Nógrád Megyei Hírlap, 2011. november (22. évfolyam, 255-279. szám)
2011-11-17 / 268. szám
2 2011. NOVEMBER 17., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Moho sapiens a napkorszak hajnalán (Folytatás az 1. oldalróL)- A fenntartható fejlődés olyan előrehaladás, amely kielégíti a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedék esélyeit. Nagy felelőssége van azonban annak, hogyan is határozzuk meg a valós szükségleteinket - mondta, s azzal folytatta:- A kívánatos egyfajta egyensúlyi helyzet elérése, de az elproblémák jellemzik. Fenntarthatóságához legjobban hiányzik a helyi partnerség és a helyi demokrácia. Fejlődés kell tehát mindenekelőtt, ehhez szükséges egyrészt a társadalmi gátak megszüntetése, s nem elvonó, hanem beruházó politika folytatása. A fosszilis energiahordozók válságának korszakát éljük, s e tekintetben már rég' túl vagyunk sődleges a környezet és a társadalom. Jelenleg sajnos, nincs meg az egyensúly, a gazdaság van előtérben, elnyomva a társadalmi, környezeti érdekeket. A szakember úgy látja, az annyira várt gazdasági fejlődés veszélybe kerül, s aligha fog megvalósulni az alternatív energia felhasználási arányának - kitűzött mértékű - növekedése. Dr. Kulcsár László felhívta a figyelmet arra is, hogy azt a társadalmat, amit fenn kellene tartanunk, munkanélküliség, versenyhátrány, környezeti ártalmak megléte, fejletlen politikai kultúrájából adódó működési a 24. órán... Mi lesz hát ezután? Dr. Simonyi Sándor címzetes egyetemi docens, ügyvezető igazgató erre a kérdésre is választ adott a tanácskozáson elhangzott előadásában. A gépjárművek jelenlegi energiafelhasználásának tükrében emelte ki a napkorszaki eljárások jelentőségét. Rávilágított ennek társadalmi és gazdasági vetületeire, és ennek kapcsán kiemelte: Felelős gondolkodók egyre határozottabban figyelmeztetnek a közelgő veszélyekre, az energia-hiányra és az ökológiai katasztrófára.” Elmondta azt is, ma a hagyományos energia negyvenkilenc százalékát belső égésű motorok emésztik fel, s adatokkal támasztotta alá, mennyire gazdaságtalan egy konvencionális jármű üzemeltetése. Előadásából kiderült, hogy a világ legnagyobb autógyárai gyakorlatilag készen állnak a takarékosan működtethető gépkocsik gyártására, piacra bocsátására. Véghely Tamás villamosmérnök, a megújuló energiák szakértője előadásában a problémák keresztmetszetét tárta fel. Képekkel illusztrálta a klímaváltozás következményeit, a grönlandi jégsapka olvadását, a megszaporodó katasztrófajelenségeket, amelyek elgondolkodtatnak és annak tudatosítására, mérlegelésére késztetnek, hogy a legnagyobb energiaforrás a Nap. Látnunk kell azt is: nagyon függővé váltunk a gáztól, az olajtól, holott Lucza Péter (középen) érdemelte ki az első díjat ezek egyre fogynak. Az utóbbi száz-százötven évben feléltük készleteink nagy részét, a homo sapiens csúcsragadozóvá, moho sapienssé vált. Az ellátás olaj és gáz nélkül is megoldható, ám tény, hogy az áttérés nem megy egyik pillanatról a másikra, ez egy folyamat lesz. Korunk egyik fő kérdése, hogy folytatjuk-e tovább az atomsugárzással kapcsolatos nak bekövetkezni.” Kérdés, hogyan lesz tovább? Hiszen szembe kell néznünk a jelentős mértékű népességfogyással, a munkanélküliséggel, az ipar, a mezőgazdaság gondjaival. Klímaveszély szempontjából Magyarország a harmadik csoportban van és kevesen látják át ennek jelentőségét. Véghely Tamás hangsúlyozta az egységes, nemzeti, megújuló 1 rft k:.'i Wi* ■Mr. y* . __;__ ES kutatásokat és atomerőműveket építünk vagy a napkorszak felé haladunk és napkorszakivá válunk? Az előadó szerint egyértelműen az utóbbi a mi utunk. Micsoda csodálatos energia! Bárcsak elérnénk, mielőtt kimerül az olaj-, a gázkészlet! Az utóbbiakat Edison mondta 1931-ben. Nos, a harmadik évezred elején technikailag, műszakilag készen állunk erre a váltásra. Hogy politikailag és társadalmilag alkalmas-e erre környezetünk? „Az a szörnyű, hogy ezt nem is fogjuk tudni mérlegelni, hanem meg kell tenni a kellő lépéseket, olyan sürgető körülmények fogenergiastratégia szükségességét is, hozzátéve egyebek mellett, hogy az átállás, a termelés munkahelyeket teremt és a gazdaság motorja lehet. És mit üzen a Nap a szakképzésnek, a térségnek? Ezekről a témákról Bocsó Imrét, a Zéró Energiaház Klaszter elnökét, mérnök-tanárt, illetve Szabó Zsoltot és dr. Engelberth Istvánt hallgatták meg a jelenlévők. A Solár villamos erőművek nógrádi és salgótarjáni telepítési programját pedig Debreczeni Mihály és dr. Nagy József segítségével ismerték meg. (M.J.) Értekezések a közmunkáról Mátraverebély Község Önkormányzatának és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) együttműködésében, „A közmunkában rejlő lehetőségek és buktatók” címmel rendezett önkormányzati tapasztalatcsere fórumot. A meghívottak között voltak, Nógrád, Heves és Pest megye polgármesterei és a közfoglalkoztatásban érintett munkatársai. Az időközben konferencia méretűvé nőtt fórumon vitaindító előadások hangzottak el, elsősorban az önkormányzatokat érintő változások, az induló Start munkaprogram és a romák munkához való viszonyával kapcsolatosan. Mátraverebély. A fórumon nagyszámú résztvevő és érdeklődő vett részt. Elsőként a helyi, főként romákból álló zenekar és kórus adott elő dalokat. Ezt követően házigazdaként Seres Mária, Mátraverebély polgármestere, a TÖOSZ polgármesteri tagozat Nógrád megyei vezetője köszöntötte a megjelenteket. A polgármester elmondta, hogy a közfoglalkoztatás megszervezése települési szinten több problémának a forrása. Éppen ezért hívták életre ezt a fórumot, hogy a közfoglalkoztatásban érintetSeres Mária polgármester köszönti a konferencia résztvevőit gfifl tek kicserélhessék tapasztalataikat. A köszöntő után, szakmai témájú előadások hangzottak el, amelyekre Az előadók között volt Schmidt Jenő, a TÖOSZ elnöke, Lőrincz Leó, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és logisztikai főosztály főosztályvezetője, Suszter Zsolt, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási helyettes államtitkárságának megbízottja. Lőrincz Leó, a jövő évtől induló Start munkaprogrammal kapcsolatban elmondta, hogy az állam arra törekszik, hogy a foglalkoztatottak nagy része hosszabb időtartamra, 8 órás munkaidőben végezzék el feladataikat. Az állam a munkabér 100 százalé1 kát állja, valamint hasonló mér- | tékű dologi kiadást is elszámolni hatnak azok, akik ezt a foglal- ! koztatási formát igénylik. Többek között közfoglalkoztatók lehetnek az önkormányzatok, a kisebbségi önkormányzatok, a közhasznú társaságok, valamint a civil szervezetek és szociális szövetkezetek. A közfoglalkoztatottak segíthetnek a temetők, a közterületek, árok, patakok rendben tartásában. Erre az évre 64 milliárd forint volt előirányozva, de a jövő évi költségvetésben a kormány, mintegy 132 milliárdot különített el a közfoglalkoztatásra. Ezek a minta- programok eddig 32, hátrányos helyzetű kistérségben indultak el. Ez a szám - a programba bevont kistérségeket illetően - jövőre meg fogja haladni a kilencvenet is. Az önkormányzati törvénnyel kapcsolatban elhangzott, hogy vannak olyan elemei, amelyek előremutatóak és vannak olyanok, amelyek komoly feszültséget eredményezhetnek. Pozitív példaként említették meg, hogy az önkormányzatok nagyobb együttműködésre lesznek kényszerítve. Viszont problémákat generálhat az új közoktatási koncepció és a helyi adóbevételek kérdése is. Az is elhangzott, hogy a jövőben, egy önkormányzat hatékonyságának kritériuma - főként a kötelezően ellátandó feladatok tekintetében - az állami források kivonásának, valamint „tőkeinjekciójának” mértéke lesz.
