Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-12 / 10. szám

2012. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK 5 Tájékoztatást tett közzé a NAV Budapest Az adóelőleg-nyi­latkozatokkal kapcsolatos tá­jékoztatást tett közzé a Nem­zeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján, ahol meg­jelentek az adóelőleg-nyilat­kozatok javasolt mintái is. A NAV az MTI-vel közölte, a jogalkalmazást segítő szol­gáltatásként tette közzé az adóelőleg-nyilatkozatok min­táit, de azok helyett más, a törvényi feltételeknek meg­felelő dokumentumok is használhatók. A hivatal szer­dai közleménye szerint az adóelőleg-nyilatkozatokat a magánszemélyek a munkál­tatóknak, a kifizetőknek - és nem az adóhatóságnak - ad­ják át. A munkáltatók, a kifi­zetők a nyilatkozatokban kö­zölt információknak megfe­lelően állapítják meg a ma­gánszemélyek jövedelméből évközben levont adóelőleg összegét - jellemzően ala­csonyabb összegben, mint ha azt nyilatkozat hiányában tennék. Az adóelőleg-nyilat­kozatokat a bérszámfejtést megelőzően két példányban kell a munkáltatók, a kifize­tők számára átadni. A tájé­koztatás szerint az adóelő­leg-nyilatkozatokban lehet kérni a családi kedvezmény, és a súlyos fogyatékosság után járó személyi kedvez­mény figyelembevételét. A családi kedvezmény kiemel­kedő jelentőségű, mivel az olyan módon csökkenti az adóelőleg alapját, hogy már egy eltartott gyermek esetén is 10 ezer, három gyermek esetén akár 99 000 forinttal csökkentheti a család havi adóterhelését. A közlemény szerint nyilatkozatot lehet tenni a jövedelem megszer­zése érdekében felmerült költségekről is. Új szabály, hogy egyes speciális esetek­ben a magánszemély nyilat­kozatot tehet azzal kapcso­latban is, hogy a kifizető, a munkáltató milyen módon vegye figyelembe az adó­alap-kiegészítést az adóelő­leg megállapítása során. Gyulafirátót leválna Veszprémről Veszprém. Leválna Gyula­firátót Veszprémről, mert a városrész lakói sokallják a január elsején bevezetett te­lekadó mértékét - tájékoz­tatta Czaun János, a részön­kormányzat vezetője szer­dán az MTI-t. Az egykor önálló, ma 3500 lakosú településen élők arra kérték Czaun Jánost, hogy hívjon össze falufórumot, ahol eldöntik a kérdést; ezt a veszprémi önkormányzati képviselő január 24-re hirdet­te meg. Tájékoztatása szerint a január elsején hatályba lé­pett telekadó négyzetméte­renként 120 forint; Gyulafi- rátóton - amely jellemzően családi házas övezet - a tel­kek átlagos mérete ezer négy­zetméter. A megyeszékhe­lyen három övezetet külön­böztetnek meg telekadó szempontjából, a legolcsóbb a gyulafirátóti - jegyezte meg Czaun János, hozzátéve, hogy az elszakadás kérdésében a többség akaratát támogatja. ORSZÁGJÁRÓ - NAGYVILÁG Prága. Csökkentik a kórhá zi orvosok számát Csehor­szágban. Leos Heger egészségügyi miniszter rendelete alapján minden 30 ágyas kórházi osztá­lyon megszüntetnek fél orvosi helyet, ami orszá­gosan mintegy ezer orvosi hely megszüntetését je­lenti - írja a Hospodárské Noviny című cseh gazda­sági és politikai napilap szerdán. Kokes János Az új rendeletet még vélemé­nyezik, majd április elsején élet­be lép. A miniszter, aki korábban takarékossági intézkedéseket fo­ganatosított a gyógyszergazdál­kodás, a drága műszerek hasz­nálata és a kórházi ágyak száma terén, most személyi ügyekben is lépett - mutat rá a lap.- A döntés kompromisszum az egészségügy lehetőségei, va­lamint az egészségügy finanszí­rozásának lehetőségei között - áll a rendeletben. A cseh kórhá­zakban mintegy hétezer orvos dolgozik. A miniszter döntése el­lentétben van az orvosi szak- szervezetek akaratával, akik a tavaly tavasszal véget ért „Kö­szönjük, távozunk" nevű tiltako­zó akciójuk során éppen a kórhá­zi orvosok számának növelését követelték. A nagy társadalmi visszhangot kiváltó akció komp­romisszumos.- Az orvosok szerették volna azt a látszatot kelteni, hogy ke­vesen vannak, hogy ezáltal nö­vekedjen az áruk. A miniszter döntése következtében azonban rugalmasabbá válik a munkapi­ac, ami az egészségügy terén új­donság - tolmácsolta a lapnak a tárca véleményét Petr Nősek szó­vivő. A kórházak számára a rendelet anyagi megtakarítást jelent.- A rendelet alapján kevesebb lesz az ügyelet, a túlóra, ami szá­munkra kiadáscsökkentést je­lent - állítja Miloslav Ludvík, a prágai Motol kórház igazgatója. Az ügyeletek idejének csökken­tését korábban az orvosok is kö­vetelték. A lap rámutat: az ügye­letek csökkentése az orvosok számára kevesebb pénzt is je­lent, így megtörténhet, hogy a változások miatt a jövőben végül is kevesebbet fognak keresni, mint eddig. Az alapbérük ugyan emelkedik, de az ügyeletekért eddig ennél sokkal több pénzt vettek fel az orvosok. Az orvosi szakszervezeteknek az új mi­niszteri rendelet nem tetszik, azt állítják, hogy erre elsősorban a páciensek fizetnek rá.- A kevesebb orvos lényegé­ben rosszabb kezelést jelent, s az emberéletekben is kár eshet - je­lentette ki Milos Voleman, a prá­gai Vinohrady kórház sebésze. Migránsok formálják át Latin-Amerikát Santa María Atzompa. Jelentős fordulatot vett a latin-amerikai kivándorlás iránya az utóbbi években: a térség migránsai az Egyesült Államok helyett anyaországukon, illetve a régión belül keresnek új lehetősé­geket, e folyamat pedig alapjaiban formálja át Közép- és Dél-Amerika társadalmait és gazdaságát - írja internetes oldalán a Néw York Times. í Részben az amerikai álláslehetőségek visszaesése, részben a határvédelmi intéz­kedések fokozása, részben pedig a határhoz közeli drogkereskedelemmel kapcsolatos erőszak miatt az Egyesült Államok sokat vesztett vonzerejéből a közelmúltban a latin­amerikai bevándorlók szemében. Ezt igazol­ják a statisztikák is: az Egyesült Államok délnyugati határvidéke mentén 1972 óta nem vettek őrizetbe olyan kevés illegális be­vándorlót, mint tavaly. Dél-Amerikában a szabadkereskedelmi megállapodások is elő­segítették az erősebb regionális vándorlást, ahogy a gazdaságok folyamatosan növeked­tek, és új, a bevándorlók jogait védő törvé­nyekkel ösztönözték a bevándorlást, példá­ul Argentínában, Uruguayban, Mexikóban és Ecuadorban. A technológiák és az infrast­ruktúra fejlődése megkönnyíti, hogy bárki új munkahelyet keressen és találjon lakóhe­lyétől távol is. Az egész Latin-Amerikát jel­lemző urbanizációs folyamat felgyorsulásá­val olcsóbb és könnyebb lett szolgáltatásokat nyújtani, ideértve az oktatást, az egészség­ügyet, a víz- és energiaellátást. A migráció mértéke tovább növekszik Latin-Ameriká- ban, a változás tehát csupán annak irányát érinti. Népszámlálási adatok szerint Mexikó­ban 201(Lben 2 millióval többen éltek szü­lőhelyüktől távol, mint egy évtizeddel ko­rábban, és hasonló folyamatok figyelhetőek meg a térség számos más államában^ így például Guatemalában, Salvadorban és Pe­ruban is. Az Egyesült Államok, az észak von­zerejének csökkenésével párhuzamosan a délé erősödik: Chile, Argentína és Brazília vált a latin-amerikai kivándorlók legkedvel­tebb célállomásává. E folyamat alapjaiban formálja át a régiót: egy északra mutató iránytű helyett Közép- és Dél-Amerika egy­re inkább egy szerteágazó kapcsolatrend­szerű gócponttá válik. Ennél is jelentősebb folyamat a belföldi migráció felfutása. A fő­városokba és egyéb nagyvárosokba való köl­tözés helyett a latin-amerikaiak egyre in­kább a kisebb, biztonságosabb városokba telepednek le. Ahogy a lakosságát gyorsan növelő Oaxaca mexikói szövetségi állam kor­mányzója fogalmaz, mindez olyan, „mintha egy folyó új medret vájna magának”. „Ez a fejlődés elkerülhetetlen” - mondja Gabino Cué Monteagudo kormányzó, arra utalva, hogy a falusi, szegény területekről érkező családok ezrei a gyorsan fejlődő és növekvő kisvárosok felé veszik az irányt. Ezen válto­zások jellegzetes példája az Oaxaca terüle­tén található Santa María Atzompa városa. A település két évtizede még egy hatezer fős agrárfalu volt, mára azonban a bevándorlás hatására teljesen átalakult: lakossága közel ötszörösére nőtt, a korábbi egyszerű falu pe­dig új üzletek, lakóházak és utak labirintu­sává változott. Ugyanakkor, mint az a példa is mutatja, az új lakosok új kihívásokat is ál­lítanak a városvezetés elé. A település nem tud lépést tartani lélekszámának rohamlép­tű emelkedésével: az új utak nagy része to­vábbra sincs leaszfaltozva, a 120 gyermek befogadására alkalmas Santa María Atzompa-i középiskolába pedig 700-an jár­nak. A helyzetet élezi, hogy a város vezeté­se mind a mai napig egy hagyományokon és 'szokásokon alapuló jogrendszerben törté­nik, amelyben csak a közigazgatásban vagy a közösségi szolgáltatásoknál dolgozó és itt született lakosoknak járnak teljes körű pol­gári jogok. Az újonnan érkezettek úgy érzik, hogy a befizetett adójuk után nem kapnak megfelelő szolgáltatásokat, míg a születé­sük óta ott élők ragaszkodnak kiváltságaik­hoz. Az ebből fakadó feszültség tavalyra odá­ig fajult, hogy állami szerveknek kellett köz­belépniük, akiknek most arról kell dönteni­ük, hogy megtartsák-e a szokásjogot, vagy a Mexikó többi részén alkalmazott, a választá­sokon alapuló rendszert vezessenek be. A bevándorlás nemcsak igazgatás, hanem tár­sadalmi gondokat is szül. A régi lakók arra panaszkodnak, hogy immár túl sok a fiatal, az övékétől eltérő értékrendű férfi a város­ban, utalva a szaporodó sztriptízbárokra és drogrehabilitációs központokra. Az öregebb helyiek közül sokan visszasírják a régi „csendes, nyugalmas” időket, mert a népes­ség növekedése szerintük csak bonyodal­makkal jár. A gazdasági hatás sem kizáró­lag pozitív. A szegények száma továbbra is magas, a piaci versenynek a bevándorlás ál­tal kiváltott erősödése lenyomja a kétkezi munkások béreit, miközben a lélekszám emelkedése jelentősen drágítja az új ingat­lanok árait. Ahogy egy kutató fogalmaz, a la­kosságnövekedés „gyors, barbári és anar­chikus”, a sokasodó problémák pedig meg­oldatlanok. Az optimista várakozások sze­rint a folyamat az általa okozott számos probléma ellenére szebb jövőt ígér a régió számára. Ezen várakozások legfőbbike, hogy a magasabb fizetésre áhítozó mexikóiak az Egyesült Államokba való áttelepülés helyett belföldön tanulnak és dolgoznak majd ál­maik megvalósítása érdekében. Ugyanak­kor a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kuta­tói szerint a fiatalok vágyai egyelőre megha­ladják lehetőségeiket. A kettő közti különb­ségek kiegyenlítésének sikerességétől függ majd, hogy az ország fiatal diplomásai ott­hon maradnak, vagy ismét tömegesen északnak indulnak. A kutatókkal Cué kor­mányzó is egyetért: mint mondja, fő kihí­vás, hogy munkát adjanak a fiataloknak. Hatszoros túljelentkezés szociális bérlakásra Zalaegerszeg. Az öt meghir­detett szociális bérlakásra harminc pályázat érkezett a zalaegerszegi önkormány­zathoz; a kijelölt bérlők a na­pokban költözhetnek be az üresen álló lakásokba - mondta el Csanádi Gyula, a népjóléti osztály lakásgaz­dálkodási szakreferense. Az elmúlt évben hat alka­lommal hirdettek pályázatot Zalaegerszegen, így összesen 39 előzetesen regisztrált igénylő juthatott szociális bér­lakáshoz, költségelven pedig öt lakást adtak bérbe. A város­nak körülbelül 870 hasznosít­ható bérlakása van, ezek 80 százalékát a szociális rászo­rultságot mérlegelve adják bérbe. Jelenleg 660 igénylőt tartanak nyilván, közülük 120-130-an rendszeresen pá­lyáznak a megüresedett szo­ciális jellegű bérlakásokra. A helyi rendelet alapján az egye­dülálló igénylők havi nettó jö­vedelme nem haladhatja meg a nyugdíjminimum 350 szá­zalékét (99 750 forintot), a többszemélyes családok ese­tében pedig az egy főre jutó havi nettó összeg a 85 500 fo­rintot. Csanádi Gyula utalt ar­ra is, hogy a lakáskijelölésnél a szociális rászorultság, a jöve­delmi és a vagyoni helyzet mellett azt is vizsgálják, hogy a leendő bérlő tudja-e finan­szírozni a lakásfenntartás költségeit. A szociális bérlaká­sok bérleti díja az épület kom­fortfokozatától, a városon be­lüli elhelyezkedéstől függően 317 és 366 forint között mo­zog négyzetméterenként Csa­nádi Gyula szólt arról is, hagy a zalai megyeszékhelyen a bérlakások csaknem húsz százalékát „költségelven”, az építési költség minimum 2 százalékáért lehet csak bérbe adni. A magasabb (négyzet- méterenként 610 forint) bérle­ti díj miatt ezekre a lakásokra lényegesen kevesebb pályázat érkezik, ugyanis az is kritéri­um, hogy a lakóknak legalább egy évre előre meg kell előle­gezniük a lakbért. A zalaeger­szegi önkormányzat jelenleg nem tervezi a bérlakások szá­mának növelését, de folyama­tosan pótolják a szanálásra ke­rült házakat. Az elmúlt évben a bérlőknek 280 önkormány­zati lakás megvásárlására volt lehetőségük. A vételi szándé­kot többen is jelezték, de a konkrét szerződést mindössze három bérlővel tudták meg­kötni. Az önkormányzati bér­lakásban élők többnyire nem rendelkeznek a lakás megvá­sárlásához szükséges önerő­vel, így csak hitelből tudnák biztosítani a szükséges tőkét, de a jövedelmi viszonyaik mi­att erre nagyon kevés lehető­ségük van - jegyezte meg a la­kásgazdálkodási szakrefe­rens. Hozzáfűzte, az elmúlt évben bírósági végrehajtó út­ján három-négy esetben tör­tént kilakoltatás 150 ezer fo­rintot meghaladó lakbér- és közüzemidíj-tartozás miatt. Húsz esetben a hátralékot fel­halmozók még a határidő le­járta előtt önként kiköltöztek. A bérelt lakásokat többnyire leromlott állapotban hagyták hátra, helyreállításuk óriási összegekbe kerül az önkor­mányzatnak. Csökken a kórházi orvosok száma Csehországban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom