Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2822011-12-03 / 282. szám

2011. DECEMBER 3., SZOMBAT 7 A HÉT TÉMÁJA adósság A vízszolgáltatást nem lehet lekapcsolni, az áramot és a gázt viszont igen. Ahogyan azokat a polgármestereket vagy testületeket is, akik eladósították településeiket. Lf KAPCSOLJAK AZ ÖNKORMÁNYZATOKAT Esztergom példája nem egyedi: a települések ful­dokolnak az adósságban, és az új önkormányzati törvény tervei csak növe­lik a bizonytalanságot: hogyan lesz ebből kilába­lás? Fábos Erika - Ärvay N. Tivadar Esztergom nem az első telepü­lés, amelynél egy szolgáltató drasztikus lépésre szánja el ma­gát a tartozások behajtására. A héten például Kőrösszakálon kapcsolták ki az iskolai fűtést. De a települések nem a gáz­számlákkal, hanem az áramdíj­jal tartoznak legnagyobb mér­tékben. Az általános tapasztalat az, hogy az elmúlt években egy­re többen és egyre több közüze­mi számlával kerültek elmara­dásba, az idei évben azonban csökkent az önkormányzatok közüzemi tartozása és kevesebb mint amennyi egy éve volt. Egyházi Nikoletta az E-ON szóvivője azt mondta, a tavalyi évi azonos időszakhoz képest 500 millió forinttal kevesebb ön- kormányzati tartozást tartanak nyilván. Ennek az egyik oka az, hogy a települések időben hoz­zájutottak az úgynevezett ön- hikis támogatáshoz, másrészt az E-ON is igyekezett segíteni az ön- kormányzatoknak és még sze­mélyesebb ügyfélkezeléssel, na­pi kapcsolattartással igyekeztek elkerülni, hogy nagyobb elmara­dásba kerüljenek. Boros Norbert, az Elmű szó­vivője azt mondta: a 600 önkor­mányzat közül, akikkel szerző­désben állnak, 500 rendben fizet, és úgy száz település van, akik­kel rendszeres probléma van, mert késedelmesen fizetnek.- Az önkormányzatok abból a szempontból jó adósnak számí­tanak, hogy nem tűnnek el és ha késéssel is, de fizetnek - mond­ta Boros Norbert. - Éppen ezért, bár ugyanazok a jogszabályok vonatkoznak rájuk, mint az egyedi fogyasztókra, nagyobb megértéssel tudnak viszonyulni hozzájuk a szolgáltatók. Ez akár abban is megnyilvánulhat, hogy egyedi szerződést köthetnek ve­lük, de abban is, hogy a hivata­los úton kívül is igyekeznek se­gíteni nekik, ha bajba kerülnek, Matematikaóra Kőrösszakálon, egy szolgálati lakásban. A gáztartozás nőtt, az áramhátralék csökkent a településeket ellátó szolgáltatóknál. akár olyan formában is, hogy kedvező banki konstrukciót ke­resnek a számukra a fizetéshez. Ehhez azonban az kell, hogy mű­ködjenek együtt érdemben a szolgáltatóval. Az elmúlt húsz évben ez eddig mindig sikerrel járt, de két tele­pülésen, Esztergomban és Pomázon mégis lekapcsolták a világítást, igaz, egyik helyen sem az áramszolgáltatást szün­tették meg. Száraz Gábor, az egyik nagy gázszolgáltató, a Tigáz szóvivője azt mondta, az önkormányzatok lejárt esedékességű adósságállo­mánya növekedett: 2010-ről 2011-re 11 százalékkal, míg a 60 napon túli lejárt adósság 80 szá­zalékkal. „Természetesen igyek­szünk mindent megtenni annak érdekében, hogy az oktatási, kulturális vagy szociális intéz­mények kikapcsolását elkerül­jük. Ilyen esetekben többnyire sikerül olyan megoldást találni, amely az önkormányzatok ré­szére teljesíthető, de jelenleg is több olyan intézmény van, ahol fennáll a kikapcsolás veszélye. Szektorszinten egyébként a tel­jes villamosenergia-tartozás mintegy 20 százalékkal alacso­nyabb, mint a felhalmozott gáz­tartozás. Ez lakossági és ver­senypiaci szegmensre együtte­sen értendő.” A gáz és az áram esetében egyébként a törvény lehetőséget ad arra, hogy akár az áram- és a gázszolgáltatást is megszüntes­sék, közintézmények, de akár kórházak, idősotthonok vagy is­kolák esetében is. A vonatkozó szabályok azonosak a lakosság esetében alkalmazott intézkedé­sekkel, vagyis hatvannapos ké­sedelem esetén szüneteltetni le­het a szolgáltatást. Erre négy le­vélben figyelmeztet a szolgálta­tó, mielőtt drasztikusabb lépé­Lakásban tanulnak a körösszakáli gyerekek A képen Győri Zoltán iskola- igazgató áll a körösszakáli ál­talános iskola egyik fűtetlen tantermében. A Hajdú-Bihar megyei Kőrösszakái önkor­mányzatának 9,4 millió forin­tos fizetési hátraléka miatt a gázszolgáltató kizárta az iskola épületét a fogyasztásból. Az al­só tagozatosok egy szolgálati lakásban (képünkön), a felsős diákok az iskola cserépkályhá­val fűtött ebédlőjében tanul­nak, immár két hete. Samók Gyula független polgármester szerint falujának nincs beruhá­zási hitele, továbbá az önhibá­jukon kívül hátrányos helyzet­be került települések támogatá­sára elkülönített alapból úgy kaptak csupán 2,5 millió forin­tot, hogy az igényléshez csatol­ták a szolgáltató 9,4 millió fo­rintos fizetési felszólítását sek következnének. Amennyi­ben részletekben vagy halasztott fizetéssel teljesíteni tud az ön- kormányzat, nem lesz bántódá- sa, csak késedelmi kamatot szá­molnak fel, általában 13 százalé­kot. Ha ez sem megoldás, jön a kikapcsolás, de erre csak akkor kerül sor, ha tényleg semmi esély nem látszik a fizetésre, vagy az önkormányzat csak ígér­get, de sosem teljesíti ígéreteit, a türelem ugyanis a közszolgálta­tóknál tényleg nagyon nagy. Van, ahol egy egész évig vártak a gázdíjakra, amire nem volt más választás, mint a korlátozás. A vízszolgáltatást a legnehe­zebb korlátozni. Ez nemcsak a lakossági fogyasztókra, hanem az önkormányzatokra is igaz. A létfenntartáshoz, a közegészség- ügyi és tűzvédelmi követelmé­nyek teljesítéséhez, valamint az egészségügyi és gyermekintéz­mények ellátásához szükséges ivóvízellátást, továbbá a szenny­vízelvezetésre irányuló szolgál­tatást nem lehet megszüntetni és korlátozni is csak az illetékes ÄNTSZ állásfoglalásának birto­kában. A vízszolgáltatók is 60 nap után léphetnek és ugyanúgy négyszer szólítanak fel fizetésre írásban, mint a másik két szol­gáltató. Amennyiben nem jár­nak sikerrel és az ÁNTSZ hozzá­járul, jön a korlátozás. Gémesi György: megyünk előre a vaksötétben 1.1 „átgondolat­lanul, rögtö­nözve készül az új önkor­mányzati tör­vény - mondja Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szö­vetségének elnöke. - Az eladó­sodottság kérdését például nem kezeli megfelelően a ten'ezet. Hiába vett át az állam 180 mil­liárd forintnyi kritikus tarto­zást, ha a 300 önkormányzat­nál felhalmozódott maradék 1200 milliárdnyi állomány visszafizetése bizonytalanná válik az esetleg megváltozó fi­nanszírozási gyakoriat miatt A követelések törlesztésének ugyanis jelenleg adottak a fel­tételei, ha recseg-ropog is a rendszer, ez az 1400 milliáid visszafizethető. De információ­im szerint a feladatok elvonása egyben pénzelvonást is jelent majd, így például nem kapnák meg a jövőben az önkormány­zatok az szja 8 százalékát és a gépjárműadót sem. megy az ötletelés, csak me­gyünk előre a vaksötétben, úgy születnek módosító indítvá­nyok, hogy nem áll mögöttük hatástanulmány, nem tudjuk azt sem, hogy az egyes elvett feladatokkal mekkora pénzeket vonnának el a polgármester szeiepkörének erősítése, ugyanakkor jó iiúny - a funkció erősítésének igénye már korábban is felmerült, hi­szen a direkt választott vezetők a települések legerősebb embe­rei -, ezért ebben nem kellene visszalépni. A hajléktalanok el látásának önkormányzati ha­táskörbe utalása pedig nem új­donság: bizonyos lélekszám fö­lött ez már most is oda tartozik összességében úgy vélem, hogy a törvény nem átgondolt stratégia mellett készül, és ha a jelenleg, formájában fogadják el, csak az erős centralizációt szolgálja majd, az önálló, haté­kony működést nem ” Egyszerű a megoldás? lázár János Fidesz-frakdóveze- tő azt javasolja, hogy ne lehes­sen kikapcsolni a szolgáltatás­ból azokat a fogyasztókat, akik nem fizetik az áramszámlába épített úgynevezett rendszer­használati díjat. Az indítvány kulcsa a rendszerhasználati díj kifejezés, ez ugyanis csak nagy­jából a fele az áramszámlának. A fejlesztési tárca államtitkára, Bencsik János nekiment a ja­vaslatnak, azt írta: „Miután magam arra szerződtem, hogy legjobb tudásom és lelkiismere­tem alapján szolgáljam az or­szágot, ezért a Lázár képviselő úr indítványát támogatni nem tudom” - úja. Hódmezővásárhely, Sopron, Pécs a dobogón A legtöbb település azért van hatalmas elmaradásban a köz­üzemi számláival, mert tetemes banki és rezsitartozást halmo­zott fel az elmúlt években. A leg­több esetben valamilyen nagybe­ruházás: fürdőépíiés vagy intézményfelújítás áll az eladő sodás hátterében. A magyar progresszív intézet napokban közzétett felmérése, szerint egy év alatt több mint 16 százalékkal nőtt az önkormány­zatok adóssága. Míg tavaly a megyei jogú vámsok és a fővá- msi kerületek adóssága össze­sen 386 milliárd forint volt, idén 450 milliáid forintm növe­kedett Ez azt is jelenti, hogy míg tavaly átlagosan 109 ezer 238 forintnyi adósság jutott egy lakosra, addig az idén már 130 ezer 892forint az összes adat elemzése, után az intézet az idén is összeállítot­ta az önkormányzatok összesí­tett rangsorát: 2010-hez hason­lóan az idén is a XIII. kerület áll az első helyen, megelőzve Nyíregyházát és Kecskemétet. Tavalyhoz képest nincs változás abban sem, hogy Hódmezővá­sárhely, Sopron, Pécs, Dunaúf város, Szolnok, Kaposvár és az V. kerület az utolsók között van, elsősoiban az egy főre jutó átla­gosan több mint 200 ezerforin­tos adósságállomány miatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom