Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2952011-12-19 / 295. szám

8 2011. DECEMBER 19., HÉTFŐ KULTÚRA „Munkamániás vagyok” TÁNC Solymosi Tamás balettigazgató is fellép a karácsonyi Diótörőben Összesen 16 alkalommal látható a Magyar Állami Operaházban A diótörő. December 24-én a herceg szerepében Solymosi Ta­más világhírű balettmű­vész, a Magyar Nemzeti Balett megbízott igazgatója lép színpadra Horányi Ad­rienn balettnövendékkel. Mézes Gergely- Hogy fért az idejébe igazgató­ként a Diótörő herceg szerepe?- Szerencsére számos alka­lommal táncoltam ebben a kore­ográfiában a herceget. Munka­rendembe be kellett iktatnom a huszonötödik órát is. Szeptem­ber óta egész nap a Magyar f Nemzeti Balett ügyeivel foglal- 1 kozom, de a karácsonyi Diótörő előadás is az ügy része: a Tánc- művészeti Főiskola növendéke kap szerepet, ami egyedülálló az intézményi együttműködésben.- Horányi Adrienn lesz a part­nere. Dolgoztak már együtt?- Nem. Felelős balettigazgató­ként azonban fontos feladatom­nak érzem, hogy figyelemmel kí­sérjem a Magyar Táncművésze­ti Főiskolán zajló munkát, emel­lett Dózsa Imre producerként színre vitt Diótörő előadását többször megnézem. Ebben lát­tam Horányi Adriennt, aki a te­hetsége okán kapta meg ezt a fő­iskolai hallgatók számára eddig egyedülálló lehetőséget, hogy el­táncolhassa a női főszerepet.- Nagyobb így a nyomás, hogy már felelős vezetőként-szerep- osztóként is tekint önre a kö­zönség, illetve, a táncosok is?- Az igazgatói poszt sosem tar­tozott a hálás pozíciók közé, de et­től még nem érzek nagyobb nyo­mást. Tizenhét évesen már Amsz­terdamban táncoltam főszerepet, egészen fiatal korom óta az éle­tem része, hogy teljesítem kell.- Melyik Diótörő-koreográfia a leginkább szívéhez közel álló?- A legkedvesebb számomra a Magyar Nemzeti Balett reperto­árján lévő koreográfia, de ezt nem PR-fogásnak szánom. A gyerekfőszerepet és a herceget is táncoltam az Operaházban, te­hát tényleg az élmény beszél be­lőlem. Ez nem jelenti azt, hogy ne venném észre más produkci­ók szépségét- Sokan hungarikumként te­kintenek az Operaház Diótörő- jére, ugyanakkor az is gyak­ran elhangzik, hogy szükség lenne a modernizálására.- Mindkét tábornak igaza van. Szép, tradicionális előadás a mi Diótörőnk, ám kétségtelen, hogy vannak benne olyan képek, ame­lyek felújításra szorulnának.- Negyed éve igazgató. Mit gondol most a társulatról?- Négy hónap nagyon kevés ah­hoz, hogy eredményt próbáljak felmutatni. A társulat eddig elért színvonala ma is adott, ahol pe­dig erősítenünk kell, ott tesszük. Kövessy Angéla, Venekei Marian­na és a többi balettmester komoly szakmai segítséget nyújtanak eb­ben, együtt jó úton járunk.- Tüdja már, hogy milyen költ­Névjegy: BUDAPESTEN született. 1990 iG a Magyar Táncművé­szeti Főiskolán, Szentpétervá- ron, Moszkvában és Monte- Carlóban tanult diploma után szólistának szerződtette a Hét National Ballet, majd Rudolf Nurejewel Ausztráliában turnézott. ségvetés bői gazdálkodhatnak jövőre? Szükség lesz leépítésre?- Még nem tudok pontos költ­ségvetési adatot, így a második kérdésére nem tudok választ adni.- Miért vállalta el a felkérést? Mit tart a legfontosabb felada­tának?- Azért vállaltam, mert a pá­lyaívem ezzel a feladattal egy szabályos kört rajzol. Innen in­dultam, ám itthon nem, csak kül­földön kínáltak szerződést, ahol azonnal első szólista lettem. Ha valaki kint kezd karrierépítésbe, külföldön is folytatja. így jártam be a világ legnagyobb színpada­it. New Yorktól kezdve Moszkván és Sydney-n át Tokióig sztárkore­ográfusokkal és sztárpartnerek­kel dolgoztam, akiktől rengete­get tanultam. Most mindezt ha­zahoztam. Elültetni és meggyö­kereztetni nem egyszerű, hiszen elsősorban engem kell, hogy megismerjenek, és fontos, hogy 1992- ben első szólista (Angol Nemzeti Balett). 1993- ban a bécsi Állami Opem balettegyüttesének vezető szólis­tája volt. a világ számos jelentős együt­tesébe meghívták, fellépett a Metropolitan Operában (New York), a Bajor és a Berlini Álla­megérezzék: mindenki tehetsé­ge és képessége szerint tud majd érvényesülni.- Évekig szabadúszóként dol­gozott a világ legnevesebb színpadain, most sok-sok hi­vatali teendője akad. Nem hi­ányzik önnek a szabadság?- Munkamániás vagyok. Túl­zás, hogy mindenkitől ezt várom el, de nem szeretem, ha valaki félgőzzel dolgozik. A szabad­úszás szó ugyan némileg magá­ban rejti a szabadság fogalmát, ám esetemben soha egy percnyi szabadságról nem volt szó. Amellett, hogy folyamatosan táncoltam, itthon beiratkoztam a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol idén szerzem meg a doktori címemet.- Azt nyilatkozta, növelni sze­retné a klasszikus balettek sú­lyát a repertoárban. Mi a kifo­gása a kortárs produkciókkal szemben? mi Operában, a Chilei Nemzeti Balett együttesében, a Moszk­vai Nagy Színházban, a rinn Balett és a Szent Károly Szín­ház (Nápoly) együttesében. 2005-2006-ban a Magyar Tánc- művészeti Főiskola főigazgató­helyettese volt. Szeptemberben válsztották balettigazgatónak.- Nincs kifogásom a kortárs alkotásokkal szemben. A Ma­gyar Nemzeti Balett azonban az első és egyetlen klasszikus ha­gyományokra épülő együttes az országban, nekünk ezeket a ha­gyományokat nemhogy ápol­nunk, de erősítenünk kell.- Mit gondol a hazai közön­ségről? Ön szerint miért visz- szafogottabb - ha tetszésnyil­vánításról van szó - a moszk­vainál vagy a New York inál?- Nem érzek különbséget a hazai és külföldi közönség meg­nyilvánulásai között. A miénk­ről azt tudom, hogy a kosztümös, cselekményes balettek kötik le inkább, de nyitottak az új befoga­dására is. Ennek szép példája a januárban újra műsorra tűzött Örvényben balettest, amelynek szép sikere van annak ellenére, hogy modern koreográfiákat gyűjt csokorba. A tetszésnyilvá­nítást soha nem fognám vissza - nem zavaró, sokkal inkább ins­piráló egy művész számára.- Sokan a balett világáról nem túl pozitív képet festő filmek­ben találkoznak a tánccal. Lát­ta a Fekete hattyú című filmet?- Láttam, igen, de nem ítélkez­nék felette, hiszen egy filmnek, mint műalkotásnak a meghök- kentés is lehet a célja. A mi mű­fajunkat igazán csak az tudja megismerni, aki személyes kö­zelségbe kerül velünk. Akár egy interjú kapcsán is. HÍRSÁV Orosz kitüntetés Törőcsik Marinak barátság Érdemrenddel tüntette ki az orosz állam Törőcsik Marit. A kétszeres Kossuth-díjas színésznő az orosz kultúra népszerűsíté­séért kapta az elismerést. Törőcsik Mari a filmen és színpadon is elbűvölte az orosz közönséget. Elárverezték Uz Taylor ékszereit minden előzetes várakozást felülmúló összegért, 116 mil­lió dollárért (27 milliárd fo­rint) keltek el a Christie's árverésén Elizabeth Taylor páratlan ékszerei. A Tadzs Mahal néven ismert gyé­mánt is elkelt, amelyet a szí­nésznő 40. születésnapjára kapott Richard Burtontől. Tordai Teri és Máhr Ági is Aase-díjas A Gobbi hilda által alapított szakmai elismerést az idén Tordai Teri, Máhr Ági, Bő­sze György és Újréti László színművész kapta. Az epi- zodisták számára alapított díjat idén 22. alkalommal vehették át a színészek. A díj elnevezése Henrik Ibsen Peer Gynt című drámai köl­teményéből született. Díjat kapott Jolié boszniai filmje külön díjával, a Stanley Kramer-díjjal jutalmazza Angelina Jolié első rendezé­sét, az In The Land of Blood and Honey című filmet az Amerikai Producerek Céhe (PGA). A díjat olyan produ­cernek adják, aki „közért­hető és felemelő módon vi­lágít rá izgató társadalmi kérdésekre”. Angelina Jolié első filmje sikeres Az aktuális kérdés: mi jön a válság után? könyv Miként lehet szembenézni a bajokkal, hogy utána jobb legyen „A bizonytalanság kora jön. Az idáig kiszámítható pályák el­tűntek, s még nincs helyettük új. Ezért az emberek szívesen kapaszkodnak, kapaszkodná­nak az államba. Mostanáig ez úgy-ahogy működött. A jövő­ben ez már egyre kevésbé fog” - mondja Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank volt vezérigaz­gatója a Rém? Álom? Kapita­lizmus! című könyvben. Rajta kívül az üzleti világ több is­mert szereplője gondolja úgy, hogy a válság sikeres túlélésé­hez új gondolkodás is szüksé­ges. Például abban, hogy ne te­kintsük sorsszerűnek azt, ami a világban s Magyarországon történik. Voltak jelek, vol­tak előzmé­nyek. Ám ha fut a szekér, ezzel senki sem törődik. A siker vakká te­szi az embert. A baj viszont túlér- zékennyé, mi több, az üldözési mánia is könnyen eluralhatja gondolatainkat. A könyvben meg­szólaló szakemberek arra buzdítanak, gondolkodjunk, nézzünk szembe a bajok kiváltójával, s hagyjuk abba a másra muto­gatást. Ha ez sikerül, utána nagyobb esélyünk lesz arra, hogy észrevegyük, ha múlik a válság, s új esélyek, utak nyíl­nak meg előttünk. És új világ kezdődhet el. „Egy csomó olyan dolgot fo­gunk mérni, amire idáig nem figyeltünk... Racionálisabb vi­lágjön, amiben a »megéri, nem éri meg« kérdések mindenna­posak lesznek. De így válhat­nak a folyamatok kiszámítható­vá, így kerülhetjük el a nagyobb megrázkódtatást. Én azt várom, hogy ez a világ egy kicsit unal­masabb, ugyanakkor biztonsá­gosabb lesz” - jósolja Beck György, a Vodafone elnöke. ■ Tarlós nemet mondott Csurka kinevezésére ÚJ színház Tarlós István főpol­gármester felkérte Dörner Györ­gyöt, az Új Színház kijelölt igaz­gatóját, hogy Csurka Istvánt ne alkalmazza színházában. Mint Tarlós István közleményében fo­galmazott, sajnálat­tal vette tudomásul, hogy többszöri kéré­se és ezt követő nyil­vános felhívása elle­nére is Csurka István újólag az európai politikai kultúrával ösz- szeegyeztethetetlen módon nyi­latkozik meg lapjában. „Ezért - bár azt nem ellenzem, hogy Csurka István sikeres drámáit műsorára tűzze - felkérem Dörner György urat, az Új Szín­ház kijelölt igazgatóját, hogy A távozó Márta István Pécsen kap feladatot. Csurka István urat színházában ne alkalmazza” - írta. Közben kiderült, hogy a febru­ár 1-jével távozó Márta István igazgató a pécsi Zsolnay Örök­ségkezelő Nonprofit Kft. ügyve­zetője lesz, de nem adta fel a harcot az Új Színházért. A re­pertoár fele is leke­rül jövő februárban az Új Színház műsoráról, mi­után az új vezetés mellett a jog- tulajdonosok nem hosszabbítot­ták meg a lejáró szerződéseket. Márta István tudomása szerint többen a színház elhagyására készülnek, január 31-ig azonban nem adják fel a küzdelmet az új pályázat kiírásáért. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom