Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

3052011-12-30 / 304. szám

2011. DECEMBER 30., PÉNTEK NO GRAD MEGYE 3 Kékfényű apróságok, avagy a bűn könnyedebb oldala Bűncselekmények kapcsán ritkán nyílik mód a vi­dámságra, de Nógrád megyében a 2011-es esztendő' sem múlt el mosolyra késztető esetek nélkül. íme, egy csokorra való! Pályázat az emléktáblákról Rétság. A Rétsági Városi Mű­velődési Központ és Könyv­tár az elmúlt évekhez ha­sonlóan pályázatot hirdetett az általános és középiskolai tanulók számára „Lakóhe­lyünk - akikre büszkék va­gyunk” címmel. A pályázat témája: Keresd fel Rétság emléktábláit, válassz belő­lük egyet, és kutasd fel, mi­ért vált méltóvá arra, hogy emléktáblát állítsanak fel tiszteletére! A pályázat ké­szülhet kézírással, vagy szá­mítógéppel. A jeligés pályá­zatok mellé, zárt borítékban mellékelni kell a jelige felol­dását is, amelyeket a műve­lődési központ címére kell eljuttatni és a legjobb íráso­kat meg is jelentetik. A pá­lyázat határideje: 2012. ja­nuár 12. Évindító Salgótarján. Újévi hangver­sennyel kezdi 2012-es kultu­rális programjait a Salgótar­jáni Közművelődési Nonpro­fit Kft. Január 1-jén, vasár­nap 19 órától a József Attila Művelődési és Konferencia- központban. A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar mel­lett fellép Teremi Trixi és Bozsó József színművész és a Medalion Tánccsoport be­mutatója is látható. Újévi köszöntőt mond Székyné dr. Sztrémi Melinda, Salgótar­ján Megyei Jogú Város pol­gármestere. A lélek virága Rétság-Alsópetény. Az alsópe­tényi születésű Kis Emőné, Anka néni már negyed év­százada ír verseket, és a kö­zelmúltban jelent meg A lé­lek virága című versesköte­te. Ebből az alkalomból, a Rétsági Városi Művelődési Központ és Könyvtár adott helyet a könyvének bemuta­tására, egy rendhagyó író­olvasó találkozóra. A talál­kozó során Anka néni me­sélt arról, hogyan íródtak ezek a versek, amelyek kö­zül többet fel is olvasott a közönségnek.A rendezvény jó hangulatban telt el. A be­mutatott kötetet a résztve­vők meg is vásárolhatták, amelyet a szerző a helyszí­nen dedikált. Nem csak a gép „billegett” Egy manőver közben megbil­lent és a patakmederbe borult egy munkagép július 20-án. Az esés közben a sofőr kiesett a fül­kéből, és csak a szerencsének volt köszönhető, hogy nem szen­vedett súlyos sérüléseket. Az el­sődleges rendőri intézkedések során megállapítást nyert, hogy a gép vezetője alkoholt fogyasz­tott, mielőtt a volánhoz ült Az ügyben ittas vezetés és foglalko­zás körében elkövetett gondat­lan veszélyeztetés miatt indult büntetőeljárás. Megérte? Több magánlakásból, vala­mint a köztemetőből tűntek el vízórák nemrég egy községben. Az elkövetők kilétét nem sokáig fedte az ismeretlenség homálya: a rendőrök felkutatták és elfog­ták a négy tolvajt. A bűncselek­mény érdekessége, hogy a tette­sek egyetlen mérőkészülék eltu­lajdonításával tizenötezer forint kárt okoztak, míg annak fém­ként való értékesítése során még ezer forintot sem kaptak ér­te. Az okozott kár és a várt bevé­tel között tehát igen markáns különbség mutatkozott. Az ügy­ben üzletszerűen elkövetett lo­pás miatt folyik büntetőeljárást. Padláson estek csapdába Egy számítástechnikai üzlet munkatársa jelentette be októ­ber 28-án a rendőrségre, hogy gyanús zajok szűrődnek le a bolt padlásáról, s valakik felfelé húz- gálják a vezetékeket. A bejelen­tő - azon túlmenően, hogy érte­sítette a hatóságot - arrébb tette a falhoz támasztott, az elkövetők által használt létrát. A betörők így a padláson ragadtak és ott „várták meg” a kiérkező rend­őröket. A tetteseket elfogták, ve­lük szemben lopás kísérlete mi­att indult nyomozás. Ahogy jött, úgy ment... Egy 31 éves férfi május 15-én régi szekrényeket szállított há­zának garázsába, amelyeket fő­nöke ajánlott neki. A bútorokat másnap két ismerőse segítségé­vel hordta be a házába. A pako­lás közben az egyik polcon egy borítékban több mint egymillió­hétszázezer forintot találtak. A bútorokat leszállító férfi a pénz­ből tízezer, illetve tizenötezer fo­rintot adott át a két segítőjének, a többit pedig eltette magának. A „segédek” finoman szólva sem voltak elégedettek a kapott ősz- szeggel, ezért feljelentést tettek a rendőrségen, amely jogtalan elsajátítás gyanúja miatt indított büntetőeljárást. A szekrényben talált pénz túlnyomó részét a nyomozók lefoglalták. Lába kelt a kerítésnek Nyaralásból érkezett haza jú­nius 26-án egy család, amikor azzal kellett szembesülniük, hogy valaki ellopta az udvarról a ház falának támasztott fakerí­tést. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy a biztonsági kame­ra rögzítette az elmúlt napok eseményeit. A felvétel tanúsága szerint a leszerelt, hozzávetőleg harmincezer forint értékű kerí­tést június 21-én reggel egy fiú tulajdonította el. A nyomozók beazonosították, felkutatták és tanúként hallgatták ki a gyer­mekkorút. Mintha rávarrták volna... Lopáson kaptak az eladók egy nőt december 6-án egy ruházati áruházban. A tolvaj nadrágokat próbált a próbafülkében, majd úgy akart távozni a boltból, hogy az egyik darabot felvette a saját­ja alá és arról az ellenőrző chipet letépte. Az üzlet dolgozóinak azonban feltűnt, hogy a nadrág­ból egy címke lógott ki, amelyen nem volt rajta az árujelző, de gyanús volt a fülkében üresen lógó fogas is. A mintegy három­ezer forint értékű lopás gyanúsí­tottját a járőrök előállították, a nyomozók pedig a kihallgatását követően bíróság elé állítást kez­deményeztek vele szemben. r Uj év - új reménység (Folytatás az 1. oldalról) Mily szerencse, ha alkalmunk nyílik a telekcserére, ha nemcsak névlegesen, hanem jobb belátásra jutva kicseréljük azokat az elveket, amelyek annyi, de annyi kárt okoz­tak nekünk és az emberiségnek. Fel kell ismernünk, hogy a fegyver­kezés közönséges lopás. Ellopja szá­mos ember mindennapi kenyerét. A drága fegyverek árából minden­kinek jutna elegendő ennivaló, la­kás és ruházat. A technikai hala­dás megfelelő körültekintés, erköl­csi felelősség nélkül tragédiát okoz­hat. Ennek hiánya miatt szennyez­tük be a levegőt, a földet, a vizeket. Sötét jövő elé nézünk, ha vissza­élünk Isten bizalmával és rossz gaz­dái maradunk a Földnek. A jelenlegi vüághelyzetben sokan azért fordulnak az Isten, az egyház fe­lé, mert rokonszenveznek egy üldö­zött intézménnyel. Az emberek gon­dolkozó része fölismeri annak a ha­mis propagandának tarthatatlansá­gát, amely azt kürtöli világgá, hogy mi már a kereszténység utáni állapot­ban élünk. Az emberiség túlhaladta az istenhit korszakát. Nagyon jól megvagyunk Isten, vallás, egyház nélkül. A tények azonban egészen mást mutatnak. Azzal, hogy letérünk a názáreti Jézus által mutatott útról, hogy az egyházat kalitkának minő­sítjük és autonóm erkölcsöket hirde­tünk, mindezzel saját életünket so­dorjuk a pusztulás útjára. Sajnos, nem kereszténység utáni, hanem ke­reszténység előtti állapotban élünk. A kétezer esztendő édeskevés volt ah­hoz, hogy az evangélium kovásza vagy sója átjárja életünket Ebben a megtévedt világban és ma, újév napján mi, keresztények a mai ünnep főszereplőjére, Máriára, Jézus édesanyjára emeljük tekinte­tünket. Vajon a Gondviselés kire bízza a kisgyermekek életét? Kinek a kezébe kapaszkodunk hosszú éveken át? Édesanyánk kezébe. Egyházunk arra biztat, hogy felnőtt hívei bizalommal forduljanak ah­hoz a Máriához, akit maga Jézus rendelt közös édesanyánkul. Kép­zeletben szinte látom, amint Mária kezébe veszi panaszainkat, kérése­inket, bűnbánatunkat és Jézus ke­zébe helyezi. Nem kételkedhetünk abban, hogy Jézus örül ennek az anyai mozdulatnak. Emlékezetébe idézi a kánai me­nyegzőt, ahol a bajba jutott lakodal­masok szintén Mária kezébe tették kérésüket. Mária által kaptuk Jé­zust, akit imádunk és Mária által adhatjuk magunkat Jézusnak, hogy minket is megtöltsön kegyelmével és boldog évekkel ajándékozzon meg földi életünkben. Máriához for­dulunk, hogy imádkozzon érettünk most, és álljon mellettünk egykor halálunk óráján. A börzsönyi vadak karácsonya Egymás után érkeztek a terep­járók. Vadászruhás emberek szálltak ki belőlük, ám egyikük kezében sem csillant meg a va­dászpuska. Ugyanúgy gyülekez­tek, mintha egy nagy vadászat­ra készülődnének. Barátsággal üdvözölték egymást, s most ki­vételesen megengedett volt egy- egy stampedli pálinka, vagy lé­lek- és testmelegítő forralt bor. A gyülekezés közben a házigaz­dák finom harapnivalóról is gon­doskodtak. A házikolbász és a frissen füstölt szalonna minden­kit jóízű falatozásra csábított. Ez alkalommal az időjárás igencsak kedvezett nekik. Volt annyi hó, hogy igazi karácsonyi hangulat kerekedjék, de azért járhatók voltak az utak. Korábbi években volt már ilyenkor eső, vagy éppen csizmaszárig érő hó­olvadás. Most a hegytetőn meg­csillanó verőfény ígérte, hogy kellemes nap elé néznek. Immár hosszú évek óta össze­gyűlnek a karácsonyt megelőző napon a Diósjenői Vadásztársa­ság tagjai, hogy félretéve a pus­kát, most a vadaknak is karácso­nyi ajándékot vigyenek. Igazolva azt is, hogy a jó vadász nem csu­pán lelövi az állatokat, hanem gondoskodik is róluk. Már az elő­ző napon kiszállították az illatos szénát, ma pedig szemes termény került a vadetetőkbe. Precízen be­osztották, hogy ki melyik etetőt keresi fel, majd Pergel István elnök köszöntője, s az eligazítás után nekiindultak a Börzsönynek. Dé­lig is eltartott, míg mindenki visz- szaért a hegy lábához. Aki köz­ben megéhezett, annak sem kel­lett sokáig várakoznia, hiszen ad­digra megfőtt, s messze illatozott a finom étel. Most már következ­hetett a vadászat, persze csak szó­ban. Sorra előkerültek a neveze­tes vadásztörténetek. Késő délutá­nig tartott a mesélés. Az igazi va­dászat azonban csak az ünnep után következhet, hiszen a vadak­nak is kijár a karácsony. A diósjenői kezdeményezésnek számos követője akadt országszer­te. Ilyenre mondják, hogy a jó pél­da ragadós. De hát honnan is in­dulhatott volna el egy ilyen nemes akció, mint egy olyan területről, hová még Mátyás királyunk is szí­vesen járt a vadászatokra. VJ.

Next

/
Oldalképek
Tartalom