Nógrád Megyei Hírlap, 2011. december (22. évfolyam, 280-304. szám)

2922011-12-15 / 292. szám

2 2011. DECEMBER 15., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Ekkora teher volt a ..teher"? (Folytatás az 1. oldalról) biztosítani tudják a határ átlé­pését a szerelvénnyel - erre ok­tóberben már több példa is volt. Alternatív szállítási útvonal áll rendelkezésre Lenartovce- Bánréve, vagy Sturovo-Szob irányában, a fuvarozók ezeket a közeli átkelőhelyeket tudják használni.- Milyen okokból kifolyólag döntöttek a rendszeres teherközle- kedés megszüntetése mellett?- Ebben az évben a ZSSK Cargo újraértékelte helyzetét, a közleked(tet)és jövedelmezősé­gét, és igyekezett globálisan csökkenti a költségeket. Ezért tö­rölt a ZSSK Cargo számos, sok­szor nemzeti útvonalat is, me­lyek alacsony kihasználtságúak voltak - ezzel párhuzamban a társaság egyben optimalizálta is a személyes igényeket egy-egy szerelvény alkalmi közlekedte­tése esetén.- Hogyan látják a vonalsza­kasz jövőjét rövid és hosszú tá­von?- A következő néhány hónap­ban, a ZSSK Cargo nem számít rendszeres vasúti teherszállítás­ra az említett határátkelőhelyen keresztül, csak előre megrendelt „alkalmi” vonatok közlekedését prognosztizálja. Abban az eset­ben, ha az ügyfelek közlekedte- tési igényei növekednek ezen a határátkelőhelyen keresztül - azaz, ha ez által biztosítódik a kellő forgalom is, azon esetben lehetséges, hogy újraindítsák a normál közlekedést a szakaszon. A tehervonatokata magyar sza­kaszon - szinte kivétel nélkül - közlekedtető Rail Cargo Hungária Zrt. is nyilatkozott a kérdésben.- Mind a határon átnyúló for­galomban, mind a belßldi fuva­rozásban milyen megrendelések jellemzik jelenleg a Somoskőújfa- lu-Hatvan vasútvonal teherköz- lekedését? 7 A Rail Cargo Hungária Zrt. (RCH) nemzetközi forgalmának kevesebb, mint 1%-a lép be, illet­ve lép ki Somoskőújfalu határon keresztül. Ez magába foglalja az import-, export- és tranzitforgal­makat. A belépő import-és tran­zitforgalom elsősorban acéláru, a kilépő export- és tranzitforga­lom pedig elsősorban fa és ke­reskedelmi áruk. A Somoskőúj- falu-Hatvan vonalszakaszon mi­nimális belföldi forgalom bonyo­lódik, itt ócskavas és fa forgal­ma a jellemző.- A tehervonatok átadása - át­vétele Somoskőújfalu határ- állomáson milyen rend szerint zajlik jelenleg, a Cargo-s mun­katársak állandó jelenlétének megszűnése után?- Az RCH egyik legnagyobb szlovákiai partnerével közösen a fuvarozási igényeket alapul vé­ve olyan megoldási lehetőséget talál a vonatforgalom további fenntartására Somoskőújfalu- Fülek határátmenetben, amely a gazdaságosan továbbítható küldemények esetében tovább­ra is az ügyfelek rendelkezésére áll. így például a zárt vonati to­vábbítás az árufuvarozó vasút- vállalatok és az ügyfelek számá­ra is kedvezőbb feltételekkel vég­rehajtható. A gyakorlati megva­lósításban az RCH arra törek­szik, hogy a nemzetközi vasúti adatcserék adta lehetőségeket és a vasútvállalatok által használt informatikai alkalmazásokat a lehető leghatékonyabban ki­használja. A kocsik műszaki ál­lapotát az általános szabály sze­rint ellenőrizni kell a vonat indu­lását megelőzően. Ha a vonat Fü­lek állomásról indul, akkor a szlovák kocsivizsgálók már megvizsgálták a vonatban lévő kocsikat Az úgynevezett műsza­ki bizalmi elv keretében a vonat kiindulási állomásán végzett műszaki vizsgálat alapján a vo­nat teljes útvonalán (bizalmi sza­kasz) az indító vasútvállalat fele­lős a műszaki állapotért. E lehe­tőségek kiaknázását követően nincs értelme a határállomás­okon a vonatokat várakoztatni azért, hogy ott bármiféle adat- rögzítési, fuvarokmány kezelé­si, illetve műszaki vizsgálati te­vékenységet végezzünk.- Milyen hosszú távú elképzelé­seik vannak az ominózus vonalon való közlekedéssel kapcsolatban? ■ - Az RCH továbbra is a fuva­roztató! igényekhez igazodva, a lehető leghatékonyabb módon a tartózkodási idő csökkentésére, illetve annak megszüntetésére törekszik ezen a vonalszakaszon is. Küldetésünk és vállalatunk alaptevékenysége, hogy az áru- fuvarozási feladatokat a lehető leghatékonyabban végezzük el. Terveink között szerepelt már korábban is, és jelenleg is keres­sük a megoldási lehetőséget ar­ra, hogy mozdonycsere nélküli közlekedésre térjünk át. így a határállomási tartózkodást meg is tudnánk szűntetni. Célunk to­vábbra is a fuvaroztatói igények­nek való maximális megfelelés. Néhány héttel ezelőtt Bödecs Barna és Farkas Gergely képvise­lők írásbeli kérdést intéztek dr. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszterhez, „Miért nincs elfo­gadható színvonalú, közvetlen vasúti összeköttetés Budapest- Salgótarján viszonylatban?” cím­mel. Bár a kérdés a személyszál­lítás témakörben került felvetés­re, a miniszter hosszú és minden részletre kiterjedő válasza azon­ban racionális, és számokkal alá­támasztott indokokkal segít - ezen esetben nekünk is - a jó­zan ész diktálta gondolatokra te­relődni. „A 81. számú vasútvona­lon a kiépítési sebességet — az elöregedett, leromlott pálya miatt - már csak felépítménycserével lehet helyreállítani. A 64 km hosszú vonal felépítménycseré­jének költsége — még használt anyagból is - legalább 13 milli­árd forintra becsülhető. A 81. szá­mú vasútvonalon 2010-ben 567 millió forintos személyszállítási és 50 millió forintos áruszállítá­si pályadíjbevétel realizálódott a MÁV Zrt-nél. A vonal elmúlt évi vasúti pálya működtetői közvet­len költsége (üzemeltetés és kar­bantartás) 1316 millió forint volt. A vonal éves működtetési költsé­ge tehát 700 millió forinttal meg­haladja a vonalon beszedett pá­lyahasználati díj összegét. A hi­ányzó forrást a MÁV-nak az álla­mi költségtérítésből, illetve hitel­ből kell pótolnia. Tekintettel arra, hogy a Közlekedés Operatív Program európai uniós forrásait az európai korridorokra kell kon­centrálni, a szükséges forrást csak más vasútvonalak kárára lehetne átcsoportosítani. Pusz­tán a 81. számú vasútvonal felújí­tására szánt összegből az autó­busz-közlekedés Nógrád megye teljes területén hosszú évtizede­ken át fejleszthető és finanszíroz­ható lenne.” A mostani gazdasági helyzet­ben - sajnos - a számok meg­dönthetetlen hatalommal bírnak és a racionalitás talajára taszíta­nak minket. Azokkal vitatkozni nem igazán lehet, nem is érde­mes. A vasút azonban egyfajta jelképként él a többség szemé­ben, messze nem csak annál „akit a mozdony füstje megcsa­pott”. Talán a szegmens grandi- ózussága teszi - hiszen közel egy „hadseregnyi” embert fog­lalkoztatását végzi ezen „ipar”. Talán a történelmi gyökerek kö­vetkeztében érezzük - hiszen a vasút jó ideig egyet jelentett a fejlődéssel, az innovációval. Le­het, hogy csak az „elmúlás” pszi­chikai tünetei következtében él­jük meg ezen folyamatokat ne­gatívumként. Bármi is legyen a magyarázat, valahogyan még­sem tudja elhessegetni a fekete felhőket gondolatainkból. Kéri István NÓGRÁDI KINCSESTÁR Salgótarján. A Nógrádi kincsestár a múzeumi és levéltári könyvtárak lehetőségeinek bővítése Nógrád me­gye társadalmi, gazdasági felemelkedése érdekében című projekt zárórendezvényét tartották meg, a Nóg­rádi Történeti Múzeumban. Az esemény tiszteletére dr. Gyurkó György, a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottságának alelnöke mondott köszöntőt A projektet pedig dr. Szirácsik Éva, a projekt menedzsere, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója mutatta be a jelenlévőknek és az érdeklő­dőknek. A projekt példanélküli kutatható és aktív felhasználást lehetővé tevő katalógust hozott létre, amely­nek köszönhetően a Nógrád megyében lévő összes múzeum, levéltár gyűjteményét digitalizálták, a kuta­tók és a könyvbarátok nagy-nagy örömére. A zárórendezvényt követően, a Nagy István honismereti pályá­zat díjkiosztó ünnepségét is megtartották. Az ünnepélyes rész után a megjelentek egy állófogadáson vehet­tek részt Az eseményről részletes tudósítást későbbi lapszámunkban olvashatnak. Megalakult a Demokratikus Koalíció Balassagyarmat. Szedlák Sándor, a Demokratikus Koalíció helyi vezetője, valamint Szűcs Erika, a parlamenti frakció tagja társaságában dr. Molnár Csaba, az új párt alelnöke tartott sajtótájékoztatót és fórumot abból az alkalomból, hogy a 4-es szá­mú választókerületben megalakult az új párt. Az alelnök elmondta: jelképesen, október 23-án jött létre az „újszülött” párt, melynek legfontosabb po­litikai feladata jelentős, befolyásos ellenzéki erő­vé válni. Ennek érdekében országos tagtoborzó körútra indultak Szabolcstól Vasig. A párt helyi szervezetei megalakultak, már 4000 tagja van a Demokratikus Koalíciónak - jelentette ki a politi­kus, hangsúlyozva: nyugatos, balközép polgári erő kívánnak lenni, mely felelős, nem populista formáció, s amely felvállalja, hogy a nyugatos, modern demokrácia és a piacgazdaság nem egy­mást kizáró, hanem erősítő fogalmak. Nincs város kultúra és sport nélkül Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése közmeghall­gatást tartott, amelyen első körben a város polgármes­tere, Székyné dr. Sztrémi Melinda tájékoztatta a rész­vevőket, a közgyűlés 2011. évi tevékenységéről, a jövő­beni feladatokról, illetve a Salgótarjáni Kistérség Több­célú Társulása eredményeiről. A polgármester bemutat­ta a sikeres pályázatok útján megvalósított fejlesztése­ket, valamint a különböző városi feladatokat és az ezek ellátására fordított források felhasználását is. Salgótarján. Elsőként Székyné dr. Sztrémi Melinda köszöntötte az ér­deklődő polgárokat, majd egy pre­zentáció keretében bemutatta a közgyűlés eddig elvégzett tevé­kenységét, valamint ismertette a várható feladatokat Az első blokkban az önkormány­zati forrásból megvalósított fejleszté­seket mutatta be, amelyre a város több mint 113 millió forintot költött, így valósult meg a baglyasi temető melletti parkoló építése, a Szerpen­tin úton a szennyvízcsatorna kivál­tása, az eresztvényi záportározó helyreállítása. Ezen kívül a város több lépcsőjét is felújították. Az utak rendbetétele is ütemesen halad, ed­dig megvalósították a Katalin útfel­újításának I. ütemét, a szilárdhulla- dék-lerakó telepre vezető út felújítá­sát, és padokat szereltek fel, vala­mint nyársaló helyeket alakítottak ki Eresztvényben. Ezeken felül a vá­ros intézményeiben és a város terü­letén található temetőkben is igye­keztek kisebb-nagyobb felújításokat kivitelezni. Majd a polgármester bemutatta a pályázati forrás bevonásával meg­valósított fejlesztéseket, amelyekre összesen több mint 630 millió forint támogatást nyert Salgótarján. Ezek­hez a város, körülbelül 365 millió fo­rint önerőt biztosított. Pályázatok­nak köszönhetően sikerült befejez­ni, az észak-déli irányú kerékpárút I. ütemét, teljes körűen felújították a Kodály Zoltán tagiskolát, kicserél­ték az Arany János tagiskola nyílás­záróit, valamint egy pihenőparkot is létrehoztak a Hősök úton. Az intézmény felújítások kapcsán a polgármester elmondta: - Egy olyan 21. századi, korszerű intéz­mény van Salgótarjánban, amelyre méltán büszkék lehetünk és nem titkolt szándékunk az, hogy további pályázati források segítségével to­vábbi közoktatási intézményeket szeretnénk hasonlóan teljes körűen felújítani. Bízom benne, hogy erre mód és lehetőség nyílik majd az el­következő évben. Szó esett a vis maior pályázatok segítségével megvalósított munkála­tokról is. A nagy esőzések okozta károk mentesítésére, valamint hely­reállítási munkálatokra nyert forrást a város. A város több sikeres európai uni­ós pályázatot valósított meg, ame­lyekből például a „Bánya a lábunk alatt” emlékmű épülhetett meg. A funkcióbővítő városrehabilitáció ke­retein belül pedig tervezik, a Múze­um tér, a mozi és a parkolóhelyek fej­lesztését és építését is. Vannak folyamatban lévő, meg­nyert pályázatok, ilyen például a észak-déli irányú kerékpárút II. üte­me, amelynek segítségével az Eper­jes teleptől, a városi sportcsarnokig lehetne biztonságosan biciklivel közlekedni. A másik megnyert pá­lyázat a Teraszos-Görbe út, a Csalá- nos út felújítása. Továbbá a város részt vesz a „Magyarország-Szlová- kia határon átnyúló együttműködé­si programban. Salgótarjánban közlekedésbizton­sági beavatkozásokat is terveznek, méghozzá a gyalogos-átkelőhelyek számának bővítésével. A polgármester bemutatta a vá­rosüzemeltetéssel, vagyongazdálko­dással, önkormányzati bérlakások­kal kapcsolatos kiadásokat, vala­mint a 2011. évben történt változá­sokat, eredményeket a közművelő­dés és kultúra területén, majd hozzátette, hogy bár ez nem kötele­ző önkormányzati feladat, de a város kultúra és sport nélkül nem létezik. A sport területén az önkormány­zat ebben az évben is támogatta a sportszervezeteket, programokat. Kisebb-nagyobb felújításokat vég­zett a városi sportcsarnokban, a Tó­strandon és az uszodában is. A polgármesteri beszámoló után a megjelentek feltehették kérdései­ket, illetve elmondhatták vélemé­nyüket az elhangzottakkal, illetve az őket érintő témákkal kapcsolatban. A felszólalók amellett, hogy mél­tatták a város fejlődését, folyamatos fejlesztését, elmondták az őket érin­tő problémákat, melyekre a városve­zetés megoldási javaslatokat adott A polgármesteri hivatal dolgozói szin­te minden felszólaló kérdésére vá­laszt tudtak adni. Azokra a kérdé­sekre, amelyekre helyben nem tud­tak megválaszolni, azokra a később a polgárok írásban kapnak választ Most már nem „mindennapos” a látvány Somoskőújfalun - egy állomásnyi hosszú vonat az októberi tizenkettőből

Next

/
Oldalképek
Tartalom