Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

3032011-12-28 / 302. szám

4 2011. DECEMBER 28., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Fanyúl: a zene az életünk, jövőnk! A fővárosban (is) gyakorol és fellép a legendás tarjáni banda Nagy érdeklődéssel vártam az elmúlt hétfő estéjét. Úgy voltam vele, hogy a Fanyúl együttessel szemben nagyon magasak az elvárásaim, ezért nem sok jóra számíthatok. Nem így történt. A zenekar második kö­zös budapesti próbáján most is megtapasztalhattam, hogy tényleg vérprofi zenészek alkotják a bandát. Salgótarján-Budapest. Ezek után büszkén jelenthetem, hogy a Fanyúl együttes - hosszú há­nyattatás, kihagyás után - újra él! És most már teljes gőzzel folynak a próbák, előkészületek a 2012. január 20-i fővárosi Pecsa Caféban tartandó kon­certre. Két hónapja búcsúzott el a Fanyúl zenekar dobosától, Hlavaj Istvántól, aki 58 évesen csatlakozott az „égi zenekar­hoz”. Ott nem számít, hogy kit mennyien ismernek. Neki he­lye van a legjobbak között. Az elmúlt időszakban sokat talál­gattunk, lesz-e még egy ilyen tehetséges ütőse a csapatnak, — A Hírlap postájából A Pt 96 - A Hírlap postájából • az olvasók fóruma. Wv/j A izrrkesitóa- g fmntartja maganak a jogot, bog) a 'Í3<tÍ beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmival a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. aki olyan technikával, tehetség­gel rendelkezik. Örömmel érte­sítek mindenkit, meg van az új, tökéletes választás. A zenekar dobosa mára Nagy László (ko­rábban Örökség, Korái Forever, Mr. Basary Group). Egy, a nyolc­vanas évek elején szakmai ber­kekben kultikussá váló, prog­resszív rockzenét játszó zene­kar 2012-ben újra támadásba lendül. A tervek szerint gyak­Egy igazi nagy múltú dobos most már a Fanyúlban: Nagy László Henning Rudi a próbákon is hozta régi formáját ran lépnek fel majd a Pecsa Caféban és a hazai, a salgótarjá­ni közönség előtt is. Már most rengetegen megmozdultak a hír hallatára és jobbnál jobb fel­lépési lehetőségekkel keresték és keresik meg a zenekart. A próba jó hangulatban telt, a po­éngazda Henning Róbert (Rudi), a zenekar vezetője gondosko­dott arról, hogy senki ne unat­kozzon. A legkeményebb mun­ka azonban mégiscsak Nagy Lacira várt. Ezeket az amúgy is nehéz dobrészeket, leütéseket másodszor játszotta végig az együttessel, és meg kell hagyni, tökéletesen vette le az anyagot. Amikor Rudi igazán rájött, hogy olyan dobos, aki még en­nél is többet tud, olyan változta­tásokat kért, hogy egy átlagos ütős sírva szaladt volna ki a te­remből, dobverőit maga mögött hagyva. Laci más. Neki kihívás ez a magas színvonalú rockze­ne. Két gondolattal később már a „még bonyolultabb” verziót játszotta könnyedén. Később mesélte Rudi, hogy volt egy na­gyon kiváló dobosuk, aki más­fél év tömény gyakorlás után már le tudta hozni rendesen a nótákat, de itt van most a Laci, és már a második próba után kisujjból nyomja a számokat. Igen, ebbe a zenekarba egy ilyen dobosra van szükség. A szünetben az énekessel, Kudel- la Aladárral beszélgettünk. A kis nosztalgiázás közben előjött az a történet, amikór Som Lajosék szerették volna őt a Pi­ramis együttesbe invitálni a Ré­vész Sándor távozása miatt megüresedett posztra. Akkori­ban nagyon komoly zenekar­nak számított a Fanyúl és a | nagy tervek miatt Ali nemet | mondott. A válaszban benne 2 volt a lojalitás, a barátság és a hűség. Talán az ő élete is más­ként alakulhatott volna. Egy ilyen hang, és az ország még nem is ismeri, de a becsülete, tisztasága megmaradt. A zene­karnak sikerült begyakorolnia tíz nagyon igényes dalt. Hama­rosan újra felépítik legnagyobb slágerüket, az Őszi dalt, és ha minden jól megy, egy kicsit visszakanyarodnak a még ke­ményebb, legősibb Fanyúl-ze- néhez, ami a hazai progresszív rock egyik csúcsa. Ehhez per­sze sok mindennek kell történ­nie, először is január 20-án. A Fanyúl együttes nagyon komoly lehetőség előtt áll. A szerzemé­nyek annyira kidolgozottak, akár önálló művészi előadás­ként is megállják a helyüket. Rudi gitárjátéka, állandó tökéle­tességre való törekvése újra fel­éleszti a zenekar nimbuszát. Sárközi Viktor, a banda legif­jabb zenésze nem csak a rit­mus szekciót viszi, de nagysze­rű szólóival simán megállja a helyét. Pompor László (Samu) nagyszerű billentyűs. Intelli­gens játékára szükség van. Boródi Márk, a zenekar basszusgitárosa és legnagyobb szíve. Játék közben hangjegye­ket, ritmusokat küld a szemé­vel. Aladár hangja az évek mú­lásával nem sokat változott. Még egy kis gyakorlás, és újra a régi lesz, az pedig kánaán a füleknek. Ehhez a csapathoz csatlakozott Nagy Laci és így lett kerek történet az egész. Őszintén remélem, hogy az igé­nyes zenére ma is nagy szük­ség van, és a Fanyúl együttes is megtalálja helyét ebben a lan­gyos, tátogó műanyag mocsár­ban, mert egyszer minden a he­lyére kerül, még a jó is. Karácsonyi mesekör a börtönben fonkapcsolat segítségével irányí­totta a munkát. A mesekör tagjainak szerzemé­nye, a Király vagy halál című me­sejáték feldolgozása során min­den jelen lévő kipróbálhatta ma­gát szegény legényként, király­ként, óriásként, madárkaként, ál­ruhába bújt Szent Tamásként. A különböző karakterek bőrében, vagy onnan kilépve mindenki hozzátehette elképzelését, javas­latát, ötletét, hogy a közös munka végére olyan feldolgozás, olyan színpadi mű szülessék, amely minden résztvevő közös gyerme­ke, mindenki magáénak érezheti. Az „együttműködve” létrehozott különleges kis műalkotást decem­ber 23-án, rendkívüli családi be­szélő során a fogvatartottak be­mutatták saját gyermekeiknek, családjuknak, majd a filmre vett változatával megajándékozhatták szeretteiket. December 23-án délután különleges karácsonyi ren­dezvény volt a Balassagyarmati Fegyház és Börtön ká­polnájában. Egy tizenhárom tagú, fogva tartottakból álló színtársulat mutatta be a saját maga által összeál­lított, rendezett zenés mesejátékot, melynek címe Ki­rály vagy halál. Az egyedülálló kísérlet, amely a bör­tön és a Feldmár Intézet együttműködésében valósult meg, Feldmár András, Kanadában élő magyar szárma­zású pszichológus szakmai irányítása alatt zajlott. Balassagyarmat A fogvatartottak számára különösen fontos a csa­ládjukhoz, gyermekeikhez fűző­dő szeretet, ragaszkodás. A kará­csonyi ajándékozásból így nem maradnak ki ezek az apa nélkül maradt családok, ahol különö­sen a gyermekek számára óriási érzelmi élményt jelent az elő­adás. A szeretet és a ragaszkodás tehát az a motiváló erő, amiért hétről hétre, jelenetről jelenetre fáradhatatlanul dolgozik a csa­pat szeptember óta. A mesekör - mint önismereti módszer - lényege nem más, mint visszatalálás játékos, gyer­meki - és nem gyerekes- önma­gunkhoz. Visszatérés a bennünk rejlő romlatlan gyermekhez, hogy onnan újraépítkezve találjuk meg az önmagát ismerő, problémáival, az élet kihívásaival megküzdeni képes felnőttet. A mesekörbe ön­ként jelentkező fogvatartottak munkáját a Feldmár Intézet mun­katársai koordinálták, Feldmár András Kanadából internetes tele­A börtön freskókkal díszített kápolnája már sok kulturális rendezvénynek adott otthont GYÖNGYÖSI KITEKINTŐ Biomassza-kutatások a Károly Róbert Főiskolán Gyöngyös. A 2009-ben újjászer­veződött természetierőforrás-gaz- dálkodási és vidékfejlesztési kar egyik fő profilja a biomassza ala­pú energiák oktatása és kutatása. A Károly Róbert Főiskolán (KRF) több szak alapfilozófiája is a zöld- energia-hasznosításra épül. A környezetgazdálkodási agrár­mérnök alapszak differenciált is­meretei felölelik valamennyi bio­massza-alapú energiaforrás ter­mesztési és technológiai kérdése­it A hulladékgazdálkodási tech­nológus és az energetikai mér­nökasszisztensi felsőfokú szak­képzési szakok hallgatói többek között a mezőgazdasági és élel­miszeripari hulladékok energeti­kai "hasznosításával és környezet­kímélő kezelésével foglalkoznak behatóan. A megújuló energiákhoz kap­csolódó képzéseik a munkaerő-pi­aci igények kielégítéséhez igazod­va több szinten valósulnak meg. A felsőfokú szakképzések célja olyan technológusok kibocsátása, akik készségszinten sajátítják el a munkafázisok elemeit. Az alap­képzések gyakorlatorientált mér­nököket biztosítanak a biomassza energetikai hasznosításának tel­jes vertikumához. Magas színvonalú oktatás csak kiváló kutatói műhely hátérrel biztosítható. Ennek szellemében alapította meg a főiskola a Zöld­energia és Környezettechnológiai Kutatóintézetet, amely a professzi­onális kutatási tevékenységen túl kitűnően szolgálja a tehetséggon­dozást és a szaktanácsadást is.- A biomassza-kutatást a főis­kola széleskörűen értelmezi. A növényi zöld tömeg levegőből tör­ténő felmérésén keresztül, a ter­mesztéstechnológián át egészen az energetikai telepek üzemieteté­séig terjednek a kutatási témáink. Ezek közül az egyik legdinamiku­sabban fejlődő irányvonal az al­gaalapú megújuló energiák tech­nológiafejlesztése, amely iránt számos arab és afrikai ország is fokozott érdeklődést mutat - tu­datta dr. Bíró Tibor. - A fotoszin­tetizáló szervezetek közül az al­gák általában magasabb haté­konysággal kötik meg a légköri szén-dioxidot, mint más szerve­zetek. Az algák a biodízel egyik legjelentősebb forrásai, a legma­gasabb biodízelhozamot biztosí­tó termelők. Fajaik 250-szer több olajat képesek előállítani, mint a szója és 7-31-szer többet, mint a pálmaolaj. Egyedül talán a mikroalgák képesek a mai gáz- olajigényünk kiváltására elegen­dő mennyiségben biodízelt ter­melni. Átmérőjük kevesebb, mint 2 milliméter és fotoszinté­zisre képesek. A mikroalgák bioremediációs képességüknek köszönhetően a szén-dioxid-meg- kötés mellett többek között szennyvíztisztításra is felhasz­nálhatók. Az „algaüzemanyagoknak” több vonzó jellemzője is van: nin­csenek hatással az édesvízkészle­tekre, mind tengervízben, mind szennyvízben előállíthatok, bioló­giailag lebomlók és kiömlés ese­tén is viszonylag veszélytelenek. Az algatermesztés tömegegységre vonatkoztatott költségei - a beru­házási és fenntartási költségek mi­att - viszonylag magasak, ugyan­akkor 10-100-szor több energia­hozamot biztosítanak, mint más, másodgenerációs biomasszater­mények. A mikroalgák növekedési üte­me jóval nagyobb, mint a száraz­földi terményeké. Becslések sze­rint a területegységre vonatkozta­tott algaolajhozam 4700 és 18000 köbméter/négyzetkilométer/év között változik. Bár a gyakorlatban az algából történő biodízel-előállítás jelenleg még nem terjedt el széles körben, az algák nagytömegű termesztése ugyanakkor már rövid távon (4-5 év) nagy volumenben várható. Az algaalapú zöldenergia- technológia perspektivikus terü­let, amely hazánkban egyedül­álló módon szerepel a KRF okta­tási-kutatási palettáján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom