Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)

2011-11-17 / 268. szám

4 2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK A NAP TÉMÁJA Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának közgyűlésén elhangzott egy olyan koncepció, amely alapvetően változtatná meg az önkormányzat kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő cégek működését és szervezetét. Ennek a tervezetnek az előzményeire, valamint részleteire voltunk kíváncsiak. Interjúalanyunk Eötvös Mihály, Salgótarján alpolgármestere. A nagy cégátalakítás- Nagy horderejű változásokat készíte­nek elő. Milyen előzményei voltak an­nak, hogy ezeket a változásokat konkré­tan fontolóra vegyék?- Salgótarján Megyei Jogú Város Ön- kormányzatának közgyűlése 2003-tól már többször foglalkozott a kizárólagos, vagy többségi tulajdonában lévő cégei­nek átszervezési, privatizálási lehetősé­geivel. 2003-ban abból a megfontolás­ból, hogy az uniós fejlesztésekhez, az önerő biztosítása érdekében célszerű lenne ezeket a cégeket részben, vagy egészbe értékesíteni. Ebből a tervből a későbbiekben szerencsére semmi nem valósult meg. 2005-ben a helyi lokálpat­rióták kezdeményeztek egy olyan meg­oldást, hogy egy egységes vagyonkezelő szervezetet kellene létrehozni. Az ön- kormányzat ezt az elképzelést nem fo­gadta el, ezért a közgyűlés megbízott egy külsős céget, hogy készítsen egy ta­nulmányt, ami az önkormányzati tulaj­donú cégek átszervezési lehetőségeit, gazdaságosabbá tételének, átstrukturá­lásának forgatókönyveit volt hivatott fölvázolni. Bár több verzió is született, de tényleges megvalósításának érdeké­ben, egyik verzió esetében sem történ­tek lépések. 2006-ban a kezünkbe ke­rült ez a régi tanulmány, de úgy ítéltük meg, hogy ez az anyag nem volt mélysé­geiben úgy kibontva, hogy erre komoly átszervezési lépéseket indítsunk el. A mostani javaslatot tanulmányutak előz­ték meg. Az egyik ilyen során Sopron­ban jártunk, ahol tanulmányoztuk a he­lyi önkormányzat kizárólagos és több­ségi tulajdonú cégeinek struktúráját. Sopronban a közgyűlés elé kerülő át­szervezési javaslatunkhoz hasonló mo­dellt találtunk, ami úgy tűnik, ott igen hatékonyan működik.- A fő szempont tehát a hatékonyság?- A fontos mozgatórugó az volt, hogy ezek a cégek költségtakarékosabban és hatékonyabban működjenek. Ezeknek a cégeknek az önkormányzat az egyik legnagyobb megrendelője, az elvégzett feladataikért, mi megbízási szerződés­ben rögzített díjat fizetünk nekik. Azt is látjuk, hogy amit az ebben a struktúrá­ban működtetett rendszerből költségha­tékonyabbá tétel szempontjából meg le­het tenni, mi azt már megtettük. Mind­ez azt jelenti, hogy mintegy 520 millió forintot takarítottunk meg az elmúlt években azzal, hogy a cégeinket hatéko­nyabb működésre kényszerítettük. A költségtakarékos gazdálkodás és a piac­szerzés érdekében további lépéseket kell tennünk, hiszen nem várhatjuk azt, ebben a nehéz gazdasági helyzet­ben, hogy az önkormányzatok helyzete javulni fog. Mivel Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata több pénzt ezekbe a cégekbe nem tud fektetni, a legracionálisabb megoldásnak az tű­nik, hogy az egyes a cégeinket a piaci szempontokat figyelembe véve átszer­vezzük.- Hogyan képzelik el ezt a piaci nyi­tást?- Hangsúlyozom, jelenleg ezek a cé­gek külön-külön nem képesek ezt végrehajtani. Megvizsgáltuk azt, hogy milyen megoldások jöhetnek szóba. A VGÜ Kft.-nél jogszabályi kötelezettség írja elő, hogy bizonyos funkcióit és fel­adatait szét kell választani és külön cégbe szervezni. A Tarjánhő Kft., a VGÜ Kft. és a Salgó Vagyon Kft. egye­sülésével egy tőkeerős céget tudnánk létrehozni, ami 650 millió forintos sa­ját tőkével, 210 millió forintos jegyzett tőkével rendelkezne. Én úgy gondo­lom, hogy ezzel a tőkével a Salgó Va­gyon Kft., mind a városban, mind a megyében komoly piaci szereplővé válhatna. Csak példaként említeném meg: az önkormányzati cégeink eddig nem foglalkoztak építőipari és szak­ipari szolgáltatásokkal. Itt szeretném megjegyezni, hogy csak a Salgó Va­gyon Kft. egy 50 millió forintos keret- szerződésben adott megbízást egy bu­dapesti cégnek, hogy az általa kezelt önkormányzati vagyonba tartozó laká­sokon a szükséges javításokat, kar­bantartásokat, vagy netalántán bontá­sokat elvégezhessék. A véleményem az, hogy a többi önkormányzati felújí­tásokat is figyelembe véve a jövőben érdemesebb inkább ezeket a munká­kat, a Salgó Vagyon Kft.-nél egy álta­luk létrehozott részleggel, helyi mun­kaerőt és szakembergárdát foglalkoz­tatva elvégezni.- Ez úgy hangzik, mintha egy tőkeerős holding lenne születőben. Vagy tévedek?- Mi nem egy holding szervezetet hoznánk létre. Ezt úgy képzeljük el, hogy a Salgó Vagyon Kft.-be beolvadna a Tarjánhő Kft. és a Salgótarjáni Város­gazdálkodási és Üzemeltetési Kft. (VGÜ Kft.) egy része, ami 2012-től válna ki az „anyacégből”. Az újonnan létrehozott cég amellett, hogy ingatlankezeléssel és fejlesztéssel foglalkozna, lenne egy hőszolgáltatási divíziója és egy városgazdálkodási és üzemeltetési divíziója is. Utóbbihoz tar­tozna a parkolási rendszer, valamint azt is meg fogjuk vizsgálni, hogy a régen, a VGÜ Kft.-én belül jól működő kertészeti üzletágat milyen feltételekkel lehetne újraindítani. Nem beszélve arról, hogy a VGÜ telephelyén felszabadulna egy hat­hektáros, közművesített, jól megközelít­hető, bármilyen ipari tevékenységre al­kalmas terület, amit a továbbiakban hasznosítani lehetne. Ez a beolvadás a profitorientált cégeket érintené. A Salgó­tarjáni Városfejlesztő Kft viszont egy külön kategóriát képezne, ugyanis ezt annak idején a funkcióbővítés kapcsán hívtuk életre. Ezt a céget emiatt nem cél­szerű beolvasztani. A VGÜ Kft. megma­radó része pedig egy térségi hulladék­gazdálkodási, szelektív hulladékgyűj­tést végezne. Erre, egy 1,6 milliárd forin­tos pályázatot fogunk beadni a térségi hulladékgazdálkodás, és az ehhez kap­csolódó, uniós előírásoknak megfelelő fejlesztések megvalósítása érdekében. A megyénk települései közül a csatlakozni kívánó önkormányzatok képviselő-tes- tületei most írták alá a társulási szerző­dést, amely 95 ezer főt fog magába fog­lalni, a városok közül pedig Salgótarján Pásztó és Bátonyterenye képviselő-testü- lete „adta áldását” a projektre.- A Salgótarjáni Foglalkoztatási Nonprofit Kft-vel mi a céljuk?- A Salgótarjáni Foglalkoztatási Nonprofit Kft.-vel kapcsolatban el­mondható, hogy az elmúlt időszakban a cégnél komoly változások történtek. A cég rengeteg városüzemeltetési felada­tot lát el a köztisztasági feladatoktól a temetők, a parkok rendbetartásáig. A VGÜ Kft.-ből kiváló olyan feladatok egy, ami nem a hulladékgazdálkodási fel­adatokhoz kapcsolódik, szeretnénk a Salgótarjáni Foglalkoztatási Nonprofit Kft-hez rendelni és a továbbiakban ez a cég látná el ezeket. Ennek nagyon ko­moly anyagi előnyei lesznek, amit a színvonal emelésére lehet fordítani.- Milyen átalakításokat terveznek, a nem 100 százalékos önkormányzati tu­lajdonjogú cégeknél?- Ezekkel kapcsolatosan az alábbi in­formációkat tudom megosztani. Két cég struktúrájáról érdemes beszélni. Az egyik a Salgótarjáni Csatornamű Kft, a másik pedig a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. Utóbbiban Salgótarján Me­gyei Jogú Város Önkormányzata 51 szá­zalékban tulajdonos, míg a fennmaradó 49 százaléknak több más önkormány­zat a tulajdonosa. A Salgótarján és Kör­nyéke Vízmű Kft. önállósága megmara­dásának másik oka az, hogy az Ország- gyűlés a közeljövőben fogja tárgyalni a víziközműtörvényt Ezt a döntést pedig mindenképpen érdemes megvárni, mert bármilyen változtatás az új jogsza­bályi háttér tudása nélkül felelőtlenség volna. A másik cég a Salgótarjáni Csa­tornamű Kft., amiben az önkormányza­tunknak 89,6 százalékos tulajdoni ré­szesedése van. A probléma az, hogy ön- kormányzatunknak a kisebbségi tulaj­donossal egy 2004-ben megkötött, úgy­mond „megörökölt” 2024-ig szóló, hosz- szú távú együttműködési megállapodá­sa van. Emiatt ennek a cégnek bármifé­le átalakítása a szerződés - bár az ön- kormányzatra nézve hátrányos - felül­vizsgálatáig, vagy lejártáig teljességgel lehetetlen.- A harmadik kategória a nem profit­orientáltcégek. Ezekkel mi a helyzet?- Ebben az esetben már 2007-ben történt egy változás, mely szerint a Gyermektábor Kht. beolvadt a Létesít­mény és Sport Nonprofit Kft.-be. A kö­vetkező lépés 2011-ben volt, ugyanis a József Attila Közművelődési és Konfe­rencia-központ intézménye átalakult Salgótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.-vé. Ezekben az esetekben a gazda­ságossági szempont volt az elsődleges, hiszen a párhuzamosságokat fel lehe­tett számolni. A mostani elképzelése­ink szerint tovább integrálnánk a non­profit gazdasági társaságainkat úgy, hogy Salgótarjáni Városi Televízió Nonprofit Kft. és a Létesítmény és Sport Nonprofit Kft. beolvadna a Sal­gótarjáni Közművelődési Nonprofit Kft.-be. Az integrációnak köszönhető­en nem kell három könyvvizsgáló, há­rom felügyelőbizottság, nem kell há­rom folyószámlát fenntartani, és azu­tán folyószámladíjat fizetni, de tovább sorolhatnám az ebből származó elő­nyöket. Ebben az esetben is sikerülhet egy tőkeerős céget létrehoznunk, hi­szen a jegyzett tőke 56 millió forint, míg a saját tőke mintegy 36 millió fo­rint lenne. Nem beszélve arról, hogy a három cég, tavalyi éves forgalma mint­egy 460 millió forint volt. Ez az újon­nan létrehozandó cég piacképesebb komplex szolgáltatást tudna nyújtani. A cégátalakításokkal kapcsolatban most készülnek a pontos számítások arra vonatkozólag, hogy ezek az átala­kítások mennyibe kerülnének és az át­alakítások következtében, milyen eredmények várhatók az önkormány­zat számára. A cégátalakításokkal kapcsolatos végleges döntést a köz­gyűlés decemberben hozza meg.- Gondolom számolnak az új Start munkaprogrammal is. Beilleszthető a tervekbe?- A Start munkaprogram komoly le­hetőségeket rejt magában. Jó hír, hogy közfoglalkoztatásra központi, állami költségvetésben, az idei évre előirány­zott 64 milliárd forint helyett, jövőre 132 milliárd fog jutni. Salgótarján Me­gyei Jogú Önkormányzata élni akar ez­zel a lehetőséggel. Munkatársaimmal a Start munkaprogramban négy szeg- menst vizsgáltunk meg, amelynek ke­retein belül 500 embert, 8 órás munka­időben szeretnénk foglalkoztatni. Ezek a szegmensek a következők: illegális hulladéklerakók felszámolása, árkok és patakok tisztítása, a zöldterületek rendbetétele, utak, járdák, lépcsők javí­tási munkálatai, rendbetétele. Ennél a programnál a munkabért 100 százalék­ban fedezi az állami támogatás, továb­bá a munkabér 85 százalékát dologi ki­adásra lehet fordítani. Ez a Salgótarjáni Foglalkoztatási Kft. számára biztosít­hatja a városüzemeltetéshez szükséges gépek és eszközök beszerzésének a le­hetőségét.- Milyen ütemben és időintervallum­ban történhetnek meg az átalakulások?- Ennek a folyamata a következőkép­pen alakulhat. Elsőként december 15- én lesz egy közgyűlésünk. Ekkorra el­végezzük azokat a pontos számításo­kat, hogy ez az átalakítás mennyibe fog kerülni, mennyi megtakarítás várható, valamint milyen méretűek lesznek a szervezetek. Hasonlóképpen meghatá­rozzuk, hogy a városnak milyen fej­lesztési igényei vannak. Ezeket a kér­déseket decemberben fogjuk véglege­sen eldönteni. Báli Dániel

Next

/
Oldalképek
Tartalom