Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-11 / 263. szám

4 2011. NOVEMBER 11., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Félteni kell a munkavállalókat! A Munkástanácsok Országos Szövetsége november 3-5. között rendezte meg hét ország keresztény szak- szervezeti szövetségeinek részvételével „A minőségi munkához való jog fejlődése egy globalizálódott világ­ban: az európai szociális értékek védelme” című sze­mináriumát. A szeminárium megszervezését a Mun­kavállalói Kérdések Európai Központja (EZA) támo­gatta, amely szervezet 24 ország 67 munkavállalói szervezetének hálózata. B. D. Nógrád megye-Budapest. a há­romnapos során négy témakört elemeztek a résztvevők: első­ként a minőségi, méltó munka fogalmát, másodikként a minő­ségi közszolgáltatást a szociális Európában, harmadikként a minőségi, méltó munka kerete­it, míg negyedikként a minősé­gi, méltó munka közgazdasági feltételeit határozták meg. Minden témakör elemzése szakértői bevezető előadással kezdődött. A résztvevőknek ál­talános, egybehangzó megálla­pítása volt, hogy az országokban a neoliberális gazdaságpolitikai irányvonal megbukott. Ebben a helyzetben erősíteni kell a szak- szervezetek jogosítványait a munkavállalók érdekében. A minőségi munka fogalmá­nak értelmezési tartománya meglehetően széles. A legszű­kebb értelemben a minőség fo­galmával körülírt termék, szol­gáltatás létrehozásának folya­mata. Szélesebb értelemben a munkavégzés munkavállalói szempontú optimumát jelent­heti. Legáltalánosabban pedig a munkának, mint a társadalom újratermelési mechanizmusá­nak optimalizálását értik ez­alatt. A közszolgáltatásoknak az ál­lam, az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek által történő ellátásában a feladatok és fele­lősségek elosztásának megfelelő aránya a szubszidiaritás elve alapján kell, hogy érvényesüljön. A gazdálkodással összefüggő ha­tósági feladatokat változatlanul az államnak kell ellátnia. A minőségi, méltó munka jogi, intézményi keretei a résztvevők országaiban adottak, azonban e jogok érvényesülése meglehető­sen eltérő. A politikai hatalom­gyakorlók és a szakszervezetek kapcsolatrendszereinek újra­gondolására lenne szükség, Kü­lönösen élesen vetődött föl ez a kérdés a magyarországi munka törvénykönyv tervezete kap­csán. A résztvevők általánosság­ban kifejezték az aggályukat, a munkavállalói jogok tervezett szűkítésével kapcsolatban. A minőségi munka közgazda- sági feltételei az uniót negyedik éve sújtó válság közepette egyre romlanak. A foglalkoztatottság nem nőtt az elvárt ütemben, sőt a válság hatására az utóbbi három évben csökkent. Ennek fordított­jaként a munkanélküliség pedig növekedett. A gazdaság teljesít­ménye, az unió átlagát tekintve csökkent és várható, hogy a 2008- as mélypontot követő növekedés után újra negatívba fordul. Mindezek alapján a kormány­zatoktól elvárják - a szociális chartának megfelelően - a társa­dalmi párbeszéd folytatását, és a munka világát közvetlenül érin­tő kérdésekben a háromoldalú érdekegyeztetés fórumainak fenntartását. Palkovics Imre, a Munkásta­nácsok Országos Szövetségének elnöke is kifejtette a véleményét a tervezett munka törvényköny­vével kapcsolatosan. Szerinte a bedolgozói és a többmunkáltatós munkaviszonyról, valamint a munkakör-megosztásról további egyeztetések szükségesek, mert véleménye szerint ezek kidolgo­zatlanok, s így a munkavállalók­ra sérelmes jogszabályokról van szó. Különösen sérelmes, konk­rét védelmi szabályok rögzítése nélkül a több munkáltató egy munkavállaló típusú szerződés, ahol a gyengébb helyzetben lévő munkavállalónak nem is egy, ha­nem három, vagy több munkál­tatóval kell szembenéznie. Ez a jelen megoldás Palkovics Imre számára elfogadhatatlan. Az el­nök összefoglalva elmondta, a tervezet nem javítja lényegesen az anyák, a családok és a védett korúak helyzetét. Védelmi szint­jük, még a jelenlegi törvényben megszabottat sem éri el. Továbbá nem teljesülnek továbbra sem az európai és nemzetközi jogi alap­elvek, elvárások sem. Több he­lyen, javulás helyett, inkább rom­lottak a tervezet rendelkezései a dolgozók kárára. Az elnök azt is kiemelte, hogy a tervezet új vál­tozata nem egyezik meg mara­déktalanul a háromoldalú egyez­tetéseken elfogadott megállapo­dásokkal sem. A tervezet tovább­ra is inkább a nagyvállalkozáso­kat és a multinacionális cégeket védi, a kis- és középvállalkozá­sokkal szemben. Összességében, az új tervezet nem sokat javított a munkavállalók növekvő kiszol­gáltatottságán - állapította meg Palkovics Imre. Plantek Lászlóné, a Nógrád Megyei Munkástanácsok Szö­vetségének elnöke, aki szemé­lyesen is képviselte megyénket, arról számolt be, hogy a konfe­rencia résztvevői, egy összegzést készítettek.- Szomorúan állapítottuk meg, hogy Nógrád megyében, nemhogy minőségi munkáról nem beszélhetünk, hanem már a példátlanul magas munkanél­küliség következményeként, las­san munkáról sem. Bár Magyar- ország nem tagja az euró- zónának, de az Európai Uniónak | igen, így a közösségi törvények § ránk is vonatkoznak. Mivel Ma- | gyarországon - szemben példá­ul az USA-val - az államnak nincs lehetősége nagy mennyi­ségű pénz kibocsátására, amiből a munka értéke kifizetésre ke­rülhetne, így a nemzetközi bér- kartellek bérrabszolgái leszünk - fogalmazta meg aggodalmait a megyei elnök. Ezeket az aggo­dalmakat csak erősítheti az új munka törvénykönyv tervezete, ugyanis már az új alaptörvény­ben lefektetett alapvető jogok sem jelentek meg benne, mint például a munkához való jog, az egyenlő munkaértékért egyenlő bért alapelve. - És az esély- egyenlőségről még nem is ejtet­tünk szót - hangsúlyozta Plantek Lászlóné. Ezt ugyanis teljesen kiiktatták, vagy akár a nemek közti egyenlőséget Az el­ső tervezet jogászaink szerint, alkalmat ad a bújtatott gyermek- munkára, hiszen a kiskorú mun­kavállaló, a gondviselő, vagy fel­nőtt képviselő nélkül is aláírhat­ja a munkaszerződést - fejtette ki véleményét a megyei elnök.- Óriási problémát okoz Ma­gyarországnak, hogy a jól kép­zett szakmunkások és diplomá­sok tömegével hagyják el orszá­gunkat. Ha így haladunk tovább, kiüresedik az ország - hívta fel a figyelmet az akkut problémá­ra Plantek Lászlóné. Óriási problémát okoz Magyarországnak, hogy a jól képzett szakmunkások tömegével hagyják el országunkat Az életminőséget további elszegényiilés veszélyezteti A súlyosbodó gazdasági válság közepette a kormány rengeteg jogszabályi változást indított el. Ezekkel kap­csolatban, mind a nyolc országgyűlési képviselőnket megkerestük, hogy lapunk hasábjain fejtsék ki véle­ményüket az adott parlamenti bizottságuknak megfe­lelő szakmai kérdésről, illetve Nógrád megyét érintő, két súlyosabb problémáról. Elsőként Boldvai László (MSZP) nyilatkozott munkajogi kérdésekről, most pe­dig Farkas Gergely (Jobbik) fejti ki véleményét a köz-, illetve a felsőoktatási koncepcióról.- Mi a véleménye az új közok­tatási és felsőoktatási koncepció­ról? Ön szerint nem fogja ez to­vább növelni a társadalmi szaka­dékot a szegények és a gazdagok között?- Az eddig kiszivárgott infor­mációk alapján - bár vannak dolgok, amivel egyetértünk - de mégis komoly aggodalmakkal tekintünk mind a felsőoktatási, mind a közoktatási koncepcióra. Ami közös mindkét tervezetben, hogy az általunk szükségesnek vélt jelentős többletforrások he­lyett megszorításokat és forrás- kivonásokat helyez kilátásba az elmúlt 8 év liberális ámokfutása után válsághelyzetbe kerülő ok­tatás területére. Ezt nagyon elhi­bázott lépésnek tartjuk, hisz sze­rintünk az oktatásra egyfajta be­fektetésként kell tekinteni, ami­nek hatása a jövő generációjá­nak műveltségében fog megmutatkozni, így ha ezen spórolunk, akkor az ország jövő­jét tesszük bizonytalanabbá. A tervezetek továbbá nem rende­zik megnyugtatóan a pedagógu­sok bérét, mert a kormány által felvázolt modell csak 3 év múl­va éreztetné hatását, de akkor is csak abban az esetben „ha az or­szág gazdasági helyzete ezt le­hetővé teszi”. Aggályos az egész napos iskola ötlete is, ami a hát­rányos helyzetű diákoknál indo­kolt, de a kötelezővé tétele túl­zás, ráadásul az anyagi és taná­ri feltételek sem adottak. Szin­tén félő, hogy a jelenlegi elkép­zelések nem védik eléggé a kistelepülési iskolákat, márpe­dig véleményünk szerint a lehe­tő legtöbb településen meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a gyerekek helyben tudja­nak iskolába járni. A felsőoktatás koncepció kap­csán szintén több riasztó ötletet látunk. A költségkivonás miatt kieső forrásokat ugyanis a kor­mány a tandíj burkolt bevezeté­sével kívánja pótolni, de emel­lett jelentősen csökkenteni sze­retné a hallgatók létszámát is. Mindezt teszik annak ellenére, hogy ők maguk is elismerik: eu­rópai összehasonh'tásban jelen­tős elmaradásunk van a diplo­mások számát tekintve. Továbbá nem értünk egyet a hallgatói jo­gok csorbításával, a megszorítá­sokat leplezni kívánó intéz­ménymegszüntetésekkel és ösz- szevonásokkal. Az az elv is elhi­bázott véleményünk szerint, hogy a pótvizsgák felvétele és a tantárgy újrafelvételek kérdését egységes módon kívánja rendez­ni a tervezet, miközben ez telje­sen igazságtalan, hisz óriási kü­lönbségek vannak egyes szakok között. Összességében: egyrészt sok szakmai kifogásunk van mind­két koncepcióval kap­csolatban, másrészt az egészet átható megszo­rító intézkedéseket is elhibázottnak és az or­szág jövője szempontjá­ból nagyon kétségbeej- tőnek tartjuk.- Milyen konkrét lépé­seket kellene tenni, hogy több munkahely és jobb életkilátások legyenek Nógrád megyében?- Úgy gondolom, hogy mindennek az alapja a gazdaság növe­kedésének beindítása lenne. Ez azonban a je­lenlegi elhibázott gaz­daságpolitikával nem képzelhető el, hisz pél­dául az egykulcsos adó 500 milliárd forintos lyukat ütött a költség- vetésen, és ezt a hatal­mas összeget most kü­lönböző megszorításokkal sze­retné pótolni a kormány. A meg­szorítás miatt azonban csökken a gazdasági növekedés alapját je­lentő fogyasztás és a befekteté­sek, mindamellett, hogy százez­rek sodrodnak a tönk szélére és jelent számukra gondot a min­dennapi megélhetés. A munka­helyek teremtését az erőltetett államadósság-visszafizetés sem szolgálja. Ehelyett mi az állam- adósság újratárgyalásával egy olyan átmeneti időszakot szeret­nénk teremteni az ország szá­mára, amikor az évi, több mint 1000 milliárd forintnyi törlesz­tés helyett ezt a pénzt a magyar kis- és középvállalkozások támo­gatására fordítanánk, ezzel ren­geteg új munkahelyet lehetne te­remteni. De a fenti összeg meg­oldaná az egészségügyben dol­gozók, vagy az előző kérdésben említett pedagógusok bérének rendezését, amivel itthon lehet­ne tartani a kivándorolni szán­dékozó embereket. Az általunk elképzelt általá­nos gazdaságpolitikai irányvál­tás tehát mind országosan, mind pedig Nógrád megye tekinteté­ben is olyan helyzetet teremte­ne, ami a megyét sújtó súlyos munkanélküliségen enyhíteni tudna, és az elvándorlás is csökken­ne. De tovább csökken­tené az elvándorlási szándékot az az álta­lunk vallott szemlélet- mód, miszerint a társa­dalom gazdasági súly­pontjának a faluközös­séget kellene tekinteni, és annak vidékmegtar­tó erejét megerősítve ott szükséges munkahelye­ket létesíteni. Ehhez ki­használnánk a helyi le­hetőségeket: például a mezőgazdasági terme­lést és az ezen alapuló szociális bolthálózatot, vagy épp Nógrád gyö­nyörű tájaira gondolva a turizmust.- Képviselőként mi­lyen veszélyektől tart leg inkább, amelyek a nóg­rádiak életminőségét to­vább ronthatják?- Az életminőséget a fentebb említett helytelen gaz­daságpolitika miatti további el- szegényülés veszélyezteti, pél­dául az adójóváírás megszünte­tésével a jövő évben ismét a kis jövedelműektől vesznek el pén­zeket. A másik fő veszély pedig az, ha nem sikerül előrelépést elérni a közbiztonság területén. Az elmúlt hetekben több brutá­lis bűncselekmény is történt a megyében, és ennek kapcsán be kell látni, hogy sajnos nem érződik semmi a kormány által ígért közbiztonsági javulásból, melyet ők „szerényen” így fo­galmaztak meg: „2 hét alatt ren­det teszünk”. Amit még további veszélynek érzek, az az előző kérdésben is érintett fiatalok el­vándorlása. Tapasztaljuk, hogy egyre több és több fiatal a ta­nulmányai elvégzése után nem tér vissza szülőfalujába, jobb esetben tanulmányai helyszíné­nek városában marad, rosszabb esetben kényszerből külföldön próbál szerencsét. Ennek az a hatása, hogy alig találkozni fia­tallal a falvakban, így ezek a te­lepülések teljesen elöregednek, a lakosságuk elfogy, vagy épp olyan társadalmi rétegek kez­dik uralni, akik kizárólag se­gélyből tengetik életüket, sok­szor másokat terror alatt tart­va. Mindez nagyon szomorú jö­vőképet fest az egész országra és kiemelten sajnos Nógrád me­gyére, ezért lenne szükség mi­hamarabb olyan lépések megté­telére, amivel a vidék megtartó erejét lehetne megerősíteni. Fontos, hogy olyan módon ala­kítsuk át a szociális rendszert, amivel véget vetünk a megélhe­tési gyermekszülésnek és mun­ka útjára terelünk mindenkit. Szükség lenne arra is, hogy a fi­atalokat ne szerződéssel kény­szerítve, hanem munkát kínál­va tartsuk itthon. Sok minden nem pénz, csupán csak szán­dék kérdése, de sajnos pont ez az, ami hiányzik a jelenlegi kor­mányból. Báli Dániel Farkas Gergely

Next

/
Oldalképek
Tartalom