Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-03 / 256. szám

12 SPORTTUKOR 2011. NOVEMBER 3., CSÜTÖRTÖK Tenisz a javából Itt most végre nem kellett szo­rítani sem játékosnak, sem néző­nek az eredményért, mert csak a játék élvezete, látványa és a show volt fontos. Hát persze, hogy a hét végi, immár negyedik Tennis Classics-ról van szó, mi másról is lehetne? Wimbledoni (páros) bajnokunk, Taróczy Ba­lázs megint a „sárga szőrcsomó” A lábak közötti „ritörrf gyakran szerepelt a palettán volt és jelenlegi virtuózait nyer­te meg Magyarország teniszked­velő közönségének, mely közel telt házzal fejezte ki a játék sze­Jól jött a kislány beugrása Ivanisevicsnek retetét, tisztelte meg a világsztá­rokat. A holland szervakirály Krajicek és a párosmogul Santoro melegítette be a Papp László Aréna nézőit és adtak íze­lítőt a tréfás és „furcsa” - vagy inkább nem mindennapi - meg­oldásokból. Az ugyancsak ado­gatógép Ivanisevicsnek egy ha­sonszőrű, de már túlsúlyos, egy labdaokádó Kalasnyikov gép­fegyver lett a veszte. Goran oly annyira elfáradt, hogy egy pará­nyi labdaszedő kislányt fűzött meg arra, intézze el a mára már golfozó orosz fenomént, Kafelnyikovot, s ezt a megszep­pent, de egyre bátrabb tenisznö­vendék egy hálóhoz tett széken állva meg is tette. A múlt legen­dái után két fiatal, feltörekvő sztár, Monfils és Verdasco csa­pott össze, s olyan ütéseket, trük­köket láthattunk tőlük, amelye­ket az aztán az előbb említettek­kel párosban parádézó tenisz- klown, az ilyen típusú közönség­szórakoztatók elmaradhatatlan császára, Bahrani is irigykedve nézett, s ez már valami... satis Kidobott pontok sakk NB II-es csapatbajnokság - Elátkozott e-mail Minimum egy, de lehet hogy másfél vagy két pontot és egy előkelőbb (második helyezést is) kidobott az ablakon a Pásztó együttese hét végén, mert egy e mail a címzettek szerint nem ért célba, így 12 helyett csak 10 hazai játékos ülhetett asztalhoz. Márton (Satis) István Pásztó SE - PestszenÜőrinc 6-6 A vasárnapi fordulóra invitáló elektronikus levél ellenőrizhető­en elment a két szlovákiai ven­dégjátékoshoz, de a világhálón eltűnhetett, mert a füleki érin­tettek nem jelentek meg a 10 órai kezdésre és a telefonhívá­sokra is csak túl későn reagál­tak, s a hazaiak már nem tudtak változtatni a meccs előtt kötele­zően leadott játékoslistán. így a fővárosiak mielőtt egy lépést is tettek volna a táblákon, máris kényelmes 2-0-ra vezettek. Ez persze sosem hat jól a további küzdőkre, akikre még nagyobb nyerési terhet rak a malőr. De ez még nem volt elég, a nagy ide­geskedésben a rutinos Vajda Al­bert (és ellenfele ugyancsak) nem vette észre, hogy királya és vezére megcserélve állt a játék­mezőn, így mire pár lépés után észbekaptak, a bíró a szabályok­nak megfelelően újrakezdette velük a partit, de a két „elvará­zsolt” küzdő kedvét vesztve in­kább remire adta a játszmát. Ugyanerre a döntésre jutott alig pár lépés után a ponterős hazai Domány Mihály és ellenlábasa, s a korai döntetlen azt jelentette, hogy 3-1-re áll a meccs, és már csak 8 partiban lehet próbálkoz­ni minél több pont megszerzé­sében a vendéglátóknak. Ám a Muzsla-alji gárda hihetetlen küzdeni akarása a harmadik órára fordulatot hozott és példá­ul Újj Dani csodálatos éltáblás bravúrjának köszönhetően már­is 4-3-ra alakult az eredmény - ide! De ahogy már csak lenni szokott, két jobban álló mérkő­zést is elrontottak a lendületbe jövő pásztóiak és további pont­osztozkodások után a játékidő végére Kovács Zsolton múlt a csapatvereség vagy döntetlen, ám a fiatal tehetség remekül bo­nyolított, így a körülmények el­lenére tisztes eredménnyel jöt­tek ki a vendéglátók a balszeren­csés szituációból, s továbbra is dobogós helyen feszíthetnek. A statisztika kedvéért nézzük az említettek kivételével a további pontszerzőket is táblasorrend­ben: Frander Leon Olivér és az ifista Görcsi Gábor 1-1. Bohati Ta­más és Kovács Dani 0,5-0,5 pont További eredmények: Vízügyi SC Bp. - Dunaharaszti MTK II. 6-6, Vác - Főt 6-6, Sárkány DSE Sinus Bp. - Mátra Gyöngyös 8.5- 3,5, Újszász - MAFC 7.5- 4,5, Honvéd II. - Sziget- szentmiklós 6-6. A bajnokság állása két fordu­ló után: 1. Sárkány DSE Sinus 17,2. Újszász 14,5,3. Pásztó 14, 4. Mátra Gyöngyös 13, 5. Dunaharaszti MTK II. 13,6. Víz­ügyi SC 12,5, 7. Honvéd II 11,5, 8. Szigetszentmiklós 11, 9. Fót 11, 10. Pestszentlőrinc 9, 11. MAFC 8,5,12. Vác 8,5 pont. Megmentette csapatát a vereségtől: Kovács Zsolt FOTÓ: SATIS Kalandból szenvedély lett tereprali Két év után újra magyar indulók a dél-amerikai Dakaron 2012 januárjában három országot is érint a már csak nevé­ben Dakar rali, hisz most lesz negyedik éve, hogy Dél-Ame- rikában rendezik a világ legnehezebb terepversenyét, mely most Argentínán, Chilén és Perun keresztül óceántól óceá­nig, mintegy 9 000 (melyből több mint ötezer a mért sza­kasz) kilométeren át tart, s közben a sivatagokon és az An­dok hófedte csúcsain is át kell verekedniük magukat az in­dulóknak, akik között két év kihagyás után újra ott lesz a Szalay Balázs, Bunkoczi László kettős, s az újonc Sebestyén Sándor, Bogdán József duó is. (Márton „Satis” István)- Az idei és a tavalyi Dakart itt­honról néztem végig és nagyon rosszul esett. Mindkétszer a TV2 szakkommentátora voltam, így még jobban beleláttam a történé­sekbe és még rosszabbul esett. Most újra lehetőségem nyílik, hogy ott legyek a rajtnál, és ennek nagyon örülök. Az újabb nagy ki­hívás az egész csapatot felvilla­nyozta, minden szerelő, minden csapattag kétszer annyit dolgozik mint korábban. Mindannyian sze­retnénk eljutni Peruba, ami új helyszín a Dakar történetében. At­tól, hogy a verseny Afrikából a ten­gerentúlra költözött, nem lett könnyebb, sőt Aki azt állítja, hogy igen, sohasem járt még a világ leg­szárazabb sivatagában, az Atacamában. S mivel ottani idő szerint nyáron van a verseny (míg Afrikában „télen” volt), a homok még sokkal jobban felmelegszik és éjszaka sem hűl le a levegő. Ez­úttal is nevezünk versenykami­ont, azaz Mentőangyalt a Dakarra, mert csak így lehetünk biztosak benne, hogy valaki segít, ha bajba kerülünk. Darázsi Zsoltra pedig mindig számíthatunk. (A Dakar- ralin szabály, hogy csak verseny­zőtárs segíthet a bajba jutottakon, ezért a legtöbb autós páros - kü­lönös tekintettel azokra, akik min­denképpen célba akarnak érni - versenykamiont nevez a viadalra, mert abba jó sok tartalék alkat­rész elfér.) Az Opel Dakar Team versenykamionját már évek óta „Zsozsó” vezeti, akinek a fentiek ellenére remek részeredményei vannak. Volt szakasz 4. és 16. az összetettben, ami a valaha volt má­sodik legjobb magyar eredmény a kategóriában. Vörös Ferenc diktál­ja az itinert és Hoffmann Péter ül középen a MAN versenykamion­ban. A versenykamionon kívül egy szervizkamion is elkíséri a csapatot a Dakarra: a benne ülők, Őri Péter szervizfőnök és a két sze­relő, Hovanyecz János, valamint Szabolcsi Pál a felelős azért, hogy minden reggel „új” Opel Antarába ülhessen a magyar páros, vagyis hogy lehetőség szerint az autó olyan állapotban legyen, mint a rajtnál. Ez a titka ugyanis a célba érkezésnek és a sikernek a sivata­gi viadalon. S ha már csapat, nem szabad elfeledkezni Bunkoczi László sze­repéről sem, akire legalább annyi feladat hárul, mint a pilótára. A terepraliban ugyanis nem lehet bejárni a pályákat (fura is lenne egy 800 kilométeres szakasz ese­tében), a páros kap egy itinert és oda kell találni nagy tempónál is. Ez Bunkoczi feladata. A navigátor szerint az Opel Antara mostanra kiforrott versenyautóvá vált, amely sokszor megmutatta már, hogy mit tud, a csapat összeszo­kott, ezért aztán szeretnék meg­állni a helyüket az amatőrök kö­zött. Már nem csupán a célba ér­kezés fontos (persze az is), hanem az eredmény is. Persze, nem a gyá­ri BMW-csapattal (a Dakar legna­gyobb esélyese egyértelműen Svén Quandt gyári alakulata, az eddig taroló Volkswagen most nem indítja Race Tuareg armadá­ját), hanem a többiekkel. Hatal­mas lesz a harc az úgynevezett „amatőrök” között a pozíciókért De nehogy megfeledkezzünk a további két magyar Dakar-induló- ról, a néhány kisebb versenyt már megjárt, de azért ilyen fajsúlyú ka­landon abszolút kezdőnek tekint­hető Sebestyén Sándorról és Bog­nár Józsefről, akik lapunk megle­hetősen kíméletlen kérdésére (a hazai bajnokságot, egyéb ered­ménylistákat és a szériaközeli au­tójukat elnézve honnan vették a bátorságot - és az anyagiakat - a Dakarra?) így válaszoltak: - Azért már voltunk sivatagi versenyen, s egyszer csak el kell valahogy kez­deni, elsődleges a célbaérés len­ne. Liszi Laci (építési vállalkozó, tereprali-versenyző, hatszor volt már a Dakaron) csapatához tarto­zunk, megpróbáljuk dakaros ta­pasztalatait is hasznosítani... Szenvedélye a száguldás Szalay Balázs egészen kis­gyerekkora óta a sebesség megszállottja, Formula-1-es álmait fel kellett adnia, mert mire eljutott odáig, hogy el­kezdhette az autóversenyzést, már túl idős volt a száguldó cirkuszhoz, de talált helyette másik kihívást: a világ leg­hosszabb és legnehezebb terepraliversenyét, a Dakar- ralit. Az Opel-pilóta 1996-ban állt rajthoz először a viadalon, egy szál versenyautóval, any- nyi alkatrésszel, amennyi el­fért a csomagtartóban. Akkor még nem tudta, hogy ennyi „szervizháttér” édeskevés a si­keres célba érkezéshez. Szalay évről évre folyamato­san gyűjtögette a tapasztala­tokat (2002 óta saját verseny­műhelyében készülnek az au­tói), s a tíz Dakarból, amelyen rajthoz állt, hatszor célba ért. (Ötször jelenlegi navigátorá­val, Bunkoczi Lászlóval.) Nála többször ez senkinek sem si­került a magyar versenyzők közül. Egyelőre még csak hazai löszön imitálják Szalayék a sivatagot... fotók, satis

Next

/
Oldalképek
Tartalom