Nógrád Megyei Hírlap, 2012. január (23. évfolyam, 1-26. szám)
2012-01-12 / 10. szám
3 2012. JANUÁR 12., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Bástya állt ott és bástya áll most Szécsény. A település egyik legpatinásabb épülete a városmag D. rehabilitációja során helyreáUított déli bástya, amely a középkor hangulatát idézve szervesen illeszkedik a történelmi városmagba. Az épület Borik Albert helyi vállalkozó tulajdonában van. Kapcsolódva a városmag II. rehabilitációjához az épületet ő újította fel. A mellette lévő panzió épületét már korábban megvásárolta. Ennek pincéje átnyúlik a bástya alá, ahol 1991-től diszkót működtetnek. Borik Albertnak már akkor tervei között szerepelt, hogy megvásárolja az ÁFÉSZ-től a megmaradt bástyacsonkot, (a bástya falai 1945-ben még jóval magasabban álltak, de annak köveit az építéshez a lakosság széthordta) annak visz- szaépítésével rekonstruálja a középkori várképet. A bástya felújítására többször is készített tervet, építési engedéllyel is rendelkezett, csak sikeres pályázat lehetősége híján nem tudta a kivitelezést megvalósítani.- Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, a város akkori polgármestere felkeresett 2008ban, és azt mondta: „Albert mentse meg a várost”. A szécsényi városmag II. rehabilitációja pályázatnak csak akkor volt esélye a nyerésre, ha legalább 10%-ban magánerős beruházás is megvalósul az adott területen. Szécsény Város Önkormányzata és a Vár Center Kft., mely Borik Albert tulajdonában van, konzorciumban közösen pályáztak. A városnak 10 százalékos önerőt kellett biztosítani, a vállalkozónak 50 százalékot. A pályázat sikeres volt, így Borik Albert gyorsan elkészítette a felújítási tervet, ugyanis a 2005-ben kiadott építési engedéllyel kiadott terv már hatályát veszítette. Az épület elkészült, amely a város kulturális örökségének része, turisztikai szempontból is szép látvány. A felújítással kapcsolatosan az volt a műemlék-felügyelőség véleménye, hogy az eredi csonk maradjon meg, a ráépítésnél eltérő anyagot alkalmazzanak. Ugyanis a velenczei karta szerint a rekonstrukciót követően látszódnia kell annak, ami napjainkban épült. A falakhoz a vállalkozó szürke gránitot használt, ami még ünnepélyesebbé tette a bástyát.- Az épületben milyen termek kerültek kialakításra és azok milyen célt fognak szolgálni?- A földszinten borozó és kiálh'tóterem készült el. Az első emeleten, ahol valamikor az agyúk voltak elhelyezve, rendezvénytermet alakítottunk ki. A teremből kilehet menni a gyilokjárdára. Az eredeti magasságban visz- szaállítottuk a lőréseket. A tetőtér egy kicsit eltér az eredeti homlokzattól, de látványban visszaadja annak hangulatát. Az egykori nyílászáró helyére erkélykijárók kerültek. A belső részen három szállodai szoba található, ebből kettő lakosztály. A bástyát és a panziót összekapcsoltuk, s ezzel megoldottuk az átjárási lehetőséget. A felújítással ösz- szefüggésben meg kell említeni, hogy sikerült rekonstruálni a bástya keleti gyalogkapuját, amit, a feltárást követően az eredeti helyén helyreállítottunk. Szenográdi Ferenc Adóemelés Szanda. Idei bevételeinek növelése érdekében másfélről kettő százalékra emelte a helyi iparűzési adót a község önkormányzata. A magánszemélyek kommunális adója is növekedett, a régi tarifa kettőezer forint volt, az új háromezer forint. Figyelem, bármikor ugrásra kész a vad! Kanyargósabb, cserjéktől, fáktól dúsan borított területeken a sofőrök jól teszik, ha a fékre lépnek - erről tanúskodnak az elmúlt napok vadbalesettel kapcsolatos eseményei. Nógrád megye. Egy férfi haladt január 7-én délután az általa vezetett személygépkocsival a huszonkettes számú főút irányából Dejtár felé, amikor egy egyenes szakaszon balról egy őz ugrott a járműve elé. Az ütközést a sofőr nem tudta elkerülni, így elütötte az állatot, amely a baleset következtében elpusztult. Másnap este pedig a bátonyterenyei rendőrkapitányságra érkezett bejelentés, hogy a huszonhár- mas főút Mátraterenye és Pétervására közötti szakaszán vadbaleset történt: egy kisteherautó előtt jelent meg hirtelen - az út menti erdős területről - egy szarvas, amely az ütközés miatt a helyszínen életét vesztette.- A rendőrség felhívja a gépjárművezetők figyelmét, hogy fokozottan figyeljék a vadveszélyt jelző táblákat. Ezeken a területeken a megengedett sebességnél alacsonyabb tempóban haladjanak, hogy időben észrevegyék a váratlanul az úttestre ugró vadat és ezáltal el tudják kerülni a balesetet. Ez a fajta veszély a kanyargósabb, cserjéktől, fáktól dúsan borított területeken - ahol az állatok mozgása nem látható - fokozottan jelen van. Kérjük, tegyenek meg mindent saját testi épségük megóvása érdekében! - hangsúlyozta Lászlók Nóra, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese. Badár Bátonyban Bátonyterenye. január 14-én, szombaton 15 órától Badár Sándor színész, humorista lesz a Seconda Casa vendége. A Hasutasok főszereplőjének műsorára jegyek már kaphatók. Németh-kiállítás Rétság. Új kiállítóhellyel bővült Rétság kulturális kínálata. A gimnázium épületében megnyüó tárlat, elsőként a városhoz ezer szállal kötődő Németh Árpád festőművész képeit mutatta be. A festőművész rétsági kötődését bizonyítja, hogy Németh Árpád volt az, 1972-ben felavatott művelődési központ első igazgatója. A megnyitót Mocsári Gergely tagozatvezető köszöntője után, a szintén az épületben működő zeneiskola növendékeinek műsora, Szájbefy Zsolt szavalata, és a balassagyarmati Kovács Ferenc avatóbeszéde tette emlékezetessé. A néma járvány... Salgótarján. Különösen a fejlett országokban, ahol magas az átlagéletkor, milliók életét keseríti meg a csontritkulás, amit korunk néma járványának is neveznek. Magyarországon egymillióra becsülik a betegek számát, az érintettek körében több a nő, mint a férfi. Alattomos kórról van szó, mivel sokszor csak a szövődményei hívják fel meglétére a figyelmet. Egyik igen súlyos következménye lehet a combnyaktörés, amely különösen a nőket sújtja, s idős korban akár végzetes is lehet. A csontritkulásos állapot és jelenségei azonban megelőzhetők, kockázatai csökkenthetők. A megelőzésnek különösen nagy szerepe van ez esetben, mert kis odafigyeléssel súlyos problémáknak lehet elejét venni, A „néma járvány” a korral jár? És mit tehetünk ellene? címmel kerekasztal-beszélge- tést rendez a Magyar Rákellenes Liga salgótarjáni csoportja január 17-én kedden 16 órától a József Attila Művelődési és Konferencia-központban. Meghívott vendégek: dr. Angyal Dávid orvos szakértő, Kovács Katalin denzitometriás szakasz- szisztens és Csóré Katalin tudományos munkatárs. Többen étkeznek a népkonyhán Az utóbbi két évben ismét többen éltek az egészségügyi szociális központ keretein belül működó' népkonyha térítésmentesen elérhető étkezési lehetőségével, ami napi egy tál meleg étel elfogyasztását jelenti. Ezt a szolgáltatást azok vehetik igénybe, akik más módon nem jutnak élelemhez. Az alábbiakban szó lesz arról is, hogy tavaly, naponta átlagosan hány adag étel fogyott el, s miként vált lehetővé a hét végenkénti ételosztás. Salgótarján. A Hősök úti népkonyhán térítésmentesen napi egyszeri meleg ételhez juthatnak a városban élő, jövedelemmel nem rendelkező személyek, továbbá a hajléktalanok. Többnyire munkanapokon biztosítják ezt az ellátást a rászorulóknak. Az egészségügyi szociális központ (eszk) a Hajléktalanokért Közalapítvány által meghirdetett, „Kiegészítő téli programokra” vonatkozó sikeres pályázatai révén azonban - az elmúlt években - a téli időszakban, hét végenként is meleg ételhez jutottak a népkonyhái étkezők - tájékoztatta lapunkat Peleskei-Balázs Rita, az eszk igazgatója. S hozzátette: a jelenlegi ezt célzó pályázatuk még elbírálásra vár. A népkonyhái étkezés iránti igény évszaktól függően változó, a nyári hónapokban, tanítási szünetekben a napi mennyiség jelentősen megemelkedik. Pár éve szintén jellemző, hogy a naponta kiosztott adagok kisebb részét Felvételünk egy tavaly decemberi ételosztáson készült az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények rendszeres jövedelemmel nem rendelkező ellátottjai fogyasztják. A külső, azaz nem intézményi étkezők átlagos száma: naponta ötven körüli. 2004-től az elmúlt évvel bezáróan a napi adagok átlagos száma évente ötven és hetven között mozgott, kivéve a 2007-es évet, amikor kilencvenre ugrott ez a mutató. További tény, hogy a két utóbbi esztendőben ismét nőtt az ingyenkonyhai szolgáltatás iránti igény. (2004-ben hatvan, 2005-ben hetven, 2006-ban ötven, 2007-ben kilencven, 2008-ban ötven, 2009-ben: ötvenkettő. 2010-ben hatvanhárom, 2011- ben pedig átlagosan, napi hetvenhá- rom adag étel fogyott el.) Az igazgatónőtől megtudtuk azt is, hogy 2011-ben 3 178 720 forintot fordítottak a népkonyha üzemeltetésére. Ez az összeg kizárólag az élelmiszerrel kapcsolatos kiadásokat tartalmazza, mivel a kisintézmény a női átmeneti szálló épületében, annak étkezőjében működik. (MihalikJ.)
