji áremelés, az idei észtén dobén azonban ez gyakorlatilag teljeskörűnek mondható. Ennek az az oka, hogy az áfakulcs rekordokat dönt: a korábbi 25 szá zalékról 27 százalékra emelke- f dett. Ezzel pedig az egész Euró g pai Unióban nálunk lett a leg | magasabb általános forgalmi £ adó. Ez a közműdíjakat ugyanúgy megemeli, mint minden más termék vagy szolgáltatás díját. A földgáz nettó 2,6 százalékkal drágul, ami az áfa emeléssel számolva 4,2 száza lék, és az elemzők szerint nem ez lesz az egyetlen áremelés eb ben az évben hamarosan újabb várható. Az ugyancsak hatósági áras villamosenergia díjak átlagosan több mint két és fél százalékkal emelkedtek az áfával együtt. Igaz, ez azt jelenti, hogy az öt nagy áramszolgáltatótól és az ál taluk alkalmazott paraméterek tői függően lehetnek olyan fo gyasztók, akiknek még csökken hét is egy százalékkal a nettó áramár. A fizetendő díj az áfa miatt azonban mindenképpen na gyobb lesz, mint eddig, az emel kedés mértéke ugyanolyan fo gyasztási paraméterek mellett 0,6 4,2 százalék közötti. Egy át lagosnak tekinthető havi nyolc ezer forintos számlán az ár emelkedés ötven és háromszáz ötven forint közötti drágulást hozhat. A vízdíjak áremelését még tavaly év végén bejelentették: leg alábbis az állami vagy önkor mányzati tulajdonban lévő víz műveknél az ivóvíz és csatorna használati díjak is emelkedtek, de a havi alapdíjak is szinte mindenhol drágultak. Közlekedni már eddig sem volt olcsó Az áfaemelés miatt új történelmi csúcsra kerültek az üzemanyag árak. Az emeléssel a benzin átlagára 412 414 forintra, a gázolajé pedig 433 forintra nőtt. Tavaly január elején a benzin átlagára 360-361 forint, a gázolajé pedig 351 forint volt. Az áfaemelés miatt emelked tek a közösségi közlekedés árai. Mind a buszokon, mind a vonaton ez átlagosan 1,6 százalékos árnövekedést jelent, vagyis ép pen csak az áfát érvényesítették egyelőre a társaságok. A volántársaságok többsége egyébként inkábba hosszabb útszakaszok ra terhelte a drágítást, így a rö videbb távokon, illetve a bérletek árában nem mindenhol van változás. Emelkedtek az autópályák úthasználati díjai is. Megszűnt a személyautókra érvényes - legkedveltebb - négynapos e matti ca. A személyautókra érvényes havi úthasználati díj 4780, az éves tarifa 42 980 forint. A heti jegyet tíz napig lehet használni, 2975 forintért. A posta is többe kerül majd A levelezőlap és a képes levelező^ lap kivételével drágábban levelezhetünk az újévben: az elsőbb ségi küldemény díja 115 forintról 130 forintra nő, az egyéb levelek díja 120 ról 140 forintra, elsősé^ giként feladva pedig 160 forintról 180 forintra emelkedik. A kéz hez kézbesített iratok alaptarifá ja 370 forint helyett 390 forint. A hús máris drágább Ráadásul az energia és a szálli tási költségek emelkedése gyor san érezteti hatását, így már feb ruárban drágíthatja az alapvető fogyasztási cikkek és minden élelmiszer árát. A húsok és a húskészítmények folyamatos drágulása várható a következő hónapokban. Az élő vágósertés ára a múlt év januári 292 forinttal szemben októberben 349 forint volt, míg decent bér 19 én már 390 forint, ami több mint 21 százalékkal halad ta meg az egy évvel korábbit. A szakemberek a forintgyengülés sei magyarázzák az áremelke (lést. Úgy vélik: a kilónkénti ár rövid időn belül átlépi a 400 forintot. Ez pedig azt jelenti, hogy a tavalyihoz képest az eladási árak esetében is lehet akár harmincszázalékos emelkedés is. Ezek a háztartási terhek az elem zők szerint azt eredményezhetik, hogy az átlagos fogyasztók árér zékenysége tovább erősödik, ami tői a fogyasztás tovább csökken. Dráguló ügyintézés és újfajta adók Nemcsak országos szinten, de helyben is drágább lehet az élet az önkormányzatok kedvétől füg gően. A legtöbb helyen többe ke riil majd a szemétszállítás és a parkolás, de nemcsak ezek a szolgáltatások, hanem az adók is emelkedhetnek. A települések többsége ugyanis olyan nehéz helyzetben van, hogy kénytelen így növelni bevételeit. A kor mány ráadásul tavaly megterem tette annak lehetőségét is, hogy a települések helyi adókat vet hessenek ki bevételeik növelésére, így várhatóan nemcsak emel kedni fognak a már meglévő adók, de újabbak is lehetnek. Bá víthetik az önkormányzatok az építmények utáni bevételeiket és bevezethetik például az ebadót: mértéke legfeljebb hatezer forint, veszélyesnek minősített kutyák esetében húszezer forint lehet. De vannak olyan termékek, amelyek nem az áfaváltozás mi att drágulnak, hanem más adó emelések sújtják. Az üdítőitalok ra, szörpökre, sós ropogtatniva- lókra, cukrozott készítményekre tovább emelték az ősszel kivetett népegészségügyi termékadó, vagyis közkeletű nevén a chipsadó mértékét, ráadásul a lekvárok, az ízesített sörök és alkoholos frissítők után is kell ja nuártól sarcot fizetni. A környezetvédelmi termékdíj is emelkedett, ez pedig a műszaki cikkék, gumiabroncsok, akkumulátorok csomagolóanyagok, műanyagok árait húzhatja még magasabbra. Az autósok egy új adónemmel ismerkedhetnek 2012 ben, a bal eseti adóval, amely 30 százalék kai drágítja meg a kötelező biz tosításukat. Nemcsak a termékekért és szolgáltatásokért kell többet fizet ni, hanem a hivatalos ügyek intézéséért is az illetékemelések mi att. Egy válóper kezdeményezése például 12 ezerről 30 ezer forint ra növekszik, de a bírósági felieb bezésért is többet kell fizetni. Infláció: csak a kormány optimista tavaly szeptember óta nemcsak a gazdaságkutatók, hanem a kormány és az MNB is rontotta az idei GDP prognózisát: a Pénzügykutató egy százalékról -0,7 százalékra, a Kopint-Tárki 0,5-ről 0,3 százalékra, miközben a kormány 0. 5, az MNB pedig 0,1 százalékos növekedést vár. A pénzügy- kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek: az előrejelzések alapfeltétele, hogy létrejön a megállapodás az EU-IMF párossal, ellenkező esetben jöhet a „katasztmfa-foigatókönyv”. a háztartások fogyasztása minden kutató szerint visszaesik: a legkisebb, 1 százalékos csökkenést a Kopint-Tárki jelzett, a legnagyobb, 3,5 százalékos visszaesést a OKI Gazdaságkutató. A Pénzügykutató 1, 4, a Századvég Gazdaságkutató 1,3 százalékos zsugorodásra számít. A legalacsonyabb, 4,2 százalékos inflációt a kormány prognosztizálta, a gazdaságkutatók várakozása 4,6-5,0 százalék között mozog, az MNB 5,0 százalékot jelzett. Cafeteria és bérek: minden csökken? a 2012-től érvényes adó- és járulékváltozások miatt változatlan feltételek mellett az átlagbér alatti bruttó fizetésért dolgozók kevesebb pénzt vihetnek haza. A kormány ezt „elvárt béremeléssel” kompenzálná - arra kérik a munkaadókat, hogy 5 százalékkal emeljék a dolgozók fizetését, efölött a kormány vállalja a kiegészítést - ami komoly terhet jelenthet egyes esetekben. akiknek például tavaly az átlagos havi bruttó munkabére nem érte el az 59 600forintot, azoknál 26 százalékos emelést kellene végrehajtani (75 096 forintra), de ez csak a részmunkaidőben foglalkoztatottakra igaz, más esetben a minimálbérösszegéig (93 ezer forint) kellene feltornázni a fizetést. Ha a bér meghaladja ezt az összeghatárt, akkor a kormányrendelet táblázata szerint kell emelni. Például 59 601 és 62 500forint között 15 500, 98 101 és 104 ezer forint közöl 13 500forintot, 214 601 és 216 805forint között viszont csupán 500forintot. E fölött nincs elvárt emelés. A gki felmérése szerint a cégek 4 százaléka tervezi, hogy az emelkedő bérköltségek miatt elbocsát minimálbéren bejelentett alkalmazottakat, a magasabb bérek esetében viszont a vállalatok 79 százaléka Jön az új „kajajegy”, de kevesebb jár belőle sok helyen nem emel bért, s mindössze 13 százalék tartja vagy növeli alkalmazottai fizetésének reálértékét. a béren kívüli juttatások kompenzálhatnák a csökkenő fizetéseket, amennyiben a keretösszeg és az elfogadóhelyek száma nem csökken: az üdülési csekket és a korábbi melegétkezési utalványokat felváltja a SZÉP-kártya, a munkahelyi étkeztetés támogatása (havi 12 500forint, de csak ott, ahol kizárólag a dolgozókat kiszolgáló üzemi konyha működik), illetve az Erzsébet utalvány. A SZÉP-kártya keretösszege 450 ezer forint, amelyet szálláshely-szolgáltatásokra (évi 225 ezer forintig), meleg ételre (évi 150 ezer forintig), illetve rekreációs szolgáltatásokra (évi 75 ezer forintig) lehet elkölteni. A kártyát egyelőre csak 5-6 ezer szolgáltató fogadja el, amelyek többsége szálláshely és nem étterem, üzemi konyha híján tehát nehéz lesz egyelőre a napi étkezéseket megoldani. Az Erzsébet utalvány idén még melegétkezéshez is használható, de a jövőben csak a bolti vásárlásra lesz alkalmas. A keretösszeg havi ötezer forint, amely országszerte 15 ezer helyen (egyelőre a CBA, a Coop és Reál üzleteiben) költhető el.
