Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)
2922011-12-15 / 292. szám
6 2011. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ Élete az év borásza Isteni gondviselésnek tartja Vida Péter, hogy Szekszárdon alkothat, a bor, amire csodaként tekint. Örül, hogy a legjobb ötbe három szekszárdi borász került. Vida Péter szekszárdi borász érdemelte ki idén a magyar borászok által elnyerhető legrangosabb hazai kitüntetést, az Év Bortermelője lett. Fábos Erika- Negyedszer jelölték, eszébe jutott, hogy most már biztosan ön következik?- Nem. Még mindig csak ott tartok, hogy forgatom a fejemben ezt a gondolatot és borzon- gok a boldogságtól, de el sem hiszem és igyekszem továbbra is megszolgálni.- Ez a borászszakma legnagyobb kitüntetése Magyarországon. Fontos önnek az elismerés?- Fontos, keresem is az alkalmakat, hogy megmérettessek. Ez mutatja, mikor jár előre az ember, mikor maradt le két lépéssel, s jó úton jár-e. Több mint negyven éve forgolódom a bor körül, és ez egy nagy megerősítés. Mert nem egy borért vagy azért adják, ha valaki csinált valami emlékezeteset, hanem az életműért. Nekem azt jelenti, hogy elértem egy komoly állomást, és amióta arra tettem fel a családunk életét, hogy a borból fogunk élni, becsületesen megtettem a magamét.- Mi volt az első gondolata, amikor meghallotta a jó hírt?- Édesapám. Amikor a középiskolába jártam, már pár éve megvolt a szőlőnk a Baktában, ami örök életbe az egyik legjobb szekszárdi dűlő volt. Elhatároztam, hogy kíváncsiságból benevezem az egyik kadarkánkat a helyi borversenyre. Édesapám nevén, titokban. Az egyik reggel a helyi újságot olvasta, nagybetűkkel hozták, hogy az első helyen végzett Vida Sándor kadarkája. Apám nagyon szigorú ember volt, de megcsillant a könny a szemében. Magához ölelt és azt mondta: „Meglátod, ezt az Úr meghálálja”. Ez sokszor eszembe jutott azóta, most is.- Ön az első borász a Vida családban, a legtöbb felmenője pedagógus volt. Miért választotta a bort?- Ötödikes voltam, amikor Csornáról Szekszárdra költözött a családunk. Késő ősszel egyszer egy osztálytársam hívott, menjek vele a pincéjükhöz. Szekszárdon alig volt olyan család, akiknek nem volt valamekkora szőlője. Arra a délutánra máig emlékszem. Három ötszáz literes hordójuk volt, mindegyik nagyobb volt, mint akkor én. Varázslatosnak éreztem azt a világot, korábban soha nem jártam ilyen helyen. Aztán kimentünk a szőlőbe. Öreg kadarkaültetvényük volt, a tőkék ott álltak sorban, feketén, egy levél sem volt már rajtuk. Csak néztem, néztem, és az a kép jelent meg a fejemben, minha gyászruhába öltözött öregasszonyok tartották volna a kezüket az ég fele. Belém égett ez a kép, onnantól olyan volt, mintha egy pecsétet nyomtak volna rám. ..ÉRTEM A BOR NYELVÉT" Vida Péter szerint a jó bortól elakad az ember lélegzete, képtelenség megszólalni a kóstolása után- Ez úgy hangzik, mint valami megvilágosodás.- A bor nem hétköznapi ital, az emberiséget a kezdetektől kíséri és ott van minden jelentős pillanatában. Gondoljunk csak az utolsó vacsorára vagy bármelyik ünnepre. A bor hatalom, misztérium. Aki csak egyszer úgy figyel egy jó borra, hogy előtte metisztítja a lelkét, az különös élményt kap. Gyakran mondom, a bor semmihez nem hasonlítható isteni csoda, mely az élővüág és az egész emberiség diadala.- Az említett délután óta egyértelmű volt, hogy borász akar lenni?- Nem teljesen. Máig emlékszem, ahogyan azt mondom a Névjegy 1953-ban született Csornán. 10 éves volt, amikor Szekszárdra költözött a családja. 1971-ben végzett a szekszárdi borászati szakközépiskolában. 1974-ben a Debreceni Egyetemen szerzett diplomát 1974-től a Béri Balogh Ádám Szövetkezetben dolgozik. 1995-ben otthagyta a szövetkezetei és megalapította családi borászatát szomszéd bácsinak, amikor a Baktában felajánlotta nekünk a szőlőjét: János bácsi, nem kell ez nekünk. Aztán mégis a miénk lett. Szóval valahogy megmagyarázhatatlanul vonzott, ezért is mentem borászati középiskolába, ahol jött a következő gondviselés, a tanáraim. Fantasztikus példát adó pedagógusok voltak, Imreh László2007-BEN Szekszárd város Közjóért kitüntetésben részesítette. 2010 óta a Borakadémia tagja. birtoka jelenleg 20 hektáros, ebből 13 hektáron termelnek. évente 80 ezer palack bor kerül a pincébe. felesége agiárvégzettségű, társa a borászatban is, három gyermeke van. hobbija: horgászat, könyvek. nak, aki növénytant tanított nekünk, máig nem felejtem azt a mondatát, amikor felemelt egy metszőollót és azt mondta: ez a pincétek kulcsa. Nagy tudású, elvont ember volt, akkor nem is értettem, csak később esett le a tantusz. Tényleg minden azon múlik. Lehet az embernek sok bora, de csapnivaló, és lehet kevés, de kiváló. Én mindig különleges értéket akartam csinálni, felismerhetőt, nem akartam középúton járni.- Annyira, hogy Vida Pétert sokan különutasnak emlegetik.- Sokféleképpen mondogatják ezt, igen. Nekem a lélekvezérelt tetszik a legjobban. Amikor 1995-ben úgy döntöttem, hogy a magam útját akarom járni, és ez a bor lesz, sokat nyűglődtem. Aztán arra jöttem rá, hogy nem kell mást tenni, csak mindig befelé figyelni és akkor minden jó lesz. Hallgatni a megérzésre, nagy alázattal végezni a munkát napról napra. Szürkéből, átlagosból sok van, olyat az csinál, aki valami divatnak vagy valakiknek meg akar felelni. Én mindig csak magamnak akartam és a saját mércémnek. Nagy kár, hogy ez a külön út. Sokkal többen próbálhatnának így járni az életben ahelyett, hogy vergődnek a kötelezettségeikben.- Milyen a jó bor?- Nekem olyan, amitől elakad a lélegzetem, s nem tudok megszólalni.- A borai között van olyan, amit kiemelkedőnek tart, ami a büszkesége?- 2003-ban nagyszerű borok születtek a pincénkben négy fajtából is: egy cabernet franc, egy cabernet sauvignon, egy merlot és egy kékfrankos. Szó szerint átölelték az embert. Na akkor azt éreztem, hogy édes istenem, de szép az élet. Nem sokkal a szüret előtt elmentem egy birtoklátogatásra a Rijoha borvidékre Spanyolországba. Ott kezébe vette az egyik palackunkat egy öreg borász és felcsillant a szeme. Kérdezte, tudom-e, mit jelent a neve a boromnak. Elmagyarázta, az, hogy La Vida spanyolul azt jelenti, megtisztult, megdicsőült élet. Elakadt a lélegzetem. A nagyszerű dolgok mindig ilyen egyszerűen alakulnak az életben. Hazajöttem és elkereszteltük azokat a borokat így. Azóta a La Vida nevet csak azok a borok kaphatják meg a pincénkben, amelyek érdemesek rá. Idén egy 2007-es merlot került ebbe a családba.- Mindig szépen beszél a borról. Azt hallottam, hogy a borvacsorák és bemutatók is inkább a szellemről szólnak a Vida-birtokon, mint a gasztronómiáról.- Ez így van. Elmondom mindig: a szőlő és a bor élőlény. Ennek a növénynek és a bornak az emberhez hasonlóan megvannak a maga korszakai. Amikor fiatal, amikor ereje teljében van és amikor meghal. A szőlő folyamatosan szól hozzánk, csak aki nem foglalkozik vele, nem tudja, mit mond. A bor egy kódolt üzenet, mert a borban az adott év minden rezdülése benne van. Ezenkívül rengeteg kultúrtörténeti vonatkozása van, sok gyönyörű emlék fűződik hozzá. Ezeket szoktam elmesélni és meg is érinti a hallgatóságot, mert jönnek zizegve, túl- hajszoltan, aztán tíz centire vannak a föld fölött, amikor elindulnak a pincéből.- Akkor csak van valami a pedagógusi vénából.- Az emberből nyilván árad valami genetikaiig, ha nem, akkor a fene megette.- Három gyermeke közül továbbviszi valaki a birtokot?- Mindhárman komoly iskolákat végeztek vagy tanulnak. A fiam marketinget tanult, külföldön is, dolgozott ott komoly cégeknél, mégis hazajött. Nagyon nagy segítség nekem. A lányaim jogásznak, közgazdásznak készülnek, de közben egyre komolyabb boriskolákat is végeznek, pedig nem volt elvárás. Nagy öröm ez nekem és a feleségemnek is, aki szintén velem dolgozik. Nélküle biztosan nem tartanék itt. Én vagyok, aki szárnyal, de ha gond történik vagy megtorpanok, ő az, aki mindig átlendít és inspirál. Őszinte szívemből mondom, a családom nélkül sehova sem jutottam volna, rengeteg erőt adnak nekem.- Az öt jelölt között idén három szekszárdi vol. Történik valami fontos a borvidéken?- A szekszárdi borvidék a bor szempontjából megszentelt hely. Egymás mellett húzódó völgyek sora, ahol a dombok sík vidékben folytatódnak, mintha azért lenne így, hogy a napfény egyenesen az ültetvényeinkre sugározzon. Ráadásul ezek észak felől általában zártak, ezért, ha betűz ide a nap, a meleg sokáig itt marad. Aztán fontos, hogy a 90-es években nekiindult itt egy fiatal borászgeneráció, és azóta mindig történik valami. Rendszeresen összejövünk, megmutatjuk egymásnak a borainkat, hogy hol tartunk. Húzzuk egymást előre, mert senki nem akar lemaradni. Nemcsak itthon, nemzetközi szinten is egyre komolyabb eredményeink vannak, mondhatom, hogy csúcsformában van a borvidék.- Azt mondta, ez az elismerés egy állomás. Hova szeretne még elérni?- A bölcs embert, ha megkérdezik, mekkora a tudása, rajzol egy hatalmas kört az ujjával a levegőbe, de közben tudja, hogy akármekkorát is rajzol, mindig nagyobb lesz az, ami a körön kívül van, mint ami a körön belül. Ebben van elrejtve az igazság. Ha állandóan figyelsz magadra, tudod, hol jársz, naprakész vagy és kellő szeretet, alázat van benned, akkor képes leszel arra, hogy előre lépj. Ez a nagyszerű az emberben, hogy mindig tud újat tenni, előrébb lépni. Ezt remélem a jövőtől.
