Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-08 / 260. szám
8 2011. NOVEMBER 8., KEDD KULTÚRA kultpol Megszületett a kormánydöntés: a Magyar Nemzeti Galéria költözik a Budai Várból, és összeolvad a Szépművészetivel. Épülhet a múzeumi negyed. KÖLTÖZIK A NEMZETI GALÉRIA? A kormánydöntés felháborította a műkritikusok nemzetközi szövetségét, hiányolják a hatástanulmányokat és a szakmai egyeztetést is. A frissen kinevezett kormánybiztos szerint a döntés a magyar művészet érdekeit szolgálja. Mézes Gergely Már a nyáron azt pletykálták, hogy Baán László, a Szépművé szeti Múzeum főigazgatója kárpótlásul az elmaradt térszínt alatti bővítésért valami nagyobb lehetőséget kap. Igazak voltak a híresztelések: a többéves előkészítő munka, a tervezésre, majd újratervezésre kidobott milliók, a konzultációk feleslegességét kompenzálja, hogy a Dózsa György úti intézmény főigazga tója vezényelheti le a Magyar Nemzeti Galéria és a Szépművé szeti fúzióját, emellett pedig ő alakíthatja ki a múzeumi negyed koncepcióját. Nem sokkal a beruházás torié se után interjút adott Baán László a Világgazdaságnak. A múzeu mi negyedről esélyeit latolgató cikkünkben úgy fogalmazott: „Végre újra egyesülhetne, a Szépművészeti Múzeum és a Nemzeti Galéria, mely utóbbit szovjet mintára 1957 ben hoztak létre.” A vezető akkor elmondta: „Ilyen szétválasztás a nyugati vi lágban nincs, még ott sem, ahol a hazai alkotók amúgy rengeteg látogatót vonzanának. (...) A hazai művészet európai kontextus nélkül nehezen értehnezhető és értékelhető a nagyvilág számá ra.” Szerinte a Szépművészeti mostani épülete adhatna helyet a 19. század közepe előtti ma gyár és európai műalkotások nak, egy új épület pedig annak, ami azután keletkezett. Szep^ tember 29 én az új nemzeti köz gyűjteményi épületegyüttes kon cepciójáért felelős” kormánybiztossá nevezték ki Baán Lászlót, majd megjelent a kormányhatá rozat, amely február 29-ét jelöü A Magyar Nemzeti Galériában Csák Ferenc igazgatósága idején sok minden elkezdődött, például az intézmény újrapozicionálása is meg a két intézmény összeolva dásának időpontjául. Ha valakinek van érzéke a kommunikációhoz, azonnal érezhette, a szakmai érvek mel lé nem véletlenül került oda a szovjet megszállásra utaló félmondat, még ha annak igazság tartalmát lehet is vitatni. Hiszen a nemzeti és a nemzetközi mű vészét szétválasztása nem kifejezetten „szovjet modell”, elég csupán a londoni Taté Galleryre vagy a francia Musée du Luxembourgra gondolni, amelyeket éppen a nemzeti művészet gyűjtésére alapítottak a XIX. században. A hazai, illetve a külföldi gyűj temény kettéválását a szakem berek azzal magyarázzák, hogy a műtárgyak száma elérte azt a mennyiséget, amellyet már nem lehetett hatékonyan kezelni egy intézményen belül, ezért jött lét re 1928 ban a magyar festészet re koncentráló Új Magyar Képtár, a Galéria előzménye. Igazságtalan lenne azonban nem figyelembe venni a közös igazgatás, helyszín előnyeit. A 2014 és 2020 között, európai uniós támogatásból megvalósí tandó mintegy 3040 milliárd forintra tehető beruházás révén egy kulturális centrum jönne A 2006-os lovasrohamról is rendeltek festményt TÖBB MINT 20 MILLIÓ FORINTÉRT rendelt festményeket Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium keretéből. A Népszabadság szerint festmények az új alaptörvény díszkiadásának illusztrációjaként fognak szolgálni. A MINISZTÉRIUM LISTÁJÁBÓL kiderül: olyan témákban rendeltek festményeket, mint Horthy Miklós kora, A holokauszt, Nagy Imre újratemetése, A vörös iszap, a Lovasroham (2006), az új alkotmány születése. A művészek 1,6 millió forintot kapnak műveikért. létre a Városligetben, a magyar képzőművészet pedig a Szépművészeti nemzetközi gyűjteményének erőterében mutatkozhat na be. „Ilyen intézményi együtt állás sehol máshol nincs. Az új múzeumok mellett itt van a Szépművészeti, a Műcsarnok, a Vajdahunyad vám, az állatkert, a Széchenyi fürdő, a Műjégpálya, Közlekedési Múzeum s még a Fővárosi Nagycirkusz is” fogalmazott májusban a főigazgató, akinek feladata lesz az is, hogy eldöntse, müyen egyéb múzeumok költözzenek a múzeumi negyedbe. A döntés cüen - mint az vár ható volt - egyszerre tiltakozik a Magyar Nemzeti Galéria vezetése és a Műkritikusok Nemzetközi Szövetsége is. A műkritikusok figyelmeztetnek, a kormányha tározat nyomán 2012. február 29 én megszűmk az „egyik leg fontosabb közgyűjteményi intéz ményünk”, ezzel párhuzamosan pedig megkezdődik az „elmúlt száz év legnagyobb volumenű múzeumi beruházása”, ám ezek ről további információk aüg, ha tásvizsgálatok, szakmai háttér tanulmányok pedig egyáltalán nem állnak sem a szakma, sem a tágabb nyilvánosság rendelke zésére. A Nemzeti Galéria veze tése is nyílt tiltakozó levelet tett közzé, amelynek lfr Két év jut nyege, hogy szerinte a koncepció a kormány előbb kitalálására. döntött az összever násról, és csak utá na végzi el a szükséges hatásta nulmányokat, kockázatelem zést, találják ki az új intézmény stratégiáját. Szerintük az össze vonás nem jelent spórolást, hiszen a két intézmény még éve kig a helyén marad. Egyesek szerint azért ennyire szoros a határdátum, hogy mielőbb megszabaduljanak Csák Ferenctől, a Galéria jelenlegi igazgatójától, aki 2009 végén ejtőernyőzött az igazgatói székbe Hiller István államtitkáraként. Csák - aki szülei révén komoly galériás múlttal rendelkezik munkájával azonban a szakma és a közönség is elégedett: elkez dődöttaz intézmény újra pozíció nálása, friss szemléletű kiállítások érkeztek. Könyv SOKAT kel lett várni, hogy Bodor Ádám meg írja követ kező regényét. A Verhovina madarai kisebb történetelemekből, elbeszélésmozaikokból pa norámaszerűen felépülő regény, és remélhetőleg éppolyan kultkönyv lesz, mint Az érsek látogatása vagy a Sinistra körzet VERHOVINA MADARAI, 256 OLDAL, MAGVETŐ KIADÓ, 2990 FT Dzsessz egy világhírű kortárs dzsesszkvartett lép fel Budapesten. A tagokat - Bob James, Nathan East, Harvey Mason, Chuck Loeb - aligha kell bemutatni, mind sztárnak számít. A csapat a szakma és a közönség körében is sikeres, ez főleg annak köszönhető, hogy a R&B-t, a popot és még több más stí lust egyedülálló módon öt vözik az improvizatív műfajjal. FOURPLAY: LETS TOUCH THE SKY, BUDAPEST KONGRESSZUSI KÖZPONT, NOV. 7., 20 H Komoly Frida kahlóról, a mexikói festőművészről nündenki nek a Frida című film jut eszébe. Most az excentrikus művész életét opera ként vitték színre a Spino zában. A mű nemzetközi egyiittmű ködésben készült a történetet Ann Silberberg, zenéjét az amsz terdami zeneszerző, Henk Nieland ír ta. A főbb szerepeket Her czenik Anna és Hábetler András játssza, az előadást Czeizcl Gábor rendezte. FRIDA. KUPLÉ - OPERA FRIDA KAHLO ÉLETÉRŐL. NOVEMBER 9., SPINOZA HÁZ Közel kétmilliárdból újul meg az Erkel Megnyílt a felújított Bolsoj Moszkvában gála A 2005-ben kezdődött beruházás mintegy 21 milliárd rubelbe került színház Az előzetes elképzeld sek szerint 1,8 milliárd forintot szánna a kormány az Erkel Szín ház megújítására, az összeg vár hatóan december elején válik hivatalossá, amikor a teátrum megnyitásának 100. évforduló^ ját ünnepük közöl te Ókovács Szilvesz ter. Mint azt a Ma gyár Állami Opera ház kormánybiztosa az Miinek elmondta, olyan felújítást képzel el az Erkel Színházban, amely lehetőséget ad arra, hogy egy pénzben bősé gesebb jövőben a legmodernebb technikák, mint példáid az in tel ligens lámpák, könnyen behe lyezhetők legyenek az épületbe. Elárulta, hogy egy kormányülés vendégeként hallott az 1,8 müli- árdos előirányzatról és a 2013. decemberi megnyitásról mint reális időpontról. Úgy vélte, a legfontosabb komfortossá tenni a lepusztult ölté zőket, beépíteni egy forgószínpadot, a ké zi díszlethúzást gépire cserélni. Ókovács kitért ar ra is, hogy 2012. feb ruár 18 án ismét szerveznek operabált, amelyet az Erkel Szín ház ügyének szolgálatába állíta nak, bízva abban, hogy sikerül a bevételből az 1,8 müliárd forin tot kettő fölé tornázni. Ebből már sok minden kijöhet vélte. ■ ■ 2013-ban nyílhat meg a felújított Erkel Színház épülete. A moszkvai Bolsojt, a Nagyszínházát 2005 ben zárták be, hogy megkezdhessék a felújítást az 1770-es években épült épületen. A 21 miüiárd rubel, amelybe a felújítás került, azonban nem je lenti azt, hogy a munkálatok gör dülékenyen mentek. Az épületet új alapokra helyezték, több emelet mélységben egy további színháztermet, valamint kiszolgálóhelyiségeket építettek. 2009 ben súlyos visszaélésekre derült fény: a szerződésben eredetileg szereplő összeget legalább háromszor átutalták a kivi telező cégnek, azóta több bünte tőeljárás is indult Tény, hogy a beruházást a világ legdrágább felújításának nevezték már évek Több mint négyszáz kilogramm aranyat használtak a díszítéshez kel ezelőtt, azóta az akkor félmii üárd euróra becsült összeget lé nyegesen felülmúlták a tényle ges kiadások. A renoválás eredményeképp jelentősen megnőtt a színház alapterülete, a színpadot a leg korszerűbb technikával látták el, és a igyekeztek visszahozm a régi akusztikát. Az épületen 3600 restaurátor és építész dolgozott, mintegy 400 kilogramm arany festéket használtak el. Az október 28 i megnyitó előadáson ott volt Angela Gheorghiu román és Natalie Dessay francia operacsil lag, valamint számos orosz nagy ság. A gálát a YouTube on és a vi lág 600 filmszínházában is kö vethették élőben a nézők. ■
