Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-09 / 261. szám
2011. NOVEMBER 9., SZERDA 7 EGÉSZSÉGÜGY Ismét felértékelődhet a háziorvosi szakma, ha a kétmilliárd forint induló tőkével létrehozandó praxiskezelő központ kamatmentes hitelt ad a praxisvásárlásra, emellett szabályozza a szükséges és a tb által finanszírozható háziorvosi szolgálatok számát. Nógrádi Tóth Erzsébet Tízéves igény teljesedhet be, ha jóváhagyja a parlament a 2 milliárd forintos induló tőkével létrehozható háziorvosi praxiskezelő központot - mondta Balogh Sándor, az Országos Alapellátási Intézet (Oali) főigazgatója. A kormány terve szerint hosszú lejáratú, kamatmentes hitellel segítik majd a háziorvosi szolgálatok adásvételét, a fiatalok praxishoz jutását és az idősek tisztességes nyugdíjba vonulását. A központ év végén kezdené el a működését, az ehhez szükséges forrást az egészségbiztosítási alap jelenlegi közel 46 milliárd forintos többletbevételéből finanszíroznák - jelentette be Szócska Miklós államtitkár. Évek óta 200 praxisban nincs orvos a 6800 közül, ebből több mint száz tartósan, legalább egy éve üresen áll, többségük Szabolcs, Borsod, Szolnok, Heves megyében. Nemcsak a fizetőképes kereslet hiánya, de a háziorvoslás iránti érdeklődés is gátolja a praxisforgalmat. Pedig az Oali a kórházból távozó szakorvosoknak egyéni háziorvosi képzést is szervez, ahol gyorsan megszerezhető ez a szakvizsga. A tartósan üres helyekre pályázó doktorokat pedig szakvizsga nélkül is alkalmazzák, egy feltétellel: hat év alatt meg kell szerezniük azt, különben kiesnek a rendszerből. A praxiskezelő központ vélhetően az Oali részeként dolgozik majd, működését pedig kormányrendelet szabályozza. A praxiscsere mellett olyan nyilvántartás kezelését is megteremtenék, amely naprakész információt adhat a háziorvosi szolgálatok működéséről, állapotukról, személyi állományukról. Mivel az egészségügyért felelős államtitkárság célja az alapellátás megerősítése, „helyzetbe kell hozni” a háziorvosokat. Célszerű lenne, ha az osztrákok példájára az állam meghatározná egy adott területen a lakosság ellátásához szükséges háziorvosi szolgálatok minimumát, a felső határt pedig a szakmai szervezetek vagy a praxiskezelő állapítaná meg mondta lapunknak Komáromi Zoltán háziorvos. Ez a biztonságos betegellátás garantálása mellett a praxisok értékállósága miatt is fontos. Egy praxis értéke attól függ, hogy képes-e fönntartani magát, milyen távolságra esik például a mentőszolgálattól vagy a központi ügyeletektől. Jelenleg egy átlagos háziorvosi szolgálat havonta 850 ezer forint bevételre számíthat a társadalombiztosítótól, ez az orvosok szerint nagyon kevés: 500 ezret visznek el a dologi kiadások, 300 ezer marad az orvos, a nővér és az asz- szisztens bérére. A kérdésre, Szócska Miklós 8-10 millió forintot szánna egy praxis megvásárlására hogy szükség van-e ennyi praxisra, a praxiskezelő adhatná meg a választ. S amennyiben például egy 600-800 lelkes körzet valami miatt orvos nélkül maradna, úgy a betegeket a hozzá legközelebb esővel lehetne összevonni. Szócska Miklós 8-10 millió forintot szánna egy-egy praxis megvásárlására, így - ismerve a jelenlegi tb-finanszírozást - egy évre halasztott hiteltörlesztési konstrukciót kellene bevezetni. Ez megalapozhatná az indulást, vonzóbbá tehetné a szakmát a fiatalok előtt. A hátrányos településeken való letelepedést pedig inspirálná például az, ha egy 10 milliót érő praxist annak a feléért vehetné meg a fiatal úgy, hogy a másik felét a praxiskezelő fizetné meg a nyugdíjkorhatár fölött gyógyító idős doktornak. Ha beindulna a konstrukció, a hitelek visszafizetéséből ismét feltöltődne a praxisalap. A 6800 körüli háziorvos közül 1800 jócskán túl van már a 65. életévén, nem kevés a 70, sőt 80 évnél idősebb korú sem, akik többségének már terhes ez a feladat, ám nem tudnak túladni a praxisukon. A praxisalap létrehozása segítheti a nyugdíjba vonulásukat, szerencsés esetben úgy, hogy fokozatosan adják át a körzetüket a helyükbe lépő fiataloknak. Megoldást adhat arra is, hogy a praxis megszűnésekor hogyan történjék a kártalanítás, s miként rendezzék az örökösödéssel járó teendőket - vélekedett Balogh Sándor, Oali-főigazgató. Vonzóbb lehet a jövőben aJwzjorvoslás A biztosító 46 milliárd forintos többletbevételéb I^MÉ^B^Blák^lbaxiscsorát Ismét megnyitottak az oltópontok Országszerte több mint húsz helyen ismét megnyütak az oltópontok, ahol a jelentkezők térítés ellenében azonnal, utánajárás nélkül megkaphatják az influenza elleni védőoltást - jelentette be a vakcinagyártó Sanofi Pasteur magyarországi képviselete. Kiemelték: a hosszan tartó magas lázzal és nem ritkán súlyos szövődményekkel járó influenza ellen egyedül az időben megszerzett védőoltás jelent hatékony védelmet Sokaknak viszont nem jut idejük időben kiváltani a receptet, beszerezni az oltóanyagot a patikában, majd beadatni azt a körzeti orvossal. Az oltópontok országszerte működési engedéllyel rendelkező orvosi rendelőkben üzemelnek, ahol orvosi felügyelet mellett az influenza elleni legmodernebb térítéses, mikrotűs vakcinák is elérhetőek. A lakóhelyéhez vagy a munkahelyéhez legközelebbi oltópontot mindenki megtalálhatja az interneten is, a www.oltopont.hu honlapon. Pallér Judit országos tiszti főorvos október végén tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: mindenkinek azt ajánlja, hogy adassa be az influenza elleni védőoltást Hozzátette: az influenza szempontjából fokozottabban veszélyeztetettek számára különösen fontos az oltás, ezért a félévesnél idősebb krónikus betegek, a várandós nők és a 65 éven felüliek számára az idén is 1,3 millió dózis ingyenes oltóanyag áll rendelkezésre. Az e csoportokba tartozók a háziorvosuknál és a területileg illetékes népegészségügyi szervnél kérhetik a védőoltást. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) álláspontja szerint az influenza elleni védekezés bizonyítottan leghatásosabb módja a védőoltás. Az egészségügyi területen dolgozók >| átlagkeresete Magyarországon 2002-2011. január-június a humán-egészségügyi ellátás területén dolgozók nettó átlagkeresete. Ft/hó 2010* 2009 2005 2004 'A2010.januar 1 -lói bevezetésre került új szakleladalrenJ maß az adatok az elózó évek adataival csak korlátozottan összehasontthatóak. %. Éf Form: KSH IITVA-Sajtoadattank / MTI mtíj Véget ért az idei pollenszezon A parlagfű pollenkoncentrációja az elmúlt héten sehol sem érte el a tüneteket okozó mennyiség határértékét, ezzel véget ért a 2011. évi pollenszezon - közölte a tisztiorvos facebook oldalán. Az allergiásoknak azonban továbbra is érdemes figyelniük, mivel télen az allergén gombák koncentrációja emelkedhet meg időnként. A fűtési szezonban gyakoribbá válhatnak a penészgomba és a poratka által kiváltott allergiás megbetegedések. Az idei szezonban első alkalommal a pollenjelentés folyamatosan nyomon követhető volt a tisztiorvos facebook oldalán. Pollenjelentéssel legközelebb a mogyoró és az éger virágzásának kezdetén, várhatóan jövő év január-februárjában jelentkezik majd az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ). Addig is, a téli időszakban az Országos Környezet-egészségügyi Intézet adatai alapján a légszennyezettséggel kapcsolatos információkat teszik majd közzé folyamatosan. Segít a konyhasó Alvás közben sok embernek időnként kimarad a lélegzetvétele, ami néhány másodpercig, de akár percekig is tarthat és több betegség tünete, kockázati tényezője lehet. Egy kanadai vizsgálat szerint a kihagyó légzés a konyhasó bevitelének csökkentésével javítható. Mivel éjszakai nyugalom közben, álmában történik, alvási légzésszünetéről az érintett személy általában nem is tud, csak környezete veszi észre, és ha ez a szünet hosszú másodperceket, sőt perceket jelent, a hozzátartozók számára félelmetes jelenség lehet. Van, akinél ez a horkolás csöndjeként észlelhető, de a hálótárs számára mindenképp zavaró esemény. Részletes orvosi vizsgálatok azt bizonyították, hogy az alvási légzésszünet egyik oka, hogy a légzésben résztvevő torokizmok túlságosan ellazulnak és átmenetileg elzárják a légutakat, a másik ok az agyi légzőközpont kihagyó ingerképzése. Az sem ritka, hogy ezek kombinációjáról van szó. Szívelégtelenségben minden második betegnél előfordul az alvási légzésszünet, ami ilyenkor még tovább rontja az eleve nem megfelelő vérkeringést és a szervezet oxigén ellátását. Kanadai kutatók Takatoshi Kasai vezetésével ezért foglalkoztak vérkeringési elégtelenség miatt kezelt betegeik éjszakai alvásának vizsgálatával. A vizsgált személyekre éjszakánként olyan műszereket szereltek, amelyekkel folyamatosan figyelhették a szívműködést, a légzést, az agyműködést és az esetleges végtagmozgást. Az utóbbinak különös jelentősége, hogy szívelégtelenségben a páciens alsó végtagja napközben megdagad, ödémás lesz, ám ez a folyadékgyülem éjszaka jórészt fölszívódik, bejut a tüdőbe, illetve a nyaki szövetekbe és megnehezíti a légzést. Mivel a túlzott konyhasóbevitel, a sós koszt fokozza a vízvisszatartást és így a lábdagadást, a kutatók 54, szívelégtelenség miatt kezelt beteget úgy tanulmányoztak, hogy gondosan figyelték a konyhasóbevitelt és a légzést. Egyértelműen azt találták, hogy ha a keringési elégtelenségben szenvedő beteg sok sót fogyasztott, lényegesen gyakoribb volt a kimaradó lélegzetvétel, mint akkor, ha sószegény étrendre fogták. Ez kiváltképp azoknál a férfiaknál érvényesült, akiknek a veseműködése is károsodott, mivel náluk a só- és vízkiürítés is rosszabb volt.
