Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-17 / 268. szám
6 2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK INTERJÚ köznevelési törvény 2013 szeptemberétől emelkednek a bérek - ígéri Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár. Tanárelbocsátásokra és iskolabezárásokra nem kell számítani. Még két év, és jön a magasabb tanárbér Hoffmann Rózsa maga fogja kinevezni az iskolaigazgatókat, de azt ígéri, az elbírálásban világnézeti vagy politikai szempontok nem játszanak majd szerepet Újvári Miklós- A köznevelési törvény tervezete szerint az óvoda hároméves kortól kötelező lesz. Mondja, honnan lesz ennyi új óvodai férőhely?- Ma az óvodás korú gyerekek kilencven százaléka jár óvodába Magyarországon. Valóban vannak körzetek, ahol nagy a zsúfoltság, de az országos átlag nem annyira szomorú. Napokon belül olyan pályázatokat írunk ki az Új Széchenyi Terv keretében, amelyeknek eredménye a maradék tíz százalék problémáját is enyhítheti: jelentős óvodai férőhely- bővítést tervezünk. Egyúttal módosítjuk a túlságosan szigorú jogszabályokat, például úgy, hogy a jelenleg előírtnál az egy főre számított négyzetméter például lehetne valamivel kevesebb.- Ehhez hasonló az iskolai élet egyik új eleme, a mindennapos testnevelés. Megvannak erre a feltételek?- A mindennapos testnevelést fokozatosan vezetjük be: heti két testnevelésóra egyelőre más mozgással is kiváltható lesz. A lényeg az, hogy a gyerekek többet mozogjanak, mozogni pedig mindenütt lehet, ahol van udvar, park, belső tér. Ha arra várnánk, hogy előbb álljanak készen a vadonatúj tornatermek, akkor hosszú éveken át tovább szaporítanánk a súlyosbodó egészségügyi gondokkal küszködő gyerekek számát (napjainkban csaknem minden második gyermek már üyen). A második Széchenyi Terv keretében tornaterem-építési és bővítési programokat is indítunk.- A törvény alapján nem egészen világos, mit kell érteni egész napos iskola alatt.- A törvényszövegben az egész napos iskola kifejezés nem szerepel. Az viszont igen, hogy az iskolának kötelessége délután 4-ig, indokolt esetben 5-ig nyitva lennie, és a gyerekek számára színes, gazdag programot kínálni. A napközi és a tanulószoba ma kevés élményt nyújt, emiatt sok gyerek inkább elmegy ebéd után és az esetek többségében szülői, vagy felnőttfelügyelet nélkül tölti valahol a délutánt. Mi ezen a helyzeten szeretnénk tartalmas iskolai időtöltés biztosításával változtatni. A pedagógusok munkaidejének új szabályozása szerint hetente 32 órát kell majd az iskolában, illetőleg a gyerekekkel tölteniük, lesz tehát alkalmuk, hogy a tanítási órákon kívül szakköröket, korrepetálásokat tartsanak, kirándulásokat, múzeumlátogatásokat szervezzenek vagy csak egyszerűen beszélgessenek, játsszanak a gyerekekkel, törődjenek a tehetségekkel stb. Meg lehet majd szervezni az énekkart, a zenetanulást. A hittanórára is jut majd idő, mert szeretnénk, hogy a vallás-, hit- és erkölcstannak is méltó helye leahol ezt nyolc gyermek családja igényli, az állam vállalja a kisiskola nyitását.- Az anyag pedagóguselbocsátásokat is prognosztizál.- Ilyesmiről sincs szó a törvényben. Elbocsátásokat nem tervezünk. A korfa elöregedést mutat, a pedagógusoknak körülbelül egyharmada eléri a nyugdíjkorhatárt a következő évtizedben. 10-12 éven belül sokkal több pedagógus megy nyugdíjba, mint amennyivel csökkenne a számuk a gyermekszám csökkenése miatt. Az Országgyűlésben egyébként a kérdésre választ adtam, lezárva ezt a méltatlan fejezetet.- A törvénytervezet szerint az általános iskolában 14 és 27 között lehet az osztálylétszám. Mi lesz ott, ahol az osztálylétszám ma 30 felett van?- Ott több osztályt kell indítani. Ezt az elvet, amely jelenleg is érvényben van, sok helyen nem tartják be az iskolafenntartók, és ez nem helyes.- A kormánynak célja, hogy kevesebb érettségiző legyen?- Nem. Az a célja, hogy az érettségit adó középiskolákba csak megfelelő tudással lehessen bejutni. És az érettségi követelményeket is növelni kell. Az elfogadhatatlan, hogy - míg a vüág más országaiban 50 -, nálunk már 20 százalékos teljesítmény is elegendő az elégséges érettségi eredményhez.- És a kormánynak célja, hogy kevesebb államilag finanszírozott diploma legyen, mint most?- Nem született még döntés a jövő évi keretszámokról. Fontos tudni: ebben az évben a születések száma alig valamivel haladta meg a 90 ezret, a felsőoktatásba több mint százezren nyertek felvételt. Nagyobbik felük államilag finanszírozott helyre. A világ előtt vállaltuk, hogy 2020-ra a 24-34 éves korúak 30,3 százaléka fog diplomával rendelkezni. De a vállalás arról nem szól, hogy milyen finanszírozási formában szerzik meg a diplomát.- És ők mennyi időre mehetnek el külföldre dolgozni?- Mehetnek, ha ezt választják, de néhány évet aktív kereső korukban Magyarország javára kell majd dolgozniuk, ha a hazájuk állta a tanulmányaik költségét. A szándék az, hogy akit az állam kitaníttat - tehát aki élvezi azt az adományt, hogy az adófizetők pénzéből diplomát szerez -, az kötelezettséget érezzen és vállaljon arra nézve, hogy munkában térít vissza valamit a társadalomnak. Hogy legyenek majd orvosaink, tanáraink, mérnökeink. A törvényjavaslatban az erre vonatkozó szerződésnek a lehetőségét rögzítettük. A rendelkezés azonban csak a leendő egyetemi hallgatókra vonatkozik.- Mennyire érzi stabilnak pozícióját a kormányban?- Éz nem érzéseken és találgatásokon múlik, mint ön is tudja. Bírom miniszterelnök úr bizalmát, tehát maradok. tudás, a rátermettség, az ember ség számít. Az iskolában egyébként is tilos mindenfajta direkt politizálás. A jelenlegi oktatás- irányításban tevékenykedő vezetőknek mérlegre helyezhető szakmai és nem politikai múltjuk van. A pedagógiáról magam is úgy gondolkodom, mint korábban, amíg a „katedrán álltam”. Látásmódomról tanúskodik két, az iskolavezetésről írt könyvem, amelyből igazgatók sokasága tanult és tanul országszerte ma is. Szakmai kérdésekben ellene vagyok mindenféle politikai méricskélésnek. Ez talán elegendő garancia a félelmek eloszlatására.- A mi szerkesztőségünk is kapott egy háttéranyagot, amely a törvényhez készült, és amelynek létezését ön kétségbe vonta korábban. Tény: ebben az anyagban szerepel, hogy 633 iskolai mtézmény bezárására kerülhet sor. Igaz ez vagy sem?- A kérdéseiből arra következtetek, hogy ön vette a fáradságot a törvényjavaslat szövegének megismerésére. Hadd kérdezzek vissza: olvasott benne ilyet?- Nem.- Ez a lényeg: nem készülünk iskolák bezárására! Minden törvényjavaslatot megelőznek különböző háttértanulmányok, modellszámítások: a felelős döntéshez számba kell venni minden elképzelhető variációt. Az a háttéranyag, amelyről ön beszél, ezek egyike volt, ráadásul hibás következtetésekkel terhelten. A törvényjavaslatban iskolabezárásokról nincs szó, arról viszont igen, hogy minden településen, Névjegy leánykori NÉV: Bajiiai Rózsa született Balatoiifüreden, 1948-ban. Francia-orosz szakos középiskolai tanár, a neveléstudomány doktora. MUNKAHELYEK: 1972-1981: Művelődési Minisztérium, főelőadó, 1981-1986: Kaffka Margit Gimnázium, Bp., igazgatóhelyettes, 1986-1997: Németh László Gimnázium Bp., igazgató, 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem BTK Tanárképző Intézet intézetvezetője, egyetemi docens, 1999- 2000: OKÉV igazgató férjezett, 2 gyermek, 2 unoka A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG Becsületrend lovagi fokozatának és a Magyar Örökség Díjának tulajdonosa „Szakmai kérdésekben ellene vagyok mindenféle politikai méricskélésnek’ gyen a köznevelésben. Egy-két tanóra is belenyúlhat a délutánba. Az azonban elengedhetetlen, hogy szeptember elején a családok előre tudják, hogy a gyermeknek mely napokon meddig kell bennmaradnia délután.- Tehát ehhez nem kell kétszer annyi tanár?- Nem, hiszen a tanárok többsége ma is sokkal több időt tölt a tanítványok között, mint az úgynevezett kötelező tanítási órája. A délutáni foglalkozásokból az új rendszerben azoknak is részt kell majd vállalniuk, akik most még nem ezt teszik.- Azért kellett az egész napos iskola, hogy ezeknek a tanároknak legyen mit csinálnia?- Dehogy. A nevelés hatékonyabbá tétele miatt. Azért, hogy a gyerekekkel az iskola foglalkozzék, ne kelljen különórákra ván- dorolgatniuk, illetve ne csavarogjanak azok, akiket nem vár otthon a család Ez a szülőknek is könnyebbséget jelentene, hiszen tudhatják, hogy jó helyen, jó kezekben vannak a gyermekeik.- A kormány szándéka, hogy az egyházi iskolai helyek aránya a jelenlegi hét százalékról tovább növekedjen?- Szabad iskolaválasztás van. Ha valaki úgy gondolja, nem szeremé a gyerekét egyházi iskolába írami, annak megvan a lehetősége másikat választani. De érdemes leszögezni, hogy az egyházi iskola legfontosabb ismérve épp az, hogy a növekedés, a növelés (azaz a nevelés), a többé-jobbá válás a szeretet eszközével valósul meg. A szeretet pedig nem árt, hanem épít, használ. Az egyházi iskolák olyan kulturális és pedagógiai hagyományt halmoztak fel, amelyet tovább kell éltetni. Annyi egyházi iskolát kell működtetni, amennyire társadalmi igény van. Megítélésem szerint növekedni fog az egyházi oktatás súlya. Én magam hívő ember vagyok, de szabadelvű abban az értelemben, hogy nem szeretnék senkire semmit ráerőltetni.- Mikor érkezik meg az első emelt pedagógusfizetés?- 2013 szeptemberétől emelkednek a bérek a pedagógusélet- pálya-modell bevezetésével. Az illetményalap a mindenkori minimálbér 180, illetve 200 százaléka. Jövő januártól a minimálbér 92 ezer forint lesz, ennek a duplájától, azaz 184 ezer forinttól indul a bruttó kezdő fizetés, szemben a mostani 120-140 ezerrel.- Az interneten van olyan tanári számítás, amely szerint az inflációkövetés előnyösebb lenne, mint az életpályamodell.- Azt a számítást nem ismerem, a mi számításaink szerint, amelyek minden lehetőséget gondosan mérlegeltek, az életpályamodell kiszámítható jövedelemnövekedést biztosít valamennyi pedagógusnak.- Az államosítás után ön fogja kinevezni az iskolaigazgatókat?- Igen. A klebelsbergi időkben a középiskolai igazgatókat például az államelnök nevezte ki, a tanárokat pedig a miniszter. Az új törvény értelmében a tanárok kinevezésének joga megmarad az igazgatóknál.- Milyen beleszólása lesz a szülőknek, nevelőtestületnek, iskolaszékeknek?- A véleményüket fogjuk kikérni. Nekik is, továbbá a fenntartóknak és a kormányhivataloknak. Szakmai érvek mentén egyetértésre lehet jutni.- Lesz esélye olyan pályázónak iskolaigazgatóvá válni, aki nem osztja teljesen a KDNP vagy a Fidesz világnézetét?- A pártszimpátia nem lesz a kinevezés szempontja. Csak a
