Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-21 / 271. szám

2011. NOVEMBER 21., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG Adóváltozások tömkelegé előtt a cégek parlament Nő az áfa, bevezetik a bérkompenzációt, megszűnik a korlátlan veszteségelhatárolás Rohammunkával hozzák sorra a jogszabályokat a parlamentben, amelyek a cégek jövő évi helyzetét alaposan befolyásolhatják. Több változás is kedvezőt­len a vállalkozásoknak. Éber Sándor áfa Az eddig 25 százalékos fel­ső kulcs helyett jövőre már 27 százalék lesz az áfa, ez a legma gasabb Európában. A bruttó ár ban megjelenő áfatartalom 20 ról 21,26 százalékra változik. Az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétere­ket február 29-ig kell átállítani, addig kézi kibocsátású nyugtá val, illetve számlával kell a bi­zonylatadási kötelezettséget tel­jesíteni. minimálbér A kormány jövőre a jelenlegi 78 000 ről 92 000 fo rintra emeli a tervek szerint a minimálbért, míg a szakmai bér minimum 108 ezer forint lesz. A kormányfő szeretné százezer forintig emelni a minimálbért a jövőben. bérkompenzáció A minimál­bér-emeléshez kapcsolódó kom­penzációról szóló javaslat sze­rint adókedvezményt kapnak a 300 000 forint alatti bérek nettó értékét megőrző munkaadók, ha ezt minden alkalmazottnál meg­tették. Ehhez kompenzálni kell a legfeljebb 12,5 ezer forint adójó váírást, ami juttatásban adókkal együtt mintegy húszezer forint költségei jelent. A kedvezményt havonta lehet megállapítani, mértéke 2012 ben vagy a bruttó bér 21,5 százaléka, de legfeljebb 16125 forint, vagy a 16125 fa a ö (—1 o Ph Az áfa növekedése miatt az adómérték kezelésére alkalmas pénztárgépeket és taxamétereket 2012. február 29-ig kell átállítani rintnak a 75 000 forint feletti bruttó bér 14 százalékát mégha ladó része lehet. Ez azt jelenti, hogy bruttó 190000 forint bér felett már nem jár kompenzáció. A kedvezmény 2013 ban kicsit kevesebb, a bér 16 százaléka vagy a 75000 forint feletti rész húsz százaléka, legfeljebb 12 000 fo­rint Itt a kedvezmény már csak 135 000 forintig jár, később azon­ban már semmilyen kompenzáci ót nem kaphatnak a cégek. A rendszer csak az szja-változáso kát veszi figyelembe, vagyis az egyéni járulékemelést minden képp veszteségként kell elköny­velnie minden munkavállalónak. Aki nem tartja be a bérkom penzációt, azt a munkaügyi el­lenőrzés során nem bírságolhat ják, viszont az elvárást nem tel jesítő cég két évig nem indulhat közbeszerzésen, és nem kaphat állami támogatást. SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ Létrejön a szociális hozzájárulá­si adó, egyesítve az egészségbiz tosítási járulékot, a munkaerő­piaci járulékot és a nyugdíj hoz­zájárulást. Tulajdonképpen a 27 százalékos munkáltatói tb-já­rulékot nevezték át. Egy módost' tás szerint kedvezményt kaphat­nak a szociális hozzájárulási adóból az elvárt bérkompenzá ciót teljesítő munkáltatók. cafeteria 2012-től az évi ötszáz ezer forint felett adott béren kí­vüli juttatás egyes meghatáro­zott juttatásnak minősül. Ez az 500 000 forint feletti részre az szja mellett plusz 27 százalékos eho-kötelezettséget jelent. A melegétkezési-utalványt a tavaly bevezetett Széchenyi Pi henőkártya vendéglá táskáit yá ja váltja fel 150000 forintos kerettel. A héten döntött az Or­szággyűlés arról, hogy 2012 ben a béren kívüli juttatásként ad ható étkezési utalvány értéke havi 18 000 ről 12 500 forintra csökken, ha azt a munkaadó által működtetett étteremben használják fel. Minden más eset ben csak ötezer forint számít bé ren kívüli juttatásnak. JUTTATÁS UTÁNI TERHEK Újra a munkáltatónak kell teljesítenie a munkavállalók helyett a min den dolgozó részére azonos mértékben vagy a mindenki ál tál megismerhető belső szabály zat alapján adható juttatások utáni terheket (a juttatás értéké­nek 1,19-szorosa után 16 száza lék szja és 27 százalék eho). ÉVA Eredetileg már jövőre meg­szüntették volna, de végül még egy évig fennmarad. Jövőre azok evázhatnak, akiknek az éves ár­bevétele nem haladja meg a 30 milüó forintot, míg jelenleg 25 millió forint az értékhatár. A Fi- desz-frakció tegnap bejelentette, hogy a kormánnyal egyetér­tésben 37 százalékos adómér­téket terveznek a korábbi 30 helyett. KAMARAI REGISZTRÁCIÓ Egy to­vábbi módosítás kötelezővé teszi a gazdálkodó szervezetek (egyé ni és társas vállalkozások) kama­rai regisztrációját, évi 5000 forintos fizetési kötelezettséggel, így akarják biztosítani a gazdái kodó szervezetek egységes nyü- vántartása révén a gazdaság szer­vezéséhez szükséges adatok be gyűjtését. VESZTESÉGELHATÁROLÁS MegSZŰ nik a korlátlan elhatárolás. A ko­rábban keletkezett veszteséget a később keletkezett eredményből le lehetett vonni. A törvényjavas­lat szerint jövőre csak a pozitív adóalap feléig lehet veszteségei határolással élni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy eleve elvesz­ne a korábbi évek veszteségének az összege, csak az érvényesítés módját korlátoznák. A mezőgazdasági ágazatba so rolt adózónál lehetőség van az adóévet megelőző két adóévben befizetett adójának önellenőr zéssel való módosítására is az elhatárolt veszteség összegével, legfeljebb azonban az elhatárolt veszteség 30 százalékával adó­évenként. Exportlehetőség hitelből a kkv-knak előfinanszírozás Nem kell tartani az árfolyamkockázattól Felgyorsítanák jövőre a felszámolási eljárásokat A tartalékaikban megfogyatko­zott cégeket pótlólagos források kai kell ellátni Erre lehet megöl dás a piacon elérhető legkedve­zőbb kamatozású export-előli nanszírozási hitel - nyüatkozta lapunknak Takács Zoltán, a Bu­dapest Bank vállalati üzletágé nak értékesítési vezetője.- Hogyan látja a kkv-szektor helyzetét?- A kis- és közepes vállalkozá­sokat (kkv k) a hazai és a nemzet közi gazdasági környezet alakuló sa az átlagosnál is jobban érinti, hiszen tőkével, forrásokkal ke vésbé ellátottak, így jobban ki vannak szolgáltatva a környezet változásainak. A kkv szegmen sen belül élesen meg kell külön böztetni azon cégek valamivel kedvezőbb helyzetét, amelyek a feldolgozóiparban, elsősorban ex­portra alapozva végzik a tevé­kenységüket illetve a belföldi fo­gyasztásra termelő cégeket, amelyek nagymértékben meg- sínylik a hazai fogyasztás élén külésének elmaradását. Az átlagosnál kedvezőbb helyzetet mutatnak a’ mezőgazdasági vállalkozások is, elsősorban a I Elsőként tettük elér­hetővé az Eximbank által refi­nanszírozott hitelt TAKÁCS ZOLTÁN, A BUDAPEST BANK VÁLLALATI ÜZLETÁGÁNAK ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐJE támogatási rendszer stabüitása illetve az állattenyésztésben tapasztalható jövedelmezőségi helyzet javulása miatt- Hogyan jelentkezik mindez a források piacán? A nehéz gazdasági helyzet ben a bankok hitelezési gyakorta ta is változott. A korábbi évek nö vekedéstámogatási gyakorlata sok pénzintézetnél visszaütött, megnőtt a problémás, nehezen fi zető vállalkozások aránya. Erre reagálva a bankok tudatosabban hiteleznek, ugyanakkor a szere­pük is felértékelődött: a tartaléka­ikban megfogyatkozott cégeket pótlólagos forrásokkal kell ellát­ni, hogy a termelési igényeiket fe­dezni tudják. A válság hatásaként a bankok hitelezési feltételei szi­gorodtak, a kockázatkezelésük a korábbinál jóval óvatosabb lett. Míg ezelőtt sok esetben önmagá ban a fedezetek is elegendők vol tak a cégeknél a szükséges finan szírozás biztosításához, ma már megnövekedett a cégek adósság szolgálati képességének a szere­pe a fedezetekkel szemben is. A vállalati hitelezési piac 2011 ben negatív tendenciákat muta­tott; a Budapest Bank kihelyezett vállalati hitelállománya azonban még ebben a gazdasági környe­zetben is képes volt jelentősen növekedni, a vállalati lízingkihe lyezés pedig megháromszorozó^ dott a múlt év azonos időszaká hoz képest. Ez az eredmény a ko rábbi konzervatív hitelezési poli­tikánkból adódó, a piacinál jobb portfóüó minőségünknek, stabil ügyfélkörünknek és a folyama tos innovációnak köszönhető.- Milyen új termékkel kíván­ják a beruházási kedvet ösztö­nözni?- A Budapest Bank tavaly júni ustól elsőként tette ismét elérhe­tővé kkv k számára az Eximbank által refinanszírozott hitelkonst­rukciót. Az idén bővült az igény­bevevői kör, ma már nagyválla­latok is élhetnek az export előfi nanszírozási hitel lehetőségével, és az igényelhető hitelösszeg is nőtt Ennek a forrásnak nagy elő­nye, hogy az OECD-országok álta­lános irányadó kamatlábaihoz igazodik, így jelenleg ez a piacon elérhető legkedvezőbb kamatozd sú export előfinanszírozási hitel, amellyel a cégek exportszerződé­sei értékének akár fele is finan szírozható. Az exportáló cégek esetében nem kell tartani az árfo­lyamkockázattól, mivel a hitel és a finanszírozott exportbevétel de vizanemének meg kell egyeznie. A finanszírozás mellett nagy kérdés az export esetében a vevő fizetési biztonsága. Az Exim hitel mellett elérhető lesz január 1 jétől a Budapest Bank export fak­toring terméke is, ez a Coface ve­vőbiztosítása segítségével az EU-s és a környező országokba exportálók exportfinanszírozását teremti meg. A két termék együt tesen biztosíthatja, hogy a nehe­zedő gazdasági helyzetben is bő vülésre képes hazai kkv-szektor számára ne a finanszírozás le gyen a gátló tényező. ■ VG cégtemetők Egyszerűsödnek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló szabályok, ezál tál csökkennek a hazai vállalko zások terhei, és megtisztul a gaz­dasági környezet az alvó, műkő désképtelen cégektől - jelentette be a Közigazgatási és Igazság ügyi Minisztérium. A tárca ha­marosan az Országgyűlés elé terjeszti az erről szóló törvény- csomagot. A törvénymódosítások célja, hogy a hitelezőket és az államot károsító visszaélő vállalkozói magatartások vissza­szoruljanak, a műkő désképtelen és az al­vó cégektől a piac megtisztuljon, így a működőké­pesek versenyképessége növe­kedjen, adminisztrációs terheik csökkenjenek. A „cégtemetők’’ felderítésére, megszüntetésére új típusú eljá rás, úgynevezett kényszertöriési eljárás jön létre, amelynek kö szönhetően gyorsabb lesz a ki- üresített, nem működő, meg- menthetetlennek bizonyult vál­lalkozások, vagyontalan cégek pi­acról történő kivezetése. Szigoro­■ Kényszertöriési eljárással akar­ják kivezetni a menthetetlen cégeket. dik a cégvagyont eltüntető tulaj­donosok és vezetők szankcionálá­sa, bővül a csalárd módon eljáró vagy mulasztó cégvezetők és cég tulajdonosok elleni jogi fellépés lehetősége. Erősödik a bíróság bírságolási jogköre, hogy felelős ségre vonhatók legyenek azok a vezető tisztségviselők, tulajdono­sok, akik mulasztásaikkal vagy más módon hozzájárultak a hite­lezők megkárosításához. Változnak a fizetésképtelenség gi eljárásokra - csőd­eljárás, felszámolási eljárás vonatkozó szabályok. A bíróság és a hatóság által al­kalmazott szankciók szigorítása várható an növeü a hitelezői követelések megtérülését, így a közterhek be­szedésének aránya is javítható, továbbá más hitelezők is nagyobb arányban jutnak a követelésük­höz. A módosítás azt is célozza, hogy a szabályozás biztosítsa az eljárás alá került adós vállalko zás vagyonának védelmét, erősít­se a csődeljárás adósságrendező funkcióját, a csődegyezségek megkötésével a felszámolási eljá rások száma csökkenjen. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom