Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-25 / 275. szám

2011. NOVEMBER 25., PÉNTEK 5 ORSZÁGJÁRÓ Emelkedik a lekváratánzatok adója Budapest. A parlament is támo­gatta a lekvárutánzatok adó­emelését, a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (VM) kezdeménye­zésére a jövőben magasabb lesz az alacsony gyümölcstartalmú lekvárutánzatok, szörpök és sű­rítmények adója a bodza- és hársfaszörpök kivételével. A VM-közlemény emlékeztet ar­ra, hogy az Országgyűlés elfo­gadta a népegészségügyi ter­mékadóról szóló törvény módo­sítását. A jogszabály 2012. ja­nuár elsejétől lép hatályba. A vidékfejlesztési tárca javaslatá­ra a legalább 50 százalékos tej­alapanyagból készült termékek kikerültek az adó hatálya alól, így például a kakaós italok és a Túró Rudi. Az előre csomagolt kenyérfélék és más sütőipari termékek után akkor kell adót fizetni, ha a sótartalmuk meg­haladja a 2 százalékot. A Vidék- fejlesztési Minisztérium szerint a népegészségügyi termékdíj módosítása kedvez a magyar tejtermelőknek és gyümölcster­mesztőknek. Óvatos növekedés Budapest A következő év az óva­tos növekedés esztendeje lesz Magyarországon, ahol a költség- vetést érő három fő kockázat - a növekedési, az árfolyam- és a ka­matkockázat - kezelésére kell koncentrálni - mondta Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezető-he­lyettese, az Országgyűlés gazda­sági és informatikai bizottságá­nak elnöke csütörtökön. Rogán Antal a Republikon Intézet „Ma­gyar modell és esélyei” címmel rendezett konferenciáján hang­súlyozta: a növekedési kockázat - amelynek kezelése a magyar gazdaságpolitika feladata lesz - leginkább abból adódik, hogy a magyar export szempontjából fontos célországok gazdasági nö­vekedése bizonytalan, miközben az export adja a magyar gazdasá­gi növekedés motorját. A belső keresletet ugyan „megtámasztot­ta” a kormány a személyijövede- lemadó-rendszer átalakításával, de nem bővült a fogyasztás. Az árfolyam- és kamatkocká­zatokat csak úgy lehet kezelni, ha ezekre „kvázi, biztosításokat” kötünk, „ezért kell a Nemzetkö­zi Valutaalappal (IMF) egy új megállapodást kötni” - fogalma­zott Rogán Antal. Hozzáfűzte: a megállapodás ezeket a kockáza­tokat 2012-ben „kiszámíthatóvá és kezelhetővé” teszi. Atszabott étkezési jegyek cafeteria Vegyesek a várakozások a változásokkal kapcsolatban Étkezési utalványok piaca Érték 200 milliárd forint Beváltóhelyek száma _____40 ezer darab______ s Re ndszeres felhasználók száma _____1,66 millió fő______ _ S Á tlagos kapott érték munkavállalónként ______12 ezer forint______^ FO RRÁS: EUFE, VG-GYCJTÉS A munkavállalók a jelenle­gi rendszert szeretik, a munkaadók piaci szolgál­tatáshoz ragaszkodnának, a vendéglátósok pedig po­zitív elmozdulást várnak az étkezésre adható béren kívüli juttatásnál januártól uralkodó SZÉP kártya, Er- zsébet-utalvány párostól. Németh Márk Teljesen átalakul jövőre a cafe- teriapiac, ezen belül a legtöbb vál­tozás az étkezési célra adható bé ren kívüli juttatások terén tör tént. A hét elején elfogadott adó­törvény módosítások értelmében januártól étkezésre szánt béren kívüli juttatást egyrészt a SZÉP kártyára adhatnának a munkál tatók a munkavállalóik számára évi 150000 forintos keretösszeg gig, emellett működik majd a Ma gyár Nemzeti Üdülési Nonprofit Kft. (MNÜA) által kibocsátott hi­degétel utalvány is, havi 5000 fo rintig kedvezményes adózással adható kerettel, e mellé jön 12 500 forintnyi üzemi étkezte­tésre adható keret. A legnagyobb újdonságot az Er zsébet utalvány e hét eleji megje lenése jelenti: január elsejétől ez lesz az egyetlen papíralapon is adható kedvezményes adózású étkezési utalvány, ám sokat még nem lehet tudni a rendszer jövő­beli működéséről. Ezt kormány rendeletben szabályozzák majd. Horváth Endre, az utalványt ki­bocsátó MNÜA elnöke annyit közölt, hogy az Erzsébet utalvány meleg- és hidegélelemre egy a ránt fordítható, és a munkaadó­nak több mint 30 százalékkal kedvezőbb annál, mint ha mun­kabért adna az alkalmazottjának. A változások által érintettek szerint még sok a bizonytalanság a jövő évi cafeteriajuttatásokkal kapcsolatban. Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke lapunknak el­mondta, hogy a szakszervezetek a jelenleg működő egységes, me legétkezésre és bolti ételvásár lásra is használható utalványos rendszert találják a leginkább dolgozóbarátnak. A változások kai kapcsolatban problematikus­nak tartja, hogy a cafeteriajutta tások költsége nőni fog jövőre a 10 százalékos ehóval. A SZÉP kártyával kapcsolatban félnek attól, hogy a formát um váltás mér­sékelheti a felhasználhatóságot, hiszen az elfogadóhelyek száma még korlátozott. Az Erzsébet utal vány bevezetését alapvetően jó nak tartja, üdvözli, hogy azt hi deg- és melegétkeztetésre is fel lehet használni, az 5000 forintos keretet azonban kevesli Úgy vé­li, hogy az MNÜA - amelynek egyébként az MSZOSZ az egyik alapítója infrastruktúrája alkal más arra, hogy megoldja az utal vány kibocsátását, kérdésesnek tartja azonban, hogy januárig ki lehet-e építeni egy megfelelő mé retű elfogadóhálózatot hozzá. Összességében azonban attól tart a legjobban, hogy a cégek a ja­nuártól rájuk nehezedő egyéb pluszterheket a cafeteriajuttatá saikon próbálják majd megspó rolni Pozitív elmozdulásnak tart ja a jövőre életbe lépő koncepci ót Háber Tamás, a Magyar Ven déglátók Ipartestületének tiszte­letbeli elnöke. Mint mondta, az idén életbe lépett egységes étel­utalvány 8 10 milliárdos veszte- séget okozott a vendéglátós szak­mának, így örvendetesnek tartja, hogy a SZÉP kártyán lesz egy külön melegételes zseb, és az Er zsébet-utalványt is lehet majd ilyen célra használni. Úgy véli azonban, hogy tovább lehetne ja vitám a rendszeren, ha rövidebb felhasznál hatósági korlátot szab nának meg a rajtuk lévő keret felhasználására, ez előremozdí taná, hogy a dolgozók valóban a napi étkezésre használják azt. Hozzátette: mégnem tudni, hogy az új utalványnak mekkora lesz a kezelési költsége, és kérdéses­nek tartja, hogy a munkaválla­lók érdemesnek tartják e majd, hogy két különböző szereplővel - a SZÉP kártya, valamint az Er zsébet utalvány kibocsátójával is szerződést kössenek az étke­zéssel kapcsolatos cafeteriajutta tásaikra. Az utalványozópiac jelenlegi szereplőit Sodexo, Edenred, Le Cheque Déj euner tömörítő szer vezet, az Étkezési Utalvány For­galmazói Egyesülés (EUFE) még nem kívánta kommentálni a cafeteriapiac 2012. január l-jétől esedékes átalakulását Piaci alapon működő cafeteriát szeretnének A munkaadók a cafeteriúnál ragaszkodnak a könnyű fel­használhatósághoz és a piaci alapon működő szolgáltatás minőségéhez - derül ki a Sodexo által tegnap bemuta­tott kutatásból. Az utalványozó cég felmérésben több mint 610 hazai kis-, közéjv és nagyválla­lat fejtette ki részletesen, mit tudnak a cafeteriával kapcso­latos változásokról, és mit ter­veznek ezzel kapcsolatban. A válaszadók 95 százaléka to­vábbra is piaci alapon műkö­dő utalványos rendszert szeret­ne, hasonló arány tartja szük­ségesnek a papír alapú utalvá­nyok megőrzését, mert szélei körűen felhasználható, a dolgozók által kedvelt juttatási formának tartják. Orbán: nem tűrhetjük Budapest. Orbán Viktor szerint a magyar államnak a Kárpát­medencében cselekvő állam­nak kell lennie, ki kell állnia a magyarokért, és „nem tűrhet­jük el, hogy akár egyetlen ma­gyart is megfosszanak az ál­lampolgárságától abban az or­szágban, ahol él”. A miniszter- elnök csütörtökön a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) bu­dapesti tanácskozásán azt is mondta, hogy erősíteni kell a kapcsolatot a szomszédos álla­mokban kormányon vagy el­lenzékben lévő, de a közép-eu­rópai együttműködés jegyé­ben „velünk együttműködni hajlandó és képes politikai erőkkel”. Növekvő a vendégforgalom Szombathely. A gazdasági vál­ság ellenére folyamatosan bő­vül a vendégforgalom a Büki Gyógy- és Wellnessfürdőben. Az új létesítmények átadását követő első, szezonon kívüli hosszú hét végének és az októ­beri cseh ünnepeknek köszön­hetően nagy volt a vendégfor­galom a megújult létesítmény­ben - közölte az MTI-vel csü­törtökön a gyógyfürdőt üze­meltető részvénytársaság igaz­gatósága. A vendéglétszám több napon is megközelítette az ötezret, amely ebben az időszakban re­kordnak számít. Január elseje és október 31-e között a részvénytársaság már több mint 730 ezer belépőt érté­kesített. A november is jól indult, így az év végére az eladott belé­pők száma meghaladhatja a 810 ezret, az előző évinél mintegy 30 ezerrel több lehet. A társaság közleményében emlékeztetett rá: az eredmények azért is kiemelkedőek, mert az elmúlt hónapokban a gazdasági válság kedvezőtlenül hatott a vállalkozások többségére, a tu­rizmus stagnál, a strandszezon közepén, júliusban pedig kifeje­zetten kedvezőtlen volt az időjá­rás, és egészen augusztusig - a fejlesztésekkel járó - építési munkálatok folytak a fürdő te­rületén. Emlékeztetnek arra is: a mind­össze 3300 lakosú kisváros, a több mint 665 ezer vendégéjsza­kával - Budapestet leszámítva - a harmadik leglátogatottabb ha­zai település. Nem zavarja a madárvilágot Az aggodalmakkal ellentétben az M3-as autópálya for­galma nem zavarta meg a nyíregyházi Szelkó-tó ma­dárvilágát; erre a következtetésre jutottak ornitológu­sok, akik november közepén gyűrűzéssel mérték fel a szárnyasok állományát. Nyíregyháza. Petrilla Attila orni­tológus az MTI-nek csütörtökön elmondta: a tó mellett 2006-ban épült sztráda nem változtatta meg az ott élő madarak számát, fajgazdagságát, vonulását. A mostani madárgyűrűzésen - amelynek adatait összehason­lították a korábbi felmérésével, hogy pontos képet kapjanak az autópálya-építés nyomán meg­változott környezeti állapotról - összesen 18 faj mintegy 300 egyedét fogták be és jelölték meg a tó körül. Az adatok sem faj-, sem egyedszámban nem külön­böztek a korábbiaktól - hangsú­lyozta a szakember. A gyűrűzés során sok úgyne­vezett „visszafogás” történt, ami azt bizonyítja, hogy a tó körül a sztrádaépítés előtt élő madarak nem költöztek el máshová a zaj­jal járó gépjárműforgalom miatt. A befogott és megjelölt, majd szabadon bocsátott madarak kö­zött számos ritka, védett faj akadt. így például sikerült meg­gyűrűzni egy füzikét, egy kis testű énekesmadarat. Ennek a szárnyasnak 65 faja él a világon, de hazánkban csak a sárgás­szürkés tollazatú erdei faja talál­ható meg. Ugyancsak gyűrű került a rit­kaságszámba menő szőlőrigóra, amely októbertől áprilisig láto­gatja a Kárpát-medencét. A szin­tén védett, 21 centiméteres, szürkéssárgás-vöröses madár a rovarok, csigák és pókok mellett a Szelkó-tó környékén található az autópálya cserjék, főleg olajfűzek és bo­dzák termésével táplálkozik a té­li időszakban. Kék- és széncinegét, őszapót, vörösbegyet, fenyőpintyet és feketerigót szintén meggyű­rűztek az ornitológusok a Nyír­egyháza határában elterülő tó partján. A védett kékcinege a régió egyetlen sárga-kék színű fajának számít, és a hideg idő­szakban magvakkal, bogyók­kal táplálkozik. Az őszapónak ugyancsak egy faja él hazánk­ban, a hosszú lábú, villás far­kú, sötét-világos szürkés-fehé­res tollazatú. A fenyőpinty a tóparti fűzesek madara, míg a vörösbegy a bok­rok ágaira erősített fészkében kétszer is költ április és június között a nyíregyházi Szelkó- tónál, és egy fészekaljban 5-7 to­jásból kelti ki utódait.

Next

/
Oldalképek
Tartalom