Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2822011-12-03 / 282. szám

2011. DECEMBER 3., SZOMBAT 5 GAZDASÁG Megdupláznánk a tőkebeáramlást interjú Hidvéghi Balázs: Nem okoz zavart, hogy a külgazdasági terület két tárcához tartozik Elképzelések szerint egységes külképviseleti rendszert alakítanának ki, de addig is, ahol lehet, takarékosabbá teszik a hálózatot - mondta Hidvéghi Már csak egymilliárd euró értékű külföldi műkö- dőtőke-beáramlási egyen­legre számít az idén a kül­gazdasági területet pár he­te átvevő Hidvéghi Balázs. A nemzetgazdasági tárca helyettes államtitkára la­punknak elmondta: jöhet­nek az állami részvételű kereskedőházak. N. Vadász Zsuzsa- Ön napi kapcsolatban áll kül­földi gazdaságpolitikusokkal, befektetőkkel, akik sokszor bí­rálták a kormány sok lépését. Milyen reakciókat váltott ki az, hogy végül az IMF-hez fordult a kormány segítségért?- A napokban szerveztem egy találkozót a Budapestre akkredi tált gazdasági diplomatákkal Hír talmas volt az érdeklődés, több mint százan jöttek el a konzultá­cióra, ami azt erősítette meg, hogy szükség van a döntéseink hosszú távú céljainak, logikájú nak bemutatására. Tény, hogy kormányunk sok lépése nem szokványos, és bizonyos érdeke két sért. Ám a befektetőknek is érdekükben áll a magyar gazda ság stabilizálása. Jómagam min denkivel kész vagyok tárgyalni. A külgazdasági terület átvétele óta eltelt néhány hét alatt több tucat befektetővel is találkoztam.- Tárgyalnia nem csak a kül­földi partnerekkel kell. A társ­minisztériumban dolgozókkal is, hiszen igencsak felemás a külgazdaság képviselete a kormányon belül. Az Európai Unión kívüli legfontosabb re­lációk - Kína, Oroszország és Ukrajna - kormánymegbízott­ként a fejlesztési miniszter hatáskörében vannak. Nem okoz ez zavart?- Egy hajóban evezünk, ta pasztalataim szerint nem is okoz problémát az együttműködés. Napi kapcsolatban állunk egy­mással, szakértői szinten is. Én nek a felosztásnak van egyfajta fejlesztéspolitikai tartalma: a közlekedés és energetika miatt hangsúlyosabban inkább a fej­lesztési tárcához kapcsolhatók ezek a viszonylatok. Minden­esetre az említett három reláció ban is mi adjuk a muníciót. És persze a stratégiaalkotás is ná Ilink van.- Nem nehezíti meg a helyze­tet, hogy a területre fordítható források nem kis része is a másik tárcánál van, miként az MFB csoporthoz átemelt, ám a külgazdasági tevékenység állami segítségét részben fi­nanszírozó intézmények, így az Eximbank, a Mehib vagy a Corvinus is?- A lényeg, hogy ezeknek az ál­lami szervezeteknek be kell töl teniiik az exportfinanszírozás és biztosítás terén nekik szánt sze repet, ami alapvetően eltér egy hagyományos kereskedelmi ban ki alapú működési modelltől.- Nem érzi-e úgy, hogy alul­reprezentált a külgazdasági terület a kormányon belül? Egyrészt sem a hazai, sem a külföldi partnerek nem azt né­zik, hogy mi a titulusa a tárgya lópartnernek, hanem a tartal­mat. Másrészt az NGM ben ki alakított szervezet - egy állam titkársághoz tartozik a bel és a külgazdaság a kormánynak azt a célját, gazdaságpolitikájá nak azt az irányát mutatja, amelynek a középpontjában a hazai kis és középvállalati kör helyzetbe hozása áll. A külföldi befektetők fontosak, de mégis­csak a magyar tulajdonú kkv k adják a gazdaság gerincét, az ő Versenyképességük erősítésé­ben pedig az államnak is nagy szerepet kell játszania. Például úgy, hogy a támogatási szerző­dés fejében a külföldi nagybe­fektetőktől elvárunk egy saját beszállítói vállalást is.- Az állami segítség része lesz a Magyar Külgazdasági Szö­vetség által évek óta szorgal­mazott kereskedőház is?- Szó van kereskedőház, ke­reskedőházak felállításáról álla mi segítséggel, de végleges dön tés még nincs. Remélem, hogy még ebben a kormányzati cik lusban elindulhat a rendszer. Fontosnak tartom azonban, hogy az állami szerepvállalást, támogatást összekapcsoljuk a cégek tevékeny és anyagi szerep^ vállalásával. Úgy képzelem el, hogy az állam azután, hogy egy üzlet beindult, kiszáll belőle.- Ez is benne lesz a formálódó külgazdasági stratégiában? Ez, úgy tudjuk, hónapokkal ezelőtt összeállt, mégsem nyil­vános még.- A múlt héten tartottam egy egyeztetést a minisztériumban a stratégiáin!. Különböző szerve­zetekkel, szakmai szövetségek kel, kamarákkal volt már a témá­ban konzultáció, ennek eredmé­nyeként némileg módosul majd a korábbi anyag. Ezután kerül majd tárcakörözésre. Miután azonban a Külügyminisztérium ban is készül egy külpolitikai stratégia, célszerű a kettőt egy­szerre a kormány elé vinni.- Tény, hogy sok területen ko­moly együttműködés kell e között a két tárca között is, például a külpiaci hálózat ese­tében. Hogyan áll ennek az át­alakítása?- Van egy olyan elképzelés, hogy teljesen egységes külkép­viseleti rendszert alakítunk ki, amelynek a nagykövetségeken belül a hagyományos diplomá­ciai tevékenység mellett szer vés része lesz a kereskedelmi szolgálat, az idegenforgalmi és a kulturális diplomácia is. Ahol lehet, ott egységesítünk, hogy takarékosabb és hatékonyabb legyen a működtetés. Ami a kill piaci hálózatot illeti: ez sohasem egy statikus szervezet, inkább a külgazdasági lehetőségekre ál landóan reagáló organizmus nak kell lennie. Az, hogy hol zá runk be irodát, hol nyitunk, hol bővítünk vagy csökkentünk lét számot, a külgazdasági igények tői függ. Jelenleg 50 országban, 64 állomáshelyen 92 külgazda sági szakdiplomatai állomás hely van, majdnem mind be is van töltve. Jó pár helyen volt vál­tás, illetve átcsoportosítás is az elmúlt időszakban. Például Lí­biában a politikai változást kö vetően most létrehozunk egy képviseletet, Brazília gazdasá­gi központjában, Sao Paulóban is hamarosan nyitunk, a szaúdi fővárosban, Rijádban néhány héten belül megkezdi munká­ját szakemberünk. Indiában is gondolkodunk. Ennek fontossá­gát mutatja az is, hogy a jövő év első felében a kormányfő a nemzetgazdasági miniszterrel hivatalos látogatást tesz az or­szágban.- Ezek a relációk a külföldi működőtőke-beáramlás szem­pontjából is fontosak szá­munkra. Rá is fér a területre némi segítség, hiszen romla­nak az adatok. Az idén mire számít? Arra, hogy egymilliárd euró körüli lesz az FDI beáramlás egyenlege, de ezt óvatosan mon­dom, hiszen egyelőre csak az el­ső féléves adatokat ismerjük. De az ország iránt továbbra is nagy az érdeklődés. Jelenleg az ősz szes, folyamatban lévő befekte­tési tárgyalást tekintve a terve­zett beruházások száma megha­ladja a 90 et, ezeknek a követke­ző 5-7 évben várható beruházá­si összértéke ó,5 milliárd euró körül mozog. A közvetlenül lét­rehozandó munkahelyek száma megközelíti a 25 ezret, a közve­tett munkahelyteremtés pedig 65 ezer körül van.- Ezek zöme már jövőre vagy még később mutatkozik meg a statisztikákban. Az idei vi­szont nagyon gyenge ered­ménynek tűnik, a környező országok sokkal jobb eredmé­nyekkel büszkélkedhetnek.- Az idei egyenleget olyan té­telek rontják, mint a Nokia Sie mensnek juttatott támogatás, vagy a Mol-pakett megvásárlá sa. A nemzetközi helyzet sem kedvező - nálunk is például az újrabefektetett jövedelmek csökkentek le nagyon. De már megszületett, illetve születőben van néhány olyan döntés, amely vonzóbbá teszi az országul a be fektetők számára. Ide sorolnám az új munka törvénykönyvét, amely rugalmasabbá teszi a munkaerőpiacot. A duális szak képzésre való áttérés lehet a má­sik példa, a harmadik az innová­ciós támogatás új rendszere, amelynek lényege, hogy való­ban azok a cégek jussanak álla­mi támogatáshoz, amelyek tény­leges kutatás fejlesztési tevé­kenységet végeznek. A hamaro san hatályba lépő módosítások az egyedi kormánydöntéssel odaítélt komplex támogatás rendszer (EKD) eljárási rendje ben a döntéseket gyorsabbá, átláthatóbbá, kiszámíthatóbbá teszi majd. Mindezek segítenek, hogy jövőre legalább megdtip lázzuk az FDI beáramlást az ez évihez képest. ígéretes összefogás a külföldi piacok meghódítására Eger. a külföldi marketing stra­tégia megvitatása céljából az észak-magyarországi régió szol­gáltatói, TDM-ei és egyéb szak­mai szervezetei fórumot tartot­tak a Hotel Egerben a napok­ban. Mint arról már pár hete tájé­koztatást adtunk az észak-ma­gyarországi régióban létrejött egy akciócsoport, amely fő fel­adatának választotta a román pi­acon való hatékonyabb megjele­nést. A megbeszélésen Hidvéginé Molnár Judit, a Magyar Turiz­mus Zrt. észak-magyarországi regionális marketingigazgatója vázolta a résztvevőknek az MT Zrt. külképviseleteinek terveit. Az alábbi országok jelölték meg régiónkat, mint potenciális cél­piacot számukra: Ausztria, Be­nelux államok, Csehország, Kí­na, Lengyelország, Németor­szág, Olaszország, Oroszország, Románia, Szlovákia és Ukrajna. Ezen országok részben a saját kiállításukon kívánják kiemelni Észak-Magyarországot, részben tanulmányutakat terveznek ré­giónkba hozni. Az RMI munka­társai az ősz folyamán többször egyeztettek a külképviselőkkel és így sikerült kialakítani ezt az átfogó hálót. A megbeszélés további részé­ben kerekasztal-beszélgetés so­rán, december közepére terve­zett nyugat-romániai vásárokon való közös megjelenés került te­rítékre. A Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionáüs Marketing Igazgatóságának és külképviseletének segítségével számos helyi szolgáltató fog részt venni a nagybányai és szat­márnémeti rendezvényen. A megbeszélés résztvevői meg­állapodtak abban, hogy elkészíte­nek egy idegen nyelvű innovatív régiós anyagot, amellyel a külföl­di piacot tervezik megcélozni. A turisztikai szereplők közösen egy­mást erősítve tervezik Észak-Ma- gyarország lehetőségeinek és att­rakcióinak minél jobb bemutata- tását keleti szomszédainknál. Romániát nem csak a földraj­zi közelség miatt tartja fontos­nak a Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatósága és a ré­gió szolgáltatói. Egy ott készült felmérésből megtudhatjuk, hogy a románok 31 százaléka hegyek­ben, 7 százalékuk pedig városlá­togatással szeretné tölteni a nya­ralást. Ugyanebből a reprezen­tatív felmérésből tájékozódha­tunk arról is, hogy 63 százalé­kuk autóval indul üdülni. Eze­ket az eredményeket figyelembe véve nem lehet kérdés, hogy Észak-Magyarország potenciáli­san az egyik legkedveltebb cél­pontja lehet a román kiutazó tu­rizmusnak. Természetesen a romániai ak­tív részvétel nem a teljes külföl­di stratégiája az észak-magyar­országi régiónak. Többek közt a jövő év elejére terveznek lengyel tanulmányutat és jelenleg is szlovákiai szakemberek ismer­kednek régiónkkal. MAGYARORSZÁG

Next

/
Oldalképek
Tartalom