Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-23 / 273. szám
8 SZTORI 2011. NOVEMBER 23., SZERDA Adóalanyok és adómentes ebek sarc Minden kutya, amelyik kicsi, fekete és szőrös, az puli az adóbevallásban A magyar vizslák megússzák a bevallást, ahogyan a másik vizslafajta, a drótszőrű is. És mi lesz a magyar keverékekkel? Januártól adót szedhetnek az önkormányzatok a kutyatartóktól. A parlament hétfőn fogadta el azt a törvényt, amely szerint „normál” ebek után 6000, a „veszélyes” kutyák után 20 000 forintos hozzájárulást fizettethetnek a gazdákkal évente. Árvay N. Tivadar Az állatvédelmi törvény módosításával januártól veszélyes eb esetén 20 ezer, egyéb kutya esetén a 6000 forint ebrendészeti hozzájárulást szedhetnek az ön- kormányzatok az állatok gazdáitól. Felmentést a mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő vagy terápiás, a Magyar Honvédségben, rendvédelmi szervben, nemzetbiztonsági szolgálatban vagy közfeladatot ellátó őrszolgálatban alkalmazott, az ivarta- lanított, az ismert tartóval nem rendelkező és állatmenhelyen, ebrendészeti telepen, vagy állatvédelmi szervezet telephe- J lyén tartott, valamint állatmen- £ helyről, ebrendészeti telepről vagy állatvédelmi szervezettől örökbefogadott kutyák kapnak. Veszélyes ebnek azok a kutyák minősülnek majd, amelyek fizikai sérülést okoztak, vagy „fizikai, vagy pszichikai állapotuk alapján feltételezhető, hogy fizikai sérülést okozhatnak”. A beszedett adó teljes összegét állatvédelmi feladatok ellátására kell - vagy legalábbis kellene - fordítani, bár egyelőre nem látszik, hogyan lehet majd ellenőrizni a pénz felhasználását. Ennek ellenére az állatvédők üdvözölték a törvényt, a kutyatartók, illetve az ebtenyésztők viszont több ponton aggályosnak tartják a kidolgozatlan, sokszor homályosan megfogal mázott szabályokat. „Van pozitív hozadéka, de jó néhány gyenge pillére is a hétfőn elfogadott törvénynek - mondta el lapunknak Korózs András, a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) elnöke. - Pontosan kidolgozott részletek nélkül ebből is olyan gumitörvény lesz, mint a »pitbulk-törvényből, amelynek bevezetése után alig találtak pitbullt az országban. Meghatározhatatlan például a veszélyes kutya fogalma, pedig ez súlyos tízezrekbe kerülhet az ebtartóknak. Nagyon jó persze, hogy nem fajtákat bélyegeztek meg, de vajon ki lesz az a szakértő, aki előre kijelenti egy kutyáról, hogy veszélyes? Ezt nyilván csak utólag, egy- egy esemény után lehet megállapítani.” Az egyesület elnöke szerint aggályos lehet azoknak a munka- és szolgálati kutyáknak az ilyen jellegű besorolása is, amelyeket kis falvakban vagy a tanyavilágban tartanak házőrzőKutyanépszámlálás a képviselők megszavazták a háromévenkénti kötelező ebösszeírást is, hogy megköny- nyítsék a veszettség elleni oltások, a járványvédelmi és ebrendészeti feladatok végrehajtását A kutya fajtája, születési ideje, neme, színe és neve mellett az állat gazdájának nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levélcímét is rögzítik. ként, s most 20 ezres adóval fenyegetik őket. „Az a dolguk, hogy ugassanak, morogjanak, ha idegen jár a kerítésen kívül. Azaz veszélyesek, de mi másért tartanák őket, ha nem ezért?” Korózs András attól is tart, hogy az adó miatt kinyílnak a kiskapuk. „Örülünk, hogy az őshonos magyar fajták mentességet élveznek, de várhatóan a származási bizonyítvány és törzskönyv nélküli ebek esetében minden, ami fekete, kicsi és szőrös, az puli lesz, s minden, ami nagy és fehér, az kuvasz. megváltoznak a prémterme- lésre vonatkozó szabályok is. Alapvetően nem lehet majd állatot tartani a szőrméjéért, de ez alól lesznek kivételek, amelyeket csak később szabályoznak végrehajtási rendeletben. a módosítás eredetileg megtiltotta volna az élő állatok nyereményjáték díjaként történő fel- használását is, de ezt inkább rendeletben szabályozzák. Holott a valóban magyar fajtájú kutyák darabszáma - a törzskönyv nélküli állománnyal együtt - 50-60 ezerre tehető a MEOE becslése szerint.” Baj az is, hogy rosszkor lép életbe a szabályozás. A 80-as években egy hasonló ebrendelet miatt ezrével kerültek utcára és menhelyekre az állatok. Ha ez januárban is így történik majd, a hidegben sok kutya elpusztulhat. Ráadásul a gazdasági környezet is nehezíti az ebtartók dolgát. Azok az egyedül élő nyugdíjasok, akik gyakran 2-3 kistestű keveréket is tartanak (sokszor jószándékkal befogadott kóbor ebekről van szó), képtelenek lesznek befizetni a többezres adót. „De hiányoljuk a kutyatenyésztők adó- mentességét is - teszi hozzá Korózs András. - Az elmúlt években jó irányt vett a kutyatenyésztés gazdasági kifehérítése, a vállalkozók többsége fegyelmezetten adózik az adott településeken, nonszensz, hogy most magánemberként is megsarcolják őket. Az állataik 4 hónapos korig lesznek adómentesek, de a tenyészállomány után megfizettethetnék velük az ebadót.” A MEOE egyébként már hosz- szú ideje együttműködik az ön- kormányzatokkal, az ebadó kapcsán is letesznek egy ajánlást, amelyben megindokolják, hogy miért ne vezessék be a települések az új hozzájárulást. Az egyesület szerint ugyanis több gondot vennének a nyakukba az önkormányzatok, mint amennyi hasznot hoz az adó. A gyepmesteri telepek túlzsúfoltsága, az összeírás költségei, a szakemberek felkérése ugyanis mind többletköltséget jelent. A szakember szerint azokon a józanul gondolkodó településeken, ahol az országos átlag alatti az életszínvonal, nem vezetik be az ebadót. Budapesten, a főváros körüli településeken, illetve a gazdagabb nyugati régiókban viszont nem kizárt, hogy lesz ebadó. „Mindenesetre akikkel eddig beszéltem, egyelőre legyintettek az ebadó hallatán, mert szerintük is többe kerül a végrehajtás, mint amennyit hasznot hoz a hozzájárulás” - teszi hozzá Korózs András. Kilenc a magyar fajta MAGYAR PÁSZTOROK Mudi MAGYAR VADÁSZOK Rövid szőrű vizsla Magyar agár a* A zarándoknő mosolya, avagy a külső és belső utak ,'szr\ RADOS VIRÁG PÉNZSZŰKÉBEN VOLTAM. Egy kolléga azt tanácsolta, forduljak Anikóhoz, az egyik bulvármagazin főszerkesztőjéhez, aki éppen munkatársakat keres. Nem fűlt a fogam a bulvárhoz, másfajta újságíró vagyok, inkább irodalmi riporternek, publicistának való. De kellett a mellékes, vettem hát egy nagy levegőt, és felhívtam Anikót. egy csili-vili irodaház csili-vili irodájában fogadott. A padlószőnyeg, akár a golfpályák pázsitja, az üvegablakokból mennyei panoráma tárult a szem elé, a bútorzat egyenesen futurisztikus volt. Elfogódva süppedtem bele a mohazöld bőrfotelba, Anikó pedig előadta, mire van szüksége. Pletykákra, de csakis celebekről, akik kirakták magukat a kirakatba: hé, rólam írjatok! A cikkek legyenek csipkelődők, sőt rosszmájúak. elnéztem a csinos, középkorú nőt. Olyan elegáns volt, hogy rögtön pózolhatott volna egy divatlapnak. Tetőtől talpig csupa finom, drága holmi, friss manikűr, profi hajvágás, rövid, művészien elrendezett frizura. De a szeme - a szeme élettelen volt. Fegyelmezett vonásokkal magyarázta, mi lenne a dolgom, bennem pedig egyre a neve harangozott. Hol is hallottam? Aztán beugrott: magyar királyi rádió. Ott volt riporter valamikor. Rákérdeztem, és akkor Anikó arca váratlanul megmozdult, szemei felcsillantak. „Csodálatos időszak volt - mondta. - Kár, hogy örökre vége.” ajánlatára nemet mondtam, mire az arca ismét bezárult. Aztán Anikó eltűnt. Nemrég tudtam meg, végigjárta a'híres zarándokutat, az El Caminót, és könyvet írt róla. Nyolcszáz kilométert gyalogolt hátizsákosán. „Pár hónapja becsuktam egy ajtót, mögötte hagyva az addigi életemet, a munkámat, a teljes létbiztonságot - számol be a kezdetekről. - Körülöttem sorban betegedtek meg az emberek a stressztől, a megfelelni akarástól. Úgy éreztem, ha nem lépek, ha nem hallgatok a belső hangomra, amely azt súgja, elég volt, én leszek a következő.” felhívtam, hogy gratuláljak neki a könyvhöz, az úthoz. A régi száraz, szenvtelen nő helyett a telefonban egy derűs ember hangját hallottam. „Nem a térbeli távot volt nehéz megtenni” - mondta. A nehéz az volt, amikor rádöbbent, a zarándoklat számára tele van lelki fájdalommal. Mire az út véget ért, valami megváltozott benne. „Mindig nagyon pénzcentrikus voltam - mondja. - Most nincs luxusirodám és egy zsák pénzem havonta, de műiden apróságnak örülni tudok.” van rá egy fogadásom, hogy már a szeme is mosolyog. A miénk feljött! Anatolij Ivasin boldogabb a szokásosnál. Űrhajójuk, a Szojuz TMA-22 simán dokkolt a Nemzetközi Űrállomáson, fedélzetén két orosz és egy amerikai űrhajóssal. Erre augusztusban még nem mindenki kötött fogadást, akkor egy legénység nélküli teherűrhajó félútról visszaesett a földre. A Szojuz most tankönyvszerűen startolt, ez azért jó hír (egyebek mellett), mert az amerikaiaknak már nincs hadban űrrepülőgépük, vagyis más útjuk nincs a nemzetközi űrállomásra. Fent egy japán, egy amerikai és egy orosz asztronauta várta a csapatot, ők decemberben jönnek vissza. Landolni ejtőernyővel fognak, mint a régi, szép, farkas bereis időkben.
