Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-08 / 260. szám

2011. NOVEMBER 8., KEDD 5 NÓGRÁD MEGYE Az Ipoly Erdő Zrt. jóvoltából a napokban turisztikai fejlesztésekkel, látványosságokkal ismerkedhettek meg mindazon újságírók, akik részt vettek a „Media Study Tour” programon. A fejlesztések szempontjából érintett területek, szakemberek vezetésével tárultak minden jelenlévő elé. Az érdeklődők megismerhették az erdész munkáját több szempontból is, először, mint aktív természetvédőt, aztán mint a társadalom közcéljaiért tevékenykedő hivatást. A terepi programok során látogatást tettek Kismaroson, Nagymaroson, Kemencén, Diósjenőn, valamint Szendehely-Katalinpusztán, s még facsemetéket is ültettek. Erdőben otthon vannak kola, illetve a közeli Bernecebarátiban lévő, 30 fő elszállásolására alkalmas komplexum. Mindezeket jól kiegészíti a szintén az Ipoly Erdő Zrt. által felújí­tott kemencei erdei múzeumvasút. A cég eddigi legismertebb turisztikai attrakciója a királyréti állami erdei vas­út, amelynek fejlesztése az elmúlt évek­ben is folyamatosan zajlott, és létrejött itt például a különleges, gördülő tanös­vény. Hosszasan lehetne még sorolni a Bör­zsöny és a Cserhát erdőiben épített ös­vényeket, kihelyezett tájékoztató táblá­kat, karbantartott pihenőhelyeket és esőbeállókat, amelyekkel az Ipoly Erdő Zrt. a területére érkező turistákat ki­szolgálja. Királyréti erdei vasút A Média Study Touron az egyik kedvenc program a közös faültetés volt Élőhelymegőrző program 2010 júliusában zárult le az a pályá­zat, amelyet az Ipoly Erdő Zrt. nyert el. A csaknem 220 millió forintnyi támoga­tást olyan beruházásokban ölt testet, amelyek az élő és élettelen természeti értékek megőrzését és rehabilitációját szolgálják. A pályázat indulásakor be­számoltak róla, hogy a Börzsöny, a Na­szály és a Cserhát védett területein több mint 200 helyszínen indult el több, a projektterület természeti állapotában rendkívül pozitív változásokat hozó, hosszan ható folyamat. A 2010. március 1. és 2012. február 28. között, 24 hónap leforgása alatt meg­valósul a kijelölt területek természet kö­zeli állapotának védelme és rehabilitá­ciója, az élőhelyek védelme és helyreál­lítása, az ott lévő élőlények fennmaradá­sához szükséges feltételek biztosítása. A természetvédelmi fejlesztés négy elemre épül, az alábbiak szerint: első eleme közvetlenül szolgálja a veszélyez­tetett és ritka növény-, illetve állatfajok védelmét. A második elem az élőhelyek megóvása érdekében hivatott vissza­szorítani a kedvezőtlen szukcessziós fo­lyamatokat, hogy fennmaradhassanak a természetvédelmi szempontból érté­kesebb élőhelyek. A harmadik elem az idegenhonos vagy termőhelyidegen fa­jok átalakítását tartalmazza őshonos elegyes állományokká. Végül a negye­dik elem a természetes élőhelyeken az ökológiai kapcsolatot gátló kerítésrend­szerek lebontásával teszi lehetővé a nagytestű fajok vándorlását. és kiterjedését tekintve az eddigi legfon­tosabb beruházása a Balassagyarmat- Nyírjesen, Diósjenőn, Hollókőn és Szendehely-Katalinpusztán átadott ökoturisztikai projektek. A korábbi évek fejlesztéseinek ered­ményeként nyílt meg a nógrádi megye- székhelyen, a Salgó-vár lábánál, a kör­nyéket és az Ipoly Erdő Zrt.-t bemutató erdészház. Nem messze ettől található a cég által épített eresztvényi rönkfa- játszótér. A kellemes gyalogtúrányi tá­volságban lévő somoskői vár tövében pedig a somoskői vadaspark, ahol ter­mészetes környezetükben figyelhetők meg a vadon élő állatok. Ennek a tudatos fejlesztésnek köszön­hető a kemencei Domszky Pál erdei is­A vasút Kismarosról indul és félórás zakatolás után éri el Királyrétet, a Bör­zsöny népszerű kirándulóhelyét. Ha­zánk első kisvasútja az egykor 200 ki­lométert is meghaladó börzsönyi kis­vasúthálózat napjainkig fennmaradt, ma is üzemelő vonala. 2010-re az erdő- gazdaság igazi természetbarát turiszti­kai és információs központot alakított ki a kismarosi végállomáson. Itt egyedülálló kezdeményezésként működtetik a gördülő tanösvényt, ame­lyet végigjárva a látogatók megismer­kedhetnek a Börzsöny kialakulásával, élővilágával, az itt élő, s ezen belül is az erdőt művelő ember tevékenységének hatásaival. A királyréti erdei vasút napja nagy népszerűségnek örvend, mert a vonat­ra december első hét végéjén a Nagy- szakállú is felszáll teli puttonyával. Emellett egész évben gőzvontatású nosztalgiavonat, rendezvénykocsi, sőt különvonat igénybevételére is lehetősé­get nyílik. Kemencei erdei múzeumvasút A magyar-szlovák országhatár kö­zelében, a Börzsöny észak-nyugati lá­bánál, az Ipoly gyönyörű völgyében fekszik Kemence, ahonnan hétvégen­ként indul a Börzsöny belsejében lévő Feketevölgy felé az Ipoly Erdő Zrt. má­sik kisvasútja, a kemencei erdei mú­zeumvasút. A Kemence környéki, 600 milliméteres nyomtávú, egykor több mint félszáz kilométernyi hálózatból ma már csak a csarnavölgyi vonal nem egészen 8 kilométere őrzi az egy­kori börzsönyi erdei pályák hangula­Fél évtized fejlesztései A bő fél évtizede megkezdett fejlesz­téseknek csupán az egyik, de méretét Ezen a napon a fejlesztésekkel kapcsolatos kérdések felvetésére is lehetőség nyílt... tát. A vasút építésének centenáriu­mán az Ipoly Erdő Zrt. itt is felújítot­ta a régi kovácsműhelyt és az egykori kocsiszínt, helyreállította a kerítése­ket és vonzó zöldfelületeket alakított ki. De további turisztikai attrakciót je­lent az újonnan létrehozott vasúti ját­szótér is, csakúgy, mint a rendezvény- és kiállítási terület, ahol a családok apraja-nagyja kellemesen töltheti el a szabadidőt. A múzeummá alakított öreg kovács­műhely a mesterség ódon titkaiba enge­hegységben a 19. század végén Muck Endre 11 kezdeményezésére telepítették, a Kőszegi-hegységben őshonos, de do­mináns fajjá az erdőgazdálkodás tette. Törökmezői tanösvény A Törökmező és a Hegyes-tető között húzódó tanösvény a dél-börzsönyi er­dők és rétek világát, természeti és kul­túrtörténeti érdekességeit, értékeit mu­tatja be. Megtudhatjuk, hogy milyen vi­rágok pompáznak a Törökmezőn, be­Kemencén az erdei múzeumvasút és a kovácsműhely ódon titkaiba is bepillantást nyer­hettek a látogatók di bepillantani a látogatót, aki megte­kintheti a ló körmöléséhez használt ko­rabeli eszközöket és bútorzatot (köztük a tűz két oldalán elhelyezett vizes és szenes vályút, a kovácssatuval ellátott egyengetőasztalt, a patkolóbakot, a 60- 70 literes hűtővizes fakádat, a satupa­dot és néhány elkészült kovácsoltvas tárgyat). Domszky Pál erdészház erdei iskolája 2011-ben befejeződött a Domszky Pál erdészház erdei iskolájának fej­lesztése: mind infrastrukturálisan, mind pedig a szolgáltatásaik tekinte­tében megújult. A szolgáltatás szak­mai tartalmi feltételeinek támogatá­sával a hagyományőrzés és a környe­zeti nevelés hatékonyabbá válik. En­nek eredményeként a résztvevők, a jö­vő generáció környezettudatossága és azok tisztelete javul. Ez hosszú távon hozzájárul a fenntartható életmód sa­játosságainak megismeréséhez és el­fogadásához. A Domszky Pál erdészház erdei isko­lája 2008. november 5. óta minősített erdei iskolaként és nyári táborként mű­ködik. A szolgáltatásokat igénybe vevő csoportok félnapos, egynapos vagy akár egyhetes program keretében ismerked­hetnek meg az erdővel, valamint a kü­lönböző népi kézműves mesterségek­kel. Nagymarosi gesztenyés Nagymaroson a hazánkban ritkán előforduló szelídgesztenye is megtalál­ható. E terület egyben védettséget is él­vez. A gesztenyés jelenlegi egészségi ál­lapota indokolja az emberi beavatkozást és a rehabilitáció szükségszerűségét. A természetvédelmi egészségmegőrző és populáció megújító beavatkozás hatá­sára e terület védelemre szoruló értékei fénntarthatókká válnak. Jelentősebb szelídgesztenyések (leg­inkább fenyővel vegyesen) Magyarorszá­gon az Alpokalján vannak: a Soproni­pillantást nyerhetünk egy odútelep éle­tébe és a madárvédők tevékenységébe, megismerhetjük a Nagymaros és Zebegény között, több kilométer hosz- szan húzódó keskeny rét kialakulását, megfejthetjük a környező táj számos „beszédes” földrajzi nevének eredetét, a Dél-Börzsöny erdeiben találkozhatunk emlősállatokkal, akár mókussal, nyest- tel, borzzal, őzzel vagy szarvassal is, megtudhatjuk, hogy áz erdőgazdálkodó milyen beavatkozásokat végez a dél- börzsönyi táj gazdag természeti és kul­túrtörténeti örökségének megőrzése ér­dekében, a Hegyes-tetőn hazánk egyik legszebb kilátótornyából az egyik leg­szebb hazai panorámában gyönyörköd­hetünk. Ökoturisztikai fejlesztések A Balassagyarmat-Nyírjesen, Diósjenőn, Hollókőn és Szendehely- Katalinpusztán megvalósult turisztikai fejlesztések szervesen illeszkednek az Ipoly Erdő Zrt. 2005-ben elfogadott ökoturisztikai koncepciójához, amely­ben a cég azt a célt tűzte maga elé, hogy a térség meghatározó turisztikai sze­replőjévé váljon. Az állami tulajdonú vállalat igyekszik összhangba hozni sa­ját turisztikai stratégiáját és beruházá­sait Nógrád Megye Önkormányzatának turisztikai elképzeléseivel, illetve az észak-magyarországi régió turizmus­fejlesztési stratégiájával, valamint a nemzeti turizmusfejlesztési stratégiá­val. Mindezt úgy, hogy közben nagy hangsúlyt fektet az új projektek kör­nyezetében meglévő és tervezett más turisztikai attrakciókkal való együtt­működésre. Fotó: Effix-Marketing Kft. Az oldalt összeállította: Csuka Enikő

Next

/
Oldalképek
Tartalom