Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2962011-12-20 / 296. szám

2 2011. DECEMBER 20., KEDD NÓGRÁD MEGYE Kis mennyiségek kora Helyi piac, azaz Hepi né­ven új térségi kezdemé­nyezést indított a Ménes­patak Egyesület Endrefalván. Az elneve­zés egy olyan, leendő ér­tékesítési láncolatra utal, ahol a az állattartók (ki- sebbek-nagyobbak), a konyhakertek, kisparcel- lák, az udvarok és tulaj­donosaik, a láncolat vé­gén pedig az itt élő fo­gyasztók állnak. A helyi piac meghódítása a cél, lehetőség szerint helyi terméket helyi termelőtől vásároljunk. Endrefalva. Az Endrefalván meg­tartott szombati rendezvényen, amelyre meghívták a kistérség állattartóit, mezőgazdasági ter­melőit, szakembereit, a beszél­getés többnyire akörül forgott, hogy miért hagytak fel a csalá­dok kertjeik művelésével, a sa­ját élelmiszer szükségletek megtermelésével, miközben fo­lyamatosan romlanak a megél­hetési feltételek. Ugyancsak kérdésként merült fel, hogy le­het-e még újra létjogosultsága a klasszikus értelemben vett fa­lusi piacoknak? Van-e létjogo­sultsága egy vágópont létesíté­sének vagy megszervezhető-e egy étékesítési hálózat, amely a helyi termékekre alapozódik? Az egyesület elnökhelyettese, a program szervezője, Tóth And­rás elmondta, hogy 10 évvel ez­előtt, amikor megismerkedett közelebbről a nógrádi tájjal, leg­jobban a hagyományos palóc porta „felépítése” fogta meg. Elöl virágoskert, a ház mögött ba­romfiudvar, sertésól, istálló, akol, majd egyéb gazdasági épít­mények takarmányozáshoz, tá­rolásra, pincék a hegyoldalban, és konyhakert, legeltetésre is al­kalmas, kis gyümölcsössel. Csa­ládi önellátásra alkalmas méret­tel. A felesleg - gomolyatúró, sajt, tej, füstöltáru - mindig pi­aci értékesítésre került, ha kel­lett távolabb, városokban. Ma gaz veri fel a kerteket, düledez- nek a gazdasági épületek, még az életerős emberek portáin is. Súlyos felelősség terheli ezért a helyzet okozóit. Az elnökhelyet­tes jó példaként említette szom­szédját, aki mindössze hat hek­tár földön gazdálkodik. Rend­szeresen piacozik - mindig az évszakoknak megfelelő - ter­ményeivel. Nehéz, fáradságos munkával ugyan, de jól megél­nek belőle. Az ő családja nem önellátásra, hanem többletter­melésre állt rá. Ha bevonhatók lesznek a tér­ségi kereskedelembe (akár cse­rekereskedelembe) az otthon megtermelt kis mennyiségek, akkor szervezett keretek között a távolabbi piacokra is érdemes lesz eljuttatni a többletet, minő­ségi, egészséges élelmiszerek­ként. A helyi értékesítésnek többfé­le lehetőségét képzelték el a szervezők. Interneten, telefonon vagy más módon értesítenék a helyi vásárlókat, húsáru esetén a kiméréséről, annak időpontjá­ról, a zöldségfélék, magvak, tej- és tejtermékek, tojás, valamint egyéb élelmiszerek áráról és megvételének helyéről. Jó mű­ködés esetén ez a közvetlen ke­reskedelemi hálózat, biztos fel­vevő piacot jelenthet a helyi ön- fenntartásra törekvő családok­nak. A helyi piac visszahódítása válasz lehet arra a negatív gaz­dasági folyamatra, mely a falvak lakóit kiszorította a nagy élelmi- szeripari versenyből. El kell, hogy jöjjön a kis mennyiségek kora! A program egyik legizgalma­sabb pontja volt, hogy kezdemé­nyezni kellene a helyi állattar­tók számára egy vágópont léte­sítését. Tóth Aladár, karancs- sági mezőgazdasági szakta­nácsadó szerint a vágóhíd vagy vágópont létesítése nagy álma a térségi állattartóknak. Pályá­zati forrást lenne célszerű eh­hez igénybe venni. Jobb árat, he­lyi értékesítési lehetőséget nyer­nének így a gazdák. A szakem­ber úgy vélte, hogy a vágással, az értékesítési hálózat építésé­vel növekedne meg igazán az ál­lattartási, növénytermesztési kedv. A térség erőssége mindig is a szarvasmarha, juh tartása volt, beleértve a tej- és tejtermé­kek készítését. Szerinte a kezde­ményezés évekig tartó kitartó munkával érheti el csak célját, de mindenképpen érdemes mi­nél hamarabb megkezdeni a munkát. A közgondolkodást le­het legnehezebben megváltoz­tatni. Az endrefalvai IKSZT épületé­ben tartott megbeszélésen el­hangzott az is, hogy a legkézen­fekvőbb szolgáltatások is csak közeli városokban elérhetők már el. Az egyesület tervei közt szerepel, hogy elérhetőségekkel és megbízhatósági ajánlásokkal összeállítanak egy „vállalkozói jegyzéket” is. Tóth András Tűzrőlpattant menyecske a Négy esküvőben A múlt hét után kedd este újabb Nógrád megyei pár lakodalmára látogathatnak el a Viasat 3 műsorának nézői. A 27 éves László Noémi és párja, Laczkó Gellért Varsányban élnek, háromszáz fő meghívásával tartott esküvőjükön a templomi szertartás után a helyi ren­dezvényházba invitálták vendégeiket, hogy hajnalig ünnepeljenek velük. Vőfély gondoskodott a hangu­latról és arról is, hogy senki tor­ka ne száradjon ki az este folya­mán. A hagyományokat követő lagziban éjfél előtt Noémi a szok­nyáját a nyakába kapva tűzön ugrált át, hogy bizonyítsa ráter­mettségét a házasságra és meg­mutassa, hogy személyében iga­zi tűzrőlpattant menyecskét ka­pott a párja. A múlt héten megismert salgó­tarjáni Pál Erika és párja vagy No­émi és Gellért esküvője kapja a leg­több pontot, hozzájuttatva a fiata­lokat az álomnászúthoz? Kiderül ma este a Négy esküvő évadzáró adásában, a Viasat 3 csatornán! Varsány. - Annak ellenére, hogy egy faluban lakunk Gellérttel, nem ismertük egymást egészen 23 éves koromig. Ekkor mellékál­lásban elkezdtem dolgozni egy szórakozóhelyen, ahova ő egyszer bejött és úgy ismerkedtünk meg - elevenítette fel a négy évvel ez­előtti találkozást László Noémi Laczkó Gellért gépjármű-ke­reskedelemmel foglalkozó vállal­kozó, így stílszerűen ő és meny­asszonya is kamionnal érkeztek a nagy napon az esküvő helyszí­nére. A vőlegény egy piros, míg Noémi egy fehér, nevével ellátott kamion volánja mögött gördült be a varsányi rendezvényház elé. A templomi szertartásra együtt vonultak át a násznéppel, aztán a boldogító igen kimondá­sa után hajnalig táncoltak, ettek- ittak és ünnepeltek velük. Gálára készül a Savaria AMI és a Medalion Táncsport Egyesület A Savaria Alapfokú Muveszetoktatasi Intézmény, a Medalion Táncsport Egyesület táncosai és tanárai jubileumi évet zárnak. A karácsonyi gálán december 22-én, csütörtökön 17 órakor Sal­gótarjánban, a József Attila Művelődési és Konferencia-központ­ban, igazi showműsorral szeretnék meglepni a táncot kedvelő közönségét. Salgótarján. A Savaria Alapfokú Művé­szetoktatási Intézmény kihelyezett tago­zata öt éve működik Salgótarjánban, Ju­hász Amarilla és Kéri Szabolcs táncpeda­gógusok vezetésével. Kezdetben 4 telep­helyen, 200 gyermek tanulta a társas­táncot az iskola keretein belül. Az évek során a művészeti iskola folyamatosan | bővítette telephelyeinek és táncosainak § létszámát, a 2007-2008-as tanévtől % Mazgon Jelena vezetésével, moderntánc | tanszakkal bővült az iskola kínálata. | A Medalion Táncsport Egyesület I 2007-ben alakult. A mára 50 tagúvá növekedett egyesület tagjai, zömében salgótarjáni és környékbeli, táncot kedvelő fiatalok. Többségük a Savaria művészeti iskolában kezdte el a társas­tánc alapjainak elsajátítását. A Meda­lion TSE ifjú tehetséges párjai különbö­ző klubközi és országos táncversenye­ken, számtalan városi, megyei kulturá­lis és sportrendezvényen arattak szép sikert. Több Európa-bajnoki címmel is büszkélkedhetnek. Az egyesület tán­cosai nemcsak a táncparketten, de az iskolában is kiváló teljesítményt nyúj­tanak. 2011-ben 13 diák kapta meg Sal­gótarján város „Jó tanuló, Jó sportoló­ja” címet. A karácsonyi gálára a Savaria AMI és a Medalion TSE tagjai nagy örömmel, sok meglepetéssel készülnek. Az est díszvendége Balázs Zsombor és Youssef Adelina Stephanie, a debreceni Valcer Táncstúdió kiváló párosa. A szeretet ün­nepe alkalmából a zene, a tánc segítsé­gével szeretnék megajándékozni a kö­zönséget. Szeretnének köszönetét mon­dani a szülőknek, támogatóknak, a vá­ros vezetésének, hogy befogadták, lehe­tővé tették, elismerik a társastánc tanítását, annak művelőit. Az est a sze- retetről, az együvé tartozás és a tánc öröméről szól. „Ha lelkünk egymáshoz ér, az adja az ünnep igazi értékét”. E gondolat jegyé­ben várják a szervezők nagy szeretet­tel az érdeklődőket és kívánnak békés ünnepeket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom