Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2942011-12-17 / 294. szám

2 2011. DECEMBER 17., SZOMBAT NÓGRÁD MEGYE A szécsényiek büszkék lehetnek szép városukra (Folytatás az 1. oldalról)- Amikor a város főépítészével az építkezésen jártunk, azt mondta „Nem gondoltam volna, hogy mind ez az én életemben megvalósul”. Megvalósult, ami­re büszke lehet Őze János is. Dr. Nagy Andor országgyűlési képviselő köszöntőjében három dolgot említ azt mondta, nincs a megyében még egy olyan város, ahol a történelmi belvárosban vi­szonylag kis területen ilyen sok érték látható: városfal, városka­pu, bástyák, rondella, szép kas­tély, ferences rendi kolostor és templom, evangélikus templom, várkert, szép barokk és eklekti­kus épületek, amire jogosan büszkék lehetnek a szécsényiek. Köszöntőjét így folytatta, a kor­rektség megköveteli, hogy el­mondjam annak idején ezt, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet akkori polgármester és Borenszki Ervin volt országgyű­lési képviselő álmodták meg. Ezt követően annak a reményének adott kifejezést, hogy a szép vá­rosmag hatással lesz a beruhá­zókra és szívesen fektetnek be Szécsénybe, ami a város szem­pontjából fontos lehet. Ezt követően a városkapunál dr. Nagy Andor, Stayer László és a kivitelezők részéről Tordai Péter és Kelemen Tibor átvágták a sza­lagot, s ezzel jelképesen átadták a felújított történelmi városma­got. Mindezt ágyúdörgés jelezte szécsényieknek. A vendégek ké­sőbb sétát tettek a városban. Őze János, a város főépítésze bemutat­ta a felújított létesítményeket. A műemlékvédelmi hivatal tervei alapján állították helyre a keleti városfalat és a városkaput. Az új­jáépült rondellánál a hollókői Szent László vitézrend harci be­mutatót tartott. A szögletes bás­tya - amely Borik Albert vállalko­zó tulajdonában van, s ő is részt vett a projektben - a felújítást kö­vetően szép látványa a történelmi belvárosnak. Felújításra került a déli városfal és a megtalált várba vezető másik kapu is. Őze János tervei alapján készült el a város­háza homlokzatának, tetőszerke­zetének felújítása. Az épület a vá­ros egyik gyöngyszeme lett. A fő­utca járdája új térburkolatot ka­pott, parkolók lettek kialakítva, a közvilágítás, a belső városmag­hoz hasonlóan szép kandelábe­rekről történik. Megépült a posta és piac között az új parkoló. Meg­szépült a város pihenőparkja a Szent Erzsébet tér, ahol az egyko­ri palánkvárosfal helyét térbur­kolat jelzi. A Pintér-ház, a volt óvoda épülete visszakapta erede­ti kúria jellegét. Megtörtént az evangélikus templom külső és belső felújítása, a falak megerősí­tése. Ezzel az épület a város egyik ékessége lett. Hőszigetelték a mű­velődési ház homlokzatát, aka­dálymentesítették az épületet, s megoldották a födémszerkezet statikai problémáját. Eddig az épület fűtése a volt járásbíróság épületével, amely ma már ma­gántulajdonban van, közös rend­szerű volt. A felújítás során elké­szült az épület új önálló fűtés- rendszere. A program a művelődési ház­ban zárult, ahol az óvodások egy hangulatos, a nap témájához kapcsolódó műsorral kedves­kedtek a jelenlévőknek. Ez „Ilyen volt és ilyen lett” címmel Őze János vetítéses előadása kö­vette. Szenográdi Ferenc Emlékoszlopokat állított a Rónafaluért Baráti Társaság A medvesi szén- és bazaltbányászat emlékezetes helyszínein áll­nak azon emlékoszlopok, melyeket a napokban mutatott be a civil szervezet. A túra megtételére közel félszázan gyűltek össze a sal- góbányai Zenthe Ferenc-emlékparknál, ahol Gulyás András kettős szerepkörben - az egyesület képviseletében és mint az oszlopok készítője - köszöntötte a megjelenteket. A Magyar Bányászati és Földtani Hi­vatal neve nem ismeretlen már egyéb­ként a térségünkben, ha pályázati tá­mogatásokról beszélünk. A szervezet­nek nincs lehetősége több százmillió fo­rintos pályázatok kezelésére, azonban lehetőségeikhez mérten kisebb célok megvalósítását már évek óta támogat­ják. Nógrád megyében sem ismeretlen ezen pályázati lehetőség, hiszen az el­múlt években többször is támogatásra méltónak bizonyult például a Nógrádi Történeti Múzeum bányászati kiálh'tó­Mester és alkotása - Gulyás András és a Lauffer-bánya emlékére állított oszlop helye, a Nógrád Megyei Bányász- Kohász Hagyományápoló Egyesület, Bátonyterenye Város Önkormányzata és a városi közművelődési központ és könyvtár, a Bányász-kohász dalkör, de Mátranovák és Kazár községek önkor­mányzatai számára sem ismeretlen már ezen forrás és még folytathatnánk. A jellemzően fél millió forintig terjedő, néhány esetben azonban ezt meghala­dó támogatási összegek bármilyen, a bányász hagyományok ápolásával, bá­nyász emlékek megőrzésével, bemuta­tásával, programok szervezésével kap­csolatos feladatokra használhatóak fel - így tett a Rónafaluért Baráti Társaság is.- Régóta dédelgetett vágyam az, hogy a bányászatnak valamilyen új emléket állítsunk, hiszen Salgóbánya, Rónafa­lu, Rónabánya - és lényegében Salgó­tarján is - létét a bányászatnak köszön­heti - nyitotta meg a túrát Gulyás And­rás az emlékparki gyülekezőnél. Sokat nem kellett a csapatnak gyalogolni az első emlékoszlopig, amely az egykori fogaskerekű vasút nyomvonala mentén került felállításra, Salgóbánya telepü­lésrész határában. A tölgyfából készített oszlopokon a motívumok mellett min­den esetben megjelenik egy, az adott helyszínhez illő felirat is - ezen megál­ló esetében ez a „Fogaskerekű” szó. A verőfényes napsütésben folytatásként a Zagyva-forráshoz vezetett a csapat út­ja, ahol bemutatásra került a következő oszlop („Szerencse fel”), majd egy kis további kitérő után máris fél távhoz ér­A csoport a légaknánál lévő emlékoszlopot szemléli Minden emlékoszlopra került egy rövid tá­jékoztató szöveg is kezett a csoport, az egykori „Lauffer- bánya” közelében álló emlékoszlophoz. Ezen esetekben már a másik közremű­ködő, Prakfálvi Péter geológus-mérnök, a Novohrad-Nógrád geopark geológusa is tartott egy-egy kisebb előadást a föld­tani értékekkel kapcsolatban, melyet - szokás szerint - ezen esetekben is nagy érdeklődés kísért. Az említett helyszí­nek után a csoport felkapaszkodott a Medvesre és az István-táró légaknája felé vette az irányt, ahol a negyedik osz­lop került kihelyezésre („Pihen a tár­na”). A légaknák funkciójáról és műkö­dési elvéről szóló gondolatok után nem maradt más hátra, mint felkerekedni az ötödik oszlop megszemlélésére. En­nek érdekében a legkitartóbb túrázók keresztülszelték a fennsíkot, hogy el­jussanak annak Rónafalu felőli peremé­re, ahol - a major környékén - találha­tó az emlékoszlop. A zárásnál a szerve­zők megköszönték a részvételt a meg­jelenteknek, reménykedve abban, hogy méltó emléket sikerült állítani a bányá­szatnak a fennsík Rónafalu és Salgóbánya közötti részén. Szintén a társaságnak köszönhetően (és személyesen Nagy Szabolcsnak, aki egyébként a fenti pályázatra is felhívta a figyelmet ezen esetben) napokon be­lül elindul az oszlopokat bemutató weboldal is, mely a www.banyasz- emlekoszlopok.hu címen érhető majd el. Itt megtalálhatóak lesznek az oszlo­pok pontos helyszínei és a közelükben található érték, emlék leírása - mind­ezek természetesen térképpel és fotókkal illusztrálva. Kéri István Emlékoszlop a Zagyva-forrásnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom