Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-11 / 263. szám
4 2011. NOVEMBER 11., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Félteni kell a munkavállalókat! A Munkástanácsok Országos Szövetsége november 3-5. között rendezte meg hét ország keresztény szak- szervezeti szövetségeinek részvételével „A minőségi munkához való jog fejlődése egy globalizálódott világban: az európai szociális értékek védelme” című szemináriumát. A szeminárium megszervezését a Munkavállalói Kérdések Európai Központja (EZA) támogatta, amely szervezet 24 ország 67 munkavállalói szervezetének hálózata. B. D. Nógrád megye-Budapest. a háromnapos során négy témakört elemeztek a résztvevők: elsőként a minőségi, méltó munka fogalmát, másodikként a minőségi közszolgáltatást a szociális Európában, harmadikként a minőségi, méltó munka kereteit, míg negyedikként a minőségi, méltó munka közgazdasági feltételeit határozták meg. Minden témakör elemzése szakértői bevezető előadással kezdődött. A résztvevőknek általános, egybehangzó megállapítása volt, hogy az országokban a neoliberális gazdaságpolitikai irányvonal megbukott. Ebben a helyzetben erősíteni kell a szak- szervezetek jogosítványait a munkavállalók érdekében. A minőségi munka fogalmának értelmezési tartománya meglehetően széles. A legszűkebb értelemben a minőség fogalmával körülírt termék, szolgáltatás létrehozásának folyamata. Szélesebb értelemben a munkavégzés munkavállalói szempontú optimumát jelentheti. Legáltalánosabban pedig a munkának, mint a társadalom újratermelési mechanizmusának optimalizálását értik ezalatt. A közszolgáltatásoknak az állam, az önkormányzatok, illetve a civil szervezetek által történő ellátásában a feladatok és felelősségek elosztásának megfelelő aránya a szubszidiaritás elve alapján kell, hogy érvényesüljön. A gazdálkodással összefüggő hatósági feladatokat változatlanul az államnak kell ellátnia. A minőségi, méltó munka jogi, intézményi keretei a résztvevők országaiban adottak, azonban e jogok érvényesülése meglehetősen eltérő. A politikai hatalomgyakorlók és a szakszervezetek kapcsolatrendszereinek újragondolására lenne szükség, Különösen élesen vetődött föl ez a kérdés a magyarországi munka törvénykönyv tervezete kapcsán. A résztvevők általánosságban kifejezték az aggályukat, a munkavállalói jogok tervezett szűkítésével kapcsolatban. A minőségi munka közgazda- sági feltételei az uniót negyedik éve sújtó válság közepette egyre romlanak. A foglalkoztatottság nem nőtt az elvárt ütemben, sőt a válság hatására az utóbbi három évben csökkent. Ennek fordítottjaként a munkanélküliség pedig növekedett. A gazdaság teljesítménye, az unió átlagát tekintve csökkent és várható, hogy a 2008- as mélypontot követő növekedés után újra negatívba fordul. Mindezek alapján a kormányzatoktól elvárják - a szociális chartának megfelelően - a társadalmi párbeszéd folytatását, és a munka világát közvetlenül érintő kérdésekben a háromoldalú érdekegyeztetés fórumainak fenntartását. Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke is kifejtette a véleményét a tervezett munka törvénykönyvével kapcsolatosan. Szerinte a bedolgozói és a többmunkáltatós munkaviszonyról, valamint a munkakör-megosztásról további egyeztetések szükségesek, mert véleménye szerint ezek kidolgozatlanok, s így a munkavállalókra sérelmes jogszabályokról van szó. Különösen sérelmes, konkrét védelmi szabályok rögzítése nélkül a több munkáltató egy munkavállaló típusú szerződés, ahol a gyengébb helyzetben lévő munkavállalónak nem is egy, hanem három, vagy több munkáltatóval kell szembenéznie. Ez a jelen megoldás Palkovics Imre számára elfogadhatatlan. Az elnök összefoglalva elmondta, a tervezet nem javítja lényegesen az anyák, a családok és a védett korúak helyzetét. Védelmi szintjük, még a jelenlegi törvényben megszabottat sem éri el. Továbbá nem teljesülnek továbbra sem az európai és nemzetközi jogi alapelvek, elvárások sem. Több helyen, javulás helyett, inkább romlottak a tervezet rendelkezései a dolgozók kárára. Az elnök azt is kiemelte, hogy a tervezet új változata nem egyezik meg maradéktalanul a háromoldalú egyeztetéseken elfogadott megállapodásokkal sem. A tervezet továbbra is inkább a nagyvállalkozásokat és a multinacionális cégeket védi, a kis- és középvállalkozásokkal szemben. Összességében, az új tervezet nem sokat javított a munkavállalók növekvő kiszolgáltatottságán - állapította meg Palkovics Imre. Plantek Lászlóné, a Nógrád Megyei Munkástanácsok Szövetségének elnöke, aki személyesen is képviselte megyénket, arról számolt be, hogy a konferencia résztvevői, egy összegzést készítettek.- Szomorúan állapítottuk meg, hogy Nógrád megyében, nemhogy minőségi munkáról nem beszélhetünk, hanem már a példátlanul magas munkanélküliség következményeként, lassan munkáról sem. Bár Magyar- ország nem tagja az euró- zónának, de az Európai Uniónak | igen, így a közösségi törvények § ránk is vonatkoznak. Mivel Ma- | gyarországon - szemben például az USA-val - az államnak nincs lehetősége nagy mennyiségű pénz kibocsátására, amiből a munka értéke kifizetésre kerülhetne, így a nemzetközi bér- kartellek bérrabszolgái leszünk - fogalmazta meg aggodalmait a megyei elnök. Ezeket az aggodalmakat csak erősítheti az új munka törvénykönyv tervezete, ugyanis már az új alaptörvényben lefektetett alapvető jogok sem jelentek meg benne, mint például a munkához való jog, az egyenlő munkaértékért egyenlő bért alapelve. - És az esély- egyenlőségről még nem is ejtettünk szót - hangsúlyozta Plantek Lászlóné. Ezt ugyanis teljesen kiiktatták, vagy akár a nemek közti egyenlőséget Az első tervezet jogászaink szerint, alkalmat ad a bújtatott gyermek- munkára, hiszen a kiskorú munkavállaló, a gondviselő, vagy felnőtt képviselő nélkül is aláírhatja a munkaszerződést - fejtette ki véleményét a megyei elnök.- Óriási problémát okoz Magyarországnak, hogy a jól képzett szakmunkások és diplomások tömegével hagyják el országunkat. Ha így haladunk tovább, kiüresedik az ország - hívta fel a figyelmet az akkut problémára Plantek Lászlóné. Óriási problémát okoz Magyarországnak, hogy a jól képzett szakmunkások tömegével hagyják el országunkat Az életminőséget további elszegényiilés veszélyezteti A súlyosbodó gazdasági válság közepette a kormány rengeteg jogszabályi változást indított el. Ezekkel kapcsolatban, mind a nyolc országgyűlési képviselőnket megkerestük, hogy lapunk hasábjain fejtsék ki véleményüket az adott parlamenti bizottságuknak megfelelő szakmai kérdésről, illetve Nógrád megyét érintő, két súlyosabb problémáról. Elsőként Boldvai László (MSZP) nyilatkozott munkajogi kérdésekről, most pedig Farkas Gergely (Jobbik) fejti ki véleményét a köz-, illetve a felsőoktatási koncepcióról.- Mi a véleménye az új közoktatási és felsőoktatási koncepcióról? Ön szerint nem fogja ez tovább növelni a társadalmi szakadékot a szegények és a gazdagok között?- Az eddig kiszivárgott információk alapján - bár vannak dolgok, amivel egyetértünk - de mégis komoly aggodalmakkal tekintünk mind a felsőoktatási, mind a közoktatási koncepcióra. Ami közös mindkét tervezetben, hogy az általunk szükségesnek vélt jelentős többletforrások helyett megszorításokat és forrás- kivonásokat helyez kilátásba az elmúlt 8 év liberális ámokfutása után válsághelyzetbe kerülő oktatás területére. Ezt nagyon elhibázott lépésnek tartjuk, hisz szerintünk az oktatásra egyfajta befektetésként kell tekinteni, aminek hatása a jövő generációjának műveltségében fog megmutatkozni, így ha ezen spórolunk, akkor az ország jövőjét tesszük bizonytalanabbá. A tervezetek továbbá nem rendezik megnyugtatóan a pedagógusok bérét, mert a kormány által felvázolt modell csak 3 év múlva éreztetné hatását, de akkor is csak abban az esetben „ha az ország gazdasági helyzete ezt lehetővé teszi”. Aggályos az egész napos iskola ötlete is, ami a hátrányos helyzetű diákoknál indokolt, de a kötelezővé tétele túlzás, ráadásul az anyagi és tanári feltételek sem adottak. Szintén félő, hogy a jelenlegi elképzelések nem védik eléggé a kistelepülési iskolákat, márpedig véleményünk szerint a lehető legtöbb településen meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a gyerekek helyben tudjanak iskolába járni. A felsőoktatás koncepció kapcsán szintén több riasztó ötletet látunk. A költségkivonás miatt kieső forrásokat ugyanis a kormány a tandíj burkolt bevezetésével kívánja pótolni, de emellett jelentősen csökkenteni szeretné a hallgatók létszámát is. Mindezt teszik annak ellenére, hogy ők maguk is elismerik: európai összehasonh'tásban jelentős elmaradásunk van a diplomások számát tekintve. Továbbá nem értünk egyet a hallgatói jogok csorbításával, a megszorításokat leplezni kívánó intézménymegszüntetésekkel és ösz- szevonásokkal. Az az elv is elhibázott véleményünk szerint, hogy a pótvizsgák felvétele és a tantárgy újrafelvételek kérdését egységes módon kívánja rendezni a tervezet, miközben ez teljesen igazságtalan, hisz óriási különbségek vannak egyes szakok között. Összességében: egyrészt sok szakmai kifogásunk van mindkét koncepcióval kapcsolatban, másrészt az egészet átható megszorító intézkedéseket is elhibázottnak és az ország jövője szempontjából nagyon kétségbeej- tőnek tartjuk.- Milyen konkrét lépéseket kellene tenni, hogy több munkahely és jobb életkilátások legyenek Nógrád megyében?- Úgy gondolom, hogy mindennek az alapja a gazdaság növekedésének beindítása lenne. Ez azonban a jelenlegi elhibázott gazdaságpolitikával nem képzelhető el, hisz például az egykulcsos adó 500 milliárd forintos lyukat ütött a költség- vetésen, és ezt a hatalmas összeget most különböző megszorításokkal szeretné pótolni a kormány. A megszorítás miatt azonban csökken a gazdasági növekedés alapját jelentő fogyasztás és a befektetések, mindamellett, hogy százezrek sodrodnak a tönk szélére és jelent számukra gondot a mindennapi megélhetés. A munkahelyek teremtését az erőltetett államadósság-visszafizetés sem szolgálja. Ehelyett mi az állam- adósság újratárgyalásával egy olyan átmeneti időszakot szeretnénk teremteni az ország számára, amikor az évi, több mint 1000 milliárd forintnyi törlesztés helyett ezt a pénzt a magyar kis- és középvállalkozások támogatására fordítanánk, ezzel rengeteg új munkahelyet lehetne teremteni. De a fenti összeg megoldaná az egészségügyben dolgozók, vagy az előző kérdésben említett pedagógusok bérének rendezését, amivel itthon lehetne tartani a kivándorolni szándékozó embereket. Az általunk elképzelt általános gazdaságpolitikai irányváltás tehát mind országosan, mind pedig Nógrád megye tekintetében is olyan helyzetet teremtene, ami a megyét sújtó súlyos munkanélküliségen enyhíteni tudna, és az elvándorlás is csökkenne. De tovább csökkentené az elvándorlási szándékot az az általunk vallott szemlélet- mód, miszerint a társadalom gazdasági súlypontjának a faluközösséget kellene tekinteni, és annak vidékmegtartó erejét megerősítve ott szükséges munkahelyeket létesíteni. Ehhez kihasználnánk a helyi lehetőségeket: például a mezőgazdasági termelést és az ezen alapuló szociális bolthálózatot, vagy épp Nógrád gyönyörű tájaira gondolva a turizmust.- Képviselőként milyen veszélyektől tart leg inkább, amelyek a nógrádiak életminőségét tovább ronthatják?- Az életminőséget a fentebb említett helytelen gazdaságpolitika miatti további el- szegényülés veszélyezteti, például az adójóváírás megszüntetésével a jövő évben ismét a kis jövedelműektől vesznek el pénzeket. A másik fő veszély pedig az, ha nem sikerül előrelépést elérni a közbiztonság területén. Az elmúlt hetekben több brutális bűncselekmény is történt a megyében, és ennek kapcsán be kell látni, hogy sajnos nem érződik semmi a kormány által ígért közbiztonsági javulásból, melyet ők „szerényen” így fogalmaztak meg: „2 hét alatt rendet teszünk”. Amit még további veszélynek érzek, az az előző kérdésben is érintett fiatalok elvándorlása. Tapasztaljuk, hogy egyre több és több fiatal a tanulmányai elvégzése után nem tér vissza szülőfalujába, jobb esetben tanulmányai helyszínének városában marad, rosszabb esetben kényszerből külföldön próbál szerencsét. Ennek az a hatása, hogy alig találkozni fiatallal a falvakban, így ezek a települések teljesen elöregednek, a lakosságuk elfogy, vagy épp olyan társadalmi rétegek kezdik uralni, akik kizárólag segélyből tengetik életüket, sokszor másokat terror alatt tartva. Mindez nagyon szomorú jövőképet fest az egész országra és kiemelten sajnos Nógrád megyére, ezért lenne szükség mihamarabb olyan lépések megtételére, amivel a vidék megtartó erejét lehetne megerősíteni. Fontos, hogy olyan módon alakítsuk át a szociális rendszert, amivel véget vetünk a megélhetési gyermekszülésnek és munka útjára terelünk mindenkit. Szükség lenne arra is, hogy a fiatalokat ne szerződéssel kényszerítve, hanem munkát kínálva tartsuk itthon. Sok minden nem pénz, csupán csak szándék kérdése, de sajnos pont ez az, ami hiányzik a jelenlegi kormányból. Báli Dániel Farkas Gergely
