Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)
3042011-12-29 / 303. szám
2011. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 5 ORSZÁGJÁRÓ - GAZDASÁG Több településen drágul a víz plafon A rendelet az alkalmazható tarifa felső határát szabja meg Január l-jétől drágul a víz- és csatornaszolgáltatás igénybevétele azon a mintegy 360 településen, amelyeken a nyolc állami tulajdonú társaság üzemelteti a vízi közműveket. Több helyen csak az alapdíj nőtt, a fogyasztási nem. B. Horváth Lilla A jövő évtől többet kérhetnek az ivóvízért és a szennyvízelvezetésért az állami tulajdonú köz műszolgáltatók a december 23- án megjelent rendeletmódosítás alapján. A változás körülbelül 360 települést érint, köztük több vidéki nagyvárost. A Magyar Közlönyben közzétett emelési mértékek között jelentős a szórás, de fontos hangsúlyozni, hogy a közzétett tarifák a díjak alkalmazható, de nem kötelező felső határát jelentik. A víz- és a csatornaszolgáltatás lakossági nettó alapdíja legna gyobb mértékben, 24, illetve 18 százalékkal a Dunántúli Regioné lis Vízmű Zrt. (DRV) hét, Velen cei-tó közeli településén nő, ám ugyanezeken a településeken váL tozatlan marad a mennyiségará nyos fogyasztási díj. Szintén a DRV ellátási területén lévő továb bi 335 településen viszont egyál talán nem emelkedhet sem a víz nek, sem a csatornának az alap és a fogyasztási díja A növekvő tarifák egyre többeket tarthatnak vissza a pazarló vízhasználattól Új lakossági víziközmű-díjak Szolgáltató Ivóvíz Csatorna Alapdíj Fogy. díj AlapdQ Fogy. díj (Ft/hó) (Ft/m3) (Ft/hó) (Fl/m3) Dunántúli Zrt.* 260,0 397,0 455 540,0 Duna Menti Zrt. 260,0 397,0 420 569,0 Északdunántúli Zrt. 216,0 331,0 180 261,0 Északmagyarországi Zrt. 212,0 390,0 267 488,0 Tiszamenti Zrt. 235,9 590,7 228 542,4 Délzalai Zrt.290 367,2 Pécsváradi Kft.307,7FORRÁS: MAGYAR KÖZLÖNY * HÉT VELENCEI-TÓ KÖZELI TELEPÜLÉS. nahasználók esetében azonban a mostaninál akár nettó 29 33 százalékkal is vastagabban foghat a DRV ceruzája, amikor az alapdí jat írja, viszont a fogyasztási tari fát ezen ügyfeleméi sem emelhe ü. A váci nem lakossági felhasz nálóknak 12 százalékos vízalap díj- és 10 százalékos csator- naalapdíj növekedésre kell főiké szülni, viszont a fogyasztási dí juk alig lehet majd magasabba je lenleginél. Szolnokon akár 20 20 százalékkal is magasabb lehet a csatornahasználat alap- és fogyasztási díja, mint 2011 ben, a többi érintett településen az előbbieknél kisebb lehet a drágulás. A rendeletmódosítás a jelenleg érvényesnél magasabban szabta meg azt az árat is, amelyet a fenti hét állami víziközmű társaság kiszámlázhat 34 helyi szolgáltatónak. A DRV például 2,3-2,6 szá zalékkal emelheti a literenkénti vízátadási díjat, az Északdunán- túli Vízmű Zrt. 11 gyeL Az Észak magyarországi Regionális Víz A második legmagasabb, 12 művek Zrt. területén nagyobb a százalékos vízalapdíj emelés a szórás, van példa 17 százalékra váciakat érinti itt a Duna Men- is. Ugyanakkor több település ti Regionális Vízmű Zrt. az ellá esetében módosultak (nőttek) tó , de a fogyasztási díj alig nő. azok a mennyiségi határok, ame- A csatornahasználat Szolnokon lyek alapján sávosan változnak a drágulhat legnagyobb mérték vízátadási díjak is. ben (Tiszamenti Regionális Víz- Emelkedés természetesen a művek Zrt.), ahol a nettó alapdíj nem állami víziközmű-szolgálta- és a fogyasztási díj is 20-20 szá- toknál is várható. A fővárosi víz- zalékkal emelkedik. A többi és csatornadíjak például körűibe^ emelés 1 6 százalékos lehet. lül 2,6 2,6 százalékkal nőnek a A nem lakossági víz és csator korábbi bejelentés szerint. Kiskereskedelem: visszafogott költések rendkívül nehéz évet zár a kiskereskedelem az Országos Kereskedelmi Szik vétség főtitkára szerint. Vámos György a Gazdasági Rádiónak adott interjújában kiemelte, a törlesztő részletek drasztikus emel kedése miatt egymillió háztartásnak kellett áteső portosítania és visszafognia a költekezéseit. A kis kereskedelem éves szinten január és október között így is stagnált, ezt a személyijövcdelemadó vál tozások és a magán nyug díjpénztári kifizetések okozták. ■ VG Többet költ beruházásra az Audi A TERVEZETTNÉL TÖBBET for dít beruházásra a kövotke ző években a magyaror szági gyártásának jelentős bővítésére készülő német Audi. 2016 ig 13 milliárd eurót költenek a meglévő telephelyekre, illetve új modellek fejlesztésére. Egy korábbi közlés szerint 10 éven belül csaknem a kétszeresére tervezi növel ni az autók eladását a tár saság, á stratégiai cél 2 millió kocsi értékesítése 2020 ban. Tavaly 1,1 millió Audit értékesítettek világszerte, az idén pedig 1,2 millió körül van ez a szám. ■ MTI Felemás évet zár a zöldséggyümölcs ágazat Szárnyas malac nap Pécs. Bábkedvelő gyermek és felnőtt közönségével együtt búcsúztatja az óévet a pécsi Bóbita Bábszínház pénteken, a „Szárnyas malac napon”. A teátrum immár hagyományos előszilveszteri rendezvénye a Weöres Sándor Bóbita című versében szereplő megigézett malacról kapta nevét, amelyet az intézmény 1994-ben emblémájául választott. A bábszínháznak az MTI-hez eljuttatott tájékoztató anyaga szerint a reggeltől estig tartó idei fesztiválon árusok kínálják portékáikat a színház Zsolnay kulturális negyedben álló épülete körül. Benn új kuckók, zugok tárulnak fel a gyermekek előtt, azokban különleges játékok, mesék várnak rájuk. Sor kerül kézműves-foglalkozásokra, zenés, táncos előadásokra is, estére pedig a felnőtteknek készülnek egy kis meglepetéssel a szervezők. A gyerekeket és szüleiket délelőtt a Meselabirintus című kalandjátékra, meseolvasásra, bábkészítésre, éneklésre és játékra invitálják. A mulatság délután tánc- és hangszerbemutatóval, majd a Csurgó zenekar koncertjével folytatódik, amelyet táncház és daltanulás követ. A bábszínház este nyolc órától a felnőtteket várja: nagytermében a kajárpéci vízirevü vendégjátéka, a Drakula gróf Kajárpécen című előadás látható, majd a kamarateremben Kis éji zene címmel csendes-ülős koncertet ad a Harp-Agon Z.T. zenekar. Budapest - Ellentmondásos évet zár a magyar zöldség-gyümölcs ágazat - mondta Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb) elnöke az MTI-nek az ágazat idei évét értékelve. Az ágazat termelése már mintegy 400 ezer tonnával meghaladta a tavalyi rendkívül alacsony, mintegy 1,8 millió tonnás szintet, ám még jóval elmarad a 2,5 millió tonnás átlagtól, amelyet az ágazat általában a közepesen jó években mindig teljesített az utóbbi 10 évben. Az idén így mintegy 2,2 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt takarítottak be. A zöldség- és a gyümölcstermesztés volumene még így is 62 százalékát - valamivel több mint 180 milliárd forintot - adja a magyar kertészeti ágazatnak, amelynek éves kibocsátása mintegy 300 milliárd forint volt az idén. Ez a magyar mezőgazdaság teljesítményének mintegy az ötödé. A kertészeti ágazat teljesítményének 22 százalékát, mintegy 70 milliárd forintot a szőlőtermelés és borelőállítás adja, míg 13 százalék, mintegy 40 milliárd forint a dísznövénytermelésre jut. A fennmaradó hányad egyéb kertészeti területekről, így a gyógynövénytermesztésből származik. A zöldségtermelés mennyisége az idén elérte az 1,66 millió tonnát, ami több mint 50 százalékos emelkedés a műit évi 1,07 millió tonnához viszonyítva. A gyümölcs- termelés ugyanakkor a tavalyi valamivel több mint 800 ezer tonnáról mintegy 550 ezer tonnára csökkent, főleg a májusi fagykárokból miatt. A magyar gyümölcsösök termelési potenciálja mintegy 950 ezer tonna, a 10 éves termésátlag mintegy 820-830 ezer tonna körül mozog. A zöldségtermesztésben a gondok ellenére az ipari zöldségek esetében jó közepes év volt, a hajtató kertészetnél azonban jelentős volt a visszaesés a németországi E-coli járvány hatására. Ez mindenekelőtt a piaci árakban volt érzékelhető. Míg a gyümölcs ára jelentősen, sok esetben akár 25-30 százalékkal is emelkedett átlagosan, addig a zöldségfélék ára főként az uborka körül kialakult mizéria miatt mintegy 20 százalékkal esett. Az E-coli járvány legnagyobb vesztese, a hajtató kertészet jövő évi szezonkezdéséhez, ezért külön támogatási programot állít össze a Fruitveb. A magyar uniós elnökség igyekezett ugyan enyhíteni az E-coli járvány okozta károkat, de mivel az árukivonással minőségi és ellenőrzési problémák is adódtak, az ország mindössze 1,5 millió eurós, azaz mintegy 400 millió forintos támogatást tudott igényelni az unió által a kivonásra és a be nem takarításra biztosított teljes, 226,2 millió euróból. Ugyanakkor a magyar gazdálkodók becsült kára az uborkabotrányból adódóan augusztus végéig elérte a 23 milliárd forintot. A Fruitveb elnöke szerint folytatni kell a magyar kertészeti ágazat korszerűsítését. Külön is kiemelte, hogy a termálhő felhasználása ezen a területen az egyik legfontosabb kérdés. Jelezte azt is, hogy szükséges ismételten meghirdetni az ültetvénykorszerűsítés támogatását, amely lehetővé teszi a gyümölcsösökben a fajtacserét, a vírusmentesítést, továbbá a fagy és a jégverés elleni védelmet és az öntözhető terület növelését. Mártonffy Béla külön felhívta a figyelmet, hogy az alma, a körte, a cseresznye, a meggy, a dió, a kajszi és a szamóca igen jól eladható gyümölcs, ezért ezekre kiemelt figyelmet kell fordítani. Hozzátette: szükséges a független szaktanácsadói rendszer kiépítése, a megfelelő képzés és továbbképzés módszereinek kidolgozása, valamint a mintakertek létrehozása is. De mindez nem sokat ér, ha nem párosul a feldolgozóipari kapacitások fejlesztésével, a meglévő üzemek korszerűsítésével - hangsúlyozta. A Fruitveb elnöke külön is kitért a termelői értékesítő szervezetek (tész) helyzetének rendezésére. Szerinte ugyanis a magyar zöldség-gyümölcs termelés fellendítésének a tész-ek lehetnek a motorjai. Ezeknek a szervezeteknek a támogatása visszaszoríthatná az ágazatban még meglévő jelentős - mintegy 30 százalék körüli - feketegazdaságot, továbbá növekvő versenyképes árualapot biztosíthatna bélés külföldre is. Ehhez azonban meg kellene szüntetni a tész-ek körüli jogbizonytalanságot, a közbeszerzésekkel kapcsolatos anomáliákat, és a nemzeti szabályozás ellentmondásait - emelte ki. Annak érdekében, hogy az ágazat 2012-ben a mostaninál jobb helyzetbe kerülhessen a Fruitveb új cselekvési programot dolgoz ki a termelői érdekeltség megteremtése, a termelés ösztönzése, valamint az árualap növelése érdekében. Szorgalmazza továbbá a feldolgozó- ipari fejlesztések felgyorsítást, anyagi támogatását, a kereskedelem- és a piacszabályozás fejlesztését, a szervezettség növelését. Továbbá fel kíván készülni a Fruitveb az új uniós költségvetési időszakra is, mivel az ágazat továbbra is a magyar mezőgazdaság egyik legfejlődőképesebb területe a vidéki foglalkoztatás és az értékteremtés területén.
